Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
!M HÉTVÉGI melléklet 1984. november 17. Csinosan, itthon is A legegysze- űbb — Karton, ászon, zefír — nyagból is muatós, dekoratív ötényt varrha- tink magunknak | tthonra. Az egy- zerű szabású, arkasfoggal dí- zített kötény adrághoz, szok- yához is viseleté, s akár régi illából is ki- 'abhatjuk. Anyagszükség- te 90 cm széles tiyagból: 1,10 ro. szabásminta 90 92 mellbőség- -k felel meg, xy kocka = 5X5 n. Szűrrátétes kabátok, mellények Nemcsak itthon, évtizedek óta külföldön is kelendők a karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szűrrátétes felsőruházati cikkei. A szövetkezet új üzemházat építtetett, hogy a bevált minőségű termék mennyiségét fokozhassa. (MTI fotó: Csikós F. felv.) Kötött papucs A téli lakásban lábunk talp- felületének védelméről kell gondoskodjunk. Az ügyes kezű olvasóinknak bemutatjuk, hogyan készül a legegyszerűbb kötött papucs, amit az első pár elkészülte után, könnyen átméretezhetünk a család minden tagja részére. Figyelem: ajándéknak is alkalmas! HOZZÁVALÓK: (37—39-es lábméret) 10 dkg kétszálas FIRENZE félgyapjúfonal, 5-ös kötőtű. LUSTAKÖTÉS: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Szempróba: 16 szem X 32 sor = 10 cm. MUNKAMENET: a munkát a sarokközépen 54 szemre kezd- * jük, lustakötéssel 12 cm magas kezdőrészt kötünk (sarokközéptől — elejeközépig), ezután mindkét oldalszélen lefogyasztunk 6 szemet (42). A kezdéstől számított 25 cm elérése után (lábhossz) 2—2 szemet összekötünk, végig a soron (21) 2 sor sima, majd ismét 2—2 szemet összekötünk, végig a soron. A kötőtűn 11 szem van. E szemeket merkelőtűvel összefogjuk, összehúzzuk, néhány öltéssel a bal oldalon as eleje orr-részt rögzítjük, és folyamatosan az eleje lábfejre kerülő szélrészt, sortalálkozás szerint, összevarrjuk. A munkadarab kezdősorát félbehajtjuk, a szélrésztől kiindulva, a középszem felé haladva, szemet utánzó öltésekkel összedolgozzuk. Ez a varrásvonal a papucs hátoldala, sarokrésze. A gyermekméretre készülő papucsok orr-részét díszítsük egy-egy tarka színű pompon- nal. JÖ TANÁCS: a szorosan kötött papucs félgyapjú fonalból meleg és tartós, jól mosható, könnyen tisztán tartható, pihenteti a lábat, és csinos. \ Hol a határ? A házaspár sok évi kemény munkával, mindkettőjük szüI leinek segítségével lakótelepi OTP-öröklakást vásárolt úgy öt évvel ezelőtt. A lakás egy- és két félszobás. Meg- * született két kisgyerek, és I bár ä terheik növekedtek, úgy vélték, szűk a 60 négyzetméter, és jó lenne egy nagyobb lakást vásárolni. Eladták — mondhatni tisztes haszonnal — a 60 négyzetmétert és „beszálltak” egy 100 négyzetméteres építkezésbe. Azóta zsúfoltan, drága albérletben laknak, mind jobban elborítja őket az adósságok hulláma. Fáradtak, rosszkedvűek, haragszanak az egész világra, és ki tudja, mi lesz eddigi boldog családi életükből is, mire a 100 négyzetméter felépül... Tudom, a jobb, kényelmesebb lakás mindenkinek jogos vágya. Azt is tudom, hogy az viszi előre életünket — az egyénét és a társadalomét is, — ha az eddiginél többet akarunk, ha azt munkával akarjuk megszerezni, ha új értékeket akarunk termelni jobb boldogulásunk érdekében. De tudjuk-e minden esetben, i hogy hol a határ? Nem okoz-e nagyon nagy károkat, ha az igényeink messze meghaladják a reá- s lis lehetőségeinket? Akarni kell, törekedni kell, de nem lehetne-e néhány esetben kissé megfontoltabban, közelebb saját realitásainkhoz? Erre is van válasz: jobb az, ha valaki a „torkán engedi le”, amit megkeresett, mint - Ka új igényeket elégít ki belőle? Dehogy jobb! De ismerjük meg jobban saját lehetőségeinket, munkabíró képességünket, türelmünket, kitartásunkat, amikor valami újba fogunk, amikor egy célt el akarunk érni. Láttam már fiatalon tönkrement embereket, akik azért mentek tönkre, mert nem tudták, hol van lehetőségeik határa. És sajnos, az ilyen fiatal emberek éppen a legértékesebbek közül, a törekvők, a szorgalmasak közül kerülnek ki. H a mi magunk vagyunk ilyenek, gondolkodjunk el, nem lenne-e tanácsos kissé visszafogni magunkat! Nem a munkában (bár néha a túlmunkákban még ott is), hanem az igények sorakoz- tatásában. Nem alapvető igényekre gondolok, hiszen dolgozni, pihenni, lakni mindenkinek alapvető emberi joga, hanem az igények mértékére. Tudni kell, hol a határ, mi lehet a következő megálló. Ha nem tudjuk, magunkat tehetjük elégedetlen, boldogtalan, céljait soha el nem érő emberekké. S. M. SAJTLEVES. Hozzávalók: 6 dkg vaj, 2 dkg liszt, 2 dkg reszelt parmezán jellegű vagy ementáli sajt, 2 dl tejföl, 1 tojássárga, só, törött bors (10 dkg spagetti). A vajból a liszttel világos rántást készítünk, felengedjük másfél liter vízzel, megsózzuk, és erősen megborsozzuk. öt percig forraljuk. Közben simára keverjük a tejfölt a tojássárgával. Mindegyik tányérba teszünk néhány kanál tojásos tejfölt meg egy nagy kupac reszelt sajtot és állandóan ke- vergetve szűrjük rá a forró levest. (Tehetünk a levesbe még darabokra tördelt, sós vízben főtt, levétől leszűrt spagettit is, akkor még kiadósabb.) SAJTMARTÁS. Hozzávalók: 4 dl tej, 2 dkg vaj, 2 dkg liszt, 1 tojássárga, 5 dkg edami sajt. 5 dkg füstölt sajt, l dl tejföl, só, csipetnyi reszelt szerecsendió. A tejből a vajjal meg a liszttel besamelt főzünk és a tűzről levéve közékeverjük a kétféle reszelt sajtot, a tejfölt, meg a tojássárgát. Sóval, szerecsendióval fűszerezzük és ha melegen akarjuk adni, a tűzre visz- szatéve már csak átmelegítjük, de nem forraljuk fel, nehogy a tojástól összekapjon. Ha hidegen adjuk, legalább egy fél órára jégbe hűtjük. SAJTOS SÜLT PARADICSOM Hozzávalók: 6 szem közepes nagyságú, érett, de kemény paradicsom, 7 dkg vaj. 10 dkg parmezán ízű, vagy ementáli sajt, késhegynyi reszelt szerecsendió, só, törött bors. Félbevágjuk a paradicsomokat és vágott felükkel felfelé, kivajazott tűzálló tálra vagy zománcos tepsibe ültetjük. Vágott felüket megsózzuk, megborsozzuk, csipetnyi reszelt szerecsendióval fűszerezzük és mindegyikre egy kis darabka vajat meg egy kis kupac reszelt sajtot teszünk. Forró sütőben addig sütjük, amíg a paradicsom át nem sült és a sajt szépen rá nem olvadt a tetejére, de pirítani nem szabad. Hodüzenet a mozgás nélküli életmódnak Magyarországon a szívinfarktusok és az érrendszeri megbetegedések száma roppant magas. A szomorú statisztikák mögött a mozgás nélküli életmód, a helytelen táplálkozás, a felfokozott életritmus áll. Ezzel ma már mindenki tisztában van, de hogy mit kell ellene tenni, csak kevesen tudják. Ebben segít egy különleges szolgáltatás: fittségi vizsgálat és tanácsadás. Helye: a Testnevelési Főiskola tudományos kutató intézete Bp. XII., Alkotás u. 44. — A lényeg a megelőzésben van — mondja Varga István, a short-sport kondicionáló társulás vezetője. — Megállapítjuk a jelentkező vérkeringésének és légzőrendszerének állapotát, munkabírását. fittségi kategóriáját, először nyugalomban, majd terhelés alatt. Ennek függvényében olyan programot adunk számára, amely segítséget ad kondíciója, étkezése, életmódja kialakításában. Később újabb vizsgálattal bebizonyítjuk, hogy ezzel az életmóddal az infarktus veszélyét minimálisra csökkenthetjük. Kinek ajánlja a vizsgálatot? — Elsősorban annak, aki ülő munkáit végez, dohányzik, problémái vannak, gyakran idegeskedik. elhízott, alkoholt is fogyaszt. Ezen felül mindenkinek, mert az alakuló szívbetegségeket is kiszűri a vizsgálat. Mennyibe kerül egy kezelés? — A fittségi vizsgálat és az ehhez tartozó tanácsadás 450.— Ft. A kontrollvizsgálat tanácsadással együtt 300,— Ft. A számok talán nagynak tűnnek, de ezekből az összegekből csak a fenntartási költségeket tudjuk fedezni. Ki tudják elégíteni az igényeket? — Sajnos nem. Országos hálózatot kellene létesíteni, szakembereket képezni. Az embereket meg kell tanítani élni. Á cigarettózósról — rendhagyón A nagyközönség már megszokta, hogy időközönként olvashat egy-egy egészségnevelő cikket a dohányzás ártalmairól; erre a cikkre az olvasók aszerint reagálnak, hogy q dohányosok vagy az antinikotinisták táborába tartoznak. Lényegében azonban — marad mindén a régiben. A dohányzás elleni küzdelem egyik legnagyobb akadálya az, hogy az „utánpótlás” a tizenévesek közül kerül ki, akik nem gondolnak arra, hogy mi lesz majd húsz vagy harminc év múlva. Az ok és az okozat — e két-há- rom évtizedes időbeli — eltolódása észérvekkel nem ellensúlyozható. A továbbiakban tehát — rendhagyó módon'— nem is a dohányzás ártalmairól szólunk, hanem arról, hogy mit tegyen az, akt már tudja, hogy a dohányzás nem használ sem maga, sem környezete egészségének, netán már meg is próbált leszokni, de — függetlenül attól, hogy ez átmenetileg sikerrel járt-e, vagy sem — ismét a dohányzók táborába tartozik. Ez a tábor egyébként elég tekintélyes: reprezentatív felmérések szerint lakosságunk mintegy 40%-a dohányzik, és a hazai cigarettafogyasztás összességéből mintegy évi 6500 szál cigaretta jut egy- egy dohányosra. Ez naponta körülbelül 18 cigarettát jelent dohányosonként. Azt is előre kell bocsátanunk, hogy ezzel a nemzetközi ranglista „előkelő” helyén állunk és megelőzünk számos iparilag ma már nem a Kossuth meg a Munkás a legkeresettebb cigarettafajták. Ez is haladás, mert ezek füstjében van a legtöbb káros anyag: 25— 30 mg kátránytermék és 1,2 —1,4 mg nikotin cigarettánként. Sajnos azonban a helyükre lépő füstszűrös gyártmányok alig valamivel kevesebbet tartalmaznak e mérgező anyagokból: a filteres Symphonia ugyanannyi nikotint és csak 5 mg-mái kevesebb kátrányt, a Fecske pedig az 5 mg kátrány- kondenzátum csökkenés mellett még 0,2 mg nikotinnal is kevesebbet. A jelenlegi gyártmányválasztékból a Helikon tűnik a „legenyhébb”-nek: „csak” 15—20 mg kátrányt és 0,8—1,0 mg nikotint mutat ki a vizsgálat benne. Figyelemre méltó, hogy az olcsónak egyáltalán nem nevezhető licenszkészítmény (a Marlboro) ennél jóval több kátrányt és nikotint tartalmaz. Ugyanakkor a külföldi lapok hirdetéseiből tudjuk, hogy vannak 10, sőt 5 mg kátránynál is kevesebbet tartalmazó márkák, sőt a nikotint is levitték — egyes fajtáknál — 0,8 mg alá. És mit tehet az egyén? Az előzőekből következik: minél jobban szűrje meg a füstöt. Ne felejtse el: a cigaretta első felében sokkal kevesebb az ártalmas anyag, mint a másodikban (ahol szíváskor felhalmozódik). Ebből következik: legalább ne fejlett országot. Mit tehetne a társadalom? Ügy tűnik, az illetékes szervek megelégszenek azzal, hogy megtiltották a do- hányneműek reklámozását, kötelezően előírták azt, hogy minden egyes doboz cigarettán feltüntessék: „A dohányzás káros az egészségre!” Eközben azonban a dohány- forgalmazás állami monopólium és tekintélyes bevételt jelent a költségvetés számára. Ez persze nem valami újkeletű dolog: már 1851-ben bevezették a dohány jövedék állami monopóliutnat. Korántsem az állam lefölöző szerepe ellen szólunk, hiszen ennek megszüntetése nem csökkentené, sőt inkább fokozná a dohányzást; pusztán azt kell szóvá tennünk, hogy az eddiginél jobban differenciálva arra kellene ösztönöznie dohánygyárainkat, hogy alacsonyabb nikotintartalmú és kevesebb kátrányterméket kibocsátó cigarettákat hozzanak forgalomba. Ehhez mindenekelőtt elő kellene írni azt, hogy minden egyes csomagoláson szerepeljen az, hogy a szóban forgó cigarettafajta mennyi nikotint és kátrányterméket bocsát ki. Má 'íosiéraák! E kérdés jelentősége mindjárt szembetűnőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai közönség éppen a legtöbb nikotint és kátrányter- méket tartalmazó dohányféleségeket, cigarettákat kedveli. Mert igaz ugyan, hogy szívja végig a „csikket”. Próbálja meg azt, hogy nem szívja le (tüdőre), hanem pöfékel. Azonkívül: évente 1—2 alkalommal majd mindenki átesik náthán, megfázáson, grippén („influenzán”); ilyenkor a legtöbb ember nem is kívánja a megszokott cigarettát. Egy ilyen alkalommal a siker nagyobb reményével kísérelhető meg a leszokás, különösen, ha jó- előre beszerzett néhány doboz TABEX nevű gyógyszert. Ebből az első napon 2 óránként 1 szemet, összesen 6-ot kell bevenni, majd fokozatosan lehet csökkenteni az adagot napi' 5, 4, végül 2 tablettára. Dr. Kempler Kurt | Az ember a korral nem lesz okosabb csupán az történik hogy mennél tovább él annál tKbb dolog fölött kell elgondolkodnia ... Ezenkívül vegyél még egy adag leveszöldséget egy tejfölt egy olajat két liter tejet és egy kenyeret Majonézt én hozok Csak arra kérlek ne költsd el a pénzt ennyi van fizetésig Szia estére megjövök. Együnk korszerűen MESTER ATTILA: Prózavers
