Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

KM HÉTVÉGI melléklet 1985. február 2.^^ A világirodalomból leginkább a francia Jean-Ja- cques Rousseau Társadalmi szerződés-ét ismerjük. Ö írt egy ilyen könyvet, s már ennek is előzményei voltak, melyek egészen Mo-ce kínai filozófusig nyúl­nak vissza. A társadalmi szerződés lényege így fo­galmazható meg: „Az emberiség természetes állapo­ta a korlátlan egyéni szabadság. Erről az emberek tudatosan lemondanak a társadalom javára.” Rous­seau elmélete mai tudományos gondolkodásunk sze­rint naiv és több oldalról is megalapozatlan, ám az imént idézett megállapítása figyelemre méltó. Le­mondani valamiről a társadalom javára, s ezt szer­ződéssel is megerősíteni. Nagy eszme, szép eszme, de most nem filozófiai értekezést akarok írni. Az a társadalmi szerződés, ami a körülmények különös összejátszása folytán most ennek az ifjúsági oldalnak témája lett, a megyei taná­cson köttetik, annak is a művelődési osztályán. Az el­ső emeleti egyenes folyosóról több ajtón, zegzugon és vak­folyosón keresztül lehet el­jutni a személyzeti csoport­hoz, ahol ezeket a szerződé­seket kötik. A társadalom­nak van évente bizonyos ösz- szege arra, hogy tehetséges fiatalokat ösztöndíj-kiegészí­tésben részesítsen, ezek a fi­atalok viszont aláírásukkal vállalják, hogy képesítésük megszerzése után krónikus pedagógushiánnyal küszködő településekre mennek taní­tani, magyarul: abba a köz­ségbe, amit a megyei tanács — mint ösztöndíj-adományo­zó — számukra kijelöl. Ha Bátorligetre, hát Bátorliget­re. Az összeg nem nagy, a tét viszont óriási, különösen egy fiatal lánynak, aki... de ne melegítsük újra a témát, hisz annyit írtak már a messzi, kis falvakra helye­zett pedagógusnők csökkent, vagy nullára redukált férj- hezmenési esélyeiről. Most a szerződés a lé­nyeg, melynek aláírása után a sikeres felvételit tett hall­gató havi öt-, vagy hatszáz forintot kap, amivel kiegé­szítheti a kollégiumi ellátást, megkönnyítheti az otthon­maradottak gondját: keve­sebb pénzrt kell küldeniük a továbbtanulónak, színházba, moziba mehet, könyvet ve­het, vagy — takarékba rak­hatja, de erről majd később. A társadalmi ösztöndíj le­hetőségére már a középisko­la negyedik osztályában jel­hívják a figyelmet. Ha vala­ki ekkor megköti a szerző­dést, azonos pontszám esetén előnyt élvez a felvételi vizs­gán. A szerződés nem jelöli meg a konkrét falut, vagy tan­testületet, ezt nem is tehet­né, hisz a hallgató tanulmá­nyi ideje alatt is változik az ellátottsági helyzet; a képe­sítő vizsgákhoz közeledvén kezdődik meg a helykijelö­lés. És hogy mennyi minden történhet a főiskola három vagy négy éve alatt? Sz. J. (azoknak nem írom ki a teljes nevét, akik erre kértek). Férjhez ment egy gépészüzemmérnökhöz. — Anyaggyűjtésem közben ta­lálkoztunk, bejöttek ketten a személyzeti csoporthoz, s végighallgathattam Szabados Györggyel, a személyügyi csoportvezetővel folytatott beszélgetésüket. — Hát igen, ez gond. Négy helyet tudunk kijelölni a vásárosnaményi körzetben. — Gergelyiugornyára nem mehetnénk? — Szó se lehet róla. Az a városhoz tartozik. — És ha mégis kapnék ott állást? — Akkor visszafizet. Meny­nyit is? — Sokat. A csend megáll a levegő­ben. A négy hely, ami kije­lölhető, a férj számára bi­zonytalan. Neki — mondja — az sem mindegy milyen állást tud szerezni. Miskol­con Végzett és a szakmájá­ban szeretne dolgozni. Meg lakni is kéne valahol. Szabados György biztatja őket. Látszik rajta, hogy ke­mény leckét kapott, de — mint egy korábbi beszélge­tésünkkor mondta — igye­keznek mindent elkövetni, hogy az ilyenfajta családi gondok is megoldódjanak, s lehetőleg a szerződés adta lehetőségeken belül. 24—25 ezer forintot valóban nem könnyű egy összegben visz- szafizetni a mai világban, amikor fülét-farkát igyekszik fogni az ember még a fil­lérnek is. — Ha elmennek L.-be, le­het, hogy a tsz fog szolgálati lakást adni. Nekik sem mind­egy, ha egy csapásra két szak­ember kerül a faluba. Mi adunk letelepedési segélyt is oda, s abból már egy tisztes­séges szekrénysor kitelik. Na jó, lesz rajta egy kis részlet. Mindegy, el lehet kezdeni az életet. — Meglátjuk — moáolyog- nak a fiatalok. — Alszunk rá egyet. — Ne aludjanak. Menjenek ki a négy helyre, érdeklődje­nek, nézzenek szét. Mi is megtesszük, amit lehet. — Már lassan a mezőgaz­daságot is felvállaljuk — mondja Szabados György, amikor elmennek. — A férj gyakran mezőgazdász, állat- tenyésztő, gépész, növényvé­dő. A két főiskolának az in­tézményes kereteken is túl­menő jó kapcsolata van. Visszaidézem első beszél­getésemet Szabados György- gyel, amikor még csak kós­tolgattam a témát, s Rosseau- nál se tartottam. — A mi társadalmi szer­ződésünk alaprendelete 1972- ben született. Azóta már jó néhány módosítása van. Most készül egy újabb MM-rende- let, de ez sem váltja meg a világot. A feltételek azono­sak, s az összeg is kevés. Nincs elég vonzereje a szer­ződéskötéshez, s visszatartó ereje sincs a szerződésbon*­'fáétól.'' — Mint a napidíj... — Körülbelül, csak azt még régebben szabályozták: amikor 12 forint volt a ven­déglőben egy menü. Nekünk tavaly 300 ezer forintunk volt erre a célra, ezt fel is használtuk. Az új tervezet 300 és 1000 forint között ha­tározza meg az egy hallgató­nak adható havi ösztöndíj összegét. Ennek a középará­nyosa az általános ... Ki hogyan használja fel ezt a pénzt? K. E. a nyíregyházi műve­lődési központban dolgozik. Pályakezdő népművelő. Ö ta­karékba rakta az ösztöndí­ját, komoly kis summát gyűj­tött össze mire végzett > az egyetemen. — Olyan volt, mint egy if­júsági takarékbetét — mond­ja. '—-Ho megfelel az állás, amit kapok, van egy kis kez­dő tőkém, ha nem, vagy az élet úgy hozza, hogy másho­vá kell mennem, egy összeg­ben vissza tudom fizetni. — De az állás megfelelt — mondom. — Igen, ez szerencsés szer­ződés volt. — Az utóbbi években nö­vekedett azoknak a száma, akik felbontják szerződésü­ket — mondja ismét a sze­mélyügyi előadó. Tavaly 226 pedagógust alkalmaztunk a megyében. Ebből 51 volt szerződésben, 17 fizetett visz- sza és csak 34 helyezkedett el az általunk kijelölt iskolá­ban. Miközben beszélgetünk, is­mét bejön egy végzős hall­gató. Nem szeretne P.-be menni, ő is fontolgatja, hogy visszafizet. Szülei Sz.-ben laknak, sok rokona pedig D. községben él. — Legalább D.-be mehet­nék — mondja. — Nekünk elsősorban a P.-i iskola a gondunk — mondja Szabados György, — mert nem mindegy honnan hiányzik egy szakképzett pe­dagógus. Ha D.-ben hiányzik egy szakos, két másik meg­osztva helyettesíti. Ha vi­szont P.-ben, akkor az törté­nik, hogy az órára nincs aki bemenjen. Nagy különbség. — Van ott egyáltalán szol­gálati lakás? — Négyen fognak együtt lakni. A falu és város között kü­lönbség van, amit sem szol­gálati lakással — vagy ahogy legtöbb helyen van — szol­gálati férőhellyel, sem ösz­töndíjjal, sem magasabb fi­zetéssel nem lehet feloldani. Más az élet minősége, és ha valakinek Sz.-ben laknak a szülei és ott szeretne taníta­ni, hát mi van abban kivet­nivaló, kivált ha lány az il­lető. — A társadalmi szerződés­nek két alapvető célja van — mondja Szabados György, akinek igen sok dolga van ezen a napon. — Az egyik, hogy segítsük a szegényebb sorsúak és a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit a to­vábbtanulásban, a másik — bevallott, és a szerződésben is világosan megfogalmazott — cél, hogy enyhítsük a ki­sebb községek, a falusi is­kolák gondját. Mert gond, ha hiányzik a járda, a jó viz, a bolt, a fűthető mozi, de a legnagyobb gond, ha peda­gógus nincs, mert ez a jövőt veszélyezteti. Az élet minő­ségéről beszéltél az előbb. Ha nincs mindenütt jó tanító, szaktudományát jól értő ta­nár, éppen az élet minősége fogja megsínyleni; nem most, hanem húsz év múlva, har­minc év múlva. Sajnos, csak a hivatástudatra hagyatkoz­hatunk, mert a községeknek nincs módjuk a körülmények radikális megváltoztatására. És minél kisebbek, annál ke­vésbé. Tehát ahol legnagyobb szükség volna a „lámpásra", a világító szellemű pedagó­gusra, ott számíthatunk a legtöbb szerződésbontásra, visszafizetésre. (Elindult egyszer a fiú, ment fel Patakra, Pestre, onnan is tovább, s amikor falujába visszatért, így köszöntötték: no öcsém, tanultál-e eleget, hogy hasznunkra légy? Lásd, itt a régi iskola, kitataroz­zuk, közös erővel rendbehoz­zuk, te meg tanítsd meg mindarra gyermekeinket, amit ott messze, meg a távoli országokban tanultál. Ügy lészen — mondta a fiú). A nyíregyházi tanárképző főiskolán folytatom a kérde­zősködést. Újvári Gyula bio­lógia—testnevelés szakos, jó kiállású, sportos fiatalember. 700 forint ösztöndíjat kap a társadalmi szerződés kere­tében, s ennek fejében vala­hol a Beregben kell majd ál­lást vállalnia. Még nem tud­ja, hói lesz ez a hely, de szí­vesen megy oda. — Vidéken kell kezdeni a pályát — mondja. — Azt hi­szem, ott sokkal jobban meg lehet tanulni a szakmát, s a gyerekek is mások. Ezt a testnevelő mondja, aki szintén vidékről — Kis- varsányból — került egy te­hetségkutató válogatással a gimnáziumba, majd egyenes úton a főiskolára. Sportolt is sokáig, atletizált, s most vég­zi a szakedzői tanfolyamot. — Valami kis helyen sze­retném a sportot megszeret­tetni, sportéletet teremteni, egészséges életre nevelni a gyerekeket, s a felnőtteket is. Ezután vizsgára rohan, „az anatómia van már csak hát­ra” — mondja —, „utána sí­elni megyünk valahova né­gyen, négy barát, jó társa­ság”. Legyen jó társasága abban a faluban is, ahova kijelölik. Zséder Zsuzsa magyar— orosz szakos. Szerződése a megyére szól. A napokban ér­tesítette a tanács, hogy ha felvette már a kapcsolatot valamelyik iskolával, menjen be személyesen, vagy írjon. Zsuzsa kicsi és elszánt tekin­tetű. Igen, talált már állás­helyet, Milotán. A milotai is­kolaigazgató járt bent a fő­iskolán, elkérte a szerződé­sesek listáját,' így egyeztek meg, hogy odamegy. Szaba­dos György személyügyi elő­adó örül Zséder Zsuzsa ne­gyedéves hallgató döntésé­nek, s annak is, amikor mon­dom neki: nem olyan forró ez a kása most, hogy eszem. Találkoztam két ajaki kis­lánnyal is. Kovács Ágnes és Harakály Valéria elsős taní­tószakosok. Kisvárda körzeté­re van szerződésük, szülőfa­lujukban szeretnének taníta­ni, ha végeznek. De ha nem oda, az se baj, csak ott le­gyen valahol a környéken. Mindketten 600 forintot kap­nak és azt mondják: ez sokat segít. Kovács Ágnesnek két testvére van, Harakály Valé­riának négy. — Az ajaki iskolában mit szólnak a szándékhoz, hogy ott szeretnének tanítani — kérdezem tőlük. — Tudnak rólunk — moso­lyognak. — Volt tanítóink, ta­náraink vannak ott, s ha lesz álláshely, biztosan szívesen fogadnak. Jó volna a szülő­falunkban tanítani. (Ügy lészen — mondta a fiú, illetve most ez a két kis­lány, akik ha nem is a vi­lágban, de egy jó iskolában szerzett tudásukat szándékoz­nak falujukba visszavinni.) — Igen — mondja Szaba­dos György, amikor már zár­nám a jegyzetfüzetemet. — Jólesik ezeket a példákat hallani. Több is van ilyen. Tudok tehetséges volt állami gondozottról, aki Berkeszre kéri magát, a gyermekotthon­ba. Ö biztosan nem fog szer­ződést bontani. De a tények tények maradnak, minket minden visszalépés nagyon érzékenyen érint. Gyermeke­inkről van szó. Köztudott, hogy a pedagóguspálya el­nőiesedik, s az asszony kö­veti az ő urát, mint ahogy a Bibliában van. Ha a gépész- mérnök, akivel az előbb be­szélgettünk, nem talál megfe­lelő állást ott, ahova nekünk pedagógus kellene, biztos, hogy nem fog „áron alul el­helyezkedni”. Visszafizet, és elviszi az asszonyt. Rendjén van? Emberileg természete­sen. Csak egy katedra marad üresen, csak. egy képesítés nélküli áll újra „csatasorba”, akit — bármennyire is igyek­szik — a tárgyi és módszer­beli ismeretek híján tulaj­donképpen nem volna szabad „had ráfogni”. Azt is tudomásul kell ven­ni, hogy a társadalmi lehe­tőségek és az egyéni igények között egyre nagyobb a sza­kadék, amit belátható időn belül nem tudunk betömni. Ezek a főiskolások Nyíregy­házán színházba járnak, Zsé­der Zsuzsa pedig majd — évente kétszer-háromszor — színházi buszt szervez Milo- táról, s előadás, hangverseny után zötyög haza a Krasznán, Szamoson, Túron át oda, aho­va csak a madár jár énekel­ni. — De ő hivatásszeretetből lesz tanár Milotán, s a másik három is, akivel beszélget­tem, világítani akar. — Csak őbennük, s a hoz­zájuk hasonlókban bízhatunk. Jean-Jacques Rousseau a városi élet nyűgjei elől menekült Ermenonvillébe. Csokonai Vitéz írt erről szépen A tihanyi ekhóhoz című versében: „S e szigetnek egy szögében, / mint egy Russzó Erme- nonvillében, / Ember és polgár leszek ...” Embernek lenni mindenütt lehet, igaz, nem mindenütt egyfor­mán könnyű. A társadalmi szerződés sok módosítá­sával és a már előkészített módosítástervezetével együtt, ha több ponton vitatható is, azok javára szolgál, akik felelősen, hivatástudattal szerződnek. S hogy annyi az összeg, amennyi, s hogy az idén sem fog jelentősen növekedni, ezt nemcsak ebben a témában kell tudomásul vennie annak, aki „ember és polgár”. Mester Attila Tanítóra várva. (Elek Emil felvétele.) ^FIATALOKRÓL - FIATALOKNAK^ SZABOLCS-SZATMAK MEGYEI TANÁCS V. B MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYA 4444 Nyíregyház*. TanácaközUinatác tér 5. Ti.. 145 Telefon: 14-444 Sií«n <Sfl A9Ä5IY. láífiU. vágző társadalmi -tanulmányi Ügyintéző: fc**" ösztöndíja« munkahelyének kijelölése V Ja ........ ' - fíW/zs Értesítem, lygv az 19M év bé &. napján kelt .V/.P.TÖf. számú táreadalmi tanulmányi öeztöndij- Igorződégber vállalt kötelezetteégének teljesitáeáremun­kahelyéül oZ .£JSt¥fít(Q.Wr(-Él..Ar’.V. .(fi ................. Jelölöm ki, ahol munkavlezonyban kötelezően töltendő ide­je ....RV.... hőnap, amely Időtartamba a sorkatonai szol­gálat, valamint a gyermekgondozási segély folyőeitáeénak ideje nem ezámit bele^. Beosztásai .. 7?1 7.CJ ................. Szolgálatba lépésének időpontjai 19&5-. jSffJTT.. hő .1.. nap. . férem, hogy „a, .kijelölt oktatási-, aevaláelrjntízmény vezo- “J°J tőjével, mint leendő munkáltatójával mielőbb kapcsolatét4”' " teremteni, alkalmazási okmányait klzaretőjánek az oklevél megszerzését követően, de legkésőbb 19®« év ,AVfÍ;... hé ..7fi napjáig rendelkezásáre bocsátani azlveskedják. Igazgató Elvtárs gondoskodjon nevezett munkába állltázárél ée kinevezéséről. Abban az esetben, ha a nevelő a fenti kötelező időn bellii intézményéből eltávozna, azt haladékta­lanul jelentse a Megyei Tanács VB Művelődési Osztályára. Erről árteeül= i./nmkieérzo /felsőfokú okt.inte/ /munkál Ütő/ 3./ Vé-'osi J^áce VB. UUvelődásl.Egászságtigyi Sportos.tálya nyíregyháza, 19Ä4. .4£. ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom