Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

2 Kelet-Magyarország 1985 január 15. Színes tévé a tanyára A villanyégőtől a lámpa­bélig, a tőkehústól a törülkö­zőig igen széles körű válasz­tékot igyekeznek beszerezni a falvak és a tanyák boltjai. A Nyírbátori ÁFÉSZ-hez tar­tozó több mint százhúsz bolt esetében megpróbáltak sajá­tos profilt kialakítani, hogy a vevők elégedetten távozza­nak az üzletből. Valamennyi községben leg­alább egy boltot modernizál­tak, így kis ABC-t vagy kor­szerű fűszerüzletet hoztak létre, ahol az alapellátás nél­külözhetetlen cikkeinek kí­nálatára szorították a bolt­vezetőt. Ugyanakkor felmér­ték a települések sajátossá­gait is és rájöttek, hogy nem minden faluban ugyanazt . igényli a lakosság. Nyírgel- sén például az átalakított boltban igen kelendő a nö­vényvédő szer — a települé­sen honos gyümölcskultúrák miatt. Táp — mindenütt A teremi kisboltnak hiába kínálta az ÁFÉSZ a növény­védő szert, egyáltalán nem keresik ezt az ott élők. Tá­pot viszont szinte valameny- nyi falusi boltban tartanak. Az alapellátás fontossága indokolja, hogy tejet, ke­nyeret, mosóport, töltelék­árut kivétel nélkül minden bolt tartson. A faluban azon­ban — ruházati bolt híján — itt akarják megvenni az ab­roszt, a zoknit, a gyermek- és bébiruhát. De elfogy a po­hárkészlet, a papírszalvéta, az edény, az írószer, a játék is. Keresik a kerti kapát, a gereblyét és más mezőgazda- sági eszközöket is. A tanyai boltok kínálatát már másképp állítja össze a boltvezető. Innen ritkábban mennek be az emberek a vá­rosba, érthető, ha a cipőfű­zőt, a lámpabelet, a vihar­lámpát, a zsírosbödönt is itt akarják megvenni. A boltve­zető leleményességén és hely­ismeretén múlik, milyen áru­készletet kínál a tanyai em­bereknek. Megrendelésre De ha valaki mondjuk hű­tőszekrényt, vagy színes té­vét szeretne venni, a bolt­ban megrendelheti és az ÁFÉSZ kiküldi azt a tanyá­ra. Tehát mindent megkap a vevő a tanyán is, amit a vá­rosi nagyáruház forgalmaz. Mégis, az a tapasztalat, hogy a nagy értékű fogyasztási cikkeket a városban keresik, ahol választékot is találnak egy-egy termékből. A kínálat bővítésének ha­tárt szabnak a szűkös feltéte­lek. Az ÁFÉSZ-hez tartozó kis boltok zömében elavult szatócsüzletek, általában nem is boltnak építették- ezeket. Egy részük még cselédház­Szivárvány! N em természeti jelen­ség! Vetélkedő játék! Január 18-án, pénte­ken újra a képer­nyőn Nyíregyháza és Mis­kolc csapata. Itt élek, ott születtem, szivem idehúz! S gondolom a többi 100 ezer embert is lázba hozza a já­ték. A középdöntő! Ki a jobb? Ez sok mindenen mú­lik. Felkészültségen. Tudáson. Pillanatnyi diszpozíción. Sze­rencsén. Gyors kapcsoláson. És még valamin: érzi-e a csapat maga mögött a város, a megye lelkes népének tisz- taszívű szurkolását. Sok na­gyobb, s nemegy esetben hí­res tradiciójú várost meg­előzve került az elődöntőbe Nyíregyháza csapata. Milliók figyelnek ránk. Talán nem sportszerű, de kívánom: ne­künk jusson a szivárványból a nap, másnak az eső. (bürget) ban működik — például Li- getttanyán és Üj tanyán — s az ÁFÉSZ nem tudja felújí­tani, mert mellette nyílik a lakásajtó. A nehézségek el­lenére évekre előre megter­vezik, melyik boltot akarják korszerűsíteni. Évente álta­lában 2,5 millió forintot for­dítanak ilyen célra. A SZÖ- VOSZ is támogatja a kis bol­tok modernizálását, 1984 és 1986 között például 2,9 mil­lió forintot kap a Nyírbátori ÁFÉSZ boltrekonstrukcióra a központtól. Nemrégiben fejezték be Nyírbogáton, Nyírgelsén, Nyírmihálydiban, Nyírvasvá­riban, Bátorligeten, Ófehér- tón, Máriapócson és Kislétán a boltok felújítását. Két hó­nap múlva kerül sorra a te­remi bolt, több mint másfél milliót kell rákölteni. Nyír- derzsen szintén hamarosan hozzákezdenek a felújítás­hoz. Annyira rossz a tető- szerkezete, hogy nem csak beázik, de az ács is beleesett, amikor felmérte a várható javítást. A tervek szerint jö­vőre újítják fel Nyírgelsén a 71-es és az istvántanyai bol­tokat. forgalmú üzletek esetében ér­demes .bevezetni. A nyereség- jutalékos üzemeltetés mellett január 1-től használják a költségtérítéses rendszert né­hány boltnál. Az ott dolgozók felelőssége mellett az anyagi érdekeltség növelésével re­mél eredményesebb munkát az ÁFÉSZ. S mindezt a la­kossági igények színvonala­sabb ellátása mellett. T. K. Mátészalka : Sorgarázs Kevés a garázs és a gépko­csi-várakozóhely Mátészal­kán is. A várossá nyilvání­táskor még csak 110 személy­autó és 180 motorkerékpár volt a szalkaiak birtokában, napjainkra a gépkocsiállo­mány meghaladta az 1600-at. A kocsiknak legalább a felét szeretnék tárolóban elhelyez­ni, de kevés a garázsok építé­sére alkalmas terület. Különö­sen feszítő a gond a lakóte­lepeken, a több szintes lakó­házak környékén. A családi vagy társasházakhoz kapcso­lódva könnyebben megoldha­tó a személygépkocsik tárolá­sa. A Keleti lakótelepen a ter­vek szerint nyolcvan parko­lóhelyet alakítanak ki. A Fel- szabadulási lakótelepen az utóbbi esztendőkben több mint százhúsz gépkocsitároló épült a Kraszna Lakás-, Ga­rázsépítő és Fenntartó Szö­vetkezet közreműködésével. Ezeken kívül a szalkaiak négylakásos házakhoz tarto­zó területeken hatvan kocsi­tárolót húztak fel. A lakás- szövetkezet újabb sorgarázs építését szervezi, melyben 36 autó helyezhető el. Sovány nyereség Ezek a kis boltok igen so­vány nyereséget hoznak az ÁFÉSZ konyhájára, vagy ép­pen ráfizetésesek. Az új üzemeltetési formák alkal­mazásától viszonylagos jö­vedelmezőséget várnak a fa­lusi és a tanyai kereskede­lemtől. A jövedelemérdekelt­ségi rendszert csak a nagy Falusi hétvége F alusi hétvége, nos Ör, ez az alig másfél ezer lakosú falu megnőtt ezen a szombaton. Nem kí­nált programot a művelő­dési ház, bál se volt, aho­gyan mondták, hónapok óta már, de a porták előtt ott álltak az autók, az autóbu­szok hordták a családokat. Csak becslés, hiszen nem járhattunk minden portán, de egyesek szerint legalább harminc, mások szerint vagy ötven disznó halálát hozta ez a hét vége. Tóth Miklósné, az ABC-kisáru- ház vezetője mondta: — Hét-nyolcszázezer fo­rint a havi forgalmunk. Ezen a szombaton jó, ha harmincezer forint lesz. Mi van, mi nincs, a kenyeret Vajáról kapjuk, azt kihoz­ták még az este. örültem is, mert olyan az idő, hogy sohase lehet tudni. — Hús? — Ki vesz itt most húst, aki nem ma öl, az ölt a múlt héten, aki nem ölt, az meg biztosan kap valahon­nan kóstolót. Hetenként ka­punk különben húst és töl­telékárut is. Tej? A tejes úgy jön, mint a menetrend. Mire mi feljövünk, itt van. A bors hiányzik, meg a paprika. Azt ha hoznak, el­viszik rögtön, többet is, mint amennyi egy család­nak kell. Mást ugyanúgy lehet kapni, mint a városon. Még néha jobban is. Csak a szén, a szén hiányzik sok családnál... Ör. Késő délután. Indul­nak a vendégek tele szaty­rokkal. Aztán elmennek a buszok, és embert se látni az utcán. Szitál a hó. Reg­gelre elfedi a hazalátoga­tott unokák lábnyomát. (bartha) A tárgyalóteremből Pénzzel nem lehet megfizetni... Egy pótkocsis teherautó száguldott keresztül a falun, körülbelül 80 kilométeres se­bességgel. A sofőr nem so­kat törődött vele, hogy la­kott területen hajt, mert amit vezetés előtt megivott, feloldotta gátlásait, s amikor egy kanyarba ért, képtelen volt a teherautót az úton tartani. Áthajtqtt egy árkon, behajtott egy telekre, s ott úgy nekinyomott egy ötven­éves férfit a beépítésre vá­ró sziliká'tkupacnak, hogy a szerencsétlen ember életve­szélyes májrepedést, nyílt lábszártörést szenvedett, ösz- szetörtek a bordái, s mint rö­vid idő múlva kiderült: am­putálni kellett a lábát. Az Állami Biztosító a teherautó biztosítása alapján megtérí­tette a megrokkant ember anyagi kárát, vállalta, hogy 6100 forintot fizet havonta rokkantsági nyugdíjként, s nem vagyoni kártérítés cí­mén 100 ezer forintot is adott. Ügy tűnt, az ügy ezzel le­záródott, ám a megrokkant ember kérte a bíróságtól, hogy még 100 ezer forint megfizetésére kötelezzék a biztosítót, mert a baleset éle­Vannak károk, amelyeket pénzzel meg lehet fizetni, vannak azonban olyanok is, amelyekért a legna­gyobb összeg sem ad kár­pótlást, legfeljebb enyhít a fájdalmakon, csökkenti — ha lehet egyáltalán csök­kenteni — az elszenvedett kár mértékét. te végéig olyan hátrányo­kat okozott, amelyeket még ilyen összeggel sem lehet jó­vátenni. A bíróság elutasította a rokkant ember kérését, ám ekkor a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést a sérült ember javára, és in­dítványozta, hogy a megyei bíróság változtassa meg az I. fokú bíróság ítéletét és kö­telezze az Állami Biztosítót megfelelő összegű nem va­gyoni kártérítés megfizeté­sére. A tárgyaláson sok minden elhangzott. A feleség el­mondta, hogy a baleset na­gyon megnehezítette életü­ket, és alaposan meg is vál­toztatta azt. Korábban rend­szeresen eljártak szórakozni, meccsre jártak, a tizennégy unoka gyakran ellátogatott hozzájuk, s férje — a nagy­apa — legkedvesebb szóra­kozása volt, ha unokáit ölé­be vette, s eljátszott velük. És ott van a kert, amelyiket nincs már, aki megművelje, nemcsak azért, mert a férj nem tud már kapálni, ha­nem, mert állandó felügye­letre szorul; a máj sérülése miatt egyszerre keveset ehet, s így naponta többször kell a főzéssel és etetésével is foglalkozni. Természetesen elhangzot­tak a betegséggel összefüg­gő, de más jellegű panaszok is, hiszen a megrokkant em­ber szinte állandóan dep­ressziós állapotban volt, amelynek hátterében a ma­radandó testi fogyatékosság mellett a helyhezkötöttség, a tétlenség, a munkavégzés hi­ánya, a szűk körűbbé vált életmód is ott volt, mint ki­váltó ok. Megromlott a kap­csolata a szomszédokkal, mert nem szívesen mutogat­ta rokkantságát, de a házas­életre is kihatással volt be­tegsége, ezért a megyei bí­róság 100 ezer forint nem vagyoni kártérítés megfize­tésére kötelezte az Állami Biztosítót. Személyi jövedelemadózás Egységes személyi jöve­delemadózást szükséges be­vezetni ahhoz, hogy kinél- kinél pontosan nyilvántart­sák az összes bevételt, le­gyen az fizetés, nyaraló ki­adásából származó jövede­lem, vagy éppen gazdasági munkaközösségben szer­zett pénz. Ennek kidolgo­zása és bevezetése legko­rábban 1986-ban várható, de minden bizonnyal in­kább 1987-ben vezetik be az új rendszert — adja hí­rül laptársunk, a Dunántú­li Napló, amelyik a Pénz­ügyminisztérium egyik ille­tékesétől tájékozódott. A személyi jövedelem- adózási rendszer bevezeté­séhez szükséges jogszabá­lyok kidolgozásának a kez­deténél tartanak. Megkez­dődött az adatgyűjtés, hogy megállapítsák, milyen kör­re terjedjen ki a rendszer, milyen jövedelmi sávok le­gyenek és ezekhez milyen adóterhek tartozzanak. Ki­mondták, hogy bevezetése nem járhat reálbércsökke­néssel. A rendszer kidolgozóit két fő cél vezérli: egységes jövedelemadózási rend­szert kidolgozni, mert az most nincs. Ami van, az el­lentmondásos, feszültsége­ket okoz. Manapság iga­zolnunk kell jövedelmün­ket, ha mondjuk OTP-köl- csönért folyamodunk, gyer­mekünket óvodában akar­juk elhelyezni, vagy példá­ul amikor lakást igénylünk a tanácstól. Kapunk egy iga­zolást a munkahelyünktől, de ebben már nincs benne a más, törvényes úton szer­zett jövedelem. A másik cél az, hogy száz forint kereset vagy jövedelem után ugyanany- nyi legyen mindenkinél az adóteher. Most ugyanis egészen más adóterhet vi­sel a bérből, fizetésből élő, mást a háztáji gazdálkodó, megint mást a kisvállalko­zó. Egységes adókulcsot kell tehát kidolgozni. Ter­mészetesen szociális és más meggondolásokból lesznek kivételek és kedvezménye­zettek, meghatározott jö­vedelmek adómentesek lesznek, mások kedvezmé­nyes elbírálásban részesül­nek. Tisztázásra és eldön­tésre vár, kikre, milyen körre, milyen tevékenysé­get végzőkre terjedjen ki ez. Hogyan születik meg ezek után a jogszabály? Az adatgyűjtést követően elem­ző anyagot dolgoznak ki, ezt a Pénzügyminisztéri­umban többször is megvi­tatják, finomítják. Véle­ményeztetik egy sor intéz­ménnyel, egészen a Tudo­mányos Akadémiáig bezá­rólag. Ekkor elkészítik a jogszabálytervezetet, ami még további fórumok elé kerül, társadalmi vitára is bocsátják, majd utoljára az országgyűlés vagy az Elnö­ki Tanács mondja ki a végszót. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a rendszer működtetésének személyi és technikai feltételeit. Csak a számítógépes feldolgozás és nyilvántartás jöhet szóba (ezért jó a személyi szá­mok rendszere), ez az ol­dal nagyjából adott. De ki legyen az adóhatóság? A meglévők közül valame­lyik, vagy egy teljesen új szervezet? Erről még nincs döntés, mint ahogy arról sem, hogy végül is mikor vezetik be az egységes sze­mélyi jövedelemadózási rendszert. A nyírcsászári fűszerboltban délben is sokan vásárolnak. (Jávor László felvétele) II karosszériás hobbija

Next

/
Oldalképek
Tartalom