Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
2 Kelet-Magyaroroxág 1984. november 13. Ittasan vezetni nem bocsánatos bűn Alkoholból ..elsők“ A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK bizonyítják, hogy a közlekedésre nagymértékben veszélyes azoknak a jelenléte a közutakon, akik járművezetőként vagy akár gyalogosan vesznek részt a forgalomban és szeszes italt fogyasztanak. A járművezetők között külön nagy — és nem kellően tudatosult — veszélyhelyzetet teremt az úgynevezett posztalkoholos állapot, közismertebb nevén a másnaposság is. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos felmérések, az összegyűjtött tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy mindig kiemelt társadalmi problémát jelent az alkoholfogyasztás túlzott mértéke. Hazánkban az ittas állapotban okozott személyi sé- rüléses közúti közlekedési balesetek száma tendenciájában csökkent. Megyénk viszont az ittasan okozott balesetek gyakoriságát tekintve a legfertőzöttebb területek közé sorolható. Fél év alatt 360 baleset volt, 29- cel több, mint 1983-ban. A növekedés a súlyos sérüléssel járó baleseteknél a legnagyobb mértékű (14,5 százalékos), a halálos kimenetelű balesetek száma nem változott. A balesetek 28,6 százaléka (103 baleset) alkoholos befolyásoltság alatt következett be. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik baleset okozójánál jelen van az alkohol. A balesetek következtében 144 személy sérült meg. Az ittasan okozott balesetek kimenetele súlyosabb, mint az átlagos. A FOGATOLT JÁRMÜVEK HAJTÓI, a kerékpárosok és segédmotor-kerékpárosok közül minden második, a motorosok közül minden harmadik, a személygépkocsi-vezetők közül pedig minden hatodik ittasan vezette a járművet a baleset időpontjában. A gyalogosoknál a 25—60 éves korúaknái még rosszabb az arány, mert minden négy balesetokozó közül három ittas volt a baleset bekövetkezésekor. Az okozó járművek többsége (66) magánszemélyek, a többi (21) közületek tulajdonában álló gépjárművek voltak. A közterületi szolgálatot ellátó rendőri állomány kiemelt fontosságú mindennapi feladatának tekinti az alkoholizmus elleni küzdelem fokozását. Jól szolgálják a megelőzést a közlekedésbiztonsági akcióellenőrzések. A fokozott közúti ellenőrzések során a rendelkezésre álló erők és eszközök koncentHoxzászólás Sötét városszél A sötétrendelet című írással kapcsolatban az alábbi észrevételeimet szeretném közreadni: Úgy látszik az utcai világítást szabályozó rendelet betartása csak ősztől tavaszig van érvényben, mert nyáron nemigen alkalmazkodott a nap keltéhez és nyugtához. Ugyanis akkor 4 óra 25 perckor kapcsolt ki. de volt hogy 7 órakor, és 18 óra 30 perckor mar bekapcsolt. (Ezt a terminust Oroson most is tartja.) Miért csak a városra vona:- kozik a rendelet és a csatolt községekre, vagy településekre nem, mert ott sok utcában még égők sincsenek. (Diák út. Augusztus 18-án volt bejelentve, intézkedés még nincs.) Nem tudom, hogy nem lenne-e felháborodva a rendelet szigorú őre, ha feleségének vagy lányának sötétben kellene menni a 4 óra 45-ös buszhoz olyan utcákból, mint a Diák, Csengő és a Szív utca nödol- gozóinak. Hányadik halálos. baleset után szándékoznák a kereszthez egy lámpát tenni? Ma annyi' hallani. hogy alkalmazkodni-i kell a megváltozott körűimé- j nyékhez, a világításnak nem kell a dolgozók érdekeihez? Tisztelettel: X. s. rált felhasználásával az önkéntes társadalmi segítők közreműködésével elsősorban a közúti közlekedésbiztonságra súlyos veszélyt jelentő baleseti fő okként jelentkező szabálysértések — köztük az ittas vezetések — megelőzésére törekedtünk. Az értékelt időszak alatt az ellenőrzések alkalmával közel 9000 alkoholszondás vizsgálatot folytattunk, amelyből 2100 volt pozitív eredményű. ÖSSZESSÉGÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében az alkoholos befolyásoltság egyre nagyobb szérepet játszik a balesetek létrejöttében. 1984. első felében az ittasan okozott balesetek száma és az összes balesethez viszonyított aránya is emelkedett, így az országos átlaghoz képest a megye helyzete rosz- szabbodott. Míg országosan az összes balesetből az ittasan okozott balesetek aránya egy év alatt 19,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, addig a megyében 26,6 százalékról 27,6 százalékra emelkedett. Ezzel a megyék között a legrosszabb helyre kerültünk. Egyetlen megye sem közelíti ezt az arányt (az utánunk következő Nógrád megye arányszáma 24,5 százalék). Nem tudni, miért vált szinte bocsánatos bűnné a járművek szeszes ital hatása alatti vezetése? Valamikor ezt az alacsonyabb műveltségű, primitívebb gondolkodású járművezetők virtuskodásának, vagy felelőtlenebb életvitelének tudhattuk be. Az utóbbi időben azonban változott a helyzet, felsőfokú képzettségű, komoly beosztásban dolgozók is hazárdíroznak. (Egyébként megjegyzem, hogy nem lehet törvényes utat találni a megtörtént esetek kimentésére.) amikor a közmorálról BESZÉLÜNK, annak szerves része a közlekedési morál is, és ha elégedetlenek vagyunk általában az állampolgári fegyelemmel, akkor ennek részeként kell levonnunk következtetést a közlekedési fegyelemről is. Aki agresszív természetű, az együttélési szabályokat semmibe veszi „lóerő nélkül” is, az nemigen tud más lennni a volán mögött sem, s ez már túlmutat az adminisztratív intézkedések fokozottabb alkalmazásának szükségességén. Vannak és kell, hogy legyenek a jelenleginél hatékonyabb társadalmi lehetőségek, amelyek összhangban az állampolgári fegyelem erősítéséért tett erőfeszítésekkel, előbb-utóbb paran- csolóan meg kell állítsák a helyzet további romlását, illetve kell, hogy szolgálják a jelenlegi állapotok visszafej- ■ lisztesét.’ ' Fülöp János rendőr alezredes, az MKBT titkára Nyírbátor egyik belterülete — háttérben az épülő új lakótelep, (jávor) Bővülő Iskolaszövetkezeti mozgalom Diákok — felnőttszerepben Egyre népszerűbbek megyénkben az iskolaszövetkezetek, hiszen már háromezer diákot számlál a 32 iskolaszövetkezeti csoport. S a létszám dinamikus növekedése minőségileg jobb munkát is eredményez. Országos szinten is több kiemelkedő iskolaszövetkezet működik Szabolcs-Szatmárban, a bak- talórántházi szakmunkásképző és a hodászi általános iskola egyaránt harmadik helyezést ért el az országos pályázaton nemrégiben. A dombrádiakat és a csengerie- ket is a legmagasabb hazai fórumon dicsérték meg. Közel tízéves múltra tekint vissza a fogyasztási szövetkezeteken belül létrehozott iskolaszövetkezeti mozgalom. A korábbihoz képest ma már bővítették a tevékenységek körét, nemcsak iskolaboltot, büfét üzemeltetnek, hanem foglalkoznak kisállattenyésztéssel, növénytermesztéssel, gyógynövénygyűjtéssel, szolgáltatással. A gyermekek közelebb kerülnek a szövetkezeti mozgalomhoz, s a pályaválasztás ideién éppen az iskolaszövetkezet befolyásolja a szakmaszerzést. 1975-től, az első iskolaszövetkezet megalakulásának évétől 264 diák kérte felvételét a szövetkezeti tagság sorába, s főfoglalkozásként 64-en vállaltak állási valamelyik Áfész-nél. A fogyasztási szövetkezetek legtöbbje örül a fiatal résztvevőknek. A megye 24 Áfész-e közül eddig 18-nál működik összesen 32 iskola- szövetkezet. További tartalékok rejlenek a szervezésben, hiszen az eddig megalakult csoportok működése bebizonyította : a gyermekek nagy lelkesedéssel, szorgalommal és példamutató udvariassággal dolgoznak. A Mátészalkai Afész-nél például már három iskolaszövetkezeti csoport is működik. A MÉSZÖV tapasztalata alapján sok múlik a működtető Áfész-en, és az iskolán belüli patronálok leleményességén, ötletein. Nem szólt, csak ütött Erős, oktalanul verekedő embereket ítélt el a napokban a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa. Egyik Gerák Béla 28 éves ke- mecsei lakos volt, aki június 27-én este Kemecsén az étterem előtt nekiment egy ismerősének. Egy rúgással földre terítette, aztán kézzel esett neki, úgy ütötte, majd amikor felállt, belerúgott még néhányat, s mint aki jól végezte dolgát hazament. Súiyos testi sértés miatt a bíróság öt hónapi börtönt szabott ki rá egy évre eltiltotta a közügyektől. A 30 éves császárszállási Csengeri Mihály — aki korábban ifjúság elleni bűntett és más bűntettek miatt, majd később lopás miatt több mint három évet ült már — június 22-én részegen a Vadas-tanyai lakása mellett kaszálón belekötött egyik szomszédjába. Először leöntötte sörrel, aztán a sörösüveggel úgy megütötte az arcát, hogy arccsonttörést, agyrázkódást és szemhéjsérülést okozott vele, Csengeri Mihályt, mint többszörös viszaesőt a bíróság nyolc hónapi börtönre ítélte, egy évre'eltiltotta a közügytektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Mindkét ítélet jogerős. fogyasztási szövetkezetek rendszeresen ellenőrzik a kulturált kiszolgálást, a pontosságot, s mindehhez megfelelő mennyiségű és a kis vásárlók igényéhez igazodó árukészletről gondoskodnak. Az iskolaszövetkezetek igyekeznek minél szélesebb kapcsolatokat kiépíteni az úttörőszervezettel, a KISZ helyi bizottságával. Partnerként kezelik őket, hiszen gyakori, hogy közösen szerveznek kirándulásokat, sportversenyeket, kulturális rendezvényeket. Ez is az önállósodás, a nagyobb tekintély megszerzésének jele. Az elmúlt három év alatt húsz iskolaszövetkezeti csoport alakult a megyében és abban a hat, iskolaszövetkezettel még nem rendelkező Áfész-nél is szervezik az ifjúsági tagegyesületet. A múlt év decemberében megtartott 1. megyei iskolaszövetkezet; tanácskozáson már felvető dött: az iskolaszövetkezetei megalakulásának 10. évfordulójára valamennyi Áfész-nél megszervezhetik ezeket n csoportokat a kedvező tapasztalatok birtokában. Pályázatokat írnak ki, versenyeket hirdetnek a legjobbak közt, ezzel is ösztönzik az egészséges versenyszellem kibontakozását. Iskola vagy szövetkezet? — tehetnénk fel a kérdési Mindkettő, mert a tanintéze ten belül találták meg a ke reskedelem és a szolgáltatás legjobb formáját. S egyúttal közelebb kerülnek a fiatalok a szövetkezeti mozgalomhoz, s gyakorolják a felnőtt világ majdani szerepeit, (tk) Nyíregyházán, a Bocskai ut- r ca 71. alatt a gyermekszakrendelő mögötti lapos tetejű épületben van Szabolcs megye talán legkevesebb, mindössze 14 dolgozóval működő üzeme, a Gyógyászati Segéd- eszközöik Nyíregyházi Gyára. Vezetője Marinkás Mihály, az ortopéd szakma megyei meghonosítója, aki Szabolcs- Szatmárban az első gyógy- eszközöket készítette, s tanította, képezte a gyár mai fiatal műszerészeit is. Háromszor nyerte el ez az üzem a kiváló vállalat címet. Országosan jó a híre a nyíregyházi gyárnak. Egészséges ember valójában aligha tudja reálisan felmérni, milyen óriási jelentősége van egy műlábnak, amely hozzásegíti a beteget a járáshoz, a munka ellátásához. Pótolhatatlan érték a paralizises beteg számára a járókészülék, a discopátiás- nak a tehermentesítő fűző, a beteg lábú embernek a betét. Egy olyan sérvvel élő embernek kincs a haskötő, akit már műteni sem lehet. — Innen minden betegnek teljes elégedettséggel kell távoznia — világosít fel Marinkás Mihály. Egy öt tagból álló team működik a gyárban, amelynek tagjai: dr. Golenyák Béla főorvos, Marinkás Mihály technikus, egy gyógytornász, egy beteghordozó és egy irnoknő. Ez a csoport hetenként háromszor; kedden, szerdán és pénteken látja el a művégtagra szoruló betegek szakrende lését. Ortopéd műszerészek, köt- szerészek, technikus jó együttműködése révén készülnek el a gyógyászati segédeszközök, , amelyek a beteg ember számára nélkülözhetetlenek. — Nagyon sok a beteg lábú ember. Havonta legalább 7—800 pár lúdtalpbetétet készítünk orvosi javaslatra. Ternészetesen magánrendeléseket is ellátunk — magyarázza Marinkás Mihály. Havonta legalább 140—150 haskötőt, 35—40 fűzőt és járókészüléket gyártanak. Az utóbbiak különösen nagy segítséget nyújtanak a heine- medines betegeknek. Magyar- országon csak Budapesten és Nyíregyházán gyártanak NDK-típusú vákuumos rendszerű művégtagokat és az úgynevezett PTB-típusú műanyagból készült művégtagokat. Ezek gyártási fortélyait Marinkás Mihály Berlinben tanulta meg, s először ő alkalmazta a nyíregyházi gyárban. Ha a környező megyében ilyen jellegű gyógyászati segédeszközt javasolnak betegeiknek az orvosok, azt részben Nyíregyházán készítik el. (f. k.) „HANGOS" évforduló Fennállásának első évfordulóján a hatodik közönség előtti rádiófelvételre invitálja a HANGSÚLY hangos irodalmi és művészeti folyóirat az érdeklődőket. A nyíregyházi megyei és városi művelődési központ és a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója közös pódiumműsorán november 18-án a művelődési ház kamaratermében megzenésített versekkel lép színpadra Diny- nyés József. Nyugat-európai magyar költők mellett bemutatják a Párizsi Magyar Műhely című folyóiratot. Egy új novelláskötetről — Jánosi Zoltán Életveszély című, közeljövőben megjelenő kötetéről szól a kritika, majd vendégünk Kosa Ferenc egy írása után a filmrendezővel beszélget a műsorvezető. Persze az új forma, a műhelyszerű körülmények kínálják a lehetőséget, hogy a „HANGSÚLY” közönsége is kérdezzen. A kétfelvonásos rádiófelvétel 19 órai kezdetét most több kísérő program is megelőzi. Szeplök G hatéves kora ellenére nagy hódoló- m ja a női nemnek. Óvodai választottja, Enikő igen aranyos kislány, s ezt a tényt az sem árnyékolja be, hogy lovagja időnként elítélően nyilatkozik róla. Például a minap. — Képzeld, apa, Enikő nagyon sírás . .. — Mi történt? Miért sírt? — Laci csak egyszer rúgott bele a lábába, és rögtön sírt. Aztán: — Ennek az Enikőnek olyan sok szeplője van — mondja távolba néző tekintettel egy este. — Miért olyan szeplős Enikő? — szegezi nekem a létfontosságú kérdést. Mit is lehet mondani erre? A bőr sajátosságairól, a pigmentről és hasonlókról még korai lenne kiselőadást rögtönözni. — Biztosan azért, mert sokat napozott — menti meg a helyzetet az anyia. — Láttad már te is, hogy az én arcomon is vannak szeplök, ha nagyon süt a nap... G. nagyon gondolkodik. — Nagyon sok szeplője van — markolássza kicsiny szívét a dilemma. Sokáig hallgat, láthatóan keresi a kiutat. Aztán megszólal: — Tudod ... lehet, hogy nem is lenne szép a szeplök nélkül.. . (tarnavölgyi) Évente 21—22 ezer személygépkocsit javítanak és szervizeinek a XIII. számú Autójavító Vállalat nyíregyházi személygépkocsi- javító leányvállalatánál. Képünkön: Turkó Sándor szerelő, Dovák Csaba ér Dzsedib Sándor tanulók Polski Piai 126-os gépkocsi futó- müvét állítja be műszerek segítségével. (GB) Nyíregyházi ortopéd műszerészek A legkisebb gyár
