Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17. 00 etlen angyalok és mások ó istenek a nyírségi néphitben izött, amikor valamilyen ildetés vagy büntetés miatt szálltak, a földre. A nép úgy pzelte el, hogy az ég lakói a ldi emberekhez hasonlóan nek és gondolkodnak. Má­zz Zsigmond, aki megyén k- n gazdag népköltészeti yagot gyűjtött össze, az egyik ’endameséhez (melyben Jé- s úrfi többször is részegen 2gy haza a mennyországba!) lálóan hozzáfűzi: „hiszen ez s öregember (Lombard mű­a görög mitológiának tovább­élése!” Ezzel arra utalt, hogy az olimposzi istenek dévaj életmódját is eléggé emberi­nek képzelték el. Angyalok. A hitvilág szerint a menny­ország legegyszerűbb lakói az angyalok, azok, akik a földi életükben a tízparancsolatot betartották, istenfélőek voltak, s ezért haláluk után jutalmul isten, környezetébe kerülhettek. Az angyalokat az isten — kü­lönböző feladatokkal — időn­ként a földre küldi, A külde­tés során az angyalok eléggé emberi módon gondolkodnak és cselekszenek. Akadnak kö­zöttük olyanok is, akik nem teljesítik istennek azt a paran­csát, hogy a kijelölt lelkeket vigyék fel az égbe. Az ilyen engedetlen angyalnak legalább egy) évig a földön kell marad­nia, az elkövetett bűnért ve­zekelnie. Fedics Mihály (Bá­torliget) egyik iegendameséjé- ben az arkangyal egy nagygaz­dához kocsisnak áll be azzal a kikötéssel, hogy ő senkinek sem köszön és senkinek sem veszi le a kalapját! így is volt. Mégis, midőn vásárba mentek, két koldust is kalapemeléssel köszöntött. A vásárban hallja a juhász alkuját, hogy megve­szi a csizmát kilenc forintért, ha az kilenc évig eltart. Az angyal ezen nagyon mosolyog. De miért? A gazda unszolásá­ra otthon felfedi kilétét. Azért nem köszön a gazdájának se, mert ő a feljebbvaló! Ö nem a koldusoknak köszönt, hanem a vállukon ülő szentiéleknek. Azért mosolygott a vásárban, mivel a juhásznak fölösleges volt alkudoznia, mert mihelyt hazaér, meghal, tehát nem jár­hat kilenc évig a csizmában. iás huszonnégy szíjpántlikából r és csikóbőrös kalács ;haltak, s a régi darabokat ig múzeumok, műgyűjtők k. z alföldi pásztorok kivált- p fonott ostorok, karikások, es bugyellárisok, dohány- kők készítésében jelesked- A fában szegény Alföldön i vált olyan általánossá a >1 faragás, mint a Dunán- n vagy a Felvidéken. Az ékanyag itt jobbára sza- unkákból áll: sótartókból, kökből, ivótülkökből, rüh- tartókból. Az uralkodó dí­jeljárás a karcolás és a ísztóvízzel, salétromsavval i sárgára festés, illetve a tkás és az öntés. .Hortobágyon és a Kiskun­in használt ostorforma — lynél a szíjkengyelt oldalt k a nyélhez — megegyezik '.tyeppei népek pásztorai iben (kirgizek, baskírok) •.nálatossal, ugyanúgy is­ik a faragással, ónöntéssel, erettel és fémberakással díszítőeljárást is. múzeum másik új szerze- ye a Csokonai Vitéz Mi- 1 által is megénekelt csikó- is kulacs szintén ritkaság­ába megy. Az utas férfi- er országszerte kedvelt bo- dénye volt egykor. Határ- ’ásárfoa menet vállra ;ztva viselték. A csutorá- által esztergált fakulacsot ák be csikóbőrrel, és cif- :zíjjal, színes sallangokkal ítették. Különösen a nász- a>k, vőfélyek kulacsa volt i. i szerzeményünket tollfo- al készült magyar címer is íti, amely a század első év­iéből származó darabok- gyakori díszítménye. Muraközi Ágota Tollfonással díszített kulacs a XX. század elejéről. Karikás ostor, kaucsuk bera­kással. (Mindkét darab a Jósa András Múzeum tulajdona.) A legendamesékben végül is az angyalok megbán­ják, hogy isten parancsát nem teljesítették vonakodás nélkül, s az égbe visszatérve ismét en­gedelmes angyalok lesznek. Krisztus és Péter. Jézus Krisztus és Szent Pé­ter vándorlásai bővelkednek érdekes, tanulságos esemé­nyekben. A két vándor jószívű szegényekkel és telhetetlen gazdagokkal találkozik, s Krisztus mindenkit érdeme szerint jutalmaz és büntet. Út­juk során egy gazdag ember­hez térnek be, de _az szállást nem ad! A szegény szomszéd viszont befogadja, sőt meg is vendégeli őket. Hálából Krisz­tus segít „kicsépelni” a sze­gény ember búzáját: felgyújt­ja az asztagot, s utána az ud­var megtelik búzával. ■ Az irigy szomszéd ezt utánozza és mindene leég. A legendamesék nagy részé­ben Szent Péter egy csetlő- botló, mulatságos ember, aki­nek a mindig balul végződő kalandjait derűvel hallgatjuk. A két vándor egy ízben betér egy kovácshoz, akinek cégtáb­láján ez áll: „Kovácsok ková­csa”. A mester mégsem tudja megpatkolni a szilaj lovat. Krisztus lefűrészeli a ló négy lábát, satuba fogva megpatkol­ja, majd egy köpéssel vissza­ragasztja. Ezt látva Péter meg­szökött, önállósította magát, hi­szen ezt ő is meg tudja csinálni! Más faluban, patkolást vállalt, de rajtavesztett, mert hiába köpködött, a lábak nem forr­tak össze. Szorongatott hely­zetbe került Péter. De idejé­ben odaért Krisztus, aki csak ráintett a lefűrészelt patákra, s azok maguktól visszaugrot- tak a helyükre. További történetekben Péter nem veszi fel a lópatkót, de az érte kapott cseresznyéért, amit Krisztus egyenként ejt a föld­re, százszor is lehajol. Péter egy háznál palacsintát lop, s a kalapjába teszi. A palacsinta eltűnik és Péter kopasszá vá­lik. Krisztus hiába figyelmez­teti Pétert, hogy vásárban ne üljön fel a szamárra. A horto­bágyi vásáron a csikósok meg­csapkodták a szamár farát, az meg berontott a cserepesek közé, a portékájukat ízzé-por- rá törte, Pétert pedig lelökte. Péter addig könyörög, míg egy napra istenné nem teszik. De alig várja az estét, mert az emberek még a mezőre kicsa­pott tehenet is isten gondjaira bízzák, s ő meg egész nap fut­koshatott utána. Látnunk kell azt is, hogy a legendamesék, még a tréfás színezetűek is, mindenkor mely erkölcsi tanulságokkal vég­ződnek. Erdész Sándor MEZEY KATALIN: // Őszi szél Hogy fúj az őszi széli Fehéren süt a nap, hevít. Míg hazaér a kisfiú, szakad róla a víz. A táska, mint a puttony, fekszik a gyönge hátra. Édesül a muston a szám, amit kisajtol könyveiből a gyermek? Megvédi-e a bajtól a tudás, hogyha felmegy utóbb az „Élet” című színjáték függönye? Kérjem tőle? Jószívű, vigasztalna: „— Sose aggódj. Akad néhány jó tervem. Ások egy nagy lyukat, és ha kergetnek engem — az mindig puskaporral lesz félig tele, letakarom papírral —, abba esnek bele. Akkor égő gyufát lövök íjjal oda, robban majd akkorát, hogy igazi csoda.” Nem kérdek tőle semmit, táskáját leveszem. Szalad rajzolni. Nem nyit benne a félelem. Én is csak rámosolygok, ebédet melegítek. Legalább addig boldog lennék, amíg terített asztalt adok eléjük, míg a lélek remél: a holnapot is megéljük. Hogy fúj az őszi szél. A felfedezett Rafael Győző Viktor Mély líra — festői tudatosság bor bízta meg 1945 után az aquincumi orgona helyreállí­tásával. Több hazai kiállítás mellett 1964-ben nagy siker­rel rendezték meg — nem­zetközi elismerés közepette — bejrúti tárlatát Libanon­ban. Egyes műveit bemutat­ták a velencei biennálén, to­vábbá Budapesten, Pozsony­ban, Esztergomban és Párizs­ban is. Képei megtalálhatók a Ma­gyar Nemzeti Galériában, budapesti, győri és külföldi magángyűjteményekben. Sok­kal jelentősebb festő, mint a híre. Korábban Pápán, most a kőbányai Pataky István Művelődési Központban nyílt kiállítás életművéből. Lebi­lincselő anyagot szemrevéte­lezhetünk. Olyan ember mun­káit, aki élesen gondolkodott, aki minden regiszteren töké­letesen kifejezte magát. A reális látásmód és a sű­rített elvonatkoztatás egy­aránt kifejezési eszköze, s a mű igényeinek megfelelően ötvözi is a leíró, absztrakt elemeket. Mindig másképpen, — helyzettől, alkotástól füg­gően. Az egyik állomás a Szé­kely asszony gyermekkel című mű szertartásos nyugalma, ez a kép az UNESCO tulaj­dona. Impozánsak csellós, harmonikás figurái. Bravú­rosan egyszerű megannyi csendélete, vörös, kék, feke­te, fehér, ultramarin tónus­ban tartott kompozíciója, mely érzékelteti mély lírá­ját és festői tudatosságát. Szimbolikus tartalmú a Hul­lámok című alkotása, tardo- si tája és mértéktartóan konstruktív Könyöklő nője is, az asszonyi létezés általá­nos önar)cképe. L. M. Székely asszony gyermekkel. kólán, az ő támogatásával kapta meg 1926-ban a római ösztöndíjat. 1928-ban az UME grafikai díjával Párizsba ment tanulmányútra, később közel-keleti útja lett jelentős, hiszen Libanonban az 1930- as években többször is, hosz- szabb ideig ott tartózkodott, ö tervezte meg a bejrúti par­lament belső terét, számtalan freskót festett, restaurálta a balbeki romépületeket. Egy ideig tagja volt a Szo­cialista Képzőművészek Cso­portjának a két világháború között, később Pogány ö. Gá­Rafael Győző Viktor festői munkássága az utóbbi esz­tendők nagy felfedezése. Együtt született a századdal, 1900-ban Komáromban. Nyer­gesújfaluban ismerkedett meg Kernstok Károllyal, 1919-ben Csontváryt is felke­reste műtermében, életének utolsó napjaiban. Rafael Győző Viktor ze­nésznek, orvosnak készült — képzőművész lett: restaurá­tor, szobrász, belső építész, festő egy személyben. Tehet­ségét Vaszary János ismerte fel a Képzőművészeti Főis­Gyurcsek Ferenc: Szerelem, élet. : KISS DÉNES: i l < : : I Hajsugár \ : 1 : ! , j • A szívcsúcsok behavazódtak < | süvölt a lélekrengeteg 1 Arcomon véralvadó Nap 1 szememben sugárdermedet I Csak a vakok vigasztalódnak J Mind elveszett és mind ; bolond ; aki tudja és fáj neki hogy amit az ember elront < Isten se igazítja ki ' 2 ; : A fák közit hajsugár ; ; lombok árnyalják arcod ; Az idő egyetlenegy nyár ; és tenger tenger! ! ; Sehol a partok ! ; Csak: roppant csillogású tér ! I A pillanat hullámzik lustán ; I Nincs már ugyanoda ér ; ; ; ! Ne haragudj rám ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom