Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. január 9. r Áru, több forrásból Kong az ürességtől a gyarmati nagy ABC. Csak az előtérben —, ahol máskor kávét és kólát mérnek — tént'e- reg néhány vevő, tejet, kenyeret pakolnak szatyraikba. A nagy forgalomhoz szokott szem meglepődve pislog, hogy egyetlen vásárlót sem lát a gondolák mellett, aztán megoldódik a rejtély: leltároznak. Vastag iratcsomót ellenőriz Szűcs Gyula, az üzlet vezetője is, aki hosszú évek óta irányítja a megye egyik legnagyobb ABC-áruházának munkáját, mely nemcsak a legnagyobbak, de a környékbeliek nem kis örömére a legjobbak közé is tartozik Szatmárban. A múlt évben például mindössze három hasonló jellegű üzlet kapta meg megyénkben a fogyasztók tanácsának elismerő oklevelét, köztük a gyarmati. Nem akármilyen elismerésről volt szó. Az ellenőrök — jó szokásukhoz híven — titokban érkeztek, s titokban távoztak. Szó sem lehetett tehát előre felkészülni a látogatásra. — Ne vegyék nagyképűségnek, de mi bármikor nyugodtan merünk a vásárlók, az ellenőrök, szemébe nézni — mondja az áruház vezetője. Szűcs Gyula. — Nyugodtságunk pedig abból fakad, hogy mindent igyekszünk megtenni a jobb áru- választék kedvéért. Több forrásból próbáljuk beszerezni az árut, valamelyik munkatársunk majd mindig úton van. Készül a leltár az ABC-ben Sajnos a nagykereskedelmi vállalatok nem mindig állnak feladatuk magaslatán, így aztán rengeteg árufajtát kell felhalmozniuk a gyarmatiaknak is. A kereskedelemben alapelv: az árukészlet nyolcvan százalékának az eladótérben kell lennie. Ez azonban csak elv, ha egy ekkora áruház, mint a gyarmati nem rendelkezik megfelelő tárolóhellyel, aligha tarthatja meg hosszú ideig törzsközönségét. Szerencsére a helyiek hamar felismerték ezt, az öt éve átadott több mint ezer négyzetméter alap- területű üzletet hamarosan egy 270 négyzetméteres raktárral egészítették ki, ahol a szűkösebb időkre is tartalékolhatnak megfelelő áru- mennyiséget. A készletek gazdagsága természetesen még nem magyarázza a vásárlók — naponta öt-hatezren térnek be ide — elismerését. Ha az eladók nyeglén bánnak az emberekkel, ha nincsenek tisztában a kereskedelem fortélyaival ... Zalka-napok A számítógép a Zalka-napokon is főszerepet játszott. Hagyományos decemberi esemény már Gyarmaton a helyi gimnáziumban megrendezett Zalka-napok programsorozata. A nyitónap há" zigazdája az idegen nyelvi munkaközösség volt, az orosz-, német- és angolórák megtekintése után klubdélutánon vehették részt az érdeklődők, ahol természetesén kötelező volt az idegen nyelv használata. Másnap a természettudomány játszotta a főszerepet, ekkor rendezték meg az idevágó témákból azt a szellemi vetélkedőt, melyen a város üzemeinek fiataljai is „megmérettek”, majd következett a számító- gépes program, ennek közreműködői Czeglédi Zoltán irányításával már a jövő tudományának alapjaiba en" gedtak betekintést. (A legtöbb szülő természetesen csak csodálkozott, mi mindenhez ért az ő lánya, fia!) Szerdán a matematikusoké. a rákövetkező napon pedig az irodalmároké, nyelvészéké volt a terep, ezzel párhuzamosan rendezték meg, rekordszámú versenyzővel az Arany János balladamondó vetélkedőt. Péntek a történelem. a rajz, a földrajz és a testnevelés munkaközösség szervezte a programot, szombaton pedig megkoronázva a hetet, megtartották a várva várt eseményt: a szalagavató ceremóniáját. — Egykettőre túladunk az ilyen emberen — mondja szigorúan Szűcs Gyula. — Szerencsére kevésszer kell ilyen döntést hoznunk, hiszen már a jelentkezéskor alaposan megfigyeljük, milyen eladó lesz a jelöltből. Inkább az a gondunk, hogy sok jó dolgozó hagy itt bennünket. Az áruház vezetőjének ez utóbbi mondatában azonban nem kis büszkeség is bújkál. Az említett lányok, asszonyok — a bolt munkásainak nyolcvan százalékát a gyengébb nem képviseli — döntő többségéből itt lett felkészült kereskedelmi szakember, s, bizony gyakran megesik, hogy az Áfész őket irányítja át egy-egy frissítésre szoruló egységébe. Az ABC-ben egyébként ötvennégyen dolgoznak, s nemcsak hogy szakképzett eladók, de kilencvenöt százalékuk érettségivel is rendelkezik! Most is tanulnak jó néhányan, mint például Szűcs Gézáné és Triff Jánosné. Szücsné már valóságos „bizonyítványhalmozó”, előbb elvégezte a konzervipari szakmunkásképzőt, majd a boltielőadó-isko- lát, közben munka mellett leérettségizett, most pedig boltvezetői tanfolyamra jár. — Miért ne tanuljon az ember, ha lehetősége van rá? — vélekedik. — Nem, nem azért, hogy vezető legyek, de mindig szerettem a könyveket. Most pedig, hogy két nagy szakmai kanyar után végleg megtaláltam hivatásomat, igyekszem minél többet megtudni a szakmáról. Hogy mi lesz, ha megszerzem a boltvezetői papírt is? Semmi. Maradok itt az ABC-ben. Éppen most utasítottam visz- sza egy vezetői beosztást, mert nem akarok megválni az itteni kollektívától. Ilyen egyszerű az egész. Triff Jánosné is felszolgálóként kezdte a pályát, aztán miután a helyi kereskedelmi szakközépiskolát Gyarmaton végezte, itt ragadt. Még a régi ABC-ben kezdte kereskedői pályafutását, a gyes után pedig ide tért vissza, a szép, korszerű boltba. S hogy mi tartja itt, miért nem választ egy kényelmes íróasztalt? Egyetlen eset a múlt nyári példatárból: látják az eladók, hogy egy fiatal férfi feltűnően idegenül ténfereg, nézelődik a zsúfolt polcok között. Jó fél óra múltán megkérdezik, segíthetnek-e valamiben. Kiderült, valami távolba szakadt hazánkfia keresett egy roppant elegáns francia étkészletet, s végigkóborolta már érte az egész országot. Ne szaporítsuk a szót: itt megtalálta. Nem győzött persze hálálkodni. S valahol itt kell keresni a gyarmati nagy ABC sikereinek titkát. Bútor, kerítés, szolgáltatás A közelmúltban új elnököt választott a tagság a Fehér- gyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet élére Kajdi Béla személyében. Korábban a faipari részleg vezetőjeként dolgozott, így jól ismeri a szövetkezeti tagságot, a termelés minden gondját-baját. Vasipari üzemünk tavaly annyi kerítést készített, hogy ha egybeállítanánk, Fehér- gyarmattól Budapestig érne. Az eredmények mellett az idei feladatok foglalkoztatnak bennünket, a műszaki vezetéssel közösen. Termelésünket továbbra is a két fő profil határozza meg. Kerítésből fél Magyarországot mi látjuk el, szállítottunk már a Pécsi Nagykereskedelmi Vállalat részére is. A bútorrészlegben olyan kiegészítő szobabútorokat készítünk, amely hiánycikk a piacon. Eddig csak házgyári és paneles lakások berendezésére gondoltunk, azonban előtérbe került a magánlakás-építés, s ezen a területen is lehet fejleszteni bútorgyártásunkat. Szövetkezetünk emellett 44 községben lát el szolgáltatóipari tevékenységet: tv, rádió, háztartási kisgépek javítását vállalja, üvegezési munkákat végzünk. Ezen a területen is van még feladatunk. E. E. Hol hány sertés tartható? Tudnivalók kutyaügyekben A múlt év utolsó munkanapján fogadta el a város tanácsa az 1984. .évi 3. számú rendeletet, mely az állatok tartásával kapcsolatos. Két évvel ezelőtt ugyané témában már hoztak intézkedést, de akkor — tapasztalatok hiányában — nem sikerült minden problémát megoldani, most viszont a helyi, sajátos körülményekre ■ jobban figyeltek. Elsősorban a közösség érdekét védi a rendelet. A csoportos korszerű családi házak (pl. a Krúdy utca) telkein és 30 méteres körzetben korlátozást rendeltek el a nagy és kis állatok tartását illetően. A gazdasági hélyzetre tekintettel — a védőtávolság betartásával — a város szinte egész területén tartható két sertés, de külön kérelemre egyedi elbírálásra is sor kerülhet. Ugyanis a rendelet alapján állatok nem tarthatók a több szintes beépítésű lakótelepeken, a kórház, az oktatási és kulturális intézmények, az élelmiszerboltok közelében. A Kossuth tér, a Petőfi utca nyugati oldala, a Kölcsey utca, a Széchenyi utca keleti oldala (1—21. számig) lakói a védőtávolságok betartásával legfeljebb két sertést tarthatnak. A település egész területére érvényes ál- latlétszám-korlátozásban enyhítés, hogy 15-ről 20-ra emelkedett a .nevelhető sertések száma. . A kutyaszeretők nagy örömére — a védőkörzeten belül is — megkötve vagy elkerítve tartható egy eb. de a 3 hónapos kort betöltött kutyát be kell jelenteni a városi tanács pénzügyi osztályán. A nyilvántartásba vétel egyben azt is jelenti, hogy a meghirdetett védőoltásra az ebet kötelező elvinni. illetve elhullását jelenteni kéll. A rendelet megszegőivel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető. A városatyák szándéka egyértelmű: lehetővé tenni a városi jelleg megóvását, egyeztetni a jószággazdák és az állatot nem tartók érdekeit. Beleszól az ifjúság Orvosolható gondok Szeptember 7-én a Tisza— Szamos közi Vízgazdálkodási Társulatnál kezdődtek, s december 13-án a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában fejeződtek be az ifjúsági parlamentek városunkban. Mint Száraz Ká- rolytól, a városi tanács ifjúsági felelősétől megtudtuk, ezekben a hetekben harminchat színhelyen — harminchárom üzemben és három középiskolában — folytak a tanácskozások, melyeken csaknem másfél ezren vettek részt. Jó néhány helyen, mint a SZAVICSAV, illetve a MÁV helyi kirendeltségeiben, illetve a szakközépiskolában minden fiatal ott volt a parlamenten, a METRIPOND- nál illetve a vasipari szövetkezetben viszont meg kellett ismételni a tanácskozást, mert az határozatképtelen volt! A beszámolókat természetesen mindenütt az adott kollektíva vezetői tartották, melyen minden esetben ott voltak a városi tanács illetve a KISZ-bizottság aktivistái is. Személyes tapasztalatuk: az esetek nagy többségében a korábbiakhoz képest most jobban előkészített parlamenteken vehettek részt a fiatalok, olyan tanácskozásokon, ahol reálisan vették számba az elmúlt időszak eseményeit, gondjait, s a hozzászólók nemcsak személyes jellegű panaszaikat .mondták el, hanem a közösség érdekében szóltak, s ésszerű megoldásokat is javasoltak. Természetesen képtelenség lenne most mindegyik hozzászólásról, javaslatról részletesen írni, néhány azonban feltétlenül ide kívánkozik. Az Ipari Műszergyár fiataljai például az eddiginél jobb anyagellátást sürgettek,, a SERKÖV és a MEZŐGÉP fiataljai az újítók jobb ösztönzését, megbecsülését kérték, a költségvetési üzem, illetve a középiskolák parlamentjének résztvevői a párttaggá nevelés módszereinek finomítását javasolták. Nem maradhatott ki a sorból természetesen a fiatalok lakásgondja, bérszínvonala sem — e két téma szinte mindenütt szóba került. Az elhangzottak jó része, mint a válaszokból kiderült, helyben is orvosolható, ám jó néhány gond csak széles körű összefogással oldható meg. A kórház fiataljai például a műszerezettség javítását, a posta dolgozói a telefonhálózat bővítését, a HÖ- DIKÖT lányai a tömegközlekedés javítását, míg a művelődési központ fiataljai a szeszmentes szórakozóhelyek kialakítását kérték. Nem maradt el az üzemek ifjúsága mögött — sőt! — a középiskolák fiataljainak aktivitása sem, a három helyszínen majdnem nyolcva- nan kértek szót. Rengeteg ésszerű dolgot javasoltak: a tanműhelyek felszereltségének javítását, diákcentrum kialakítását a művelődési központban, a bejárók helyzetének könnyítését, a tankönyvellátás nehézségeinek felszámolását, iskolabüfé létesítését. Az ifjúsági parlamenten a fehérgyarmati fiatalok elmondták gondjaikat, javaslataikat, most már a tennivalók végrehajtásán a sor. Lesz munka bőven. De a vezetők itt is számíthatnak majd minden bizonnyal az ifjúság tevékeny közreműködésére. A város egyik legidősebb asszonyát, Kovásznai 1st" vánnét köszöntötték az óév utolsó napjain a helyi általános iskolások, a városi tanács képviselői és a Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet vezetői. A tsz legidősebb tagja nemrég töltötte be kilencvenedik évét, s ott voltak az ünneplők között természetesen gyermekei, unokái, dédunokái is. (MK felv.) FEHÉRGYARMATON ' - X Tél a város közepén (Molnár Károly felv.)
