Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. január 12. Hóöröm Mindenki másképpen üli meg a szánkot Nadrágfékkel Hátramenetben (Császár Csaba felvételei) Könyvgyűjtő programok Elkészült a megyei könyvgyűjtők klubjának idei programja, melyre minden hónap harmadik keddjén ■ délután fél ötkor kerül sor a megyei és városi művelődési központban. Januárban a megyei levéltár könyvgyűjteményét nézik meg a klub tagjai, februárban a „Könyvgyűjtési gondok a mai lakásban” címmel tartanak megbeszélést. Márciusban a könyvkiadásról, áprilisban az ünnepi könyvhét előkészületeiről tájékozódnak. A számos ismeretbővítő foglalkozás mellett az idén is felújítják a könyvcseréket, élőbbé kívánják tenni a „Könyvet keres — könyvet kínál” szolgálatot és kiállítást is rendeznek „Könyv- ritkaságok a magángyűjteményekben” címmel, melyet könyvbörze is követ. Mikor vegyünk tüzelőt? Fagy szorítja a szenet „Tüzelőutalvánnyal rendel kezők figyelem. Közeledik a tüzelőutalványok beváltásának végső határideje. Jelenleg még torlódás nélkül vásárolhatja meg téli tüzelőjét.” Ez a hirdetés természetesen nem most akutuális, májusban jelent meg néhányszor a Kelet-Magyarországban. de előtte két hónappal már — március, április, május hónapban — hetente kétszer is reklámozta a Tüzép. hogy kedvezményes áron lehet mindenfajta szenet vásárolni. Volt 13 és 17 forintos kedvezmény mázsánként, ennyivel olcsóbban kínálták a be- rentei szeneket, a briketteket, a sajómercsei szeneket, de a Tüzép-telepeken és az Áfé- szek tüzelőanyag-telepein alig-alig koptak a halmok. Csak zsákban? Most pedig nincs szén. Néhány községben nézni is rossz, hogy viszik háton.- talicskán, zsákokban 50 kilójával a szenet, de határt szabnak a vásárlásnak a nagy Tüzép-telepeken is. Hogy baj lesz, már novemberben érezhető volt. hiszen a hónap közepén a bányák — különösen a borsodi bányák, mert ide onnan szállítanak legnagyobb meny- nyiségben szenet — 35 ezer tonna szénnel tartoztak a Kelet-magyarországi Tüzép- nek. Ennek körülbelül harmada hiányzott a megye Tü- zép-telepeiről, hiszen most három megyét lát el a vállalat, de akkor mar érezhető volt, hogy később még nagyobb baj is lesz. Egyre kevésbé volt ütemes a szállítás, egyre ritkábban érkeztek szénnel telt vagonok, s egy- ,r reJtpbbsz^r hallottuk 'a/' rádióban, fíögy ’baj van a ” bányákban. És ez még csak a gondok egyik része volt. Kiderült, hogy néhány szövetkezet kevesebb szenet rendelt mint tavaly, bár utólag nem is lehet tudni, hátrányt jelent-e Verem N ézem a televízióban: a halászok vágják a Balaton jegét, s szállítják a vermekbe. Gondolkodom: vajon miért ment ki ez a jó szokás másutt a divatból? Hajdanában-daná- ban nem volt olyan tisztes falusi bolt vagy ivó, melynek udvarán ott ne lett volna a jégverem, a jó meleg nyári napokra felhalmozott, olcsó, a természet energiájával készült jéggel telve. Hallom az ellenvetést: de hiszen ma a jég helyett itt a hűtőszekrény! A hűtőpult! Itt van, itt van! De nincs ott. Mert olvasom a nyilatkozatokat: a faluba érve megszakad a hűtőlánc . ■ ■ Azért nem tartunk, mert nincs hűtőkapacitás .. ■ Nincs elegendő pénz a hűtőtárolók és pultok beszerzésére ... Vagyis: mégsincs elegendő hűtő- szekrény, nincs elegendő hideg a nyárra. Kérdem: vajon miért nem gyűjtik nálunk is a jeget. Hideg volt (van), jég is, balta is akad. Talán az előrelátás hiányzik. Mert ha lenne, akkor az okos vállalkozószellem aligha hagyná ki az ajándékba kapott hűtőlehetö- séget. (bürget) Kutatási célokra Véleményét kérjük! A progresszív betegellátás elvének, gyakorlatának érvényesülését vizsgáló tudományos kutatást kezdtek a Jósa András megyei Kórház szakemberei. Ennek keretében a közelmúltban mintegy 800 olyan személynek küldtek egy-egy kérdőívet, akiket 1984-ben a megyei kórházban kezeltek. A szakemberek az általános szociológiai témákon kívül speciális egészségügyi kérdésekben is tudakozódni szeretnének, legfőképpen arról: a betegek a kórházba kerülésük előtt és után milyen intézményeket, valamint „utakat” jártak végig, eközben mi minden történt velük, de természetesen az egészségügyről alkotott véleményükre is kíváncsiak. Ugyanis a betegellátás keretében mindenkit a kellő időben és a betegségének, állapotának legmegfelelőbb helyen kell kezelni (körzeti orvos, szakrendelő, kórház, esetleg országos intézmény) de az esetek egy részében a progresszív betegellátás elve nem érvényesül teljesen. — A címzetteket a kórházi nyilvántartásból véletlenszerűen választottuk ki — közli Filep Gyuláné Nagy Éva közgazdász, aki e kutatást irányítja, összefogja. — A kapott információkat nyilván a nevek figyelmen kívül hagyásával dolgozzuk fel. A kutatás eredményéről készülő tanulmányokban sem közlünk neveket. Reméljük, hogy a kérdőíveket mindenki pontosan, őszintén kitöltve a mellékelt válaszborítékban részünkre mielőbb visz- szaküldi, amit ezúton is köszönünk. (cselényi) ez, hiszen a szén akkor sem lenne több, csak most nem 45 ezer tonnával tartoznának Szabolcs-Szatmár megyének a bányák, hanem legalább 60 ezerrel. (A Kelet-magyarországi Tüzép-nek 102 000 tonnával tartoznak a bányák.) Beváltatlan ígéretek A tüzelőanyag-kereskelem- mel foglalkozók nem is emlékeznek rá mikor volt ilyen gond a szénnel és akkor nem hogy fával tudtak volna segíteni. az is kiderült, hogy a Felső-tiszai Erdő- és Fafel dolgozó Gazdaság sem teljesítette amit ígért: legalább 10 ezer tonnával tartozik. Most a napokban érkezett némi segítség: 15 ezer tonna ajkai szenet kapott Szabolcs megye, a napokban 11 ezer tonna jugoszláv szén érkezik. aztán várnak további szállítmányokat Jugoszláviából és Csehszlovákiából. Akik ráadásul egyre többen vannak. Több intézmény számára írták elő határidőként. hogy 1985. január elsejéig át kell állni az olajról a széntüzelésre, így most jelentkeznek új vásárlóként ők is. de ott vannak azok az intézmények is, akiknek nem szenet, hanem büntetést kellene adni. mert hiába írja elő a rendelet, hogy nyáron vásárolják meg a szenet, hiába sújtják őket azzal. hogy október 1-től 10 százalék felárat kell fizetniük a szénért, ez semmit sem számít, ilyenkor pedig bejelentik a Tüzép- en. hogy ha nem kapnak szenet. bezárják például az iskolát. Kit vigasztal? Senkit nem vigasztal, aki most fázik, hogy nyáron bőven volt szén. s akár olcsóbban is hozzájuthatott volna, senki nem számíthatott arra, hogy a bányákban ekkora gondot okoz a szén kitermelése. s ehhez már csak ráadásul jött a nagy hideg, de azért a jövőre nézve van némi tanulság. Mert a bányák nemcsak télen, hanem egész évben termelnek. Nem a bánya környékén halmozzák fel a szenet, hanem vagonba rakják és azt rendeltetési helyeire szállítják, -s a Tüzép-telepek is azért árusítanak tüzelőanyagot nyáron, hogy akkor is vásárolják. Igaz, a szénnek van olyan tulajdonsága, hogy ha sokáig áll, akkor porlik. De ezért adják hozzá a kedvezményt. Balogh József A tárgyalóteremből Tízezrek, kamatba Az adót azért találták ki, hogy jövedelemszabályozó szerepet töltsön be, vagyis aki kiugróan sokat keres, attól jövedelme egy részét elvonják, mert nem biztos, hogy a kiugró kereset kiemelkedő munkát takar. Sokszor egy-egy konjunktúra meglovagolása, mások meg- dolgoztatása, kihasználása is lehet a nagy jövedelem oka. Természetesen nem mindegy egyetlen településnek sem, hány adózója van, s mennyit fizet, hiszen ez a pénz a város, a község fejlesztésére fordítható, s így a nagy közösség is érdekelt a jövedelmek reális adóztatásában, arról nem is beszélve, hogy akinek csak fizetése van, annak minden fillérjéből levonják az adót, ám sok olyan foglalkozás . van, ahol nem, vagy alig lehet pontosan mérni a jövedelmeket. Ezt használják ki sokan, de van, aki rajtaveszt. Például Kocsis Antal parkettás kisiparos, öt is — mint társait — azért kötelezték pénztárkönyv vezetésére, hogy ellenőrizni tudják bevételeit, mert ennek alapján állapították meg adóköteles jövedelmét. Kocsis hol vezette, hol nem a pénztárkönyvet, így 1982-ben összes bevételét 450 ezer forintban jelölte meg, pedig — mint ahogy ezt az ellenőrzés kiderítette — a háromnegyed milliót is meghaladta bevétele. Az adót természetesen a saját bevallása szerinti összeg alapján fizette, így 123 ezer forint adóval fizetett kevesebbet. Amikor ez kiderült, született egy államigazgatási határozat Kocsis adójának behajtására, de mivel ennek nem tett eleget, bíróságra került az ügy, ahol a dr. Kozma Béla tanácsa 130 napi tétel pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, egy napi tétel összegét 250 forintban állapította meg. Így Kocsisnak az adón kívül még 32 500 forintot is fizetni kell. Az ítélet jogerős. Dohányozhat-e az asztalos? EGY KIÁLLÍTÁS TÁNULSÁGÁI NAGY ÉRDEKLŐDÉS KÍSÉRI az év első napjaiban megnyílt pályaválasztási kiállítást a megyei művelődési hazban. Délutánonként egymásnak adják a kilincset a szakmát, foglalkozást kereső fiatalok, jönnek csoportosan az iskolákból. Oldalakat tölt már meg a vendégkönyvben a sok bejegyzés — többnyire nagy dicsérettel szólnak a rendezők munkájáról. Pár nap alatt kiderült, hogy nagyon hasznos ez a kiállítás és sokak számára tanulságos is .. , Hasznos elsősorban azoknak a gyerekeknek, akik tanácstalanul állnak életük egyik nagy döntése előtt, és semmiféle elképzelésük nincs arról, mik szeretnének lenni, hol szeretnének dolgozni. A művelődési házban látható anyag főként nekik segít, mert szinte biztos, hogy az itt bemutatkozó vállalatok fel tudják venni a jelentkezőket szakmunkástanulónak. A megye három nagy építőipari vállalata, a SZÁÉV, az ÉPSZER és a KEMÉV teljes keresztmetszetét adja az építőipari szakmáknak, megtudjuk azt, hogy a köztudatban nem szereplő, vagy ismeretlen szakmák tanulására is van lehetőség. A SZÁÉV például vízszigetelőket is keres, az ÉPSZER- nek műkőkészítőkre is szüksége van, s többek között olyan szakmákat oktatnak még, mint épületbádogos, vagy burkoló. Természetesen a fölkapott, divatos szakmák is szerepelnek a listán — kár, hogy a vállalatok nem minden esetben tüntették fel, melyikre milyen eséllyel pályázhat ,az érdeklődő fiatal. Három másik vállalat sze* repel még megyénkből a kiállításon: a MEZÉP szintén építőipari szakmákkal, a Taurus a gumiiparban gyártott termékekkel, a Szabolcs Cipőgyár pedig a cipőgyártás technológiáját bemutató fotóanyaggal és a modellekkel. tanulságos megfigyelni a rendezőknek, mi az, ami a legvonzóbb, hol állnak meg a legtöbben, mire mondják majd, hogy ezért érdemes volt eljönni. Ilyen például a KEMÉV-standnál a két érdekes metszet, amelyről megismerkedhetnek a nézők a kulisszatitkokkal. Jó ötlet volt bemutatni, hogyan készül, hány rétegű a tetőszigetelés, hogyan működik a házgyári szellőzőberendezés. Jól felkészült a cipőgyár is: a sokszorosított tájékoztatót el lehet vinni, otthon, családi körben meg lehet beszélni tartalmát, ami rövid ismertető a gyár történetéről, az elsajátítható szakmákról, az oktatás rendjéről, a szakmai perspektíváról, a továbbtanulási, fejlődési lehetőségekről. Igen népszerű és ezért nagyszerű a SZÁÉV pálya- választási totója, a 13+1 kérdés. Többek között arról kérdezik a gyerekeket: szabad-e az asztalosműhelyben dohányozni, milyen cipőben dolgozik a villanyszerelő stb. Játékos, az életkornak megfelelő kérdések, felkeltik az érdeklődést — és a nyertesek kis fűrészt, kis kalapácsot stb. kapnak ajándékba. A pályaválasztási szakemberek számára is tanulságos a kiállítás, hiszen itt derül ki, mennyire szükség van a gyerekek tájékoztatására, mennyire felszínesek, vagy hiányosak az ismeretek a választható szakmák köréről. Úgy látszik, kevés ilyen közlemény jut el a legilletékesebbekhez, a nyolcadikosokhoz, pedig az iskolák igazgatói és a pályaválasztási felelősök ezeket rendszeresen megkapják. ÉS MÉG EGY TANULSÁG, azoknak a vállalatoknak és vezetőik számára, akik távolmaradtak a kiállításról: a gyerekek hiányolták őket. Sokan jönnek úgy, hogy majd itt tanácsot kapnak kereskedelmi, vendéglátóipáéi, ‘ élelmiszeripari, ruházati szakmákból. Éppen ezért itt volna a helyük azoknak az üzemeknek is, ahol gond a munkerő-után- pótlás, de azoknak a szakmáknak is, ahová reménytelenül pályáznak — itt még lehet másfelé irányítani a gyermeket, és esetleg megkímélni egy nagy csalódástól. Sokkal több munkahely bemutatkozására számít a látogató, már csak azért is, mert például az Oroszlányi Szénbányák igen szép, ízléses tablóval toboroz magának nálunk szabolcsi munkásokat. A kiállítás január 16-ig látható. Baraksó Erzsébet TV-jegyzet Beszélgetés a boldogságról I Hasonló, az élet, az em- í bér nagy kérdéseit boncolgató — a különféle világnézetű, szemléletű vitázók érveit ütköztető — műsorral már az elmúlt években is találkoztunk a tévében. Oldás és kötés címmel csütörtökön este a 2-es csatornán a boldogság volt a téma. A résztvevők: Csaba György orvos-biológus, Han- kiss Ágnes pszichológus, Hámori József agykutató, Hernádi Gyula író, Matos Lajos kardiológus, Nyíri Tamás katolikus és Vályi Nagy Ervin református teológus voltak. Adva volt így a legváltozatosabb megközelítése az ember több évezredes rejtélyének, a boldogságnak. A vélemények sokszor találkoztak és természetesen sokszor eltértek egymástól. Az értelmes lét, cél, a küzdeni tudás, a harmónia a külső környezettel és önmagunkkal, a másokkal való együttes törekvés a boldogságra — találkozási pontokat jelzett a vitában. De hogy ki mit tart boldogságnak, s mennyiben van szerepe a géneknek a boldogságra való alkalmasságban, hisz számos embert ismerünk, akik nem tudnak nem boldogok lenni, megtalálják a maguk napi, apró boldogságélményüket, míg vannak jócskán erre képtelen emberek is. Ezekről már eltértek a vélemények, csakúgy, mint az életideálok, célok egyéni meghatározásáról és a hozzájuk vezető hosszabb-rövi- debb utak megtételéről. A vita azonban sajnos az élet- szerűség helyett elvont, mesterkélt, spekulációs eszmefuttatássá vált olykor, melyet a két riporter, Győrffy Miklós és Rozs T. Endre a legnagyobb igyekezet mellett sem tudott mederben tartani. Zavaró volt az is, hogy a beszélgetés résztvevői ültek, míg a két riporter állt, járkált és így próbált beavatkozni a beszélgetésbe, olykor kevés sikerrel. Bizonyos, hogy nem boldogságreceptet kívánt adni nézőinek a műsor, mert ez képtelenség. De az elhangzottaknál többet várt, mint egy parttalan, széteső beszélgetést a boldogság címszó alatt. Pedig a lehetőségek adva voltak ... P. G.
