Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
4 Keíet-Magyarország 1984. november flz új vállalatvezetési formák 1985 január 1-től új vállalatvezetési formák lépnek életbe. Most bemutatjuk e formák lényegét, a testületi vezetés, az új demokratikus fórumok jog- és hatáskörét, az új vezető testületek létrehozásának módozatait. A VÁLLALATI tanács ALTALANOS VEZETÉSÉVEL MÜKÖDÖ VÄLLALAT A vállalati tanács (VT) a vállalatvezetés képviselőiből és a dolgozók küldötteiből álló testület, amelynek a vállalat igazgatója is tagja. A vezetői képviselet tagjai a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott szervezeti egységek vezetőiből, valamint az igazgató által delegált más vezetőkből tevődik össze. A dolgozók küldötteit a dolgozók gyűlése vagy a szervezeti egységek dolgozói kollektívája választja a vállalati tanácsba. A vállalati tanács létszámát és a képviseleti arányok meghatározását a törvény alapvetően az adott vállalat szervezeti és működési szabályzatára utalja, ezzel biztosítva azt, hogy a testület ne sablonos, hanem saját arculatú legyen. Megállapít azonban néhány elvi jelentőségű kötelező szabályt is, amelyet a vállalat szervezeti és működési szabályzata megalkotásánál figyelembe kell venni. Ilyen a vállalati tanács taglétszámának felső határa — az 50 fő —, amelyet a működőképesség érdekében kell megvonni. A törvény kimondja, hogy a vállalatvezetés képviselőinek egy részét az igazgató jelöli ki és menti jel, ezek számát a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, de számarányuk á vállalatvezetés képviselőinek egyharmadánál több nem lehet. Hasonlóan a törvény kimondja azt is, hogy a dolgozók választott küldötteinek a számát a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, de számarányuk a vállalati tanács létszáma felénél kevesebb nem lehet. Az igazgatót a vállalatvezetés képviselőjeként kell számításba venni. A dolgozók által választott küldöttek megbízása határozott időre, 5 évre szól, de a törvény biztosítja az újraválasztás lehetőségét is. A küldöttek beszámolási kötelezettsége a választók irányában, valamint a visz- szahívás lehetősége garancia arra, hogy a vállalati tanács munkájában való részvételük során a választóik — a dolgozók véleményét képviseljék. A küldötteket választó gyűlésen a vállalat minden dolgozója részt vehet és szavazati joggal bír. Küldötté az választható, aki a vállalatnál legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A szervezeti és működési szabályzatban viszont még további feltételeket is meg lehet határozni a küldöttek vonatkozásában. A küldöttválasztás titkos szavazással történik, és küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megszerezte. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, tehát nem lehet egyszerre és egy időben a vállalat összes dolgozóját gyűlésre összehívni, szükséges a szervezeti és működési szabályzatban meghatározni azt, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A VÁLLALATI TANÄCS DÖNTÉSI JOGKÖRE A vállalati tanács döntési jogköre a működés és gazdálkodás stratégiai kérdéseire terjed ki, nem veszi át a folyamatos vállalatvezetés operatív teendőit. A vállalati tanács döntési jogkörébe tartozik különösen: 1. a vállalat középtávú és rövidtávú tervének meghatározása, 2. a vállalat mérlegének és eredmény kimutatásának jóváhagyása, 3. a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása, 4. a vállalat beruházásaira, hitelfelvételre, kötvény- kibocsátásra, szervezeti egységnek, pénznek és termelő- eszköznek az átadására, átvételére vonatkozó jelentős döntések meghozatala, 5. a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítésének, valamint gazdasági társaságban és társulásban való részvételének az elhatározása, 6. a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása, 7. a munkaerő-foglalkoztatásra vonatkozó jelentős döntések meghozatala, 8. a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása, 9. az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, továbbá — a tanács elnökére ruházott jogok kivételével — az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, 10. a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésre vagy küldöttgyűlésre való átruházása, 11. a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása, 12. döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal, 13. a vállalati tanács fogadja el a szervezeti és működési szabályzatot, választja és menti fel a vállalat igazgatóját. A DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSE ÁLTAL IRÁNYÍTOTT VÁLLALAT A dolgozók közgyűlése által irányított vállalati formánál a törvény a szövetkezetek önkormányzati rendszerének bevált megoldásait hasznosítva, az összdolgozói kollektívát ruházza fel az általános irányítás jogával és a vezetőség választását is előírja. Ennek megfelelően az irányítás hatásköri megoldásai és működési mechanizmusa differenciáltabb a vállalati tanács által irányított vállalatokénál. A KÖZGYŰLÉS Á közgyűlésnek a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó tagja. A közgyűlésen az igazgató — akadályoztatása esetén, vagy ha a közgyűlés napirendjén az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése szerepel — a vezetőség megbízott tagja elnököl és vezeti le a közgyűlést. A törvény általános előírása az, hogy a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada részt vesz. A közgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével azt kéri A közgyűlés működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A KÜLDÖTTGYŰLÉS A törvény lehetővé teszi, hogy a kollektíva irányítása alá rendelt vállalatoknál közgyűlés helyett küldöttgyűlés működjék. A küldöttgyűlési forma alkalmazása ott indokolt, ahol telephely, munkavégzés, munkaidő szerinti tagoltság nem teszi lehetővé azt, hogy a vállalat minden dolgozója egy helyen és egy időben közgyűlésen részt vehessen. A vállalat kollektívája dönti el, hogy az irányítást közvetlenül vagy képviselete útján gyakorolja-e. A döntést szervezeti és működési szabályzatba kell foglalni. A küldötteket 5 évre választják a szervezeti egységenként, illetve a szervezeti egységeknél összevontan tartott gyűléseken. A szervezeti és működési szabályzatban kell szintén meghatározni, hogy, mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásokban itt is a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vés3. Küldöttnek az választható meg — ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik vagy egyéb feltételeket nem állapítanak meg —, aki a vállalattal legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. A választás titkosan történik és a választó közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A küldött tevékenységéről évente beszámol a választóinak. A választók a küldöttet felmenthetik. A küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt vesz a vállalati pártszervezet, szakszervezet és a KlSZ-szer- vezet képviselője. A vállalati dolgozók közgyűlésének (küldöttgyűlésének) hatásköre: — a vállalat középtávú tervének meghatározása; — a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása; — a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása; — a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, leányvállalat létesítése, valamint gazdasági társaságban és társulásban való részvételének az elhatározása; — a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása; — a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala; — a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása; — az igazgató és a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, felmentése; — a vállalat általános vezetésének vállalati tanácsra, továbbá közgyűlésről küldöttgyűlésre, illetőleg küldöttgyűlésről közgyűlésre való átruházása; — a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása; — döntés azokban a kérdésekben, amelyeket minisztertanácsi rendelet vagy határozat a hatáskörébe utal. Ki kell emelni mint lényeges eltérést a vállalati tanács hatáskörétől azt, hogy a szervezeti és működési szabályzat a felsoroltakon túlmenően, más ügyet is a dolgozó közgyűlésének hatáskörébe utalhat.' A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL IRÁNYÍTOTT VÁLLALAT VEZETŐSÉGE A közgyűlés vagy a küldöttgyűlés első ülésén vezetőséget választ 5 évre. A vezetőség létszámát, döntési jogkörét és működésének szabályait — a törvény rendelkezés alapján — teljes egészében a vállalat szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Nagyon lényeges annak ismerete, hogy az irányítás jogát a dolgozói kollektíva kapja meg, s a vezetőség kizárólag a kollektíva által ráruházott jogokat gyakorolja. Tehát a vezetőségre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatnak két feltételnek kell eleget tennie. Annak, hogy a legfontosabb döntési jogköröket a közgyűlés kizárólagosan saját hatáskörébe gyakorolja, ugyanakkor kifejezésre jusson az is, hogy a vezetőségnek a vállalat operatív irányításában való részvétele segítse az igazgató vezetői munkáját és ne gyengítse a személyes felelősséget. A törvény mellőzi a vezetőség döntési jogkörének a jogszabályban való részletes meghatározását. Ezzel a törvénynek kimondott célja az, hogy alakuljon ki olyan gyakorlat, amely elősegíti azt, hogy az adott vállalat viszonyainak legjobban megfelelő helyi szabályozás szülessen a szervezeti és működési szabályzatokban a vezetőség döntési jogköreire vonatkozóan. Ugyanakkor a törvény néha olyan kérdést meghatároz, amely minimálisan a vezetőség hatáskörébe tartozik, így — az igazgató minősítését, munkájának értékelését, — az igazgató felett a közgyűlés hatáskörében nem említett munkáltatói jogok gyakorlását, — vállalat rövid távú tervének meghatározását, — a vállalat beruházásainak, hitelfelvételének, kötvénykibocsátásának, szervezeti egységnek, pénz és termelőeszköznek az átadására- átvételére vonatkozó — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott — jelentős döntés meghozatalát, s végezetül — döntést azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály utal hatáskörükbe. A VÁLLALATOK Állami irányítása Az új vállalatirányítás létrejöttével szükségszerűen változnia kellett az állami irányítás tartalmának és szervezeti megoldásainak. A legjelentősebb változás a testületi irányítás alatt működő vállalatok felügyeleti rendszerében következett be. Megszűnt és a jövőben csak az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál érvényesül a felügyeleti irányítás és ellenőrzés. A megszűnés az új vállalatirányítási típusoknál szükségszerűen következett abból, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének joga az alapító szervtől a vállalathoz került. UTASÍTÁS A vállalatok állami irányításának kivételesen — közérdekből — érvényesülő formája a vállalat meghatároI------------------------Az 1985-töl érvényes szabályzók jogszabályai 1. A Magyar Közlöny (a továbbiakban: MK) 1984. október 31-i számában jelentek meg a következő jogszabályok: Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényt módosító 1984. évi 22. törvényerejű rendelet. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásaként kiadott 33/1984. (X. 31.) MT számú rendelet. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvényt módosító 1984. évi 24. számú törvényerejű rendelet. Az áUami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt módosító 1984. évi 25. számú törvényerejű rendelet. Az 1984. évi 23. számú törvényerejű rendelet a gazdálkodó szervezeteknél meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításról. A 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet a gazdasági bírságról. A 31/1984. (X. 31.) MT számú rendelet a tisztességtelen ár megállapításáról. II. Az MK 1984. évi november 5-i számában jelentek meg a következő jogszabályok: A 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet a vállalati jövedelemszabályozásról. A 32/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet a vállalati jövedelemszabályozásról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról. A 36/1984. (XI. 5.) PM-KkM számú együttes rendelet a különbözeti termelői forgalmiadóvisszatérítésről szóló 23/1979. (XI. l.) PM—KkM számú együttes rendelet módosításáról. A 37/1984. (XI. 5.) PM—KkM számú együttes rendelet a mező- gazdasági és élelmiszeripari export támogatásáról szóló 20/1979. (XI. 1.) PM-KkM számú együttes rendelet módosításáról. A 33/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgál- tató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról. A 42/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet a közszolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási rendjéről. A 39/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet a pénzforgalomról és bankhitelről. Az árszabályozásról szőlő 38/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet. A vállalati keresetszabályozásról, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 43/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet. A vállalati keresetszabályozás rendszeréről szóló 15/1984. (XI. 5.) ABMH számú rendelkezés. Az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról szóló 16/1984. (XI. 5.) ABMH számú rendelkezés. A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 17/1984. (XI. 5.) ABMH számú rendelkezés. A 41/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 50/1981. (X. 27.) MT számú rendelet módosításáról. A 34/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet a közszolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről. A 37/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet a piacfelügyeletről. Az állami vállalatok felügyelőbizottságairól szóló 73/1982. (XII. 15.) MT számú rendeletet módosító 44/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet. A fogyasztási szolgáltató kisvállalatok és a kisszövetkezetek dolgozói anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló 18/1984. (XI. 5.) ABMH számú rendelkezés. A külkereskedelmi árakhoz igazodó feldolgozóipari árképzésről szóló 16/1984. (XI. 5.) AH számú rendelkezés. A fogyasztási cikk nagykereskedelmi tevékenység keretében értékesített termékek árképzéséről szóló 18/1984. (XI. 5.) AH számú rendelkezés. III. Az MK 1984. november fi-i számában jelentek meg a következő jogszabályok: A 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok jövedelemszabályozásáról. A 40/1984. (XI. 6.) PM—MÉM számú együttes rendelet az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról. A 46/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet a beruházások rendjéről. A 39/1984. (XI. 6.) PM számú rendelet az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról. zott tevékenységére való utasítás. A törvény a meghatározott gazdasági tevékenységre való utasítást úgy szigorította, hogy az utasítás meghatározott esetekben akkor adható, ha a gazdasági cél más eszközökkel nem érhető el. A VÁLLALATOK BESOROLÁSA A vállalatok előzetes besorolása a következő szempontok figyelembevételével történik: Elsőként az államigazgatási irányítású vállalatok köre kerül meghatározásra. Az elhatárolás lényeges ismérve a szervezet alaptevékenysége és mérete. Államigazgatási irányítás alá elsősorban olyan szervezetek tartoznak a jövőben is, melyeknél az adott tevékenység, a szolgáltatás kényszerét és monopóliumát távlatilag is célszerű fenntartani. Az új vállalatvezetési formákba történő besorolás alapvető szempontja a szervezetben foglalkoztatottak száma és a szervezet belső felépítése. Ennek alapján közgyűlés vagy küldöttgyűlés általános vezetésével működnek majd azok a vállalatok, amelyek létszáma az 500 főtől nem tér el lényegesen. Ez a határ azonban nem merev. Egyes esetekben vállalati tanácsi formákban működhetnek az 500 fő alatti létszámmal működő vállalatok is. Például ha az adott vállalat sok telephelyen, területileg szétszórtan működik. Az előzetes besorolásról és a szervezeti keretek módosítására vonatkozó javaslatról az alapító szerv kikére a vállalat, a vállalati kollektíva véleményét. A dolgozók természetesen csak akkor tudnak érdemben állást foglalni, megalapozott javaslatot tenni, ha tájékoztatják őket a vállalat előzetes besorolásáról, az új vezetési formák lényegéről, a szervezeti kereteket módosító javaslatokról, ennek céljáról és az elkülönült belső szervezeti egységek önálló vállalattá alakulása esetén az önállósulás pénzügyi következményeiről. A vállalat, a dolgozók véleményének, javaslatainak ismeretében 1985. április 30-ig kérheti más, az alapító szerv javaslatától eltérő vezetési formába sorolását, ha megfelelően kifejtett érvek alapján úgy ítéli meg, hogy hatékonyabban tudna működni például közgyűlés, küldött- gyűlés helyett vállalati tanács általános vezetése alatt. Továbbá a vállalat álláspontjától függetlenül, az elkülönült belső szervezeti egységek (például gyár, gyáregység, telep, üzem, főosztály), illetve kollektívái, javaslatuk következményeit pontosan felmérve, kérhetik a szervezeti keretek módosítását, például a vállalattól leválva új vállalatként történő önállósításukat, vagy más szervezeti egységhez csatlakozásukat. Az alapító szerv a visszajelzést követően a vállalat, a vállalati kollektíva javaslatának mérlegelése után dönt véglegesen — a pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint az illetékes iparágiágazati szakszervezet, tanácsi vállalatok esetében a szak- szervezetek megyei (budapesti) tanácsa és a megyei (budapesti) pártbizottság véleményének kikérésével.
