Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

1984. december 5. Kelet-Magyarország 3 ¥ Életszerű oktatási törvényt „Képernyőn" a HIREX Amíg partner lesz egy kisvállalat Batári Gyula színes tévét javít a szervizben, (jávor) H a igaz,márpedig igaz, a régi bölcsesség, amely szerint nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, úgy vo­natkozik ez az oktatást sza­bályozó törvényekre, jog­szabályokra is. Ez volt az egyik legfontosabb motívu­ma a Hazafias Népfront megyei bizottságán tartott társadalmi vitának, ame­lyen a részvevők az okta­tási törvénytervezetről mondtak véleményt. Milyen kérdések váltották ki a leg­nagyobb érdeklődést? Több felszólaló kifogásol­ta, hogy a törvénytervezet­ben az oktatás és a nevelés kategóriái olykor összemo­sódnak. Az egyik legkriti­kusabb megállapítás szerint „a törvénytervezet sem szellemében, sem szóhasz­nálatában nem mutat a ne­velőiskola irányába”. Más kérdés persze, hogy a ké­szülő törvény szövegében keresnünk kell-e valameny- nyi oktatáspolitikai, peda­gógiai kitételt amelyeket más oktatási dokumentu­mok tartalmaznak, míg a törvény a jogilag szabályoz­ható és előírt kötelessége­ket, jogokat, működési fel­tételeket és egyebeket fog­lalja inkább egységes ke­retbe. Ennek ellenére a vi- tázók helyesen tették, hogy elmondták véleményüket, kételyeiket, hiszen minden javaslatot továbbítanak az országos szervekhez mérle­gelés, felhasználás végett. A vitában részvevő sza­bolcsi pedagógusok, szülők, a különböző rétegeket, fog­lalkozási ágakat képviselő emberek többek között ja­vasolták: a törvénynek meg kellene fogalmazni azokat a tárgyi feltételeket és sze­mélyi adottságokat, ame­lyek elengedhetetlenek az Üjabb piacon mutatkozhat be termékeivel jövő év ele­jén a BEAG Universi! gyá­ra. Az Egyesült Arab Emír­ségekben, Dubaiban február­ban rendezendő ARABLAB ’85 nemzetközi laboratóriumi szakkiállításon száz külföldi cég mellett bemutathatja a nyíregyházi gyár is berende­zéseit. Az Universil szakem­berei bíznak a kiállítás sike­iskola működéséhez. A ter­vezetben ugyanis nem tart­ják helyénvalónak a meg­engedéseket, amelyek így kezdődnek: „az iskola ren­delkezhet .. Elhangzott, hogy szabályozni kellene, melyek azok a konkrét fel­tételek, amikor az iskola- fenntartó hatóságnak köte­lessége iskolát telepíteni. De nem szól a törvényter­vezet arról sem, mikor szün­tethető meg — körzetesít- hető — egy iskolav Körvo­nalazni kellene az iskola optimális méreteit is, hisz bebizonyosodtak a nagy, mammutiskolák oktatási­nevelési hátrányai a kiseb­bekkel szemben. J avasolták a szabolcsi vitában, hogy a tör­vény fogalmazza meg a pedagógusok fokozott vé­delmét — hivatalos sze­mélynek való minősítését — amikor hivatását teljesít­ve oktatáspolitikai közeg­ként jár el. További részle­tesebb kimunkálást igényel — érveltek a felszólalók — az iskolatanácsokkal foglal­kozó rész. Felhívták a fi­gyelmet arra is, a jelenlegi körülmények között nincs meg a reális lehetősége a törvénytervezetben emlí­tett szabad iskolaválasztás­nak a továbbtanulásnál. Élénk vita alakult ki a te­hetségesek iskolája és a te­hetséggondozás jogos igénye között. Hiányolták azt is, hogy a törvénytervezet nem vázolja fel a pedagógusok továbbképzésének tartalmi elemeit. Életszerű oktatási tör­vényt várnak az iskolák, amelyben a felelősség és elkötelezettség jut kifeje­zésre. P. G. rében. Remélik, hogy a ké­sőbbiekben megrendeléseket kapnak az itt bemutatott ál­talános laborüvegekre, komp­lett laborvizsgáló készülé­kekre, áramlásmérőkre és a BBO—21-es beszédjavító be­rendezésekre. Képünkön: Batári Ottó üvegműves a kiállításon bemutatásra ke­rülő készülékeket állítja ösz- sze. (Gaál Béla felvétele.) Lassan két éve szüntették meg a Gelkát, s helyette me­gyénkben két társvállalat alakult. Az intézkedés el­gondolása logikus volt: a ki­sebb szervezet valószínűleg gyorsabb, rugalmasabb mun­kára lesz képes. Ezt várta természetesen a közönség is. Az első hónapokban azon­ban csalódniuk kellett. Az elromlott háztartási gépek, televíziók tulajdonosai alig- alig vehették észre, hogy a kisvállalatok felülmúlják a Gelkát. Ügy tűnt, a szervi­zek fölött csak a cégtáblát cserélték ki, ám maradt minden a régiben. Kezdeti sikerek A kezdeti nehézségek után különösen a HlREX-nél mu­tatkoznak a siker jelei, bár még korántsem tartanak ott, mint szeretnék. — Tudtuk mi azt, hogy min­den kezdet nehéz, de, hogy ennyire! — sóhajt a vállalat vezetője, Csizmánk József, aki igazgató és műszaki ve­zető egy személyben. Az egykori Gelka Tanács- köztársaság téri szervizében beszélgetünk, parányi irodá­ban. Függőfolyosó volt ez va­lamikor, úgy kerítették el két vékony üvegfallal, meg egy ajtóval. — Szegény ember vízzel főz — mondja Csizmarik Jó­zsef, s lepillant az emelet­ről a szervizbe, ahol zömé­ben fiatal, húsz-harminc esz­tendős emberek serényked­.nek a pultok mögött. — Ott látja lertt a mi legnagyobb tartalékunkat. A szakembe­reinket, akik mesterfokon gyakorolják hivatásukat. S higgye el, ha van is rekla­máció a vállalat munkájára, arról az esetek túlnyomó többségében nem ők tehet­nek. — Akkor ki ? Poroszka Ottó főkönyvelő hónalj nyi iratcsomót bonto­gat, felnéz a nagy munká­ból. — Nem ki, hanem mi! — utal az előbbi kérdésre. — Tavaly januárban az anyag- készletük még a másfél mil­liót sem érte el. S ezzel húszmilliós árbevételt kellett teljesítenünk. Cseretévé kellene Becsületükre legyen mond­va, teljesítették. Ám közben, hogy hány oldalról kritizál­T iszadobon a kis ház — aminek udvarán gondos kezek nevel­nek virágot — olyan, mint a legtöbb a Vörösmarty ut­cában, ám lakói, Sz. Tóth Imre és felesége sokban kü­lönböznek kortársaiktól. Imre bácsi a helyi Tán­csics Tsz nyugdíjas állattenyésztője, a nyíregy­házi munkásőrség alapító, jelenleg tartalékos állo­mányban levő tagja. — Nyolcéves sem voltam — emlékezik vissza Imre bácsi —, amikor dolgozni kezdtem. Eleinte varjú­pásztorként foglalkoztattak a helybeli gazdák. Napi öt­ven fillért fizettek a mun­kámért, ami abból állt, hogy madarakat zavartam el a vetésről, hogy ki ne egyék a földbe vetett ma­got. Aztán betöltöttem a tizenharmadik esztendőt. Summás lettem. Tehené­szetbe kerültem, majd lovat hajtottam. Lajtos kocsival szállítottam az ivóvizet a földeken dolgozóknak. így köszöntött rám a tizenötö­dik esztendő, amikor beáll- hattam egész részes cseléd­nek. A bevonulásig, 1943 októberéig dolgoztam, ak­kor a keleti frontra vittek minket. ták őket...!? S még fejlesz­tésre is futotta az erejükből. Igaz, tiszta nyereségük dön­tő hányadát e célra fordítot­ták, s elérték, hogy ma már hárommillió forintos anyag- és alkatrészkészlettel rendel­keznek, mely — meggyőző­désük — elég a zavartalan javításokhoz. — Azért is bízunk ebben — fogalmaz a főkönyvelő —, mert a meglévő szolgáltatá­sainkat bővítendő, olyan munkákra készülünk a kö­zeljövőben, melynek csekély az anyagigénye. — Eltérni készül a HIREX eredeti profiljából? — Szó sincs erről! — til­takozik Csizmarik József. — De azt tudni kell, hogy a la­kossági szolgáltatások ko­rántsem hoznak annyi hasz­not, mint azt sokan hiszik. Megfelelő jövedelem nélkül pedig hogyan gazdálkodha­tunk? Halaszthatatlanul szükségünk lenne például vagy harminc cseretelevízió­ra, hogy a tulajdonos ne ma­radjon készülék nélkül, ha tévéje hosszabb javítást vesz igénybe. Megfelelő anyagi fedezet nélkül ugyanis nem tudjuk beszerezni a szüksé­ges alkatrészt. Ha már az alkatrésznél tartunk, el kell mondanunk, hogy azok nemcsak pénz mi­att hiányoznak. A beszerző és alkatrész-készletező válla­lat, a Gelka sem tudja min­dig a kért részegységet adni Marostordán sebesültem meg, a kezemet érte talá­lat. A nyilasok hatalomra jutását a budapesti hon­védkórházban értem meg. Sok társammal együtt szök­tünk haza. A szovjetek már itt, Tiszadobon, az ottho­nomban találtak. Körülbe­lül hatvanan voltunk szö­kött katonák, akiket a debreceni pavilonlaktanyá­ba szállítottak. A debreceni fogolytáborban december végén a magyar hadifog­lyok lelkes hangulatú gyű­lést tartottak, ahol elhatá­rozták, hogy aktívan kive­szik részüket a német fa­siszták ellen vívott harc­ból. Sok százan jelentkez­tünk és kérvényt írtunk a szovjet parancsnokságnak. A táborparancsnok közölte, hogy az ideiglenes Magyar Nemzeti Kormánnyal egyet­értésben az önként jelent­kezőkből négy zászlóaljat szerveznek. Alakulatunk az 1. Ma­gyar Vasútépítő elnevezést a javításhoz, legyen az tévé, magnó, vagy hűtőszekrény. Az utca emberét természete­sen mindezek nem érdeklik, ő egyet akar, minél előbb jó állapotban visszakapni be­rendezését. Kevesebb a panasz — Pontosan ezt akarjuk mi is — folytatja Csizmarik József. — Bennünket, kisvál­lalatokat ugyanis nemigen fogadnak el partnerként a nagy gyártók, — az egyetlen kivétel az ORION, mellyel példásan alakultak kapcsola­taink az elmúlt hónapokban. Különben a Gelkán keresz­tül bonyolódnak ezek az ügy­letek. S azt a szót, hogy „bo­nyolódnak”, értse, szó sze­rint! Mert míg egy-egy ritka alkatrész eljut hozzánk...! A HIREX 'vezetői eddig jór részt csak a gondokat ecse­telték, a teljesebb képhez azonban hozzátartoznak az eredmények is. Okos, életre­való intézkedéseik nyomán — többek között a vállalaton belüli érdekeltségi rendszer hatásosabb alkalmazásával, egyszerűsített ügyintézéssel — kevesebb lett a lakosság panasza. S ez az, ami a leg­fontosabb, hiszen annak ide­jén, az induláskor, ez volt velük szemben a legnagyobb követelmény. kapta és a 2. Ukrán Front alárendeltségébe került. Feladatunk a vasútépítés volt. Terebesfehérpataknál éjjel-nappal dolgoztunk a németek által felrobbantott vasúti pályák újraépítésén. Javítottunk hidakat, be­robbantott alagutakat. Besztercebányán ért min­ket a hír, hogy vége a há­borúnak. Hazajöttem és 1944-ben hat hold földet kaptam. Azon gazdálkod­tam erőmhöz és a lehetősé­gekhez képest. Az újjászer­vezett néphadseregbe 1952- ben hívtak be, amikor le­szereltem, beléptem a helyi Táncsics Termelőszövetke­zetbe. Azóta is tagja va­gyok — igaz, most már csak mint nyugdíjas. Az ellenforradalmi ese­mények Tiszadobot sem ke­rülték el, de a termelőszö­vetkezet kommunistái nem hagyták felbomlani a szö­vetkezetét. Ezekből a ta­gokból 1957 áprilisában so­Új rendszerű gépkölcsönzés A következő évtől új rend­szerű gépkölcsönzésre nyílik lehetőség az országban a vál­lalatok között. Az úgyneve­zett leasing rendszerű gép- kölcsönzés lényege, hogy ha egy vállalat hosszabb időre bérbe vész egy masinát, s a kölcsönzési díjjal részletek­ben lassan törleszti az árát, ezzel gyakorlatilag megvásá­rolja, s végül megtarthatja a berendezést. Ez a megoldás előnyös'bér­lőnek, s bérbeadónak egy­aránt. Hiszen aki kölcsönöz, az részletfizetéssel juthat hozzá a számára fontos be­rendezéshez. Jól jár a köl­csönző vállalat is, mivel a szerződés a biztosíték rá, hogy jó ideig nem lesz gond­ja a gép kölcsönzésével, s bizton számíthat a bérleti díjra is. Már most nagy az érdek­lődés e lehetőség iránt a KE- MÉV Gépkölcsönző és .Szol­gáltató Leányvállalatánál. A Dunaújvárosi Állami Építő­ipari Vállalattal már alá is írták az első leasing rendsze­rű gépkölcsönzési megállapo­dást. Eszerint december 1-től a dunaújvárosiak 4,7 millió forint értékű gépparkot bé­relnek a leányvállalattól. A szerződés három évre szól: ennyi idő alatt fizetik ki — a bérleti díj rendszeres át­utalásával — a gépek árát. Ha három év múlva pedig a bérlőnek már nincs szüksége a masinákra, nem maradnak a nyakán. A feleslegessé vált gépeket ugyanis — műszaki állapotuknak megfelelő áron — a leányvállalat visszavá­sárolhatja. , , ,v, JV, Műszaki átadások A hét derekán több mű­szaki átadásra kerül sor me­gyénkben. Nyíregyházán a Vasvári Pál utcán a SZÁÉV befejezte a harminclakásos háztömb építését. Csütörtö­kön vet|dk át a kivitelező SZÁÉV-től az örökölsföldi la­kótelep új 87 lakásos tömb­jét. Tiszavasváriban nyolc lakással készült el a helyi építő és szolgáltató szövetke­zet. Megtörtént a tiszanagy- falui 50 személyes óvoda mű­szaki átadása is, amit a tisza- löki költségvetési üzem épí­tett fel öt és fél millióért. kan jelentkeztek a Tisza- lökön megalakított járási munkásőrség soraiba, hogy fegyverrel a kézben véd­hessék a néphatalmat. Köz­tük volt Sz. Tóth Imre is. A tiszadobi alapítók közül már csak hárman marad­tak, de mint Imre bácsi mondja, amíg él, nem fog leszerelni. Szereti ezt a csa­ládias közösséget, a kollek­tív munkát és a nehéz fel­adatokat. Császár Csaba ______________ _____________/ Piacszerzés Dubaiban Balogh Géza A vasútépítő munkásőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom