Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

Év vége előtt az üzemekben Lázár György fogadta az iráni külügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke (középen) fogadta a hazánkban tartózkodó Ali Akbar Velajati iráni külügymi­nisztert (balról). A találkozón részt vett Várkonyi Péter kül­ügyminiszter (jobbról). Ülésezett a KISZ KB Hámori Csabát választották első titkárnak A KISZ Központi Bizott­sága pénteken ülést tartott, amelyen részt vett és fel­szólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A testület ülésének napi­rendjén személyi kérdések szerepeltek. A KISZ Köz­ponti Bizottsága Fejti Györ­gyöt, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Borsod megyei A pártbizottság, érdemei­nek elismerése mellett — a budapesti pártbizottság első titkárává történt megválasz­tása miatt — Grósz Károlyt felmentette első titkári be­osztásából. A megyei pártbizottság el­ső titkárává Fejti Györgyöt, a Központi Bizottság tagját választotta meg. Ma: azoboravatás Kórusmü Tisza- szálkának Magas színvonalú, egy­hetes rendezvénysorozat­tal adózott Váci Mihály emlékének a tiszaszalkai úttörőcsapat: könyvvásárt szerveztek, fotódokumen- tum-kiállítás nyílt, kisfil- met vetítettek, irodalom- történészeket hívtak meg előadást tartani Váci élet­művéről. Nagy esemény a tiszaszalkaiak életében, hogy a költő születésének 60. évfordulója alkalmá­ból Csenki Imre, Kossuth- díjas zeneszerző Váci: Le­genda című költeményére kórusművet írt „A tisza­szalkai Váci Mihály Mű­velődési Ház énekkarának és Szabó Tibor karnagy­nak” — dedikálással. Ma rendezik meg a tize dik Váci Mihály-emlékna- pot Tiszaszalkán, ahol délelőtt 9-től egész napos változatos programok kö­vetkeznek. Negyed egykor desz a Váci-szobor avatá­sa. Tornyospálca : Sikeres melioráció Bizottságának első titkárává történt megválasztása miatt — érdemei elismerése mel­lett — felmentette első tit­kári tisztségéből. A KISZ Központi Bizott­ság tagjai sorába kooptálta Hámori Csabát, az MSZMP KB tagját, és megválasztotta az Intéző Bizottság tagjának, a Központi Bizottság első tit­kárának. Pénteken ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A héten fejeződött be a műszaki átadással a tornyos- pálcái Rákóczi Termelőszö­vetkezet területén végzett melioráció. A kivitelezés el­ső ütemében, 1981-től mint­egy 16 millió forintos költ­séggel összesen 1700 hektá­ron végeztek táblásítást, víz­rendezésre pedig 1200 hektá­ron került sor. A melioráció fokozta a ter­melés biztonságát és elősegí­tette a termelési ráfordítá­sok csökkentését is. A tíz hektár alatti kis táblák he­lyett átlagosan 57 hektáros táblaméretet alakítottak ki és a művelt terület a fasorok irtásával, régi utak megszün­tetésével 107 hektárral nőtt. A szövetkezetben vannak olyan táblák is, ahol a me­lioráció előtt egy-egy csapa­dékos évben még vetni is alig tudtak, míg azóta kukoricá­ból rekordmennyiségeket, 8— 10 tonnát érnek el. A tsz- ben rendszeresen karbantart­ják a meliorációs létesítmé­nyeket azért, hogy a terület magasabb szintű hasznosítá­sát megvalósítsák, (m. m.) Jó minőség: kelendő termék A közelmúltban kezdték meg a Dépres-rendszerü mérőművek gyártását a Ganz-Müszerművek nyírbélteki gyáregységében. Az új termékből a jövő évben már 180 ezer darabot készítenek, amely­nek döntő többsége exportra az NSZK-ba kerül. Képünkön: Fucs- kó Gizella és Bródi Mária készít alkatrészeket a műszerhez. Már csak néhány hét van hátra az évből, elérkezett a számadás, számvetés ideje. Három szabolcsi ipari üzem­ben érdeklődtünk nemrég: milyen évet zárnak, hogyan | sikerült teljesíteniük idei céljaikat? •t A MAGYAR ACÉLÁRU­GYÁR tiszaszalkai gyárában alaposan megnövekedett fel­adatok vártak ebben az év­ben a kollektívára. Eredeti ter­melési értéktervük 238 millió forint volt, amit menet köz­ben — bekapcsolódva a kongresszusi munkaverseny­be — kereken negyedmill- árdra emeltek. A lendület azonban még ennél is to­vább vitte őket, termelésük december végére várhatóan eléri a 260 millió forintot. Termékeiknek mintegy há­romnegyedét a különféle acélszerkezetek adják, így például az erőművek gépé­szeti berendezései, a húsipar­nak készített horganyzott vasszerkezetek. Negyvenmil­lió forintot hoznak a fal- és csigafúrók, köztük is újnak számít a Hilti és a faipari fúrószerszám, valamint az öntvényekhez használatos csigafúró; míg a fennmara­dó bevételt a forgácsoló te­vékenységük hozza. Exportjuk is meghaladja a tavalyit, eléri a negyvenöt- millió forintot. Legfontosabb partnerük az NDK, ám nem­rég jelentős kínai exportle­hetőségük is adódott, a Cse­pel Autógyár és az Ikarus kínai megbízása alapján ké­szített járművéhez gyártanak a tiszaszalkaiak különféle tartozékokat, egyebek mel­lett gépháztetőt. A FEHÉRGYARMATI TÉGLAGYÁRBAN az utóbbi idők egyik legeredményesebb évét zárták az idén. Éves tervüket november 15-re tel­jesítették. Akkorára negy- venhatmíllió kis méretű tég­lának megfelelő B—30 blok­kot állítottak elő, ám azóta is folyamatos a termelésük. Ma teljesítményük már meg­közelíti az ötvenmilliót, mely az esztendő végére várható­an ötvenkétmillió darabra rúg majd. A terv jelentős túlteljesíté­sének magyarázata: javult a karbantartók tevékenységé­nek színvonala, ezáltal ke­vesebbet álltak a gépek, csökkent a kiesett munkaidő. Ehhez járult még az is, hogy év közben egy figyelemre méltó újítás nyomán átalakí­tották a szárítóvonalat, s hasznosították a kemencék úgynevezett hulladékhőjét is. Ez természetesen tisztes ener­giamegtakarítást is eredmé­nyezett, az újítás mintegy hárommillió forintot hozott a közös kasszába. A GANZ-MÜSZERMÜVEK NYÍRBÉLTEKI GYÁREGY­SÉGE öt évvel ezelőtt, az induláskor még mindössze huszonnégymillió forint ér­tékű terméket állított elő, az idén viszont jóval több, mint 150 milliót. Termékskálájuk első hal­lásra még egysíkúnak tűnik, különféle járművekhez ké­szítenek műszereket, ám na­gyon sok fajtát, melyeknek csaknem kétharmada a kü­lönböző hazai cégekkel kö­tött együttműködési szerző­dés értelmében külföldön ta­lál gazdára. Termelési ter­vüket egyébként eddig külö­nösebb gond nélkül teljesí­Vállalataink, szövetkeze­teink tervei között fontos he­lyen szerepel a takarékosság, így van ez a Tiszalöki Faipa­ri Vállalatnál is. Az itt dol­gozó szocialista brigádok nemrég elhatározták, hogy ahol csak lehet még beosz- tóbban bánnak anyaggal, energiával, s igyekeznek még jobb minőségű termékeket szállítani a megrendelőknek. Kulcskérdés ez a TISZA- FA-ban, amely exportra is dolgozik. Ez év második fe­lében kevés híján 13 millió forint értékben küldenek Ausztriába és az NSZK-ba rakodólapokat, fatömegcik­keket, iskolai felszereléseket. Mindezt úgy szeretnék telje­síteni, hogy ne érje minőségi kifogás a szállítmányokat. A kifogástalan munkát célul tűzték a következő eszten­dőkre is. Megtalálták a módját a vállalatnál annak is, hogyan lehet kicsit spórolni az im­portanyagokkal. A korábbi­nál kevesebb fenyőfűrész­árut hoznak be a Szovjet­unióból — ezt hazai nyárral, akáccal helyettesítik — s rá­leltek az osztrák fűrészlapok hazai megfelelőjére is. Az importanyagok csökkentésé­vel több, mint félmillió fo­rintot tudnak megtakarítani. A TISZAFA sokmilliós ter­meléséhez, nagy értékű gép­parkjához mérve csekélység­tették, és a, vásárlók szerint sikerült javítaniuk terméke­ik minőségét is. Az elmúlt öt esztendő. gyors fejlődése azt is eredményezte, hogy mára kinőtték a termelő területü­ket, ezért is kezdtek nemrég egy 13 millió forintos beru­házáshoz, melynek során egy új, 2200 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot épí­tenek. (bg) nek tűnik pár száz ezer fo­rintos haszon. „Csak” eny- nyit nyernek, ha beosztób- ban bánnak az energiával. Hosszú távon megéri, még úgy is, hogy e nyereséget ki- sebb-nagyobb befektetések­kel teremtik elő. Az olajfűtésűek helyett nemrég hulladéktüzelésű ka­zánokat szereltek fel a kis- fástanyai és tunyogmatolcsi üzemegységben. Az átalakí­tás ugyan 400 ezer forintba került, de már az idén meg­térül az ára. A villamos energia felhasználásán fázis­javító kondenzátorokkal ja­vítanak. így kiegyensúlyo­zottabb az áramfogyasztás, s ez egyben növeli a villany- motorok élettartamát is. Az egyenletesebb energiafel­használással 170 ezer forin­tot nyer a vállalat. Éves szinten több tíz ezer forint ment veszendőbe az­zal, hogy kidobálták a kelet­kezett színesfémhulladékot. Napjainkban tartályládába gyűjtik, s jó pénzért átadják a MÉH-nek ezt a hasznos­anyagot.. A tíz- és százezrekből így lesznek akár milliók is. A TISZAFA kollektívája válla­lásait a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny tiszteletére tette, de a taka­rékosság, s a jó minőségű munka hasznának örülhet­nek majd a következő évek­ben is. (h. zs.) Százezrek, megtakarításból Fűtés, áram, hulladék Repülőgép­javítás Nyíregyházán Nagyüzem van ezekben a he­tekben a MÉM Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi javítóüze­mében. Az AN—2-es típusú duplaszárnyú szovjet gépek kö­zépjavítása mellett Észak- és Kelet-Magyarország térségéből idehozzák javításra a növény­védő helikoptereket is. Évente összesen 110 gépet javítanak a nyíregyházi üzemben. (Elek Emil képriportja) Első képünkön: javítják az AN —2-est. Második képünkön: Zsigmond Pál szerelő légcsavart állít be. Harmadik képünkön: A KA—26-os helikoptert a be­repülés előtt még egyszer gon­dosan átvizsgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom