Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. január 9. Kommentár ; Nakurai zsákutca Amikor szűk két hó- \ napja megkezdődtek Libanon és Izrael között a i tárgyalások, sokan nyom- lj ban kétkedni kezdtek. Hit- | ték is, nem is, hogy Tel 1 Aviv hajlandó lesz kivon- ’ ni csapatait Libanon meg- tj szállt déli részéből. Az- I tán teltek-múltak a he- I tek, karácsonyig tizenegy a alkalommal találkoztak a I küldöttségek, míg végül _ hétfőn az izraeliek bejelentették: felfüggesztik a .megbeszéléseket. Nakurában tehát egyelőre meghatározatlan ideig szünetel az eszmecsere, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy az izraeli megszállók továbbra is megtartják állásaikat Dél- Libanonban. Tulajdonképpen a fejlemény nem váratlan. Peresz izraeli kormányfő ugyan állítólag változatlanul a távozás híve, de a koalíciót alkotó Likud-tömb erről hallani sem akar. Tel Aviv tehát maga sem alakított ki egységes álláspontot a nakurai tárgyalásokra. Ami pedig az eszmecserét bizonytalan időre történő felfüggesztését illeti, érvei világosan igazolják azt a szándékát, hogy továbbra is ragaszkodik katonai jelenlétéhez a megszállt területen. Bajrút és Tel Aviv nézetei egyébként jottányit sem közeledtek a tizenegy találkozón. Az izraeliek nyíltan azt szorgalmazták, hogy esetleges kivonulásukat követően ő zsoldjukban álló, Lahad- féle keresztény milicis- ták és az ENSZ-erők. az Unifil egységei közösen tartsák fenn a rendet a kérdéses övezetben. Bejrút viszont — érthető okokból — szeretné helyreállítani befolyását az ország egész területe fölött. Ha belemenne az izraeli követelés teljesítésébe, ezzel önként lemondana szuverenitásáról, s területi épségéről. Az izraeli küldöttség egyébként az eddigi találkozókon a kivonulás menetrendjét sem volt hajlandó előterjeszteni, még arra az esetre sem, ha Bejrút mégis fontolóra venné javaslatát. Tel Aviv szándékai nem hagynak kétséget afelől, hogy számára stratégiailag rendkívül fontos pozíciónak megőrzése Dél-Liba- nonban. Ha a jobboldali milicisták egy bizonyos területet ellenőrzésük alá vonnának is, ez még nem jelentené az izraeli erők .teljes visszavonását. A Likud-tömb elképzelése szerint Izrael biztonsága megköveteli, hogy a Be- kaa-völgyben állomásozó szíriai erők mozgását szüntelenül ellenőrzésük alatt tartsák. Ezért legföljebb bizonyos átcsoportosításokat hajtanának végre, ami nem azonos a kivonulással. A nakurai zsákutca kapcsán megfigyelők utalnak arra, hogy a Biztonsági Tanács 1982-es két határozata, az 508-as és az 509-es számú ismételten falra hányt borsónak bizonyul. Emlékezetes, hogy mindkét határozat az izraeliek feltétel nélküli távozását követelte. Tel Aviv azonban — mint már oly gyakran az elmúlt évtizedekben — ezúttal sem hajlandó a világszervezet döntését elfogadni. A Bejrúttal folytatott tárgyalások egyoldalú felfüggesztése pedig az is kérdésessé teszi, vajon Peresz csakugyan a csapatkivonás híve-e, vagy meghajlik a Li.kud-tö.mb és az izraeli jobboldal agresszív szándékai előtt. ______________________/ Két napig tárgyait Gromiko és Shultz Andrej Gromiko és George Shultz a megbeszélések szünetében. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A TASZSZ szovjet hír- ügynökség katonai szemleírója arra hívta fel a figyelmet, hogy még magában az Egyesült Államokban sincs egységes álláspont a fegyverzetek csökkentésével és korlátozásával összefüggő' kérdésekben. A nézetek ellentmondásosságától függetlenül viszont valamennyi hivatalos személyiség elutasít" ja azt a szovjet javaslatot, hogy az Egyesült Államok is rendeljen el moratóriumot a műholdromboló eszközök világűrbe történő juttatására. A kommentár hangsúlyozza: jelenleg, amikor a fegyverkezési hajsza a világűrben még nem vált katasztrofális jellegűvé, reális lehetőség van a nemzetközi légkör megjavítására. Megakadályozni a világűr militarizá- lását ma sokkal egyszerűbb, mint később a támadó műhold- és rakétaelhárító rendszerek csökkentésével foglalkozni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos genfi megbeszéléssorozata, amelyen arról tárgyaltak: milyen keretek között és milyen célokkal lehetne felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űrfegyverek, illetve a nukleáris fegyverzet korlátozásáról. A két külügyminiszter, vezető diplomaták és leszerelési szakértők kíséretében összesen mintegy 15 órát tárgyalt. A rendkívül beható genfi tárgyalássorozat megfigyelők szerint minden bizonnyal elősegítette az álláspontok alapos, kölcsönös megismerését és tisztázását. A genfi tárgyalások itteni vélemények szerint nem adtak választ arra a kulcskérdésre: van-e végre egységes álláspont az amerikai kormányban, vagy pedig Reagan elnök változatlanul meghallgatja mind a reálpolitikusokat, mind a bármilyen fajta megegyezést ellenző, főként had ügy minisztériumi köröket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes költséges fegyverkezési verseny. E kérdésre a választ csak a (várható, vagy remélhető) további szovjet—amerikai tárgyalások adhatják meg. Újságírók tömege várja a híreket a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóról Genfben. (Kelet-Magyarország telefotó) NYELVTANULÁS — VONATON „Vége a céltalan csevegésnek, újságolvasgatásnak és egyéb időpocsékolásnak. Le Havre-tól Párizsig megtanulhat angolul. Feltéve, ha sokiat és rends zieresen utazik.” így szólhatna a francia vasúttársaság legújabb hirdetése. Az utasok 200 dollárnak megfelelő összeg ellenében a számukra foglalt, első osztályú fülkékben, ötfős csoportokban kurzusonként 20 nyelvórát vehetnek képzett nyelvtanároktól. Három-három „nyelvoktató vonat” indul reggel Le Havre- tól Párizsba, este Párizsból vissza. TUDÓSOK A DÉLI-SARKON Nemzetközi szakértőcsoport érkezett a Déli-sarkra, hogy megvitassa a huszonöt éves Antarktisz-egyezmény jövőjét. Az egyezmény szerint a Déli-sark a Föld első atomfegyvermentes övezete, egy állam sem tarthatja ellenőrzése alatt, és nem telepíthet támaszpontot területén. A szerződés 1991-ben jár le. A 28 ország tudósaiból, diplomatáiból és jogászaiból álló csoport most a térség jövőjéről és természeti kincsei kiaknázásának lehetőségeiről tárgyal. VEGYI FEGYVER Egy amerikai szövetségi bíróság hétfőn 180 millió dollárt ítélt meg annak a több ezer,, a vietnami háborúban részt vett amerikai katonának, akiknek egészsége károsodott az Agent Orange nevű vegyi fegyver bevetése következtében. Eddig mintegy 98 ezren jelentették be kártérítési igényüket. A hét perbe fogott gyártó cég szerint a felelősség az amerikai kormányt terheli, mert a kormány rendelésére és útmutatásai szerint készítették a vegyi anyagot. RAKÉTÁK BELGIUMBAN Január második felében megérkeznek Belgiumba, a florennesi légitámaszpontra a telepítendő amerikai robotrepülőgépek és indítóállásaik összeszerelésére váró első szállítmányai — közölte kedden a La Cité című baloldali katolikus lap. Freddy Vreven belga hadügyminiszter rögtön cáfolta ezt a sajtóközlést. „Egyelőre szó sincs arról, hogy máris fogadnánk a rakéták részegységeit Florennesben” — jelentette ki a miniszter. Európa fázik (Folytatás az 1. oldalról) kereszteződéseket, a felüljárók és vasúti átjárók környékét, valamint a veszélyes űt- kanyarokat. Az erősödő szélben hóátfúvások alakulhatnak ki, ezért nagy körültekintéssel vezessenek az út- rakelők. Bár délnyugat felől enyhébb, csapadékosabb léghullámok közelednek a Kárpátmedence fölé, egyelőre tovább tart a szokatlanul hideg, téli idő. Kedden kora reggel országszerte —14, —25 fokot mértek, a leghidegebb Zalaegerszegen és Nagykanizsán volt, a legenyhébb —14 fokkel Paks és Siófok. Ezekkel a hőértékekkel azonban még nem dőlt meg az abszolút hidegrekord, hiszen 1940-ben —35 fokot is mértek hazánkban. Ebben a rendkívüli hidegben kevés csapadék hullott, éjszaka és délelőtt csak az ország déli részében, Szeged, Pécs, Baja és Paks körzetében volt gyenge hószállingózás. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban fokozatosan gyenge, majd erős havazás várható, mindenekelőtt a Dunántúlon. Hasonló helyzet az elmúlt 5 napban is kialakult, de az átvonuló ciklonok eddig hazánktól mindig keletebbre helyeződtek át. Az enyhébb léghullámok legfeljebb egy-két fokos enyhülést hozhatnak majd. Egész Európában tart a hideghullám, újabb évtizedes rekordok dőltek meg. A francia Riviérán havazott és Korzika szigetét 20 éve először borítja hó. Genfben 20 éve nem volt olyan hideg, mint a napokban. Európa leghidegebb területe azonban a „hagyományoknak” megfelelően á Lappföld, ahol 50 fokos hideget mértek. Nyugat-Berlinben az időjárás okozta gondokat súlyosbítja — itt is mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet —, hogy a helyi hatóságoknak szmogriadót kellett elrendelniük. v Az ausztriai Linz város mellett a hadsereg egységeinek kellett beavatkozniuk, hogy megmentsék egy cirkusz 60 állatát. Az oroszlánokat, tigriseket, bivalyokat és csimpánzokat egy fűtött lovardába szállították a 29 fokos hideg elől. A jugoszláviai Hvar szigetén telelő turisták a hideg idő ellenére örülhetnek, a helyi szállodák ugyanis ingyenes ellátást biztosítanak számukra, ha a hőmérséklet fagypont alá esik, havazik vagy köd van. A rendkívül kellemes klímájú szigeten ugyanis ilyen csak nagyon ritkán fordul elő. Az ország egész területén rekordhidegeket mértek, a szlovéniai Mariborban mínusz 26 fokot. Fennakadások vannak a légi közlekedésben, több repülőteret le kellett zárni, s hétfőn a Dunán is megszüntették a hajózást. A főbb útvonalak a havazás ellenére járhatók, több mellékútvonalon viszont hóakadályok vannak. Az általános iskolák többségében szünetel a tanítás. Fél évszázada nem volt ilyen hideg Spanyolországban, mint ezekben a napokban. Az ország északi részén, valamint Baszkföldön mínusz 18 fokot is mértek. Eddig 11 halálos áldozata van az ítéletidőnek. Washingtoni személycserék Újabb személycseréket hajtanak végre az amerikai kormány, illetve a fehérházi apparátus élén: Reagan elnök kedden személyesen jelentette be, hogy Jamés Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke átveszi a pénzügyminiszteri tisztet, Donald Reagan eddigi pénzügyminiszter viszont a jövőben Baker posztjára kerül, s így az elnök legmagasabb rangú közvetlen munkatársa lesz. A közelmúltban több más személycserére is sor került ä Fehér Ház apparátusában: lemondott tisztéről Michael Deaver, Baker helyettese, aki vissza akar térni a jobban jövedelmező reklámszakmába, s várhatóan távozik elnöki tanácsadói posztjáról Edwin Meese, akit az elnök ismét igazságügy-miniszternek jelölt. Baker, Meese és Deaver Reagan legközelebbi tanácsadói közé tartozott az elnök hivatali idejének első negyedéves időszakában. Ugyancsak távozik tisztéből Clark belügyminiszter. Szöv et—amerikai kereskedelem Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter kedden Moszkvában fogadta Lionel Óimért, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének helyettesét, aki a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság munkacsoportjának ülésén részt vevő amerikai küldöttséget vezeti. A találkozón a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jelenlegi állásával és fejlesztésükkel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Ugyancsak kedden a bizottság munkacsoportja meg-’ tartotta első plenáris ülését. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szuskov külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette. Olajmezök és élelmiszerraktárak Miközben az Egyesült Államok, Japán, Nyugat-Eu- rópa stratégiainak nevezett óriási olajtartalékokat halmoz fel föld alatti tárolókban, a „vonal másik végén”, a Perzsa-öböl menti arab olajtermelő országokban nemkevésbé létfontosságú készletek: élelmiszer-tartalékok összegyűjtését határozták el. Mindkét gyűjtést hasonló aggodalom indokolja: a háborús fenyegetés, az öbölbeli közlekedésiszállítási útvonalak bizonytalansága és a ma még megválaszolhatatlan kérdés — mi lesz hosszabb távon az olajárakkal? Az öbölbeli arab országokat — mindnekelőtt Szaúd- Arábiát — „sivatagi királyságoknak” nevezte el a nemzetközi sajtónyelv. Az utalás a mostoha földrajziéghajlati körülményekre csak részben igaz: területükön sokfelé már régóta folyik mezőgazdasági termelés, és az utóbbi években, az olajbevételek gyakran pazarló felhasználásával, sokszorosára növelték. Amíg az olajdollár-áradat kifogyhatatlannak tűnt, ezt tartották a legkézenfekvőbb módnak élelmiszer-rászorultságuk csökkentésére. Szaúd-Arábia 1984-ben önellátó lett búzából, sőt, még exportra is maradt: 1,3 millió tonnát takarítottak be a Vörös-tenger menti szántóföldekről — 1978-ban még csak 4 ezer tonna termett összesen. Az Egyesült Arab Emírségek mezőgazdasági szükségleteinek 20 százalékát már hazaiból fedezi, Katar 50 százalékban önellátó zöldségfélékből. E fejlesztési programok költségeit azonban maholnap már ezek a gazdag országok sem bírják. Szaúd- Arábiában nemrég tonnánként ezer dollárnak megfelelő összegről 570 dollárra csökkentették a búza ösztönző állami felvásárlási árát — igaz, még ez utóbbi is több mint ötszöröse a búza világpiaci árának, vagyis annak, amennyibe az importbúza kerülne. Úgyhogy a behozatal fenntartása még sokáig létkérdés marad és hosszú távon olcsóbb, kifizetődőbb is lenne, mint a hazai termelés erőltetése — ha az öbölbeli országok nem tartanának az import bizonytalanságától. Ennek kivédésére határozták el együttműködési tanácsuk — az öbölmenti „Közös Piac” — keretében, hogy az import egy részéből stratégiai tartalékokat képeznek. Az eddigi jelentések szerint elsősorban búzát, rizst és lencsét akarnak felhalmozni, egyelőre három közös telephelyen Szaúd-Arábiában. Ku- * vaitban és Ománban, eltekintve a nemzeti tartalékoktól. így hát elképzelhető, hogy hamarosan mindenkinek lesz elegendő raktáron abból, amiben a szembenálló fél az „erős”: az egyiknek olajból, a másiknak élelemből. Mégsem igazán megnyugtató mindez: aki „spájzol”, az nem arra számít, hogy biztonságosabb lesz a világ ... M. Gy. Afgán nyilatkozat Az afgán külügyminisztérium szóvivője a Bahtar hír- ügynökségnek tett, nyilatkozatban most foglalkozott azzal az afgánellenes határozattal, amelyet az iszlám konferencia külügyminiszteri értekezletén fogadtak el tavaly decemberben. Az értekezlet résztvevői amerikai nyomásra újra elővették a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétének kérdését — utalt rá az afgán külügyi szóvivő, majd ismételten rámutatott arra, hogy a kérdésben csak Afganisztán és a Szovjetunió illetékes. Semmilyen más államnak — különösen pedig azoknak, akik területüket ellenforradalmárok kiképzésére rendelkezésre bocsátották — nincs joga a független Afganisztánt érintő határozatokat hozni — hangsúlyozta a külügyi szóvivő.
