Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

4 Kelet-Magyarorazíg 1984. október 11. Az ENSZ előtt n békés világűr kérdései (Folytatás az 1. oldalról) párt, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió Hazafias Front kongresszusán. Szolidaritásunkat fejezte ki párt- és állami küldöttségünk részvétele a nicaraguai, a líbiai és az etiópiai forradalom győzelmének évfordulói alkalmából rendezett ünnepségeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, a leszerelés, az enyhülés ügyé­nek előmozdítása céljából folytatta a párbeszédet szocialista és szociálemokrata pártokkal. A Központi Bizottság megtárgyalta az ifjúság társadal­mi helyzetéről készült jelentést, és állást foglalt ifjúságpo­litikai kérdésekben. A magyar ifjúság magától értetődőnek és természetes­nek tartja hazánk szocialista társadalmi rendjét és annak vívmányait. Társadalmunk biztosítja a tanulás és a szakmai képzés lehetőségét, a munkát, sokoldalúan támogatja az ön­álló élet megalapozását. A Központi Bizottság 1970. évi ál­lásfoglalása segítette az ifjúság körében végzett politikai te­vékenységet. Az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben nagy változások történtek a társadalomban és benne az if­júság életében. Javult a fiatalokról való társadalmi gon­doskodás. Jelentős eredmények születtek, ugyanakkor szá­mos feladat megoldásának feltételeit nem sikerült megte­remteni, ellentmondások, nehézségek és feszültségek is ke­letkeztek. Ezért indokolt újra áttekinteni a helyzetet és szárába venni az ifjúságpolitika időszerű feladatait. magyar fiatalok döntő többsége tetteivel bizonyítja: f^-elfogadja és támogatja szocialista céljainkat. Becsü­letesen tanul, helytáll a munkában, teljesíti állampolgári és hazafias kötelességét. Pártunk, társadalmunk, mint eddig, továbbra is épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elköte­lezettségére. Az ifjúságot népünk haladó hagyományainak tiszteletére, szocialista vívmányaink megbecsülésére, meg­őrzésére és gyarapítására hívja fel. A szocialista társadalom további eredményes építése megkívánja, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget ké­pességeik kifejtésére és fejlesztésére, a megszerzett tudás alkalmazására. A fiatalokat a munka szeretetére kell nevelni. A mun­kához való helyes viszony kialakításában nagy szerepe van a felnőtteknek, a példamutatásnak. A vállalatok, a szövet­kezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számá­ra képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát. Gondoskodjanak a teljesítményükkel arányban álló megbe­csülésükről, a kiemelkedően dolgozók előléptetéséről. , ^ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi feladat, ugariakkor sorsuk alakításáért a fiatalok maguk is fele­lősek. A fiatalok helyzetének javítására felhasználható erőfor­rásokat arra kell összpontosítani, hogy részesüljön nagyobb társadalmi támogatásban a gyermeknevelés; javuljanak az oktatásnak, valamint a tanulóifjúság szociális ellátásának feltételei; csökkenjenek a társadalmi esélykülönbségek. Fo­kozottan segíteni kell a pályakezdő fiatalokat, és meg kell könnyíteni, fiógy a családalapító fiatalok önálló lakáshoz jussanak. A feladatok megoldásában támaszkodni kell a fiatalok véleményére, javaslataira, öntevékenységére, erő­feszítéseire. , Az ifjúságpolitikai feladatok kimunkálásában és meg­oldásában a pártszervezetek, a kommunisták járja­nak élen, mutassanak példát. A fiatalok kapjanak hi­teles képet a szocializmus megvalósításának folyamatáról és a tanulságokról. Ismerjék meg, sajátítsák el világnézetünk alapjait, tanulják meg alkalmazni valóságunkra, váljanak építőmunkánk tudatos és tevékeny résztvevőivé. A kom­munisták győzzék meg a fiatalokat az egyéni és kollektív erőfeszítés, a helytállás, a küzdelem szükségességéről, arról, hogy a szocializmus az egész társadalom együttes munká­jával épül. Vállaljanak nagyobb felelősséget abban, hogy a fiatalok a családban, a munkahelyen, a lakóterületen meg- felelő nevelésben részesüljenek. Tekintsék személyes ügyük­nek, hogy közülük a legjobbak eljussanak a párt soraiba. A pártszervek és a pártszervezetek rendszeresen kísér­jék figyelemmel a környezetükben élő, tanuló, dolgozó fia­talok helyzetét. Segítsék elő, hogy az állami és a társadalmi szervek politikai és gazdasági döntéseiknél vegyék figye­lembe az ifjúsággal kapcsolatos tennivalókat, és megvalósí­tásukat ellenőrizzék. Gondoskodjanak arról, hogy a fiatalok megfelelő képviselethez jussanak a társadalmi és a politi­kai életben, véleményüket igényeljék, és érdemben mérle­geljék. #**A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt if- tjOTÚsági szervezete, szocialista rendszerünk fontos po­litikái tényezője, a magyar ifjúság egységes tömegszerve­zete, amely a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. A KISZ fő feladata az, hogy hirdesse a párt politiká­ját, vállaljon részt annak alakításában és megvalósításában. Nyerje meg az ifjúságot társadalmi céljainknak, az eléré­sükért folytatott cselekvésnek. Képviselje és védje a fia­talok sajátos érdekeit. Végezzen tudatosabb politikai mun­kát annak érdekében, hogy a fiatalok minél nagyobb töme­gei sajátítsák el a szocialista eszméket. Vegyen részt a párt utánpótlásának nevelésében. Ápolja nemzeti hagyománya­inkat, nemzeti történelmünk részeként ismertesse meg a munkásmozgalom, a kommunisták harcait, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait. Erősítse a szocia­lista hazafiságot, az internacionalizmust, a Szovjetunióhoz, a szocialista országok népeihez fűződő barátságot. Hazai és nemzetközi tevékenységében segítse elő a népek közötti jobb megértést, a béke védelmét és megszilárdítását. Az ifjúsági szövetség figyelmét összpontosítsa a szocia­lista tudat, életmód és műveltség térhódításának elősegíté­sére, a munkához, a közösséghez, az embertársakhoz való felelős viszony kialakítására. Lépjen fel a társadalmunk­ban, az ifjúság soraiban is fellelhető olyan jelenségek el­len, amelyek szemben állnak szocialista elveinkkel, és össze­egyeztethetetlenek az emberi tisztességgel is. A KISZ szervezetei, vezetői és aktivistái küzdjenek azért, hogy a fiatalok reális igényei kielégítést nyerjenek, ésszerű javaslataik megvalósuljanak. A KISZ tevékenysé­gében vegye jobban figyelembe az ifjúsági rétegek, korosz­tályok sajátosságait, érdeklődését és törekvéseit. Erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. y-., A szocialista állam szervei, a kormányzat, a taná- csők sokat tettek az ifjúság helyzetének javításáért. Nagy figyelmet fordítottak a gyermek- és ifjúságvédelemre. A feladat fontossága miatt tovább kell fejleszteni a gyer­mek- és ifjúságvédelmi hálózatot és a veszélyeztetett gyer­mekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményeket. Nagyobb figyelmet kell fordítani az eddig bizonyos mértékig elmaradott területekre, a testnevelésre, az ifjú­sági és diáksportra, a turizmusra, a táborozásra, valamint a lakóterületi ifjúsági munka feltételeinek javítására. A Magyar Néphadsereg, a fegyveres erők és testületek sajátos és fontos szerepet töltenek be azzal, hogy felké­szítik az ifjúságot a haza, a nép szocialista vívmányainak védelmére. E feladatuk végzésével jelentősen hozzájárul­nak az ifjúság szocialista szellemű neveléséhez. A jövőben fordítsanak még nagyobb figyelmet a szolgálatot teljesítő fiatalok szakképzettségének, általános ismereteinek, mű­veltségének bővítésére, sokoldalú fejlődésének előmozdítá­sára. Az állami vonalon folyó ifjúságpolitikai tevékenység jelentős eredményei mellett a munka további javítását bi­zonyos fokig akadályozza a szükséges koordináció hiánya, az eszközök szétforgácsoltsága és felhasználásuk nem meg­felelő hatékonysága. Ezért az állami ifjúsági munka tartal­mát, szervezetét és összehangoltságát az állami élet és irá­nyítás korszerűsítésének keretében fejleszteni kell. ti, A társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak vállal- janak nagyobb szerepet az ifjúságpolitika gyakorlati megvalósításában, munkájuk során biztosítsanak cselekvé­si lehetőséget a különböző érdeklődésű fiataloknak. Velük együtt alakítsák ki az ezt szolgáló programokat és szerve­zeti megoldásokat, ifjúsági bizottságokat, tagozatokat és csoportokat. Irányító testületeikben, vezető tisztségeikben, munkabizottságaikban növeljék a fiatalok arányát. ★ A Központi Bizottság felhívja a párt-, állami és a tár­sadalmi szerveket, hogy határozzák meg az állásfoglalásból adódó teendőiket. A Központi Bizottság megtárgyalta az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Az országgyűlés a Magyar Népköztár­saság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületé. A tanácsok a szocialista állam népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. A Központi Bizottság megállapí­totta, hogy az országgyűlésnek és a tanácsoknak kiemelkedő szerepük van a dolgozó nép hatalmának gyakorlásában, a társadalmi haladás előmozdításában, a szocialista demokrá­cia elmélyítésében. Az országgyűlés és a tanácsi testületek tevékenysége tartalmában és módszereiben egyaránt fejlő­dött, funkcióikat megfelelően látják el. A Központi Bizott­ság ajánlja, hogy az országgyűlés és a tanácsok működésü­ket a jelenlegi alkotmányos keretek között fejlesszék to­vább. Bővüljön az országgyűlés törvényalkotó tevékenysége minden olyan kérdés szabályozásában, amely lénye­gesen vagy szélesebb körben érinti az államszervezetet, il­letve az állampolgárok jogait és kötelességeit. Vitassa meg a társadalmi szempontból jelentősebb kormányzati elgon­dolások, intézkedések tervezeteit, és jelölje meg a velük kapcsolatos tennivalók főbb irányait. Váljék a nyíltabb és aktívabb politizálás fórumává. Beszámoltató, ellenőrző te­vékenységével is segítse elő, hogy az állami szervek törvé­nyes és hatékony működésükkel biztosítsák a soron levő ál­lami feladatok megoldását. A tanácsok tevékenysége népképviseleti-önkormány- i'zati és államigazgatási jellegük együttes figyelem- bevételével fejlődjék Növekedjék szerepük a helyi terüle­ti érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesí­tésében. A központi állami irányító szervek biztosítsák a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában. Növeljék lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, a lakosság mozgósításában. A tanácstagi és testületi képviseleti munka jobban tá­maszkodjék a lakosság öntevékenységére, véleményére. A fontosabb településfejlesztési terveket bocsássák társadal­mi vitára. Az önálló tanáccsal nem rendelkező községek­ben megalakuló elöljáróságok is váljanak a lakosság érde­keinek szószólóivá, társadalmi életének szervezőivé. • A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a területi és a helyi pártszervek nyújtsanak segítséget az or­szággyűlés és a tanácsok tevékenységének fejlesztéséhez. Támaszkodjanak jobban a népképviseleti testületekre, ve­gyék figyelembe véleményüket és tapasztalataikat. ★ A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az ország- gyűlés és a tanácsok működésének fejlesztése, az új válasz­tási -törvény tovább szélesíti a szocialista demokráciát ha­zánkban. A Központi Bizottság felkéri az országgyűlés tisztika­rát, a Minisztertanácsot, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsát, hogy segítsék elő az állásfoglalásból adódó felada­tok megoldását. Az ENSZ-közgyűlés a Szov­jetunió kezdeményezésére sürgős kérdésként felvette a jelenlegi ülésszak napirend­jére a világűr kizárólag bé­kés célú felhasználásáról, va­lamint a szuverén országok elleni állami szintű terroriz­mus megengedhetetlenségé- ről szóló szovjet javaslatot. Kedden az általános politi­kai vitában Nguyen Co Thach vietnami külügymi­niszter rámutatott, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok, az erőfölény meg­szerzése érdekében végleg hátat fordított az enyhülés­nek és fokozza a fegyverke­zési hajszát. Mangalin Dü- gerszüren, a mongol diplomá­cia vezetője hangsúlyozta a Nyugat-Európába telepített elsőcsapás-mérő amerikai fegyverek eltávolításának szükségességét. Benjámin Mkapa, tanzániai külügymi­niszter szorgalmazta, hogy minden ország, így a fejlődő országok is vegyék ki részü­ket a nukleáris leszerelést célzó erőfeszítésekből. Vincent Makhele, Lesotho, és Julio Semedo, Bissau-Gui­nea külügyminisztere köve­telte a nyugati országoktól: vegyék figyelembe, milyen káros hatása van a magas kamatlábak politikájának és az eladósodottságnak a fejlő­dő országokra, s kezdjenek tárgyalásokat az új gazdasá­gi világrend megteremtésé­ről. Az ENSZ-közgyűlés kettes számú (gazdasági, tervezési és pénzügyi állandó) bizott­ságának ülésén vita kezdő­dött világgazdasági kérdések­ről, melyben a felszólalók egyöntetűen sürgették: ren­dezzék át igazságosan a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok rendszerét, amely jelenlegi formájában egyoldalúan a fejlett tőkés országoknak kedvez. Ünnepi felvonuláson emlékeztek meg a vietnami főváros, Hanoi francia uralom alóli felszabadulásának 30. évfor­dulójáról. (Telefotó — VNA — MTI KS.) Demográfiai változások a Szovjetunióban Milliós városok A Szovjetunió a II. világ­háború óta eltelt évtizedek­ben „városias” országgá vált. Több mint 270 millió lakosá­nak csak 36 százaléka él fa­lun, s a munkaképes korú né­pesség több mint háromne­gyede az iparban, a szolgál­tatásokban, vagy értemiségi pályán dolgozik. A Szovjetunióban az utób­bi években végbement de­mográfiai változások, a tár­sadalmi át rétegződés ered­ményeiről közöl érdekes ada­tokat legújabb számában a Nauka v SZSZSZR, a Szov­jet Tudományos Akadémia folyóirata. Mint F. P. Filip­pov. a filozófiai tudományok doktora egyebek között meg­állapítja, hogy jelentősen fel­gyorsult a nagyvárosok la­kosságának gyarapodása. A Szovjetuniónak jelenleg 22, egymilliónál nagyobb lé­lekszámú települése van. A nagyvárosok lakossága a fa­lusi népesség elvándorlásá­nak eredményeként növeke­dett, s növekszik többnyire ma is. A lakóhelyet változta­tók, új munkahelyet keresők többsége fiatal, s ennek tud­ható be a falusi népesség bizonyos elöregedése, termé- szetes szaporodási ütemének lecsökkenése. Nem érvénye­sek azon'ban ezek a megálla­pítások a közép-ázsiai köz- társaságokra, amelyekben ma még a hagyományok az erősebbek. A falusi lakosság részaránya az öss^népességén belül 60—70 százalékos, s az évek múltával alig változik. Negyven éve szabad Szeged Elsőként nagyvárosaink közül a Dél-Alföld központja, Sze­ged szabadult fel, 1941. október 11-én. Képünk a 180 ezres város mai arculatát mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom