Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
4 Kelet-Magyarország 1984. december 5. Írország fővárosában a brit miniszterelnök ellen tüntetnek. A tüntetés idején Dublinban tartották csúcsértekezletüket a Közös Piac tagállamai, a résztvevők között ott volt Margaret Thatcher is. Űj-Kaledónia fővárosába érkezett a francia kormány kü- lönmegbízottja (balra). Üj-Kaledóniában a választásokat követően egymást érik a franciaellenes megmozdulások. Az indiai gázmérgezés halálos áldozatainak száma már csaknem eléri az 1200-at. A képen elszállításra készítik elő a holttesteket. TELEX • TELEX NATOHADÜGYMINISZTEREK ÜDVÖZLIK A GENFI TALÁLKOZÓT A NATO nyugat-európai tagországainak hadügyminiszterei „örömmel üdvözölték” a január elejére Genfibe bejelentett szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót, és azt, hogy a két fél átfogó új tárgyalásokat kíván kezdeni az atom- és űrfegyverekről. Ugyanakkor közölték, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytatják a nyugat-európai rakétatelepítéseket mindaddig, amíg azt egy esetleges tár- - gyalásos megállapodás „fölöslegessé nem teszi”. BORMEGALLAPODAS DUBLINBAN Dublini csúcsértekezletükön, amely a vártnál jobban elhúzódik, az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfői megállapodtak borkivitelük csökkentéséről és ezzel utat nyitottak a spanyol—portugál csatlakozási tárgyalások befejezése előtt. A „tízek” még a nyáron, a fontainebleau-i csúcsértekezleten alakították ki azt az álláspontot, hogy a „borpiac reformja” előfeltétele a két ibériai ország 1986. január 1-re tervezett csatlakozásának — azóta azonban a szakminiszterek nem voltak képesek egyezségre jutni. GÉPELTÉRÍTÉS Teheránba térítették kedden reggel a kuvaiti légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. A fedélzeten 155 utas és tizenegy tagú személyzet tartózkodik — közölte az ÍRNA iráni és a KUNA kuvaiti hírügynökség. A gép Abu Dhabiból szállt fel és a pakisztáni Karacsi- ban kellett volna leszállnia. Feltételezések szerint öt légikalóz hajtotta végre az akciót. Azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, amennyiben az iráni hatóságok nem adnak engedélyt a teheráni leszállásra. Követeléseik nem ismeretesek. LEMONDOTT A LE MONDE IGAZGATÓJA André Laurens, a Le Monde igazgatója kedden délután benyújtotta lemondását, mert a lap újságírói, akik a részvények 40 százalékával rendelkeznek, elutasították a pénzügyi nehézségek áthidalására kidolgozott tervét. A fizetések és bérek csökkentése ellen a múlt héten kétnapos sztrájkot folytatott a lap adminisztrációs részlege és a Le Monde — amire történetében még nem volt példa — e sztrájk miatt két napon át nem jelent meg. Hétfőn közgyűlését tartottak a lap újságírói s nagy többségük elutasította az igazgató szanálási tervét. André Laurens ezek után kedden az üzemi bizottság ülésén benyújtotta lemondását. December 20-ra rendkívüli közgyűlést hívtak össze, hogy megválasszák a lemondott igazgató utódát. KÖZLEMÉNY a VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének befejeztével kedden a következő közleményt adták ki: A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Vár- konyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrej, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. 1. A miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszonyok fejleményeivel. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-országban folytatják az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az európai államok határait, társadalmi-politikai berendezkedésüket és a második világháború után kialakult egyéb területi-politikai realitásokat kétségbevonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megértésére a revansista erők aktivizálódása az NSZK-ban és bárhol máshol a revansizmus bátorítása. Komoly aggodalomra ad okot a Nyugat-európai Unió tanácsának az a döntése, amely feloldotta a nagy hatótávolságú rakéták és hadászati bombázók gyártásának az NSZK-ra vonatkozó tilalmát. Az ülésen képviselt államok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az imperialista körök előtérbe helyezik az erőre és diktátumokra épülő politikájukat, példátlan méretekben fokozzák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatkozásban, növelik a nukleáris katasztrófa veszélyét új, mind pusztítóbb nukleáris fegyverfajtákat gyártanak és halmozhak fel. E körök ragaszkodnak a nukleáris háború lehetőségével számoló veszélyes katonai doktrínákhoz, a hagyományos fegyverzet olyan új rendszereit fejlesztik ki, amelyek hatásukban megközelítik a tömegpusztító fegyverek romboló erejét, ugrásszerűen növelik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese maga sem titkolja, hogy tevékenysége a katonai fölény megszerzésére irányul. A helyzet kiéleződése növekvő aggodalommal tölti el Európa és más földrészek népeit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris háború veszélyével szemben, tevékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javuljon a nemzetközi légkör. Meggyőzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibontakozott háborúellenes tömegmozgalom. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy az államok kapcsolataiban szigorúan betartsák a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről való lemondás, az államok minden vitás kérdése tárgyalások útján történő békés rendezésének elveit és a nemzetközi kapcsolatok más alapelveit. 2. A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban visszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendezkedésű államok párbeszédére, érdemi és egyenjogú tárgyalásaira, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló nagy felelősséget és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azokat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérését. Továbbra is érvényesek a fegyverkezési verseny megállításával és a háború megelőzésével kapcsolatos javaslataik. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de azt sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Fellépnek az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. 3. Az ülésen képviselt államok üdvözlik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris és űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást, és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak azért, hogy ezen tárgyalások céljait és feladatait már a kezdetben pontosan meghatározzák. E tárgyalások hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdítására, a világűr militarizálásá- nak megakadályozására, az európai és a világméretű nukleáris szembenállás szintjének mérséklésére mind a hadászati, mind a középhatótávolságú nukleáris fegyverzet egé-- szen a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáig elmenő csökkentésével. 4. A jelenlegi helyzetben minden európai nép létérdeke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök felhalmozása, radikálisan csökkentsék ezeket a fegyverzeteket mindaddig, amíg Európa teljesen meg nem szabadul mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől. Szükséges, hogy égjük fél részéről se kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek a katonai fölény megszerzésére irányulnak a másikkal szemben. Az ülésen képviselt államok — tekintettel arra, hogy Európában a nukleáris fegyverkezési verseny valamennyi európai népet fenyeget —, fontosnak tartják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását célzó erőfeszítésekhez. Ezzel összefüggésben rámutatnak arra, hogy Európa és a világ békéjéért nagy felelősségük van az olyan államoknak, amelyeknek a területén közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat telepítenek, vagy szándékoznak telepíteni. Az ülésen képviselt államok megállapítják, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. Fellépnek a tárgyalások alkotó szellemben való folytatásáért, azért, hogy lényegi megállapodásokat érjenek el az egymást kölcsönösen kiegészítő politikai és nemzetközi jogi, valamint katonai-műszaki jellegű európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről. Ezeknek a megállapodásoknak a jogok egyenlőségén, a kiegyensúlyozottságon és kölcsönösségén, valamennyi részt vevő állam biztonsági érdekeinek azonos figyelembevételén kell alapulniuk és a háborús veszély csökkentését, a katonai szembenállás szintjének mérséklését kell szolgálniuk. Az ülésen ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai hűek voltak és maradnak az összeurópai folyamat továbbvitelének és elmélyítésének, az enyhülésnek, az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének az ügyéhez a helsinki záróokmányban meghatározott alapokon. 5. A Varsói Szerződés tagállamai halaszthatatlannak tartják a nukleáris szembenállás leküzdésére, a nukleáris fegyverzetek egészén azok teljes megsemmisítéséig elmenő korlátozására és csökkentésére irányuló konkrét és hatékony intézkedések megtételét. Ebbe az irányba mutató fontos lépésként javasolják a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztását. E javaslatra választ várnak a NATO-országoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lépést tegyen, példát mutatva a többi nukleáris hatalomnak. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak továbbá a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés mielőbbi megkötéséért és az ehhez szükséges tárgyalások megtartásáért. E javaslatok előterjesztésekor abból indulnak ki, hogy nemcsak veszélyes, de értelmetlen is a nukleáris fegyverzet további felhalmozása és tökéletesítése. Az ülés résztvevői nyomatékosan felhívják azokat a nukleáris hatalmakat, amelyek még nem tették meg: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak ilyen fegyvert. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi nukleáris állam tegyen meg mindent a nukleáris háború elhárításáért. Arra van szükség, hogy ezen államok tegyék külpolitikájuk és gyakorlati tevékenységük fő céljává a népek megmentését a nukleáris fenyegetéstől. Az ülésen képviselt államok felhívják a figyelmet arra, hogy a világűr militarizálása, amennyiben nem történnek időben lépések a megakadályozására, jelentősen megnövelné a nukleáris háború kitörésének kockázatát, és maga után vonná a nukleáris fegyverkezési verseny eddig nem tapasztalt ütemű felgyorsulását. A világűr militarizálásának megelőzése érdekében határozottan fellépnek minden olyan tevékenység beszüntetéséért, amely a fegyverkezési versenynek a világűrre történő kiterjesztését célozza és a világűr békés célú, az emberiség javát szolgáló felhasználásáért. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy e fórumon konkrét megállapodásokat érjenek el. 6. Az ülésen képviselt államok következetesen síkraszállnak az ENSZ szerepének növeléséért a béke megőrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Az ENSZ-közgyűlés mostani 39. ülésszakán a jelenkori nemzetközi kapcsolatok fő kérdéseit állították a figyelem kö- zépponjtába. Emlékeztetnek az ENSZ-ben beterjesztett, a fegyverkezési verseny korlátozását és a leszerelést, a világ különböző térségeiben meglévő válsággócok és konfliktusok tárgyalásos rendezését, az új gazdasági világrend kialakítását célzó, az államok belügyeibe való beavatkozás politikája, más államok társadalmi-politikai rendjének alá- ásására irányuló bármilyen tevékenység politikája ellen irányuló javaslataikra. Hangsúlyozták, hogy a diszkriminatív korlátozások alkalmazása a gazdasági kapcsolatokban és a nyomás bármely más formája ellentmond az államközi kapcsolatok alapvető elveinek. Az ülésen képviselt államok elítélik az imperialista erőpolitikát. Szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a szabadságukért, függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért és gazdasági fejlődésért küzdő népeket. 7. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a fasizmus feletti győzelem közelgő 40. évfordulójával kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a népeknek és a kormányoknak a világbéke megőrzésére és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseik megsokszorozásával kell megemlékezniük erről a kiemelkedő évfordulóról. 8. A külügyminiszterek kiemelték azt a jelentős szerepet, amelyet a tagállamok biztonságát szavatoló, békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgozását és megvalósítását szolgáló hatékony eszközként, az európai béke megőrzésének és megszilárdításának — különösen a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben — fontos tényezőjeként tölt be a Varsói Szerződés. ★ A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése az együttműködés és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszeri bizottságának következő ülését 1985 júniusában Varsóban tartják.
