Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

1985. január 9. Kelet-Magyarország 3 Körtelefon Nyíregyházán Lakás, vízvezeték, pályaválasztás Számot vetünk önmagunk­kal, érzéseinkkel, gondola­tainkkal az új év első nap­jaiban. Mérlegre tesszük vá­gyainkat és igyekszünk azo­kat a lehetőségekhez igazí­tani. Mit vár ön ettől az esz­tendőtől? — ezt kérdeztük körtelefonunkban nyíregyhá­ziaktól. CZEGLÉDI ZOLTANNÉ NŐI FODRÁSZ: — Nagyon sokat. A szak­mámban egyeduralkodó im­már tizedik éve a sasson, de modernebb változata nem ru­tinfeladat a fodrászoknak. A Kleopátrá-frizurát bátrab­ban kérik a nők, de a divat ma az asszimetrikus haj vá­gást követeli. Vagy követelné, de meg kell értetni a ven­déggel, ha számára előnyte­len megoldást választana. S az sem elég, ha meglátja a bemondónő legújabb haj­költeményét a tévében, nem szabad szolgaian másolni. Ezt udvariasan tudtára adni egy hölgynek — nehéz fela­dat lesz az idén is. A család­ban is lesz újság: lakásfel­újítással összkomfortossá tesszük és talán meg is nö­veljük a mostani szoba- konyhás lakrészünket. KECSKÉS LAJOS ELEKTRIKUS: — Elektrolakatosból — né­hány tanfolyam és tovább­képzés után — lettem elektri- kus. A TITÁSZ Simái úti transzformátorállomására be­érkező 120 kilovoltos feszült­séget lecsökkentjük 20 kilo­voltosra és ez megy ki a köz­ségekbe és a városi körze­tekbe. A lakásokba bekap­csolható áramot tovább mér­sékeljük, 380 voltra. Ezer­nyi lehetőség adódik a hibá­ra, Hiszen ha egy kidőlt fa ráhullik a vezetékre, vagy a vihar megrongálja, az elektri- kusnak szinte azonnal tudnia kell, hová küldje- a szerelő­ket. Kapcsolótáblánk a fél megye minden elektromos vezetékéről jelzi, jól mű- ködik-e. Nős, az új évben sze­retnénk mielőbb elhárítani a hibákat, mert az áramszol­gáltatás nem egy a sok kö­zül: fényt, életet visz a leg­távolabbi otthonba is. A családunk január végén gyarapodik: ekkorra várjuk az első gyerek születését. S szeretnénk nagyobb lakást DR. BARABÁS MARIANN ADJUNKTUS: — Nálunk, a megyei kór­ház I-es belgyógyászatán másfél éve, elsőként vezet­tük be a körzeti orvosok szakmai támogatását. Segí­tünk a táppénzes betegek fe­lülvizsgálatánál, s a súlyo­sabb betegségben szenvedő­ket nem küldözgetjük any- nyit. Jó lenne ezt a fajta szakmai segítséget még szé­lesebb körben elérhetővé tenni a kollégáknak. — A lányom orvosnak ké­szül, s lehet-e szebb feladat a szülőnek, mint a rajongás­sal szeretett hivatás szolgá­latára nevelni a gyermekét? A fiam hatodikos, ő egyelő­re még tanul... MARÖTHY LÁSZLÓ VEGYTISZTÍTÓ: — Felkapott lett a kel­metisztítás, de hiszen min­dig is az volt. Apám, nagy­apám, de még az ő kereszt­apja műhelyében is egy­másnak adták a kilincset a megrendelők. Festették a megfakult holmit, volt, aki kérte, hogy a kopást is tün­tessem el. Más körülnézett, nem látják-e, hogy idejön, szégyellte bizonyára, hogy nem telik neki újra. De ma­napság a színház a leggya­koribb megrendelő: egy ru­ha tizennyolcféle színárnya­latát kellett elkészíteni nem- -régiben. Egyre újabb vegy­szereket használnak a ház­tartásokban, s bizony, a szak­értelem sokszor hiányzik. Ilyenkor a vegytisztítótói várják, hogy adja vissza a ruha régi arcát. Apám, aki­től átvettem a mesterséget,, súlyos beteg. Az ő gyógyulá­sát reméljük az új évtől. SZÁNTAI PÁLNÉ TAKARÍTÓNŐ: — Húsz év szünet után alig fél éve mentem el taka­rítani az iskolába. Nőtt a há­rom gyerek, kellett a pénz. Lassan szűk lesz a sóstóhe­gyi családi ház. A férjem ku­bikos, a nagyobbik fiam most szabadul, asztalosnak tanul, a kisebbik kőműves­nek készül. Egyikünk sem riad vissza a munkától, s most nyáron nagy fába vág­juk a fejszénket: fürdőszo­bát alakítunk ki, bevezetjük a ház előtt már ott lévő vi­zet. OROSZ JÁNOS AUTÓSZERELŐ: — A munkahelyemen nem kívánok mást, csak jó mun­kát, folyamatos munkaellá­tást, hogy eredményesen tud­junk dolgozni. Persze egy .kis pénzt. is szeretnénk, több fizetséget, de a kettő, a jobb munka és a több pénz, úgyis összefüggnek egymással. Ügy látom, habár én nem régen dolgozom itt, de a társaim mondják, hogy megindult va­lami itt a Tempó szövetke­zetben és jó lenne, ha ez folytatódna is .... Legyen béke, egyezzenek meg a ha­talmak, mert enélkül a több pénz is csak óhaj lehet. SIPOS ÁGNES FŐISKOLAI DOLGOZÓ: — Amit az egyéni életben szeretnék megvalósítani, az úgysem független a világtól, a társadalomtól. . . így kezdte a rövid beszélgetést Sipos Ágnes, aki a Bessenyei György Tanárképző Főiskola számí­tóközpontjában dolgozik. — De mit is szeretnénk? Jelen­leg adatrögzítő vagyok a számítóközpontban és szeret­ném, ha itt is maradhatnék, mert nagyon jól érzem ma­gam, elégedett vagyok a he­lyemmel. Remélem, rólam sem vélekednek ott más­képp ... Terveim között sze­repel a továbbtanulás is. RADICS ISTVANNÉ ELADÓ: — Az év egyik legnagyobb gondja számunkra az, hogy a nagy fiam, Karcsi, pálya- választás előtt áll. A mate­matika az erőssége. Jövő év februárjában lesz a vizsgája a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium matematika ta­gozatán. Remélem sikerülni fog. Leányom, Valéria most hetedikes. Óvónőnek készül at nagy káliói Korányi Fri­gyes Gimnáziumba. A négy­éves Edinának januártól megoldódik az óvodagond­ja, mert idén novemberben költöztünk új, háromszobás lakásba és a Kert közi óvoda van legközelebb ... A fér­jem a TITÁSZ-nál dolgozik három műszakban, mint ka­zángépész. Sokat dolgozik, szabad idejében pluszmun­kát vállal, hogy egyről a ket­tőre tudjunk jutni! Az új esztendőben szeretnénk töb­bet együtt lenni a gyerekek­kel. Szerkesztőségi kerekasztal a kongresszusi irányelvekről Politikánk alakításának és formálásának legalkalma­sabb módja és fórumai a napokban zajló pártcsoport­megbeszélések és vezetőség­választó taggyűlések. Ezek egyik fontos célja a XIII. kongresszus irányelveinek megvitatása. Szabolcs-Szat- márban az alkotó eszmecse­rékre több mint ezer párt- alapszervezetben kerül sor. Erről beszélgettünk szerkesz­tőségi kerékasztalunknál Nagy Péterrel, a BEAG Uni- versil nyíregyházi gyárának műszaki fejlesztési csoport- vezetőjével, Nagy Andrással, a Taurus nyíregyházi gyára művezető technikusával és Zagyva Gyulával, a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat előadójával, pártbi­zalmiakkal. Szerkesztőségün­ket Farkas Kálmán képvisel­te. — Hogyan fogadta a párttagság az irányel­veket? Mi a vélemény a pártcsoportokban e do­kumentumról? Nagy Péter: Pártcsopor­tunkban többen így fogal­maztak: az irányelvekben az a szenzáció, hogy nincs ben­ne szenzáció. Vagyis, akik esetleg látványos irányvál­tásra számítottak, azok csa­lódtak. Tükrözi e program a már korábban határozatok' ban és más dokumentumok­ban is megfogalmazott gon­dokat, ‘teendőket, a ne­hézségeken való túljutás útját-módját. Az irányel­vek azokat az erővona­lakat, csomópontokat jelzik, amelyékből ki-ki kiolvashat­ja a feladatát. E kérdések körül alakultak a viták. A nehézségek leküzdésének a hogyanjáról, arról, miként lehet teljesíteni közösen az jrányel vekhen megfogalmaz rzott gazdasági célokat, er-í kölcsi, etikai normákat, kö­zös erőfeszítéssel túljutni a válsághelyzeteken. Nagy András: Gyárunkban az operatív karbantartó rész­legnél 17 tagú pártcsoport működik. Tagjai munkások, termelésirányítók. Ügy ta­pasztaltam a beszélgetések során, hogy mindenki szá­mára fontos olvasmány volt a napokban a kongresszusi irányelvek. Ez kitűnt a vi­tából ,is. Saját nyelvünkre fordítva egy-egy mondatát szinte ki vesézték az embe­rek. Valamennyiünkben megfogalmazódott: ez egy nyitott program. Nem szö­gezték le, mit kell vállalni, de fogódzókat jelöl: ha ilyen irányban haladunk, s ha ezt, meg ezt tesszük, túljutha­tunk a nehézségeken, s ide jutunk. Világos beszéd. A pártcsoportban már konkrét teendőkben fogalmazódtak meg az irányelvekben fog­lalt gondolatok. Zagyva Gyula: Pártcsopor­tunkhoz zömmel vízbekötés­sel, vízdíjbeszedéssel, víz­órák szerelésével foglalkozók tartoznak. Aktív vita volt az irányelvekről, mindenkinek volt mondandója, kilencen mélyebben is foglalkoztak egy-egy magvas megállapítá­sával. A pártcsoport úgy ér-. tékelte, hogy reális elemzést ad a XII. kongresszus óta megtett útról, kritikus és ön­kritikus hangvételű doku­mentum. A vitában elhang­zott: talán élesebben fogal­mazhatna némely helyen, történetesen ott, ahol az építőiparról és a vasútról van szó. — Milyen kérdések körül alakultak ki vi­ták? Hogyan fogalmaz- . ták meg a helyi teendő­ket az irányelvek alap­ján? Nagy Péter: Érthető, hogy az Universilben az irányel­vekben megfogalmazott gon­dolatok közül az elektronika fejlesztésére és elterjesztésé­re vonatkozó teendők fog­lalkoztatták a legtöbb hoz­Nyitott program, világos beszéd Balról jobbra: Nagy Péter, Nagy András, Zagyva Gyula és Farkas Kálmán. (Fotó: Gaál Béla) zászólót. Egyik helyen ez ol­vasható: „Meg kell gyorsí­tani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő te­vékenység eredményességét.” A másik így hangzik: „Bő­vüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyártása.” Ezek a gondolatok programot adnak számunkra. Vagyis a közeli jövőben az elektronika fej­lesztését és alkalmazását ne csupán a szórakoztatásban fejlesszük, hanem a mező- gazdaságban, az élelmiszer- iparban és a vegyipar te­rületén is. Elsősorban olyan termékekre koncentráljuk a szellemi tőkét, amelyek a vállalat termékszerkezetébe legjobban beilleszthetők, a piaci igényekre. . odentálya. És ez a lényeg!,'i. .............. Zagyva Gyula: Szigorúan fogalmaz az irányelv az energia, így a vízzel való ta­karékosság területén is. Nos, e kérdés körül volt a leg­több vita. Szankciókat is al­kalmaz a jövőben vállala­tunk a vizet pocsékolókkal szemben. A másik teendő a víz minőségének a védelme. Megóvása érdekében számí­tógéprendszerben dolgozzuk fel a hálózat mosatási és karbantartási munkáit. Ezzet az a cél, hogy a víz minősé­gét őrizzük, hiszen a veze­tékrendszer mosatását jobbá­ra éjszaka vagy a kisebb fogyasztáskor végezzük el. Nagy András: Kiolvasható az irányelvekből, de meg­fogalmazódott a pártcsoport­megbeszélésen is: gondjaink a visszafogott beruházások­ból eredtek. Gépeink a gyár­ban kezdenek elavulni. Ért­hető, ezeken a korszerű, vi­lágpiacon is helytálló termé­keket gyártani művészet! Ezért hangsúlyozzák az irányelvek, hogy a feltételek megteremtésével növeljük a beruházásokra fordított ősz- szegek arányát. Erről beszél­gettünk a pártcsoporton is. Egyik helyen a következő­képpen fogalmaz az irány­elv: „Adottságainkhoz, a ha­zai és külpiaci kereslethez jobban igazodva meg kell gyorsítani a termelési szer­kezet átalakítását.” Nálunk úgy fogalmaztak a pártcso­port tagjai, jó irányban „mozdultunk el”. Hamarosan három új termékkel rukko­lunk ki. Egyik a csuklós autóbuszokhoz gyártandó po- liuretán fröccsöntött autó- buszharmonika, a másik a személygépkocsi abroncsok újrafutózása, és a nagymé­retű mezőgazdasági gépek­hez szükséges abroncsok gyártása. Sok vita volt a pártcsoportban a minőség­ről, melyet a gépek műszaki állapota is meghatároz. Ezért is szorgalmazzuk: minden gépkezelő kenyérkereseti eszközként kezelje gépét. Ha ez a szémléiet életjogot nyerne, sokat nyerne vele gyárunk is. — Hogyan hasznosít­ják az elhangzott javas­latokat, észrevételeket, kritikai megjegyzéseket? Zagyva Gyula: Letettük a pártvezetőség asztalára, amely már meg is vitatta ja­vaslatainkat. Részt vettünk megbeszélésén mi is, a KISZ-titkárok is, majd a taggyűlés minősíti és megje­löli, kinek, mi a feladata meg va 1 ős í tásukb an. Nagy Péter: A fejlesztési program végrehajtásában teijes szellemi kapacitással részt veszünk és figyelemmel kísérjük a pártcsoporton el­hangzottak megvalósítását. Nagy András: Mi megfo­galmaztuk, mi az, amit a pártcsoportnak kell megcsi­nálnia, s (ni az, amit a párt­vezetőségtől várunk. Egyik nagyon lényeges: kértü k, hogy a beruházásokra fordí­tott összeg növelését javasol­ják. Csak így valósulhatnak meg az irányelvekben ve­lünk szemben támasztott kö­vetelmények. A Magyar Acél tiszaszalkai gyárában Baranyi László ho­ronymaró gépen műszakonként 25 darab 35 milliméter át­mérőjű fúrót készít, (jávor) Kóstoló H ol van már szilvesz­ter a legutóbbi és hol van az a mindenkori, amelynek hagyományát a jó öregember mindenkor tiszteli. Mert szilveszter­kor van aki ólmot önt. van aki tököt süt. Ebbe is, abba is belémagyaráz valamit a néphit, felüti fejét az ősi szokás, avagy a babona. A jó öreg az nem babo­nás, de tököt mindig süt. Termel és süt. Gondolja és mondja: az a jó sütőtök, amely mézédes és parázs, sárga mint az arany. Most jó tökök teremtek, dér­csípte őket, szilveszter napján volt miben válo­gatni. De hát mi kell már. meny­nyi két embernek? A ketté­szelt nagydobosi azért is okozott gondot a két lélek­nek. Mondta a férfi — lát­va a tök gazdag erényét — kár lenne mind a sütőbe tenni, elpocsékolni. Szólt az asszony: „adjuk Feflék­nek a felét. Legyen szeren­cséjük. egy kis jóban ré­szük.” így indult el a tök szépen, asztalkendőbe kötve, sú­lyos terjedelemmel a har­madik szomszédba. Feri, a címzett, a csalad távollété- ben, délutáni álmából éb­redt. Álmos volt, se látott, se halott, amikor átvette a csomagot és azt mondta: — Köszönjük szomszéd. Ha ölünk, majd visszaad­juk . . . No, hiszen, hökkent a jó öreg ez a balga a tököt disz­nótorosnak nézte. Már ép­pen restellkedésre nyílott a lelke, de aztán csak ne­vetett. Ügy kell neki. Meg­hagy ha öl, hát visszaadja! Mit ígérget! Mióta a világ világ disznót sosem vágott, sőt tököt sem termelt. (s.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom