Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
1984. december 5. Kelet-Magyarország 3 ¥ Életszerű oktatási törvényt „Képernyőn" a HIREX Amíg partner lesz egy kisvállalat Batári Gyula színes tévét javít a szervizben, (jávor) H a igaz,márpedig igaz, a régi bölcsesség, amely szerint nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, úgy vonatkozik ez az oktatást szabályozó törvényekre, jogszabályokra is. Ez volt az egyik legfontosabb motívuma a Hazafias Népfront megyei bizottságán tartott társadalmi vitának, amelyen a részvevők az oktatási törvénytervezetről mondtak véleményt. Milyen kérdések váltották ki a legnagyobb érdeklődést? Több felszólaló kifogásolta, hogy a törvénytervezetben az oktatás és a nevelés kategóriái olykor összemosódnak. Az egyik legkritikusabb megállapítás szerint „a törvénytervezet sem szellemében, sem szóhasználatában nem mutat a nevelőiskola irányába”. Más kérdés persze, hogy a készülő törvény szövegében keresnünk kell-e valameny- nyi oktatáspolitikai, pedagógiai kitételt amelyeket más oktatási dokumentumok tartalmaznak, míg a törvény a jogilag szabályozható és előírt kötelességeket, jogokat, működési feltételeket és egyebeket foglalja inkább egységes keretbe. Ennek ellenére a vi- tázók helyesen tették, hogy elmondták véleményüket, kételyeiket, hiszen minden javaslatot továbbítanak az országos szervekhez mérlegelés, felhasználás végett. A vitában részvevő szabolcsi pedagógusok, szülők, a különböző rétegeket, foglalkozási ágakat képviselő emberek többek között javasolták: a törvénynek meg kellene fogalmazni azokat a tárgyi feltételeket és személyi adottságokat, amelyek elengedhetetlenek az Üjabb piacon mutatkozhat be termékeivel jövő év elején a BEAG Universi! gyára. Az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaiban februárban rendezendő ARABLAB ’85 nemzetközi laboratóriumi szakkiállításon száz külföldi cég mellett bemutathatja a nyíregyházi gyár is berendezéseit. Az Universil szakemberei bíznak a kiállítás sikeiskola működéséhez. A tervezetben ugyanis nem tartják helyénvalónak a megengedéseket, amelyek így kezdődnek: „az iskola rendelkezhet .. Elhangzott, hogy szabályozni kellene, melyek azok a konkrét feltételek, amikor az iskola- fenntartó hatóságnak kötelessége iskolát telepíteni. De nem szól a törvénytervezet arról sem, mikor szüntethető meg — körzetesít- hető — egy iskolav Körvonalazni kellene az iskola optimális méreteit is, hisz bebizonyosodtak a nagy, mammutiskolák oktatásinevelési hátrányai a kisebbekkel szemben. J avasolták a szabolcsi vitában, hogy a törvény fogalmazza meg a pedagógusok fokozott védelmét — hivatalos személynek való minősítését — amikor hivatását teljesítve oktatáspolitikai közegként jár el. További részletesebb kimunkálást igényel — érveltek a felszólalók — az iskolatanácsokkal foglalkozó rész. Felhívták a figyelmet arra is, a jelenlegi körülmények között nincs meg a reális lehetősége a törvénytervezetben említett szabad iskolaválasztásnak a továbbtanulásnál. Élénk vita alakult ki a tehetségesek iskolája és a tehetséggondozás jogos igénye között. Hiányolták azt is, hogy a törvénytervezet nem vázolja fel a pedagógusok továbbképzésének tartalmi elemeit. Életszerű oktatási törvényt várnak az iskolák, amelyben a felelősség és elkötelezettség jut kifejezésre. P. G. rében. Remélik, hogy a későbbiekben megrendeléseket kapnak az itt bemutatott általános laborüvegekre, komplett laborvizsgáló készülékekre, áramlásmérőkre és a BBO—21-es beszédjavító berendezésekre. Képünkön: Batári Ottó üvegműves a kiállításon bemutatásra kerülő készülékeket állítja ösz- sze. (Gaál Béla felvétele.) Lassan két éve szüntették meg a Gelkát, s helyette megyénkben két társvállalat alakult. Az intézkedés elgondolása logikus volt: a kisebb szervezet valószínűleg gyorsabb, rugalmasabb munkára lesz képes. Ezt várta természetesen a közönség is. Az első hónapokban azonban csalódniuk kellett. Az elromlott háztartási gépek, televíziók tulajdonosai alig- alig vehették észre, hogy a kisvállalatok felülmúlják a Gelkát. Ügy tűnt, a szervizek fölött csak a cégtáblát cserélték ki, ám maradt minden a régiben. Kezdeti sikerek A kezdeti nehézségek után különösen a HlREX-nél mutatkoznak a siker jelei, bár még korántsem tartanak ott, mint szeretnék. — Tudtuk mi azt, hogy minden kezdet nehéz, de, hogy ennyire! — sóhajt a vállalat vezetője, Csizmánk József, aki igazgató és műszaki vezető egy személyben. Az egykori Gelka Tanács- köztársaság téri szervizében beszélgetünk, parányi irodában. Függőfolyosó volt ez valamikor, úgy kerítették el két vékony üvegfallal, meg egy ajtóval. — Szegény ember vízzel főz — mondja Csizmarik József, s lepillant az emeletről a szervizbe, ahol zömében fiatal, húsz-harminc esztendős emberek serényked.nek a pultok mögött. — Ott látja lertt a mi legnagyobb tartalékunkat. A szakembereinket, akik mesterfokon gyakorolják hivatásukat. S higgye el, ha van is reklamáció a vállalat munkájára, arról az esetek túlnyomó többségében nem ők tehetnek. — Akkor ki ? Poroszka Ottó főkönyvelő hónalj nyi iratcsomót bontogat, felnéz a nagy munkából. — Nem ki, hanem mi! — utal az előbbi kérdésre. — Tavaly januárban az anyag- készletük még a másfél milliót sem érte el. S ezzel húszmilliós árbevételt kellett teljesítenünk. Cseretévé kellene Becsületükre legyen mondva, teljesítették. Ám közben, hogy hány oldalról kritizálT iszadobon a kis ház — aminek udvarán gondos kezek nevelnek virágot — olyan, mint a legtöbb a Vörösmarty utcában, ám lakói, Sz. Tóth Imre és felesége sokban különböznek kortársaiktól. Imre bácsi a helyi Táncsics Tsz nyugdíjas állattenyésztője, a nyíregyházi munkásőrség alapító, jelenleg tartalékos állományban levő tagja. — Nyolcéves sem voltam — emlékezik vissza Imre bácsi —, amikor dolgozni kezdtem. Eleinte varjúpásztorként foglalkoztattak a helybeli gazdák. Napi ötven fillért fizettek a munkámért, ami abból állt, hogy madarakat zavartam el a vetésről, hogy ki ne egyék a földbe vetett magot. Aztán betöltöttem a tizenharmadik esztendőt. Summás lettem. Tehenészetbe kerültem, majd lovat hajtottam. Lajtos kocsival szállítottam az ivóvizet a földeken dolgozóknak. így köszöntött rám a tizenötödik esztendő, amikor beáll- hattam egész részes cselédnek. A bevonulásig, 1943 októberéig dolgoztam, akkor a keleti frontra vittek minket. ták őket...!? S még fejlesztésre is futotta az erejükből. Igaz, tiszta nyereségük döntő hányadát e célra fordították, s elérték, hogy ma már hárommillió forintos anyag- és alkatrészkészlettel rendelkeznek, mely — meggyőződésük — elég a zavartalan javításokhoz. — Azért is bízunk ebben — fogalmaz a főkönyvelő —, mert a meglévő szolgáltatásainkat bővítendő, olyan munkákra készülünk a közeljövőben, melynek csekély az anyagigénye. — Eltérni készül a HIREX eredeti profiljából? — Szó sincs erről! — tiltakozik Csizmarik József. — De azt tudni kell, hogy a lakossági szolgáltatások korántsem hoznak annyi hasznot, mint azt sokan hiszik. Megfelelő jövedelem nélkül pedig hogyan gazdálkodhatunk? Halaszthatatlanul szükségünk lenne például vagy harminc cseretelevízióra, hogy a tulajdonos ne maradjon készülék nélkül, ha tévéje hosszabb javítást vesz igénybe. Megfelelő anyagi fedezet nélkül ugyanis nem tudjuk beszerezni a szükséges alkatrészt. Ha már az alkatrésznél tartunk, el kell mondanunk, hogy azok nemcsak pénz miatt hiányoznak. A beszerző és alkatrész-készletező vállalat, a Gelka sem tudja mindig a kért részegységet adni Marostordán sebesültem meg, a kezemet érte találat. A nyilasok hatalomra jutását a budapesti honvédkórházban értem meg. Sok társammal együtt szöktünk haza. A szovjetek már itt, Tiszadobon, az otthonomban találtak. Körülbelül hatvanan voltunk szökött katonák, akiket a debreceni pavilonlaktanyába szállítottak. A debreceni fogolytáborban december végén a magyar hadifoglyok lelkes hangulatú gyűlést tartottak, ahol elhatározták, hogy aktívan kiveszik részüket a német fasiszták ellen vívott harcból. Sok százan jelentkeztünk és kérvényt írtunk a szovjet parancsnokságnak. A táborparancsnok közölte, hogy az ideiglenes Magyar Nemzeti Kormánnyal egyetértésben az önként jelentkezőkből négy zászlóaljat szerveznek. Alakulatunk az 1. Magyar Vasútépítő elnevezést a javításhoz, legyen az tévé, magnó, vagy hűtőszekrény. Az utca emberét természetesen mindezek nem érdeklik, ő egyet akar, minél előbb jó állapotban visszakapni berendezését. Kevesebb a panasz — Pontosan ezt akarjuk mi is — folytatja Csizmarik József. — Bennünket, kisvállalatokat ugyanis nemigen fogadnak el partnerként a nagy gyártók, — az egyetlen kivétel az ORION, mellyel példásan alakultak kapcsolataink az elmúlt hónapokban. Különben a Gelkán keresztül bonyolódnak ezek az ügyletek. S azt a szót, hogy „bonyolódnak”, értse, szó szerint! Mert míg egy-egy ritka alkatrész eljut hozzánk...! A HIREX 'vezetői eddig jór részt csak a gondokat ecsetelték, a teljesebb képhez azonban hozzátartoznak az eredmények is. Okos, életrevaló intézkedéseik nyomán — többek között a vállalaton belüli érdekeltségi rendszer hatásosabb alkalmazásával, egyszerűsített ügyintézéssel — kevesebb lett a lakosság panasza. S ez az, ami a legfontosabb, hiszen annak idején, az induláskor, ez volt velük szemben a legnagyobb követelmény. kapta és a 2. Ukrán Front alárendeltségébe került. Feladatunk a vasútépítés volt. Terebesfehérpataknál éjjel-nappal dolgoztunk a németek által felrobbantott vasúti pályák újraépítésén. Javítottunk hidakat, berobbantott alagutakat. Besztercebányán ért minket a hír, hogy vége a háborúnak. Hazajöttem és 1944-ben hat hold földet kaptam. Azon gazdálkodtam erőmhöz és a lehetőségekhez képest. Az újjászervezett néphadseregbe 1952- ben hívtak be, amikor leszereltem, beléptem a helyi Táncsics Termelőszövetkezetbe. Azóta is tagja vagyok — igaz, most már csak mint nyugdíjas. Az ellenforradalmi események Tiszadobot sem kerülték el, de a termelőszövetkezet kommunistái nem hagyták felbomlani a szövetkezetét. Ezekből a tagokból 1957 áprilisában soÚj rendszerű gépkölcsönzés A következő évtől új rendszerű gépkölcsönzésre nyílik lehetőség az országban a vállalatok között. Az úgynevezett leasing rendszerű gép- kölcsönzés lényege, hogy ha egy vállalat hosszabb időre bérbe vész egy masinát, s a kölcsönzési díjjal részletekben lassan törleszti az árát, ezzel gyakorlatilag megvásárolja, s végül megtarthatja a berendezést. Ez a megoldás előnyös'bérlőnek, s bérbeadónak egyaránt. Hiszen aki kölcsönöz, az részletfizetéssel juthat hozzá a számára fontos berendezéshez. Jól jár a kölcsönző vállalat is, mivel a szerződés a biztosíték rá, hogy jó ideig nem lesz gondja a gép kölcsönzésével, s bizton számíthat a bérleti díjra is. Már most nagy az érdeklődés e lehetőség iránt a KE- MÉV Gépkölcsönző és .Szolgáltató Leányvállalatánál. A Dunaújvárosi Állami Építőipari Vállalattal már alá is írták az első leasing rendszerű gépkölcsönzési megállapodást. Eszerint december 1-től a dunaújvárosiak 4,7 millió forint értékű gépparkot bérelnek a leányvállalattól. A szerződés három évre szól: ennyi idő alatt fizetik ki — a bérleti díj rendszeres átutalásával — a gépek árát. Ha három év múlva pedig a bérlőnek már nincs szüksége a masinákra, nem maradnak a nyakán. A feleslegessé vált gépeket ugyanis — műszaki állapotuknak megfelelő áron — a leányvállalat visszavásárolhatja. , , ,v, JV, Műszaki átadások A hét derekán több műszaki átadásra kerül sor megyénkben. Nyíregyházán a Vasvári Pál utcán a SZÁÉV befejezte a harminclakásos háztömb építését. Csütörtökön vet|dk át a kivitelező SZÁÉV-től az örökölsföldi lakótelep új 87 lakásos tömbjét. Tiszavasváriban nyolc lakással készült el a helyi építő és szolgáltató szövetkezet. Megtörtént a tiszanagy- falui 50 személyes óvoda műszaki átadása is, amit a tisza- löki költségvetési üzem épített fel öt és fél millióért. kan jelentkeztek a Tisza- lökön megalakított járási munkásőrség soraiba, hogy fegyverrel a kézben védhessék a néphatalmat. Köztük volt Sz. Tóth Imre is. A tiszadobi alapítók közül már csak hárman maradtak, de mint Imre bácsi mondja, amíg él, nem fog leszerelni. Szereti ezt a családias közösséget, a kollektív munkát és a nehéz feladatokat. Császár Csaba ______________ _____________/ Piacszerzés Dubaiban Balogh Géza A vasútépítő munkásőr