Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

Korszerűbb terület­éi településfejlesztés Az országos tervezet megyei vitája Nyíregyházár Losonczi Pál Ka m bodzsá ba n A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami kül­döttség pénteken délelőtt — közép-európai idő szerint a kora hajnali órákban — Phnompeabe, a Kambodzsai Népköztársaság fővárosába érkezett. Előzőleg Ho Si Minh-vá- ros repülőterén Chu Muy Man, a VKP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyet­tese búcsúztatta Losonczi Pált és az általa vezetett kül­döttséget. Megjelent az ün­nepélyes búcsúztatáson Phan Van Khai, a VKP KB tagja, a városi tanács megbízott el­nöke és a város társadalmi, politikai életének számos képviselője, továbbá Bényei Béla, hazánk hanoi és Nguyen Lünk, a VSZK budapesti nagykövete is’. Losonczi Pál és a vietnami vezetők tárgya­lásairól közös , közleményt adtak ki. M A Az új vállalat­vezetési formák. Az 1985. évre érvényes szabályzók jogszabályai (4. oldal) Az MTI jelenti HAZÁNKBA LÁTOGAT GUSTAV HUSÁK Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának meghívására a közeli napokban baráti munkaláto­gatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke. AZ OSZTRÁK KANCELLÁR MOSZKVÁBAN Fred Sinowatz osztrák kancellár Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök meghívására szombaton, politikai és gaz­dasági vezetők népes csoport­ja kíséretében négynapos hi­vatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik. A látoga­tás előtt mindkét részről ki­emelték, hogy a hagyomá­nyosan jó szovjet—osztrák politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok ápolása és további fejlesztése köl­csönös szándék. A tavaly hi­vatalba lépett új osztrák kor­mány a semleges ország kül­politikájának folyamatossá­gát hangsúlyozza, ennek egyik sarkalatos pontja az államszerződést aláírt négy nagyhatalomhoz, köztük a Szovjetunióhoz fűződő jóyi- szony. Rendhagyónak számít, hogy a kancellárt ezúttal, el­kíséri Leopold Gratz, a kö­zelmúltban hivatalba lépett külügyminiszter, akivel ta­nácskozik majd szovjet kol­légája, Andrej Gromiko. A politikai eszmecserék mellett, amelyek sorában az osztrák várakozások szerint sor ke­rülhet Konsztantyin Cser- nyenko és Fred Sinowatz ta­lálkozójára is, a gazdasági kérdéseknek tulajdonítanak különös jelentőséget. Nyírbátori fúrógépgyár: Teljesítményhez kötődő ösztönzés A nyírbátori fúrógépgyár hosszú ideje eredményesen dolgozik. A gyár vezetői azonban az eredmények to­vábbi fokozására törekednek, s ennek lehetőségeit az érde­keltség jobb kihasználásában látják. Ezért új ösztönzési rendszert vezettek be, amely a bérezés differenciálását je­lenti. Az új ösztönzési rend­szer fő érdeme, hogy a gyár valamennyi dolgozóját érinti, s mint Szórni Iván, a gyár igazgatója mondta, ez szó szerinti értelemben igaz. Mint megtudtuk, minden gazdasági egység meghatáro­zott mozgóbérkeretet ka­pott: meghatározott munka- feladatokra. Az ösztönzésnél két szem­pontot vesznek figyelembe. Egyrészt cél az időbeni ösz­tönzés, amit akkor alkalmaz­nak, ha valamilyen munkát rövid határidőre kell elvé­gezni. A másik szempont ah­hoz ad segítséget, hogy mi­lyen módon, mekkora mér­tékben érvényesüljön az anyagi ösztönzés. Az új szisztéma szerint három részre osztották a mozgóbért. Az úgynevezett produktív terület vezetője 30 százalékot kap, saját fel- használásra. A másik 30 szá­zalékot v a, munkaügyi mnta- tók' tártaká érdek éhén lehet hasznosítani (ide tartozik a pótidő, a teljesítményszáza­lék, egyéb .veszteség). Végül 40 százalék jut a legfonto­sabb feladatra, vagyis a ha­táridőre történő pontos terv­teljesítésre. A cél az, hogy időben mi­nél közelebh*t,egyen a kifize­tés a kitűzött feladat teljesí­téséhez. Általában háromha­vonta fizetnek, de kiemelt vállalati feladatok megoldása esetén azonnal. Ebben a rendszerben igen fontos a ten­nivalók elhatárolása, mert a vezetőket komolyan ösztön­zik a feladatok megoldására. A törzsgyár immár nem „megálmodja”, hanem a tel­jesítményhez kapcsolja a gyáregység bérét. így már érthető az új ösztönzési rendszer, hiszen a nyírbáto­riak teljesítményükkel rá­szolgáltak a bizalomra. Ért­hető, hogy a gyáregység ma­ga dönthet saját sorsa felől. Ezzel a lehetőséggel pedig jól sáfárkodnak a fúrógépgyár dolgozói. (k. éj sokkal, a nagyobb termés- eredménnyel, de nyereségét is ad. A folyékony műtrágya használata mellett érvel a semleges kémhatás is. Közis­mert gond a megyében a ter­mőföldek elsavanyodása. ez a folyamat megállítható. Előny még, hogy a gyomirtás, talaj- fertőtlenítés és a műtrágyá­zás egy menetben végezhető. Ami a kijuttatás gépi igé­nyét illeti: nincs szükség új eszközök vásárlására, a meg­lévő gépek, (DETK) tartály- kocsik átalakíthatok, folyé­kony műtrágyázásra felhasz­nálhatók. A kiszórásnak, a szállításnak többféle módo­zatát dolgozták ki. A folyé­kony műtrágya kijuttatásá­nak ideje a növény táp­anyagigényének megfelelően történhet, illetve a gazdasá­gok akkor végezhetik ezt a műveletet, amikor számukra a legkedvezőbb. Szó volt arról is, hogy az országban három típusban épülnek üzemek. Nagyságu­kat' tekintve lehetnek mini, gigant és szuper kapacitású folyékony műtrágyát előál­lító • üzemek. A máriapócsi a szuper kategóriába tarto­zó, kapacitása évi 25—30 ezer tonna. Ez egyetlen termelő- szövetkezet igényét többszö­rösen . meghaladja. Mint kö­zölték. a Rákóczi Tsz-hez 1985-re 14 gazdaság jelentet­te be igényét, 15 ezer tonna folyékony műtrágya megren­delésével. S. E. A párt- és a kormányzati szervek a 70-es évek elején határozták meg a terület- és településfejlesztés hosszú tá­vú irányelveit. Ennek alap­ján az elmúlt másfél évtized­ben számottevő eredmények születtek, ugyanakkor a tár­sadalmi és gazdasági fejlődés feltételeinek megváltozása miatt feszültségek is kelet­keztek. Az elmúlt időszak ta­pasztalataiból indulva — figyelembe véve a változó feltételeket, az intenzív fejlő­dés követelményeit, az irá­nyítási rendszer továbbfej­lesztését, a szocialista de­mokratizmus kiszélesítését — szükséges, hogy korszerűsít­sék a terület- és település- fejlesztés gyakorlatát és az ezredfordulóig meghatároz­zák a főbb célokat és fel­adatokat. A Minisztertanács megtár­gyalva a témát, úgy határo­zott, hogy azt társadalmi vi­tára kell bocsájtani, amely­ben a társadalmi és tudomá­nyos szervezetek központ testületéi, megyei, illetve te­rületi szervezetei, valamint a tanácsok képviselői vegye­nek részt. Az országos koncepció me­gyei társadalmi vitáját teg­nap tartották meg Nyíregy­házán a Hazafias Népfront megyei bizottságán, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT szám- vizsgáló bizottságának elnö­ke. Meghívták a társadalmi vitára Szabolcs-Szatmár más országgyűlési képviselőit is. Ott voltak a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a nép­front megyei elnöksége és területfejlesztési társadalmi munkabizottsága tagjai, az SZMT, a KISZ megyei bi­zottsága, az MTESZ, a köz- gazdasági társaság megyei tagozata képviselői, valamint megvénk hat városa tanács­elnökei. népfrontbizottsági titkárai. László András, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese vitaindító előadásában az országos terület- és tele­pülésfejlesztési hosszú távú MARJAK JÓZSEF KAIRÓBA UTAZOTT Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese az egyiptomi kormány meghí­vására pénteken Kairóba uta­zott. A miniszterelnök-helyet- i tes ott-tartózkodása során megbeszéléseket folytat a kormány, valamint az egyip­tomi gazdasági élet vezetői­vel és részt vesz az Egyipto­mi Magyar Gazdasági Napok megnyitásán. tervezet lényeges vonásait vázolta fel, s elemezte a me­gye utóbbi másfél évtizedes társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődését. Többek közölt utalt a gazdaság és a településfejlesztés kölcsön­hatására, a foglalkoztatásban rejlő további lehetőségek ki­használására, a kisebb tele­pülések népességmegtartó képességének növelésére. El­mondta, hogy a különböző gazdasági, infrastrukturális és más eszközök ésszerű fel- használásával, a település- és területfejlesztés rugalmas megvalósításával, az életfel­tételek javításával az ezred­fordulóig el kellene érni, hogy a megye népességének elvándorlása — amely jelen­leg évi 2500—3000 lakosra te­hető — csökkenjen. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az alapellátásra, amely a me­gye városaiban — sőt a me­gyeszékhelyen is — éppúgy feladatokat ró a tanácsi szer­vekre, mint a kisebb telepü­léseken. A vitában erőteljes hang­súlyt kapott a gyáregységek helyzete, az önállósulás fel­tételeinek javítása, az ipa- infrastruktúra és a gazdas gi-műszaki fejlesztési pro; - ramok összhangjának ercr tése, a szolgáltatási színv nal növelése, az energia gazdálkodásban rejlő lehető ségek jobb kiaknázása, környezetvédelem. Szó voll a komplex területfejleszt*" szemlélet erősítéséről, a . sőfokú és középfokú szeren körű városok közötti égés gesebb munkamegosztás alakításáról, a tudornál:: tevékenységről, a szellőre kapacitások megyei ka* toztatásáról. Többen szóvá tették, hogy az országos '--n cepció a kitűzött célok ve; valósításának lehetőségeiről keveset szólt A vita ho: , rült az életszerűbb te. és településfejlesztési o eve­zet országos és megyei fel­adatainak sokoldalú kicoko­zásához. Már termel a máriapócsi szuszpenziós folyékony mű­trágyaüzem. Az újdonság iránti érdeklődés, a szakmai tapasztalatszerzés száznál több embert vonzott arra a bemutatóra, amelyet novem­ber 23-án tartottak. Paszter­nák József, a Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke az agrokémiai centrum létreho­zását azzal indokolta, hogy a folyékony műtrágya anyagta­karékos, gazdaságos, termés­növelő, korszerű módja a gazdálkodásnak. A folyékony műtrágya használata fejlett mezőgaz­daságú országokban, így ha­zánkban nem ismeretlen. Má- riapócson 1983-ban gondol­tak .először az üzem megva­lósítására. Az elhatározás alapja volt, hogy rendelkez­tek egy olyan teleppel, ahol iparvágány, energia, víznye­rő lehetőség adva volt, így a beruházási költség viszony­lag alacsonyabb, mint ott, ahol mindenért fizetni kell. A tervezést gyors megvalósí­tás követte. A beruházási költség fő része a pályázat útján kedvező feltételekkel elnyert 12,6 millió forintos bankhitel, ehhez saját fej­lesztési forrásból 11,4 milliót tett a termelőszövetkezet. A folyékony műtrágya használata során 8—10 szá­zalék lehet a megtakarítás, a szemcsés anyagok alkalma­zásához képest. További eredménynövelő, hogy a ga­bonatermés 10—20 százalék­kal növelhető. Más szóval a hektáronkénti hozam (búzá­nál, kukoricánál) egyik évről a másikra egy tonnával is növekedhet. Természetesen a folyékony műtrágya drá­gább, mint a szemcsés, a többletkiadás azonban nem­csak megtérül a megtakarítá­A tanácskozás résztvevői. XLI. évfolyam, 276. szám ARA: 1,80 FORINT 1984 szombat november 24 Már termel Máriapócson a folyékony műtrágyát előállító üzem. (Császár Csaba felvétele) Termel az új műtrágyaüzem VILÁG PROLETÁRJAI. I EGYESÜLJETEK I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom