Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
1985 január 15. Kelet-Magyarország 3 Mától: falugyűlések Miidennapi közügyek PANASZKODOTT TANÁCSTAG ISMERŐSÖM, hogy alig-alig voltak néhá- nyan decemberben a tanácstagi beszámolóján, pedig szí- vét-lelkét beleadta a szervezésbe. Igaz, sok újat nemigen tudott mondani, mert választókörzetében jobbára nem történt semmi, de mégis nagy közömbösség jele, Jiogy a város fejlődése sem érdekelte az embereket. Dicsekedett tanácselnök ismerősöm, hogy évek óta azon töprengenek: hol tartsák meg a falugyűléseket, mert sem náluk, sem a társközségben nincs akkora nagy terem, ahol ne tolonganának az emberek. Pedig sok újat nemigen tudott mondani, mert ilyen gazdasági körülmények között alig-alig változott valami, de ma minden érdekli az embereket. Az egyik örömmel hallja, ha megvalósítottuk amit tavaly kért, a másik arra kíváncsi: miért nem lett semmi abból, amit ő javasolt. Nem lenne jó, ha bárki is a tanácstagi beszámolók és a falugyűlések valamiféle szembeállítását olvasná ki e sorokból, hiszen mindkettőnek más a feladata, csupán annak érzékeltetését szolgálná: milyen rangra emelkedtek a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások, amelyek mától körülbelül egy hónapig falvaink és városaink legnagyobb érdeklődési kiváltó eseményei lesznek. Ezek jó lehetőséget kínálnak tanácsi és népfrontvezetőknek az eredmények felsorolására, a gondok bemutatására és annak az útnak a megkeresésére, amelyen együtt kell járni a tanácstagnak és választójának, a tanácselnöknek és a gyári munkásnak, a szövetkezeti tagnak egyaránt. Ma, amikor az igények növekszenek, a pénz pedig kevesebb, nagy teher hárul a tanácsokra, nagy felelősség ma elosztani azt a keveset, hogy a legégetőbb gondok megszüntethetők legyenek belőle. Hogy mégis jól gazdálkodtak, bizonyíték rá négyszáz új tanterem, mert az iskolák zsúfoltsága már az oktatás színvonalának rovására ment, s ha kórházi ágyaink száma még most is csak fele az országos átlagnak, öröm az új sebészeti szárny elkészülte, a 300 szociális otthoni hely. JÖL, A TERVEZETTNÉL IS JOBBAN HALADT A VlZMÜ VESlTÉSI PROG" RAM, s 225 településből 124- ben jó ivóvíz van már, s ez akkor is a nagy eredmények közé sorolható, ha a lakosságnak még mindig csak 36 százaléka ihat csapból vizet. A lakásépítésekről már kevesebb jó mondható, s nemcsak azért, mert a tervezettnél kevesebb épülhetett fel állami pénzből, hanem azért is, mert hiába igyekeztek a tanácsok elegendő telket kialakítani, hiába próbálták egyszerűbbé tenni az engedélyezési eljárást, hiányzott az építőanyag, sok helyen pe- a kivitelezők komótos munkája késleltette a beköltözéseket. Különösen a városokban számolhatnak be a lakásfelújításokban elért kedvező eredményekről, ami annál is inkább kiemelhető, mert a korábbi években az ilyesmire kevesebb pénz, még kevesebb figyelem jutott. Ha nem is születtek látványos eredmények, nagy erőfeszítéseket tettek a tanácsok a foglalkoztatási gondok mérsékléséért, s azért, hogy ahol új gazdája lett egy üzemnek, S új terméket gyárt, a dolgozókat ne érje kár: átképzési támogatással egészítik ki keresetüket, míg a betanulás tart. Aki nézte vasárnap este A HÉT műsorát, s látta a tapasztalatszerzésre hozzánk érkezett japán óvónőket, s hallotta: náluk az óvodáskorú gyermekeknek mintegy három százaléka jár óvodába, annak akár meglepetés is lehet a szám: nálunk, a megyében nyolcvan százalék ez a szám, s mindenkinek van helye, akit az iskolára kell felkészíteni. Jó eredményeket hoztak azok a kedvezmények, amelyeket az állami lakásról lemondó családoknak nyújtottak, hiszen három év alatt 754 család juthatott csak ennek nyomán lakáshoz, az elmúlt hetekben kidolgozott programtól, a fiatalok és nagycsaládok lakáshoz juttatásának segítésétől pedig azt remélhetjük, hogy három éven belül minden ilyen család lakáshoz jut majd. A falugyűléseken talán legtöbben az utak, a járdák hiányát vetik fel, s ez alighanem így lesz a mostani falugyűléseken is, mert hiába készült el 26 millióért új út, hiába javítottak meg körülbelül 300—400 kilométert, nem vigasz annak, aki esős Időben térdig sárban jár. AZ IDÉN TANÁCSTAGOKAT, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKET választunk, s a választás után megalakulnak azok az elöljáróságok, amelyek azoknak a településeknek lesznek a gazdái, ahol nincsenek tanácsok. Őket nemcsak jogokkal ruházzák fel, szavuk, döntési joguk lesz a településük fejlesztésére költhető pénz sorsa felett. Aki most, a ma kezdődő falugyűléseken hallatja szavát, nekik ad ötleteket, s aki társadalmi munkáját is felajánlja hozzá, nekik, az egész falunak ad segítséget. B. J. Idén 20 ezer különböző típusú villany motor hoz készítenek áifórészeket a Vásárosa« mányi Vegyesipari Szövetkezeiken. Képünkön: Kása Zsuzsanna háztartási gépbe kerül® áSlő- részt tekercsel. (Gsái Béla felvétele.) Taggyűlés a „Nyírségiben Vita* életközeiből „Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt... az export bővítésében. (A XIII. kongresszus irányelveiből) A párttagság azt' várta, hogy e passzus és más, az irányelvekben megfogalmazott gond és feladat a konkrét helyi tennivalók elemzésére irányítja a 35 párttag, többségében nő figyelmét a pártvezetőség vitaindítójában a Nyírség Ruházati Szövetkezet január 9-én, délután megtartott vezetőségválasztó taggyűlésén. Ez jórészt elmaradt, mert szinte csak általános elveket fogalmaztak meg. Holott a pártcsoportokban, a pártszemináriumon is elhangzottak olyan észrevételek, javaslatok, amelyeket szívesen hallott volna vissza a beszámolóból a párttagság. Hasznosított tartalékok Ha csupán a párttitkár, Havadtöi Ferenc vitaindítója alapján kellene minősíteni a taggyűlést, bajban lennék. Valójában azonban a fórum savát-borsát az alkotó, bátor, őszinte szó, a vita adta. Életközeiből vizsgálták a szövetkezet gondjait az irányelvekben megfogalmazott gondolatok tükrében. így állt össze ha vázlatosan is!, az új párt vezetőség — titkára ismét Havadtöi Ferenc lett — idei programja. A Nyírség kollektívája az elmúlt évek során éppen az előrelátó vezetés eredményeként egy olyan fejlődési pályára állt, ahonnan csak minden tartalék feltárásával és hasznosításával lehet magasabb fokozatra kapcsolni. Csak az a kérdés, hogyan? Ehhez vár segítséget a kollektívától a gazdaságvezetés. 1984-ben a tőkés bérmunka és az export értéke meghaladta a 46 milliót. Ezt úgy érték el, hogy lényegesen megváltozott a termelési szerkezet az utóbbi két esztendőben. Nagyobb arányban készítettek saját anyagból exportra terméket, ami növelte a szövetkezet jövedelmét. hogy a tiszavasvári és a ke- mecsei üzemükben a tőkés exportból beszerzett gépek csak egy műszakban dolgoznak. Alacsonyak a bérek, zsákutcában van az érdekeltségi rendszer, s ami gond: egyelőre hiányzik a pártvezetőségnek legalább vázlatos, a kiutat kereső cselekvési programja is. Ennek elkészítéséhez kaptak most hasznos javaslatot. Kertész Istvánná kifogásolta, hogy a művelődést szolgáló könyvek, mozi- és színházjegyek ára is emelkedett. Szólt arról: az irányelvek szépen fogalmaznak a családról, a nemzetről, a születések száma növelésének szükségességéről. Csakhogy , a nehéz viszonyok között túl megerőltető 3—4 gyermek felnevelése. Mert nemcsak megszülni kell a gyermekeket, hanem el is indítani az élet útján. És ez a nehezebb. Berecz Gyuláné mondta: „Nyugdíjasaink helyzete még nehezebbé válhat, s ezen a szövetkezet valamilyen módon enyhíthetne.” Permann Károlyné az érdekeltségi rendszer sürgős javítását szorgalmazta. Farkas Sándor azt hangsúlyozta: ő túl optimistának tartja az irányelvekben megfogalmazottakat. Ügy látja, hogy a kitűzött életszínvonal elérésének ellentmond a gazdasági szabályozó rendszer. Henzsel Anna az ifjúság gondjainak a megoldására konkrétabb intézkedéseket sürgetett. Ágházi Gyula a gazdálkodás bizonytalansági tényezőit vette sorra. Még nem döntöttek, melyik bérszabályozási rendszert is válasszák, amellyel jól járnának. B márka hírnevéért Sok-sok gond, probléma fogalmazódott meg a taggyűlés vitájában. Valamennyi továbbgondolást. és józan mérlegelést igényel. Igaza volt Szabó Józsefnek, Sára Ká- rolynak, Tóth Albertnénak, Fráter Sándornak és mindazoknak, akik szavaiban felizzott: társadalmi méretű összefogásra van szükség a pazarlás, a fegyelmezetlenség, a hanyagság, a felelőtlenség ellen. Vitában kristályosodott az új pártvezetőség idei programja. Ha olyan cselekvő lesz a támogatás is, mint amilyen aktív volt a taggyűlés, bizonyára sok nehézséggel megküzd ez a kommunista közösség, amely a jövőben is sokat tehet a Nyírség márka hírnevéért. Farkas Kálmán---------------------------------------N Hideg műhelyek E gyáltalán nem lepődtünk meg, amikor a megyében több helyről is jött a jelzés: hidegek a műhelyek, ilyen körülmények között igencsak nehéz dolgozni. Kis- várdáról, a Vulkán radiá- torszereldéjéből panaszkodtak, hogy az ott dolgozó asszonyok szenvednek a hidegtől, pedig más azt hinné, ebben a gyárban csak meleg munkahelyek vannak. A jánkmaj- tisi Dózsa Termelőszövetkezetből a gépműhely dolgozói írták alá a levelet, elpanaszolva, hogy hiába szóltak a vezetőségnek, mert semmiféle intézkedés nem történt. Tapasztalatunk, hogy a szokatlanul kemény tél alaposan próbára tesz mindenkit. Azokon a munkahelyeken, ahol elégtelen a fűtés, valóban joggal háborognak. Ám ehhez tegyük hozzá, hogy a fűtési idény nem most kezdődött, nem a fagypont alatti nappalok idején kellett volna észrevenni a bajokat. Különösen olyan helyeken nem, ahol megfelelő szakemberek is találhatók, akik időben cselekedhettek volna. A hideg műhelyek tanulságul is szolgálnak: időben és felelősséggel kell gondolni mindenütt a télre, mert a betegség, a kevesebb termelés az üzemi rossz eredményekben is megmutatja, ha mulasztást követnek el. (lb) s ____________ Világbanki hitelből Nem lesz tárolási gondja a nyírbátori Űj Barázda Tsz- nek 1985-ben. Ugyanis elnyerték a Világbank pályázatát, amely 900 vagonos gabonatároló megépítését támogatta, melyet a termelő- szövetkezet határidőre teljes mértékben felépített. A 15 millió forintot érő beruházás lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet saját tárolási gondjának megoldásán túl más gazdaságoknak is segítséget nyújtson. Szárítás utáni betárolással kötik majd le a gabonatároló teljes kapacitását. A 15 milliós beruházás 30 százalékát a nyírbátori termelőszövetkezet saját erőből finanszírozta. Korszerű technika Rugalmasabban igazodtak a külpiaci igényekhez. A minőséget jobban megfizető partnerekkel alakítottak ki hosszabb távú üzleti kapcsolatot. A kongresszus irányelvei hangsúlyozzák: „Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai, nemzetközi színvonalához.” Többen szóltak arról, hogy ebben az irányban jelentős lépések történtek. Ezt a beszámoló is aláhúzta. Speciális berendezéseket, gépeket vásároltak tőkés devizából, hogy a versenyt a jövőben is állni tudják. így azNSZK- ból szereztek be gőzkazánokat, Japánból több művelet elvégzésére alkalmas gépeket vásároltak. Egy a gond: nincs megfelelően kihasználva a korszerű technika! Tavaly 94 kilépő volt. Ennek legalább fele szakmunkás. A munkaigényesség rohamosan nő, de ezzel nincs megfelelő arányban a bérek növekedése. 1980—84 között 33 ezer 700 forintról, erőfeszítésekkel, 46 ezerre tudták feltornázni a béreket. És nem véletlen, hogy 25 szakmunkástanulójukból a végzés után 17 távozott el. Ezek az okok játszanak közre főleg abban. £ zt a törzsasztalt alig két hétig ülték körül, majd megszűnt, s az asztaltársaság éppúgy, mint ideérkezett, szétrajzott az ország más-más vidékére: ki Bácsba, ki Somogyba, ki pedig épp a szűkebb hazába, Szabolcsba. .4 karácsony és a szilveszter napjait is magába ölelő balatoni üdülőturnus, a két hétre fagyban, hóban összemelegedő társaság az első órák vagy egy-két nap esetlen egymásra mosolygása után oldódik. Mint kiderül, senki sem ismeri a másikat. Csakhogy a Csopakra a szülőkkel együtt érkezett jókora létszámú gyermeksereg megunja a távolságtartást, ők hagynak fel előszór a lépcsőházi, éttermi és presszóbeli elegáns fejbiccentéssel, kényszeredett mosolygással. Pillanatok alatt kis-, középső és nagycsoportos bandákba verődve élik a maguk üdülői életét, mintha mindig is egy óvodába, iskolába jártak volna. Tudják egymás nevét, s nincs köztük sem főmérnök, sem főorvos, sem igazgató, sem elnök, csakis Adrién, Andris, Timi és Laci meg még egy Laci... A felnőttek meg még pár napig azt kutatják, vajon ki kicsoda? És ebben az üdülői „Whp is who" játékban — mint hamarosan kiderül — szabolcsiak kis csapata is részt vesz, egyelőre külön-külön, pontosabban családonként. Történik ez addig, amíg egymásra nem talál a társaság. Kiderül, hogy Tuba Laci a kecskeméti állatiéSzabolcsi törzsasztal nyésztö agrármérnök gyermekkorában Csengerben rúgta a labdát, Papp Laci, a kaposvári gépészmérnök, a jó nevű somogyi állami gazdaság kirendeltségvezetője életrajzában ott van Mátészalka, Fehérgyarmat és Nyíregyháza is Vasvári Pál Gimnáziumával, s a régi diákzenekar dobosának produkcióját talán ma is emlékükben őrzik a Vasvári gimnázium báljainak résztvevői a hatvanas évekből. Aztán az is kiderül, hogy van ebben az üdülőben két rria is Szabolcsban élő család; a,, nagykállói Kerényi család a Magyar Posztó és az ideggyógyintézet képviseletében és ... e sorok írója, nem kevésbé családostul. És akkor — a szűkebb haza vonzásától mentesen, bizonyára a puszta emberi szimpátia alapján — belecsöppent ebbe a szabolcsi társaságba a tősgyökeres pesti Béres család is, akik két évet töltöttek Indiában (izgalmas élményeiket örömmel hallgattuk), de még sohasem jártak Szabolcsban. Azután még hosz- szú napok, kellemes beszélgetések következtek: mi, a szabolcsi szabolcsiak a kecskeméti szabolcsiak jóvoltából megszerettük Kecskemétet, a kaposvári szabolcsiak jó reklámot csináltak Somogyország fővárosának, és valamennyien sikerrel győzködtük pesti barátainkat arról, hogy nyáron csakis G er gelyiug árnyán kempingezhetnek. £ ms szilveszter éjjel, amikor pezsgőt bontottunk, koccintottunk, ittunk egy kortyot — az elsőt Szabolcs-Szatmárra —, azután Kecskemétre, Budapestre és Kaposvárra is, majd megállapítottuk: milyen kicsi is a világ! (És ha már kicsi, akkor legyen békés és boldog is.) Szilágyi Szabolcs A gondos vasalás szebbé teszi a szép készterméket is ... — Munkásnők a „Nyírségiben.
