Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
ÁRA: 2,20 FORINT 1985. január 12., szombat XLII. évfolyam, 9. szám A kormány felhívása: A tartósan rendkívül hideg időjárás, gmi Európában és hazánkban is uralkodik, feszültséget okoz az ország energiaellátásában. Ezért a Minisztertanács szükségesnek t?-:cja, \ hogy az energiával í a .dálkodó és azt használó v. Amennyi intézményt és a lakosságot felhívja a szigorú takarékosságra. Utasí- 'a az intézmények és a hivafr szetőit, hogy a fűtési r • <k>.‘zéseket pontosan tai ■ íh be, az előírt 20 Celsius-' hőmérsékletet ne lépjék tEirene. hogy — további intézkedő :> —• a televízió a délelőtti adásait, az Iskolatévé kivételével, szüneteltesse, esti adásait pedig 22 órakor fejezze be. A Minisztertanács felkéri a lakosságot, hogy a háztartási energiával való fokozott takarékossággal segítse az energiagazdálkodás feszültségeinek csökkentését Több perlil és tégla M A Egy kiállítás tanulságai (2. oldal) Mikor vegyünk tüzelőt? (2. oldal) Szeletelt alma Nem kell tétlenkedniük télen sem az asszonyoknak a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezetben. Még az őszszel 20 vagon almát helyeztek el a tsz hűtőházában. „Szabolcs aranyát” naponta 40—50 lány és asszony há- | mozza, darabolja. Az alma- ; szeleteket a Nyíregyházi j Konzervgyárba szállítja a | szövetkezet, ahol például be- | főtt, gyümölcspüré, sűrítmény készül belőle a vásárlók kívánsága szerint. Az alma feldolgozása november derekán kezdődött, s március közepéig tart a szövetkezetben. Öltönyök, exportra Nyolcvanezer férfiöltönyt varrnak szovjet megrendelésre a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyárában. Dóri Attiláné gyártás közben ellenőrzi Szűcs Katalin munkáját, (cs.) Nagyközségekből jelentjük A lakosság jó ellátását tekinti legfontosabb feladatának perlitből és perlitele- mekből a Koszig Vállalat be- legrádi perlitgyára. A múlt évi tervüket 105 százalékra teljesítették, és kiemelkedő eredményük, hogy hiazai kötelezettségeiken felül már december 10-re befejezték exporttervük teljesítését. Nem a rekordhajsza volt a céljuk, egyszerűen el—akarták kerülni az év végi vasúti szállítási csúcs okozta bonyodalmakat. A negyvenhét- ezer köbméter exportperlit feladásán kívül az ünnepekig a hazai fogyasztókhoz is eljuttatták a tervezett rneny- nyiséget. A gyár az idei indulásra már az esedékes javításokkal és karbantartásokkal is végzett, így január másodikán már a felújított gyártósorokon indult meg a termelés. 1985-ben 260 ezer köbméter perlit előállítására kerül sor, a perlitpaplan gyártási terv pedig 160 ezer négyzetméter. A múlt évhez viszonyítva növekszik a hőszigetelő keverékek gyártása is. A feladatok közül kiemelkedik a közel 10 százalékkal növekvő exportterv. Az első szállítmányok már el is indultak az NDK-ba és Romániába. Az építőipari perlitfelhasz- nálás jelenleg a hideg idő miatt mérsékelt, ezért az üzemben nagyobb ütemben a szűrő- és kertészeti perlit gyártása folyik. Szabolcs-Szatmár megye építtetőit a kiegészítő anyagok mellett a téglaellátás érdekli leginkább. A fehér- gyarmati téglagyár a hideg ellenére is folytatta termelését. Az idén 12,3 millió daK ezdetben volt a telefonkötvény. Kibocsáthatták volna az ország bármely helyén, ismerve a krónikus telefon- hiányt, először mégis a szegedi és környékbeli lakosság részesülhetett belőle. Megemelt kamat és soron kívüli készülék volt az ígéret, nem is csoda, hogy sokan jegyezték, miként később a gázkötvényt, majd a Skála Áruház által kibocsá- csátottat és legutóbb a Budapesti Harisnyagyárét. Időközben a kamat is jelentősen emelkedett és már 11 százaléknál tart, ami minden várakozást felülmúl. Most ott tartunk, hogy az egész országban növekszik a tőke mozgásba hozatalának ez a módja. Megyénkben a vásárosnaményi gázkötvény lesz az első. Az embereknek van pénzük. Elég megnézni egy-két falut, vagy inkább még többet, milyen szépen „kipendül- tek” emeletes házaikkal, rózsavirágos utcáikkal. És nem csak az almás és dohányos helységek, akad, ahol a, hízott bika, vagy a sertés hozta a százezreket. Az üzemeknek nincs pénzük, pontosabban nincs mindenre pénzük. Nem futja például a meglévő javaink egyik forrásának, az almatárolók rekonstrukció< ________________________ jára. Elkelne nagyobb ösz- szeg az ültetvények felújítására, vagy a termelés szélesítéséhez, modernebbé tételéhez szükséges gépek beszerzésére. Kár is sorolni, elég a legfontosabbakat megemlíteni. Adott tehát mind az igény, mind a kínálat, ez nem is újság, mert ez az együttállás már régebben kialakult. Az egymásratalá- lás módja, a kötvénykibocsátás és -jegyzés azonban csak mostanában vált reális lehetőséggé. Az emberek 11 százalék kamatra szívesen odaadnák a megtakarított pénzüket és‘ biztosan nemcsak a tekintélyes haszon reményében, hanem azért is, mert a tőke befektetése az ő hasznukra történne. A termelőeszközeink felújítására, újak beállítására mindenképpen mobilizálódni fog az az összeg, ami a megyében megtermelt javakból keletkezett. M egmozdul, de ha nem támasztanak rá igényt Szabolcs- Szatmárban, akkor elkerül tőlünk, és más gyarapodik belőle, mint a szopós borjú esetében, amelyik itt születik, de a szomszéd megyében hízik meg, az ottaniakat gazdagítva. Esik Sándor _______________________ rab B—30-.as tégla hagyja el a tervek szerint az üzemet, bár eredetileg csak tíz és fél millióra gondoltak. A megemelt előirányzat oka a jelentősen megnövekedett lakossági kereslet. Nehezíti a téglagyáriak munkáját, hogy januárban az együk, februárban a másik kemence javítására is sor kerül, a felújítást saját karbantartó brigád végzi. A „huszonnegyedik" órában fognak a munkához, de nem tehettek mást, mert a tavalyi nagy tégla- ínségben szó sem lehetett leállásról. A gyár kétszáz dolgozója hatalmas erőfeszítéseket tesz a termelés folyamatossága érdekében, az égetésre váró agyag ugyanis a szabadban, fólia alatt várja a felhasználást a szokatlanul fagyos időben. A nagyjavítás adja a legnagyobb munkát a tiszaber- celi téglagyárban a tél folyamán. A karbantartók a központi gyár segítségével felújítják a termelőberendezéseket, előkészítik a fedett és szabad szárító területeket a március 25-i nyersgyártás indításához. Ebben az évben a 20 kamrás égető kemence nagyjavítása 10 kamra teljes átépítését jelenti. (Folytatás a 4. oldalon) Vízmnfejlesztés, telekalakítás, fásítás Az elmúlt napokban tárgyalták meg a tanácsok, milyen fejlesztéseket valósítanak meg 1985-ben. S ehhez már most megtervezték, a lakosság mennyi társadalmi munkát végez a közösségi célokért egy év alatt. BALKÁNYBAN 3,5 millió forintot költhet a tanács az idén . fejlesztésekre. Nem nagy pénz, amelyből a legnagyobb tételt, 2 millió forintos kiadást, a telekkialakításra felvett OTP-részlet törlesztése jelenti. Az ivóvízhálózat bővítésére félmillió, a szennyvízhálózat építésére szintén félmillió forint jut. A járdaépítésre 300 ezer forintot költhetnek, s az igen csekély pénz igazságos elosztása érdekében megkérdezik a lakosságot és a sürgősség szerint rangsorolják a pénzt. Emellett az idén 2,5 millió forint társadalmi munkára számít a tanács. Ennek keretében a földutak karbantartását, az utcai parkosításokat, a belvízcsatornák rendbetételét és a községi sporttelep parkolójának kialakítását tervezik. KÖLCSÉN nem egészen másfél millió forint jut ebben az évben fejlesztésre. Ebből döntő hányadot képvisel a vízmű további építése. A társulatnak 1,25 millió forintot utal át a tanács 1985-ben. A maradékból vízműtársulati érdekeltségi hozzájárulást fizetnek (98 ezer forint), valamint a kölesei ABC-hez szükséges telek kialakítására 20 ezer forintot fordítanak. A lakosság egymillió forint értékű társadalmi munkával gyarapítja a székhelyközséget és a társközségeket. Az intézmények előtt és az utcákon parkosítanak, a kölesei sportpálya kialakítását befejezik. IBRÄNYBAN egymillió forint a fejlesztési alap tervezett összege. Tényleges kiadásra viszont valószínűleg nem kerülhet sor, mert a tanács bevételeit hitel-visszafizetésre fordítják. Telkeket alakítottak ki és a még einem adott 24 telek után 826 ezer forint tartozása van a tanácsnak. Igen nagyarányú a társadalmi munka: a lakosság 4,8 millió forint értékben gyarapítja Ibrányt. A fásítás és a parkok kialakítása mellett öregek napközi otthonát hoznak létre, javítják a művelődési ház belső berendezéseit. Nagy gondot fordítanak s ha kell, társadalmi munkát is igénybe vesznek a fűtéskorszerűsítésre, tanteremfejlesztésre, az ifjúsági létesítmények tárgyi feltételeinek javítására. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet fonodájában bérmunkában előfonalat dolgoznak fel a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyára részére. A hatvan dolgozót foglalkoztató üzemben — naponta három műszakban — 1,2 tonna fonalat dolgoznak fel. (cs) Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Lapunk hétfőn megjelenő számának központi témája a tél. Riport készül a távfűtést adó nyíregyházi hőközpontban, ellátogatunk olyan munkahelyekre, ahol a hideg ellenére is dolgoznak. Felkeressük a tűzoltók, mentők ügyeletet. Ezer év zord teleiről készítettünk összeállítást, amelyből egyebek között megtudhatjuk, hogy 1234 telén olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott. De „melegebb” témák is helyet kapnak a lapban. A nyíregyházi tanárképző főiskola pálmaházában ugyanis igazi nyár van, pálmára kúszik a trópusi vanília, virítanak a mediterrán virágok, ebbe az egzotikus környezetbe kalauzolja el az olvasókat a lap munkatársa. Mint korábban megírtuk: Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője válaszol az olvasók kérdéseire. Munkatársunk népi ellenőrökkel járt körúton a hét végén, tapasztalatait adja közre a hétfői lapban. Információt olvashatnak az IKSZV közreműködésével lebonyolítható lakáscserékről, a bérlakások értékesítéséről. Két színházi ősbemutató lesz szombaton Nyíregyházán, amelyekkel képben és írásban egyaránt foglalkozik a hétfői KM. Vasárnap négy városból jelentkeznek tudósítóink, s beszámolnak a helyi eseményekről. Ezúttal is két oldalon olvashatnak a legfrissebb sporteseményekről, többek között összeállítást közlünk az NYVSSC riválisainak felkészüléséről, megtudhatják, mit érzett Aranyi László, amikor három és fél esztendő után ismét az NYVSSC öltözőjébe lépett. Telefonon kérünk vasárnap információt a Spanyolországban túrázó labdarúgó-válogatott vezetőitől, játékosaitól. Megírjuk, mi újság Sárréti György teniszező átigazolása körül és miért nem tud készruhát vásárolni magára Molnár Miklós súlyemelő. f---------------------------------------------\ Kötvény« kamatra
