Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Kelet-Magyarország 1985. január 28. Vizsgadrukk Gólyagondok - vizsgaidőszakban Nem csillapodott még a láz, bár lassan vége a vizsgaidőszaknak. A nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán több, mint kétezer nappali és közel ezer levelező hallgató ad számot a tanév első felében szerzett tudá­sáról. Kitüntetett figyelem kíséri a gólyák beszámolóit, hiszen velük kezdődött meg az új tanterv. Vizsgáznak tehát ők, de vizsgázik az ok­tatói kar és az új tanterv is. — Ebben a tanévben kez­dődött meg az új tanterv bevezetése — halljuk dr. Székely Gábor főigazgató­helyettes tájékoztatójából. — Ezt elég hosszú munka előzte meg, s tulajdonképp most ők a kísérleti alanyok. Az új tanterv koncepciója, hogy a Vizsgaidőszak és a tanulmányi időszak ne vál­jék el olyan nagyon, mint korábban. Leglényegesebb vonása, hogy a hallgatók­nak folyamatosan kell ké­szülniük; ne legyen nagy a törés. így a hallgatókat nem terheljük túl nagy óraszám­mal, nagyobb az önállósá­guk. Ezt a kedvezményt egye­lőre még csak az elsőéve- . sek kapták meg, s bár az eddigi tapasztalatokból ko­rai' volna akár következtet­ni, akár általánosítani, úgy tűnik, ez mindenképpen se­gítséget ad az átálláshoz. A középiskolában a napra­kész ismereteket kérték számon, a főiskolán más a módszer. Korábban, bár voltak gyakorlati jegyek félév közben is, mégiscsak az volt az elterjedt szokás: „rákapcsolni” elég a vizs­gaidőszakban. — Azt várjuk ettől a vál­toztatástól — folytatja a főigazgató-helyettes — hogy kiegyensúlyozottabbak lesz­nek a gyakorlati jegyek és javul a tanulmányi munka. Van már példa arra, hogy egyes tanszékeken év köz­ben is vizsgáztatnak. Jó ta­A házastárssai, a gyermekkel szembeni kegyetlen viselkedés mindig megbotránkoztatja a normálisan élő, viselkedő csa­ládokat. ám ennek az ügynek a főszereplője talán még a szadiz- musra hajlamos emberek egy részében is felháborodást vált ki. Az előzmények 1975 körűire nyúlnak vissza, akkorra, amikor Györfi Lajos most 34 éves tisza- vasvári lakos vagy megunta há­zaséletet, vagy a napi 10 korsó körüli sör már annyira elvette az eszét, hogy nem tudott indu­latain uralkodni. Abban az idő­ben a Vasvári Tsz kocsisa volt, de gyakran már munkaidőben berúgott, ilyenkor aztán agresz- szív volt, alig várták, hogy meg­szabaduljanak tőle. Ez az idő 1982 májusában ér­kezett el. amikor Györfi maszek fuvaros lett. A családját azon­ban már jóval korábban kezdte el verni: felesége gyakran volt kék-zöld az ütéseitől, nem szá­mított ritkaságnak a rugdosódás sem. a karikás ostort sem csak a lovakon próbálta ki Györfi, sőt két ízben meg is szúrta késsel feleségét, s egyik akár végze- *es következményekkel is jár­hatott volna. Az asszony tűrt, sokszor még pasztalata az oktatói kar­nak, hogy szerencsés volt egyes szakpárok módosítása, ezáltal kedvezőbben alakult a minőség — azaz a jelent­kezők felkészültsége mél­tóbb a korábbiaknál. Kivédeni, elhárítani, vagy csökkenteni a nagy törést, ami a középiskolá­ból idekerülő hallgatókra vár — ez az új tanterv cél­ja. A főiskolán érdeklődve azt tapasztaltuk, ez a fő tantárgyaknál sikerül, van­nak azonban olyan tantár­gyak, amelyek továbbra is mumusnak számítanak — ezek a pedagógia módszer­tanához, gyakorlatához kap­csolódó tudományok. Mint például a főmumus: a pszichológia. A lélektan című tantárgy vizsgáján nem szívesen ül­tünk volna be Gulyás Bé- láné helyébe, aki több éve tanít képesítés nélkül, s most elsőéves a tanító sza­kon. Levelező hallgató, s mint mondja, kismama, íey nagyon nehezen tudott föl­készülni. A tanárnő, Madá- csi Mária mint a 12. vizs­gázót hallgatja aznap, s közben bepillanthatunk a vizsgalapba: 3 elégtelen, 4 elégséges, 1 közepes, 3 né­gyes eddig. A tanárnőnél ebben a vizsgaidőszakban közel háromszázan feleltek ebből a tantárgyból — Vizsga a pszichológiai laborban. (G. B.) mint tőle halljuk — voltak jeles feleletek is, de elég nagy az elégtelenek aránya. A pszichológiai laborban Barcsa Lászlónénál vizsgázik Boczán Csilla és Altrichter Judit. Mindketten ma­gyar—ének-zene szakosok, ez az utolsó vizsgájuk. Itt derül ki, milyen nehéz olyan egyszerű dolgokról szabato­san beszélni, mint az érzel­mek, vagy a személyiség, de hát aki tanár akar len­ni, annak ez kötelező. És aki már mindenen túl van? Seregi Ildikó könnyed, felszabadult, miközben be­mutatkozik. — Édesapám esztergályos, nincs csak távoli rokon, aki értelmiségi. Én tanár sze­retnék lenni — ez úgy lát­szik, jól indul eddig, a fél­évre megvan a négyes át­lag. Sokan várakoznak még a vizsgára. Van, aki lezser, más kiöltözöt nyakkendő­be, öltönybe, s van itt egy katonaruhás fiatalember is. Körömrágás, magolás az utolsó pillanatban — kit mi segít át az idegfeszültsé­gen. Ismeretközlő és em­berformáló műhely a főis­kola. Ezt kivált a „gólyák” érzik. Minden gólyának kí­vánjuk: sikerüljön jól a négy év. Hiszen ők fogják gyermekeinket, unokáinkat tanítani. Baraksó Erzsébet Cselekedjünk együtt! Komplex szűrés megyénkben Az eredmény titka: az együttműködés Nagyszabású egészségne­velési akció bontakozik az idén megyénkben. A cél: az ide vonatkozó törvény szel­lemében alakuljon ki az a szemlélet, amely minden em­bert serkent arra, hogy a betegség korai felismerésé­vel, megelőzésével vessen gátat bizonyos kórok terje­désének. Szabolcs-Szatmár- ban az egészségügy — a me­gyei kórház irányításával — már működteti, s bővíti a komplex szűréseket. Ezek a kötelező tüdőszűrés hálóza­tára épülnek, s az ernyőké­pes vizsgálatok mellett fel­hívják a figyelmet a kerin­gési betegségekre, a króni­kus szív- és érrendszeri, a krónikus vesebetegségekre, a cukorbetegségre, s bizonyos rákbetegségek meglétére. Hasonlóképpen adottak az üzemi, munkahelyi szűrések, ahol az adott terület foglal­kozási ártalmait, valamint a munkaalkalmasságot vizs­gálják. Az egészségügyi erőfeszí­tések viszont csak akkor ér­hetnek el eredményt, ha ezek párosulnak az emberek igényével, szemléletével. Ma­gyarán: az egészség megvé­dése, a betegség megelőzése nem egyszerűen az orvos dolga, feltételezi a lakosság közreműködését, az érte fo­lyó munka fontosságát és jelentőségét. Ebből a meg­gondolásból kapcsolódott a komplex szűrések szervezé­sébe és lebonyolításába a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete, valamint az egészségnevelési osztály. Határozat született a Vö­röskereszt megyei végrehaj­tó bizottságának ülésén, s ez rendkívül gyors ütemben már a gyakorlatban is érez­hető lesz: a mozgalom a ma­ga eszközeivel tisztes részt vállal a felvilágosító mun­kából, a szűrések szervezé­séből, azok kulturált körül­ményei kialakításából. Elő­adásokkal készítik elő a köz­véleményt, majd a szűrések után aktivistahálózatunk gon­doskodik arról, hogy minél többen vegyék komolyan a szűrések során kapott figyel­meztető jelzéseket, s keres­sék orvosaikat. A cél az, hogy a Vöröske­reszt és az egészségnevelési hálózat világossá tegye min­denkinek: saját és környe­zete egészsége csak úgy őrizhető meg, a betegség csak úgy megelőzhető, ha a komp­lex szűrések során feltárt helyzetet komolyan is veszik. Bizonyításként úgy döntöt­tek az akció résztvevői, hogy a megyében egy-két olyan települést és üzemet jelöl­nek ki, ahol a maximális ráhatás és a vizsgálatok közti összefüggések alapján bizonyítható lesz: ahol a la­kosság cselekvő részese az egészség megóvásának, ott akár számokkal is igazolha­tó az egészségügy törekvése. Ha valaha értelme volt, úgy ma igazán van, annak a jel­szónak: Cselekedjünk együtt egészségünkért Múzeumi tervek Galéria és környezetvédelmi bemutató A kiemelkedő rendezvé­nyek élére kívánkoznak a 40. évfordulóval kapcsolatos be­mutatók. Szabolcs-Szatmár felszabadításának emlékére tavaly ősszel nyitott hely- történeti kiállítás folytatá­saként március végén mu­tatják be Ungvárott me­gyénk képzőművészeinek al­kotásait. Viszonzásul a nyír­egyházi Jósa András Múze­um a Kárpátontúli Terüle­ten élő alkotó festők, szob­rászok alkotásait fogadja, mutatja be a nagyközönség­nek. A tájmúzeumi hálózat is számos eseményre készül. A tiszavasvári Vasvári Pál Mú­zeumban Régi Bűd és Szent- mihály címmel nyílik idő­szaki kiállítás. Április elején a Beregi Múzeumban a fel- szabadulás utáni új élet megindulásának beregi em­lékeiből válogatnak a rende­zők és fényképeken bemu­tatják Vásár osnamény és vonzáskörzete jelentős léte­sítményeit. Nyáron nyitja meg ismét kapuit a nyírbá­tori Báthori István Múzeum felújított állandó kiállításai­val. A Sóstói Múzeumfalu­ban befejezik a néprajzi raktár építését, az értékes néprajzi gyűjtemény végle­ges helyére kerülhet. Az őszi múzeumi hónap kiemelkedő eseményének ígérkezik a Szabolcsi Galé­ria avatása. A Jósa András Múzeum három termében a képzőművészeti gyűjtemény legjavát állítják majd ki ál­landó jelleggel. Egy másik állandó bemutató szintén ok­tóberre készül el Fehérgyar­maton, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatallal együttműködve. A kiállítás az ember és a táj kapcsolatát mutatja be Szat- márban, Beregben. Intarziás sakktábla exportra? Csattan a karikás ostor Elítélték a szadista fuvarost az orvoshoz sem mert elmenni, mert félt az urától, de féltek a gyerekek is, akik rendszeresen tanúi voltak édesanyjuk szenve­désének, s ha ki akartak állni mellette, őket is utolérte apjuk csizmája. De kaptak ők más al­kalmakkor is. Egyik fiú különö­sen begyében volt: óvodás korá­tól verte rendszeresen. Kapott a többi gyermek is: sú­lyosabbnál súlyosabb sérülése­ket viseltek testükön, s ahogy nőttek, úgy kaptak egyre többet apjuktól. Volt rá példa, hogy Györfi akkor is verte feleségét, amikor ölében legkisebb gyer­meke volt, s nem egyszer kellett elmenekülni otthonról, a férj brutális viselkedése miatt. Hosszú éveknek kellett eltel­ni, míg a család életében történt valami: 1983-ban Györfi Lajost letartóztatták, majd a bíróság négyrendbeli kiskorú veszélyez­tetésének bűntettéért 2 év bör­tönre büntette, két évre eltiltot­ta a közügyektől és elrendelte kényszergyógyítását. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta, így az jogerőssé vált. Ha valakiben ezután netán olyan kérdés merül fel: vajon 10 év alatt miért nem történt sem­mi, miért nem akadt valaki a környezetben, az iskolában, a tanácson, aki mondjuk egy fel­jelentést tett volna, nem kell "szégyellnie magát! (b. j.) Varga mester varázsa AZ INTARZIÁK, MINT CSODÁLATOS, CIZEL­LÁLT EREZETEK KA­NYAROGNAK A MESTE­RIEN MEGMUNKÁLT OSI MŰVÉSZI ESZKÖZ, A FA TESTÉBEN, MELY VARGA ZOLTÁNNAK, AZ ERDÉLYBŐL A NYÍRSÉGBE SZÁRMA­ZOTT ASZTALOSMES­TERNEK KEZE MUN­KÁJÁT, FANTÁZIÁJÁT ÉS VONZÓDÁSÁT JEL­ZI. A fa „nyelvén” igazán értő mester a Szatmárnémetiből csaknem két éve hazatelepült Varga Zoltán Erdélyben mes­tertől mesterhez szegődve, a különböző fák természetét tanulmányozva szinte a tö­kélyig fejlesztette e mester­séget. Ügy beszél a fákról, azok szeszélyeiről, természe­téről, mint szerelmes nőkről, simulékony ifi asszonyokról, makrancos hölgyekről. — Igen, mert mind más — mondja. — A citromfa olyan, mint a bársony, a cseresz­nye fényes és sima, a szil- gyökér a különös erezetével megkap», a jávorfa madár­szemes, csillogó és szeszé­lyes alakzatokat mintázó pöttyeivel kápráztatja el a gyönyörködőt — vall szép szóval szerelmeiről. Gyönyörködünk az egyet­len vasszög nélkül, míves munkával készült intarziás szekrénysorban. — Valamelyik nap már annyian megnézték, mint egy kiállítási tárgyat. Valóban az. Ö is tervezte, s a megrendelő kérésére a Nórika—Erika nevet kapta a szép bútordarab. Két eszten­deje alig múlt érkezésének, s 1983-ban már műveit meg­csodálhatták Nyíregyházán az akkor három megye mes­terei részére hirdetett ter­mékbörzén. Két intarziás sabbtáblát, három hasonló mívű kazettát, dísztálcákat állított ki. Egyet mutat. Fe­lesége, segítője letörli róla a pince porát. — Ezt a sakkasztalt most készítettem megrendelésre Kocsis György aranyérmes sakkozónknak — újságolja Varga mester. Antik bútorokat, barokk és neobarokk, rézdíszítéssel ki­rakott fésülködőasztalokat, tükröket, faragott lábú szek­rényeket, nemes vonalú asz­talokat varázsol újjá a mes­ter, óriási türelemmel, meg­fizethetetlen energiával. Szatmárnémetiben tagja volt a faművészek szövetségének, s tizenhárom esztendeig dol­gozott önálló mesterként. — Hogy milyen fürnérle- mezekből dolgozom? Leg­alább 25—30 féléből. Mutat egy virág mahagónit, egy di­ót, egy zebrát, törökmogyo­rót, meggyet, körtét. Készí­tek komplett ebédlőgarnitú­rát, javítok foteleket, régi kanapékat, óratokokat (!), sok-sok mindent. — Felkér­tek, készítsek exportra in­tarziás sakktáblákat. Bor­zasztóan munkaigényes. Egy hét alatt tizenkét órás mun­ka mellett készül egy. Ehhez megfelelő segítség kellene. — Majd engem betanít — szól közbe felesége, aki gye­sen van kicsiny lányukkal. — Igen, ezt ő komolyan mondja, s én is így gondo­lom. Ezeket az intarziákat — mutatja a szekrényen — ő rakta be. Kiválóan. Nem lehetetlen, hogy Var­ga Zoltán nyíregyházi mester intarziás sakkasztalt készít valutáért exportra, bizonyít­va elhatározását és fogadal­mát: gazdagítani óhajtja hazáját. Búcsúzom a pincéműhely- ben elég mostoha körülmé­nyek között, de annál na­gyobb lelkesedéssel munkál­kodó mesterművésztől. Ami­kor behajtom jegyzetfüzete­met, csak akkor pillantom meg az asztalt. — Csodálatosan szép da­rab volt. Legalább kétszáz éves — simogatja meg a már fénylő bútordarabot. Varga mester varázsa. Farkas Kálmán • Flmumus: a pszichéié- lia • Kedvezmény a hallgatók­nak • Új tanterv a fliskalán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom