Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október 11. Kelet-Magywonzig ÉRDEKEK I smerem azt a volt nyírségi termelő­szövetkezeti elnököt, aki százezreket keresett — jól fizetett a háztájiban ter­melt zöldség. Ezért a szom­széd faluban is bérelt te­rületet, csakhogy minél több bevételhez jusson. Tu­dok a másikról, akit Szat- márban mint neves kisál­lattenyésztőt emlegetnek, valóságos farmot alakított ki, s nemes prémekből dup­lázza meg jövedelmét. Nyíregyházához nem mesz- sze él az, aki ügyesen ész­reveszi a keresletet, egyszer magkenderből jut busás haszonhoz, máskor dohányt termeltet a magas jövede­lem reményében. Az egyik volt járási székhelyen szin­te nem is akadt olyan köz­ségi vezető, aki ne bérelt volna igencsak olcsón föl­det a termelőszövetkezettől, s kapott mindenféle ked­vezményt — ami tulajdon­képpen csak a tsz-tagoknak járt. Az említett esetek a ma­guk kis környezetében ki­rívóknak mondhatók. Nem véletlenül, hiszen esély­egyenlőtlenséggel „jön ösz- sze” a több kereset, meg­esik, hogy kimondatlanul —- bár a jog szerint biztosan nem megfoghatóan — a be­osztás előnye hozza a jobb üzletet. (Nem kétségbe von­va a szakértelmet sem.) Már önmagában is er­kölcsi kár, ha egy falu nyil­vánossága előtt megszólják — jogosan — az emberek azt a vezetőt, aki az író­asztal előnyeit akarja ki­használni. Azonban a most felsorakoztatott példáknál ettől is tovább lehet men­ni. Ugyanis olyan szövet­kezeti vezetők szerepelnek, akik egyre inkább elmarad­nak a dicsérettől — az eredményes gazdálkodást illetően. Ha a közösben csak fele olyan eredményes vol­na a termelés, mint a ház­tájiban, akkor istenítenék őket, a választott funkció­ban elismerést elismerésre halmoznának. (S nyilván- i valóan senki sem irigyked­l ne a méltán nehéz munká­val megszerzett magasabb jövedelemért.) Kívülállók úgy mondják, nehéz eldönteni: azért kez­dett a vezető a háztájival jobban foglalkozni, mert a közösben nem látta a si­kert, vagy éppen azért si­került gyengébbre a terme­lőszövetkezet gazdálkodása, mert a vezetők előbbre tar­tották a maguk pecsenyéjé­nek sütögetését. Hajlok afe­lé, hogy inkább az utóbbi dominált az esetek többsé­gében. Ám a következtetésnél nem szabad megállni. A be­vezetőként említett zöldség- termelő már nem áll a kö­zös gazdaság élén. A többi­eknél is igencsak fontolgat­ják, hogy megvonják a bi­zalmat. S joggal elmond­hatjuk: így van rendjén. Mert aki egy gazdaság élé­re került, az azt vállalta, hogy a közösség érdekében tevékenykedik elsősorban, abban kell bízzon, hogy a tagság boldogulása hozza meg neki is az anyagi gya­rapodást. Ami nyugtalanító: még mindig vannak, akik előbb a maguk zsebét néző veze­tőnek kívánják a mentőkö­telet dobni, mintsem a nagy egesz érdekét néznék. Még mindig megesik, hogy jel­zések, pontos számadatok ellenére évek kellenek ah­hoz, hogy „fent”, vagyis a közvetlen környezettől egy lépcsőfokkal arrébb észre­vegyék, nem szabad dédel­getni olyanokat, akik arra érdemtelennek bizonyul­nak. Korántsem érdemes álta­lánosítani az előbbi esetek­ből, bár levonható egy ál­talános tanulság. Mégpedig az, hogy évekig, évtizedekig becsülettel megmaradni egy helyen nem baráti kapcso­latokkal lehet, mint ahogy boldogulni is az eredmé­nyes gazdálkodás révén le­het igazán. Mert hiába a megszerzett tőke, ha valaki az erkölcsi hitelét vesztet­te el. Lányi Botomi A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában Fekete László az exportra készülő fúrógé­pekhez speciális nagy értékű köszörűgéppel munkálja meg a hengert. (Elek Emil felv.) A közigazgatás átszervezésének tapasztalatairól Tanácsuk—önállóan Kilenc hónap nem nagy idő egy olyan nagy hordere­jű közigazgatási átszervezés hatásainak értékelésére, mint amilyen a járások megszüntetése volt, de arra már ele­gendő, hogy a kérdés szakértői, az új státusú városok vezetői véleményt mondhassanak. Czakó János, a vásárosna- ményi tanács elnöke: — Vegyes érzelmekkel fog­tunk munkához, hiszen a já­rásnak nagy hagyományai voltak, és sem a városok, sem a körzetben levő községek nem tudták, hogy szerepük miként a iákul". A városok, a volt járási székhelyek taná­csainak szerepe bizonyos másodfokú hatósági mun­káktól eltekintve afféle ta­nácsadói, patronálói funk­cióra korlátozódott, a közsé­gek pedig lényegében önálló­ak lettek. Vagyis: város és vidéke mellérendelt helyzetbe került. Szoros kapcsolat — A községek önállóságra való alkalmasságát bizonyít­ja, hogy összesen 25 esetben fordultak hozzánk a hely­ben hozott hatósági dönté­sekre történt fellebbezéssel, de ezek közül is csak tíz esetben volt szükség a köz­ségben hozott döntés meg­mászására. — A helyi tanácsokkal a kapcsolatunk szoros, hiszen részt veszünk a testületi ülé­seken. A szakigazgatási fel­adatok ellátására — lévén kevés a megfelelő szintű szakember — társulások jöt­tek létre, vagyis: az árellen­őrzésben. és a műszaki teen­A z ünnep mindig ko­moly töprengést jelent számomra: mit is ajándékozzak. Nemrég aztán egy újságban érdekes taná­csot olvastam. Nagyon meg­örültem neki. A szerző, hogy úgy mondjam, egyszerűen zseniális ember! Azt mond­ja, hogy egy feleség számára nincs szebb ajándék a bók­nál. „A szép szó a nő számá­ra a legértékesebb ajándék­nál is sokkalta drágább." Megkezdtem a tanács át­ültetését a valóságba. — Kedvesem — mondom a feleségemnek —, ma vala­hogy olyan jó színben vagy. Kissé csodálkozva tekin­tett rám, majd a tükör elé állt és elmosolyodott. — Hogy neked milyen gyö­nyörű szemed van! Nem mondtam még? — ejtek el egy apró bókot a következő napok valamelyikén. Nagyon tetszettek neki a bókjaim. Észrevehetően jó hangulata lett tőlük. Úgy­hogy mondhatom, igen hálás voltam a cikk szerzőjének, örömöt okozok a feleségem­nek, s ráadásul a pénz is a zsebemben marad. Hát nem jó? Sajnos, egy idő után azon kaptam magam, hogy ismét­lésekbe bocsátkozom. Az a helyzet, hogy nem is olyan egyszerű dolog megfe­lelő bókot találni, pláne egy idő utánA bókokat idővel szinte fantasztikusakká kell fokozni, ám ugyanakkor meg kell maradni a hihetőség bi ­zonyos határán belül. Példá­ul egy alkalommal mit eszel­tem ki: — Egyszerűen elképzelni sem tudod, micsoda gyönyö­rű vagy ezen a mai szép na­pon. Ez a ruha, amit felvet­tél, még kedvesebbé és aranyosabbá varázsol a sze­memben, olyan csodálatosan hangsúlyozza kecses arcvo­násaidat, hogy becsületsza­vamra mondom, ez az arc a legkiválóbb festők ecsetjére méltó. Az egész nagy házban nem tudnék még sgy ilyet mutatni. Ragyogó eredménnyel járt. A feleségem egy teljes órán át nem mozdult el a tükör elől. Születésnapjára már egész bókgyűjteményt mondtam el neki, s ezekkel a szavakkal fejeztem be: —Meg vagyok győződve, hogy az egész kerületben nem lehet találni olyant, aki a nyomodba jöhetne szépség, okosság és jóízlés dolgában. Az állótükör előtt nézeget­te magát egész este. Egyéb­ként is igen megkedvelte mostanában a nagytükröt. Se mozi, se színház, csak a tü­kör. Minden este. Március nyolcadika, ugye, különleges ünnep. Nők nap­ja. Most aztán igazán ki kell tennem magamért, gondol­tam. íme! Elmentem a könyvtárba és a világirodalom legszebb re­mekeire támaszkodva gyűj­töttem vagy őt sűrűn teleirt lapra való bókot. Sokat dol­goztam rajta, de úgy láttam, megéri. Odaálltam eléje, és el­mondtam elejétől végig a legemelkedettebb bókokat, amiket ember valaha is ki­talált. Kis mosoly jelent meg a szája szögletében, s ezt fe­lelte: — Jól mondod. Szép va­gyok és utolérhetetlen. Ezért aztán az én kiváló adottsá­gaim birtokában egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen ... ilyen izére pazarlóm a drága időmet, mint te. Sokkal job­bat érdemelek. Hallgass ide... Szóval, elhagyott. Itt ülök a szobában, és csak nézek magam elé. Várom. Várok. Várakozom. Mi lett volna, tűnődöm, ha még egy kicsit el is túloztam volna ezt a nagy bókolást. Konczek József fordítása dőkben több társult község közösen foglalkoztat szak­embert. Ez a forma bevált, de még számos területen le­het majd az együttműködést bővíteni város és a községek, valamint az egyes községek között. Megsokasodott teendők — A teendők megsokasod­tak, épp ezért gond, hogy egyes szakterületeken és egyes községekben nem meg­felelő a szakember-ellátott­ság, ráadásul három vb-tit- kár hiányzik; kettő gyer­mekgondozási segélyen van, egy pedig katona. Ugyancsak három olyan tanácselnök van, akik betegség miatt nem láthatják el funkcióikat. Ne­hezíti a helyzetet, hogy a megfelelő végzettségű embe­rek, jórészt anyagi okok mi­att, nem akarnak kimenni a községekbe, holott nagy szük­ség ienne rájuk. Ez viszont akadálya a községek még nagyobb önállóságának ... Mindent összegezve: szó sincs arról, amit többen is mondtak, hogy a közigazga­tási átszervezés mindössze a cégtábla átfestése lesz ... Megszűntek azok a félelmek is, melyek abból az elgondo­lásból alakultak ki, hogy a város majd átnyúl a közsé­gek feje felett. Dr. Varga Miklós, a máté­szalkai tanács vb-titkára; — Csenget kivételével — miután a nagyközség köz­vetlen megyei irányítás alá került — a volt járás terüle­te tartozik a városkörnyék­hez. Mátészalkán az segítet­te az átszervezés könnyebb lebonyolítását, hogy öt köz­ség már korábban is a vá­rosi tanács irányítása alá tartozott. Nehezítette viszont a helyzetet, hogy az új jog­szabályok nyomán szüksé­gessé lett országos és me­gyei „eligazítások” meglehe­tősen soká várattak maguk­ra. — A társulások a mi ese­tünkben is jó megoldásnak bizonyultak a bonyolultabb,- nagyobb szakismeretet igény­lő feladatok ellátására. Ugyanakkor gond, hogy a megnövekedett tennivalók­hoz viszonyítva kevesen va­gyunk, azzal együtt is, hogy a volt járási hivatalból ti­zenhatan kerültek hozzánk jól képzett szakemberek, és heten mentek ki a községi tanácsokra. A megnövekedett feladatokra egyetlen példa: a gyámügyi szakember ko­rábban csak Mátészalkán in­tézte a feladatokat, most vi­szont a korábbi járás min­den ilyen jellegű gondjának orvoslása az ő feladata. Több lehetőség — A községek önállósodá­si folyamata még csak meg­indult, az első tapasztalatok jók, de tény, hogy a város­nak még tanulnia kell a „közreműködő” szerepet, a falvaknak pedig az önálló­ságból eredő lehetőségek kiaknázását, mert egyes kérdésekben a kelleténél is óvatosabbak. Mi is megerő­síthetjük: nem csak az elne­vezés változott... s. z. Szaktanács kistermelőknek A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói is csatlakoz­tak az MSZMP XIII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulója tiszteletére indított munka­versenyhez. Felajánlották, hogy árbevételük 6,6 száza­lékkal haladja meg az előző évit, mely így eléri a 870 millió forintot. A vendéglá­tás terén növelik az alkohol- mentes italok forgalmát. A felvásárlásnál és értékesí­tésnél kiemelten kezelik a háztáji és kisegítő gazdasá­gokat, szaktanácsokkal látják el azokat és a leadásra kí­nált árukat a szerződések­nek megfelelően folyamato­san, zökkenőmentesen átve­szik. VOLÁN: ___ Takarékos gépjárművezetők A Volán 5-ös számú Válla­lat dolgozói hazánk felszaba­dulása 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben célul tűz­ték, hogy a korábban terve­zett megtakarítási vállalásu­kat másfél millió forinttal túlteljesítik. Az első hat hónap ered­ményei biztatóak. A külön­böző üzemanyagokból mint­egy 3,3 millió forint értéket takarítottak meg a gépjár­művezetők. Ez 309 ezer liter benzinnek, gázolajnak felel meg, amelyért visszatérítés­ként a takarékossági ver­senyben részt vett -gépkocsi­vezetők között 2,3 millió fo­rintot osztottak ki. A legjobb eredményt az első fél évben Smid Elemér érte el, aki több mint 15 ezer forintot kapott. Szép summát vett fel Zsoldos Ist­ván és Ferenc László is, akik tíz-tíz ezer forint felett kap­tak. Átszervezés után: önköltségcsökken és „Első az üzleti partner..." MEGYÉNK 38 TELEPÜLÉSÉN lő ütemben halad a népszámlálás .Jó ütemben halad Sza- bolcs-Szatmár megye 38 te­lepülésén a KSH elnöke ál­tal elrendelt kis népszámlá­lás. Az összeírásra kijelölt mintegy 12 ezer személy kö­zül eddig több mint 5 ezer főt írtak össze. A Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kéri a lakosság megértését és támogatását, hogy a me­gye számára fontos munkát kellő időben el tudják végez­ni. Ügyes szervezéssel akár milliókat megtakaríthatunk. Ezt igyekeznek bizonyítani a gyakorlatban is a Nyíregyhá­zi Konzervgyárban, ahol né­hány hónapja külföldi szak­emberek irányításával új üzemi elszámolás bevezetését kezdték meg, s ezzel párhu­zamosan hozzáláttak egy új szervezeti rendszer fölépíté­séhez is. E munkához egy svájci ta­nácsadó társaság: az AGIC INTERCONSULT AG segít­ségét vette igénybe a válla­lat. A cég elsősorban tech­nikai szervezésekkel és szer­vezési feladatokkal foglalko­zik: külföldi megrendelők részére is. Évek óta állandó képviselete működik ha­zánkban. Az AGIC vezetősé­gi tagja Günter W. Reese, aki szakmai tanácsadóként kapcsolódott be a konzerv­gyári átszervezésekbe. A múlt év elejétől dolgozik Ma­gyarországon a svájci társa­ság állandó képviseletén. A konzervgyári átszervezéseket tavaly június óta segíti, s eddig mintegy 140 napot töl­tött Nyíregyházán. — A munka kezdetén fo­lyamatosan itt-tartózkodtam — hallottuk Reese úrtól. — Az első feladat egy szervező team létrehozása volt. Miután megalakult a csoport, s „be­lerázódott” a tennivalókba, azóta heti két napra utazom ide Budapestről, hogy szak­mailag segítsem a munkát. Jó kedélyű, vidám termé­szetű ember a szaktanácsadó, aki láthatóan jól érzi magát nálunk. — Az AGIC sokfelé dolgo­zik a világon. Magam is szá­mos helyen megfordultam már a munkám révéh: dol­goztam például az NSZK- ban, Ausztriában. Az álmom, hogy változatos munkát vé­gezzek, valóra vált. Persze ez az elfoglaltság rengeteg le­mondással is jár, hiszen las­san tíz éve, hogy távol va­gyok a családomtól. Mióta Magyarországon dolgozom, tízszer voltam otthon egy-két hétig. Nálunk alapszabály, hogy az üzleti partner az el­ső. Nyíregyházán valóban jól érzem magam. Elsősorban azért, mert segítőkész embe­rekkel dolgozhatom együtt. Még néhány hét, s a kon­zervgyárban befejeződik az átszervezés. Reese úr lassan búcsúzkodik a szabolcsi me­gyeszékhelytől. Nem kevés az, amit maga mögött hagy. Hiszen a segítségével kiala­kult új elszámolási rendszer és szervezeti fölépítés a kö­vetkezőkben mintegy 27 mil­lió forintos önköltségcsökke­nést jelent majd a nyíregy­háziaknak. (h. ra.) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom