Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

2 Kelet-Magyarorsúg 1984. október 11. A Mátészalkai ÁFÉSZ Hodász községben új éttermet és presszót nyitott. Átadásával meg­oldódott a községben az üzemi étkeztetés, valamint 170 napközis tanuló ebédeltetése. Képeinken: az új étterem. — Készül a menü második fogása, a hodászi fánk. (elek) a föld mélyébe Furcsa szerkezeteikkel gyakran tűnnek fel az ut­cákon, középületek közelé­ben. Műszereikkel buzgón keresnek, kutatnak. Ha mé­lyen rejtőzik a kábel, a cső az aszfalt vagy a föld alatt, akkor kitartóan bolyonga- nak a járókelők kíváncsis­kodó pillantásaitól kísérve. Terepfelmérők, a Kartográ­fiai Vállalat szakemberei, akik nélkül nem készülhet­ne el a városok „érrendsze­rét”, közműveit ábrázoló térkép. A Kartográfiai Vállalat megyei kirendeltségén jelen­leg több mint ötvenen dol­goznak. A legtöbb munkát az említett közműfelmérések jelen tik. A megyeszékhelyen kívül Mátészalkán, Fehér- gyarmaton és Nyírbátorban derítik fel. hol futnak a viz­es szennyvízvezetékek, az elektromos és postai kábe­lek. Pillanatnyilag legna­gyobb megrendelőjük a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vál­lalat, mely három megyére szólóan készítteti el a villa­mos vezetékek térképét. A terepfelmérők, úgy is mint a figyelmetlen kábelszaggatók „ellenlábasai”, hamarosan el­készülnek Szarvason és Szol­nokon is a mérésekkel. ÉVTIZEDES LEMARADÁSOK — Évtizedes lemaradáso­kat kell pótolni, erre ösztön­zi a közművek gazdáit, a be- beruházókat a néhány éve született minisztériumi uta­sítás — mondta a Kartográ­fiai Vállalat kirendeltségve- zetője, Budai Gábor. — 1990- ig országosan valamennyi közmű egységes felmérésére sor kerül. Az újonnan épült lakásoknál, intézményeknél folyamatosan gyűjtjük a tér­képekhez az adatokat. Így például legutóbb a nyíregy­házi színészlakásoknál pon- tosítottuk az építés befejezé­sekor a közművek nyomvo­nalát. A régebben, különösen a háború előtt lefektetett csövek, kábelek esetében ko­rántsem ilyen egyszerű a helyzet. Kutatónak csap fel akkor a terepfelmérő. Poros terv­rajzokat, helyszíni hevenyé­szett Vázlatokat emel ki az irattárak mélyéről A legne­hezebb a föld mélyén futó nagyfeszültségű kábelek he­lyének behatárolása. Ilyenkor bizony cseppet sem veszély­telen a különös szerkezetek­kel nyomozók foglalkozása. VESZÉLYES IS LEHET — Naponta többször kiok­tattak bennünket munkavé­delemből, amikor az áram- szolgáltató vállalat telepeit, transzformátorházait jártuk — emlékezik Hrotkó Klára terepfelmérő. Bánkuti Zoltán, a vállalat másik fiatal dolgozója törté­netet is tud erről. Egy gya­nútlan telektulajdonos ásás közben azt hitte, fagyökérbe ütközött. Baltával vágta ket­té, s csak az irtózatos pukka­nás után eszmélt rá, h így nagyfeszültségű kábelt met­szett ketté. Szerencsére, az ijedtségen kívül más baja nem történt. — A rutinos földmérőket amolyan „kétéltű” emberek­nek tartom. Az időjáráshoz igazítják testhőmérséklétüket. jól bírják a hideget, a mele­get. A terepmunkához az ál­lóképesség nélkülözhetetlen — állítja Bánkuti Zoltán. A mérőeszközök négy generá­ciója szolgálja a geodétákat. A műszerek „nyelvét” érte­niük kell, mert az érzékelő- yel felfogott csipogó jel erős­sége, hangszíne talajonként változhat. A magyar gyárt­mányú TELMES-keresők modern utóda, a nyugatné­met SEBA-cég terméke négy­méteres mélységig érzékeli a lefektetett közművet. „JELEZ” A VEZETÉK — Ügy tartják rólunk, mi a föld mélyébe látunk. Való­ban, egy idő után a hangjel­zésekre szinte vizuálisan meg­jelenik a fejünkben a kere­sett csatorna, vezeték képe. Azonban a legmodernebb eszközökkel is tévedhetünk, számtalan tényező zavarhatja a jeleket. De a gyakorlott terepfelmérő szelektív hal­lással, jól idomított rendőr­kutya módjára nem hagyja magát eltéríteni a nyomról. Reszler Gábor Hol készült a Magyar Újság? A Kelet-Magyarország szep­tember 26-i számában a Kró­nika megemlékezik a Magyar Újságról és többek között ezt írja: „A szovjet csapatok elő­nyomulásának megfelelően a Magyar Újság előbb Munká­cson, azután Ungváron... je­lent meg”. Mint az események sze­rény résztvevője megjegy­zem, hogy a Magyar Újságot Ungváron nem szerkesztették, annak szerkesztősége Mun­kács felszabadulása (1944. október 26.) után Munkácson, a Csillag vendéglő és szállo­da épületében dolgozott 1944. december 25-ig, amikor a szerkesztőség tagjai a felsza­badított magyar területre tá­voztak. Ezt az észrevételt nem azért teszem meg, mintha annak különösebb jelentősége lenne az újság szerepében, hanem azért, mert annak megyénk­kel kapcsolatos összefüggései is vannak. A Tanácsköztársaság mun­kájában való aktív részvéte­le miatt, annak leverése után Mándok községből kitolon­colták a Weis családot. így került a család Munkácsra Az idősebbik fiú, László, aki 1906-ban született Mándokon, az SZKP tagja 1924-től. A 4. Ukrán Front 18. hadseregé­nek parancsnoksága őt bízta meg Munkács város polgári igazgatásának megszervezé­sével és ezt a feladatát rend­kívül nagy energiával és ki­váló szervezőképességgel lát­ta el. Ilyen minőségben felbe­csülhetetlen értékű technikai segítséget nyújtott a Magyar Újság szerkesztőségének, — amelyről Illés Béla több al­kalommal is elismerőleg nyi­latkozott. Gábor Jenő Dombrád Ki hol árulhat a piacon? Viadal a méterekért „Ez az én helyem! Máskor ide ne merjen jönni!” — för- medt Nyíregyházán, a Búza téri piacon egy kistermelő egy idős asszonyra, aki szin­tén el akarta adni kertjének gyümölcseit. Sőt, a férfi, fei- indultságában, az asztalról ie akarta dobni a néni portéká­ját. Az incidens nyomán utá­najártunk, ki, hol árulhat a megyeszékhelyi piacokon ? — A nyíregyházi piacokon állami, szövetkezeti árusok, magánkereskedők, kisiparo­sok és magánárusok kínálják termékeiket — mondja Kollár György piacgazdálko­dási csoportvezető. — A ma­gánárusoknak nincs ipariga­zolványuk. Az imént említett sorrend képezi az árusok, il­letve áruik piacon való elhe­lyezésének alapját, lehetősé­gét. De azonos kategórián be­lül is létezik egy sorrend: — így bizonyos előnyt élveznek a helybeliek, őket követik a városkörnyékiek, majd a me­gyebeli és a megyén kívüli árusok. Október 31-ig a piacok nyi tási időpontja reggel 5 óra Amelyik magánkereskedő, vagy kisiparos ekkor nem foglalja el helyét, nem kifo­gásolhatja, ha mások tele­pednek oda, tehát érkezési sorrend érvényesül. A magánárusoknak nincs kijelölt helyük, csak annyi­ban. hogy ők (összességében) például a használtcikk-piac esetében a portékájukat a Ró­zsa utca vége felé helyezhe­tik el, pakolhatják ki. Tehat aki hamarabb érkezik, a Ró­zsa utca e szakaszán akárhol árulhat. Természetesen a for­galmat nem akadályozhatja. Hasonló az elv és a gyakor­lat a Hatzel téri, valamint a Búza téri piacokon is. Lénye­ges megemlíteni: helyet csak áruval szabad elfoglalni. — A viták azok között gyakoriak — folytatja Kollár György —, akiknek nines kijelölt helyük. 'Természete­sen mindenki a legjobb te­rületet akarja . .. Ha a felek nem tudnak megegyezni, ak­kor a piacellenőrökhöz, vagy a helypénzesekhez kell for­dulni, akik segítenek a prob­lémák megoldásában, az igaz­ságtevésben, ami sokszor nem könnyű feladat. A közterülei- ellenőrök a szabálysértőket a helyszínen megbírságolhat­ják, a piacellenőrök pedig szabálysértési feljelentést te­hetnek ellenük. A Búza téri piacon au­gusztus elsejétől a termelők havi 300 forintért asztalt, he­lyet foglalhatnak. De amikor árulnak, helypénzt is kell fi­zetniük. Az asztal három hó­napra foglalható, majd a szerződés meghosszabbítha­tó... A píacgazdálkodási iro­da ezzel többek között azt akarja elérni, hogy a rendsze­resen és jelentős árukínálat­tal rendelkezők ráérjenek pi­acnyitáskor érkezni és a he­lyért ne kelljen jóval koráb­ban, sőt arra is van prece­dens — előző estétől a pia­con rostokolniuk. (cselényí) Konkurrencia születik? Videoton-bolt Nyíregyházán Néhány hete foglalkoz­tunk egy rövid jegyzetben azzal, hogy Nyíregyházán, a Dózsa György utcán há­romnegyed éve üresen áll egy volt zöldségbolt, mert az ipari szövetkezeteknek ennyi idő is kevés volt ah­hoz, hogy boltot nyissanak, s saját termékeiket kínálják a vásárlóknak. A városi ta­nács vb igazgatási osztálya visszavette az üresen álló helyiséget és úgy döntött hogy a Videoton költözhet oda. ★ Rég téma volt már a me­gyeszékhelyen, hogy egv olyan gyárnak, amelynek termékei ott találhatók már szinte minden házban, nincs egy megfelelő helye, ahol be­mutatná, árulná termékeit, ahol alkatrészeket vásárol­hatna, akinek elromlik a ké szüléké, vagy ahol meg is ja­vítják a meghibásodott hír­adástechnikai készülékeket Szándékosan nem írtunk te­levíziót, hiszen a Videoton már rég nemcsak televíziói­ról ismert, korszerű hi-fi tor­nyokat, rádiókat és számító­gépeket gyártanak, s árusíta- nak is majd nyíregyházi boltjukban. A város reményekkel néz a nyitás elé, mert a bolt megnyitása nemcsak azt je­lenti, hogy eggyel több he­lyen árulnak majd híradás- technikai készülékeket, ha­nem javul, gyorsul a javító szolgáltatás színvonala és versenyre késztet más ha­sonló termékeket gyártó és javító szervezeteket is. B. J. SZAKMUNKASNEVELÉS A Köznevelés szeptember 21-i számában a megyei szak­munkásneveléssel foglalkozik Novák Gábor terjedelmes írása. A szakmunkásképzés történetének felvillantása után helyzetképet ad a má­ról. Egyebek közt megtudjuk, hogy a nehéz körülmények közepette (a fehérgyarmati és nyírbátori szakmunkás- képzőben két műszakban ta­nítanak, három iskolának és egy üzemnek nincs tanműhe­lye stb.) 1977-ben a végzősök 77,27 százaléka. 1981-ben pe­dig a végzősök 72,27 százalé­ka tett sikeres szakmunkás- vizsgát. (Országosan ez az arány 90. illetve 95 százalék.) A fiatalok többsége annál a vállalatnál helyezkedett el, amelyiknél a gyakorlati Ide­jét eltöltötte Miként az a nyomon követési vizsgálatok­ból kiderül, az üzemhez, a megyéhez hűek a végzettek* akiknek csak néhány száza­léka váltogatja a munkahe­lyét, távozik el a megyéből. A szakmai felkészítés sike­rességét mutatja, hogy az utóbbi tíz évben talán egyet­len olyan országos szakmai tanulmányi verseny sem volt, amelyiken az első tíz között ne szerepelt volna szabolcsi fiatal. ROKKANT NYUGDÍJASOK SZABOLCSBAN A Népszava szeptember S-i számában figyelemre méltó írás jelent meg a rokkant nyugdíjasokról Szabó Iréné tollából. A statisztikák szerint Szabolcsban esztendőnként ötezer rokkanttá nyilvánítási kérelem fut be az orvosszak értői bizottságokhoz. Körül­belül a fele azzé is nyilvá- nittatik. A másik fele csök­kent munkaképességű lesz. Hogy sok ez, vagy kevés? Dr. Bodnár Lóránt megyei főorvoshelyettes azt mondja, csak valamivel több, mint az országos átlag. Am a szabol­csi népegészségügy helyzeté­re mégiscsak rávilágít a rok­kant nyugdíjasok magas szá­ma; S nyilván beszédes lenne az az adat is, ha egyáltalán volna róla központi nyilván­tartás, hogy mennyi a esők­ként munkaképességű ember. Egyébként a főorvos mondta, hogy hat év alatt egyetlen infarktusos beteget tudtak rehabilitálni. És több száz, szociális járadékból élő csök­kent munkaképességű közül mindössze tizenöt ember ju­tott képzettségének megfelelő munkahelyhez. határon Átívelő baratsag A Nyíregyházi Építők Váro­si Lövészklub és a lengyel mieleci Közlekedési Eszközök Gyára LOK-szervezetének barátságáról számol be az MHSZ Elet szeptemberi szá­ma. E tízesztendős kapcsola­tot azért is nagyra értékel­jük — mondja Bán János me­gyei titkár —mert igazi ,,alulról jövő” kezdeménye­zésből született, önálló elha­tározás volt, amelyet aztán magasabb szinten is tovább építettünk. Azóta pedig Sza- bolcs-Szatmár még szélesebb körűvé fejlesztette nemzet­közi kapcsolatait, a szovjet és a bolgár testvérszervezettel is hasonlóan jó együttműkö dés alakult ki. Lebukott a jósavárosi galeri Veszedelmes és erőszakos tol­vaj banda ügyében hirdetett ítéletet a napokban másodfokon a Nyíregyházi Megyei Bíróság, s ami ebben különösen elszo­morító: a tíz tagból álló társa­ságból nyolcán még fiatalkorú­ak, a két felnőtt életkora is alig haladja meg a húsz eszten­dőt. Vezérük a 22 éves Markov Ferenc nyíregyházi lakos volt, aki hatodik büntetését is letöl­tötte már, s tavaly augusztus­ban szabadult, de veterán bű­nözőnek számított a 17 éves Za- dubenszki Mihály, iszákosnak a 15 éves Kurinszki Zsolt és a töb­biek sem voltak angyalok. A jó­savárosi barátok felnéztek a „felnőtt” Markovra, aki tavaly nyári szabadulása után mind­össze nyolc napot dolgozott, utána „lejmolásból” és lopások­ból élt. Példája hatott. Szeptember 24- én egy hosszú bűncselekmény- sorozatot kezdtek barátaival, amely kereken két hónapig tar- ’tott. Ekkor Takács József 17 éves, Május 1. téri lakos Ku- rinszkival a gyógyszertárköz­pont udvarából loptak el kise­lejtezett injekciókat és üres gyógyszeresüvegeket, másnap Markovval egy trafikba törtek be, később a tanárképző főis­kola tornacsarnokának műanyag borításán vágott rést Zadubensz- ki, hogy otthoni edzésükhöz súlyzót lopjanak. A Kelet Áru­ház elől Simson segédmotort vittek el, aztán bordóra festet­ték, s hamis adásvételi papírral eladták, majd az öregek klubjá­ból akartak magnetofont lopni, de valaki arra járt, ez megza­varta őket. Markov Bata Sándor 23 éves barátjával egy büféből lopott több mint 3 ezer forint ér­téket, aztán egy butikba törtek be, itt több mint 8 ezer forint kárt okoztak. Jártak jósavárosi pincékben, hogy motort lopjanak, a legna­gyobb bulijuk azonban az volt, hogy a sportszereket áruló állo­más környéki butikot háromszor is feltörték. Először körülbelül iO ezer forint értékű holmival megelégedtek, aztán másodszor már 50 ezer forintnyi sportszert és sportruházati cikket vittek magukkal, s mivel azt hitték, hogy ez a butik örökre ellátja őket eladni való holmival, no- . vember 25-én harmadszor is megkíséreltek bejutni. Ekkor azonban a rendőrjárőr tetten ér­te őket. Az ügyhöz tartozik még, hogy Markov egész idő alatt áruhá­zakból lopott élelmiszerekkel és italokkal fedezte minden szük­ségletét: a Nyíregyházi ÁFÉSZ- től sok alkalommal összesen 1400 forint értéket, az élelmiszer-kis- ker boltjaiból pedig több mint két és fél ezer forint értéket vitt el. Társainak is voltak kü­lön ügyei, Zadubenszki például Kurinszki Zsolt szakszerű taná­csára folyamatosan és kitartó­an vert egy 16 éves lányt, aztán Kurinszki is bekapcsolódott, de ő nemcsak ütött, hanem rúgdo- sott is, aztán Kurinszki, Pospi- sek Csaba és Váci Erika egy 88 éves nyíregyházi lakostól sze­reztek erőszakkal pénzt. Végül is valamennyien megérdemelt he­lyükre, a börtönbe jutottak. A bíróság Markov Ferencet három és fél év fegyházban le­töltendő szabadságvesztésre, Ta­kács Józsefet egy év nyolc hó­nap, Zadubenszki Mihályt két és fél év, Kurinszki Zsoltot két és fél év, Pospisek Csabát egy év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, s büntetésükkel arányban eltiltotta őket a közügyektől. A társaság többi tagját hat hónap­tól egy évig terjedő, de végre­hajtásában felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélte. A bíróság a kár egy részének megtérítésé­re is kötelezte a vádlottakat, a kár többi részét polgári peres úton kell érvényesíteni Marko- vékkal szemben. Az ítélet jogerős. Paposon, a művelődési ház egy részének átalakításával óvodát létesítettek. Jelenleg a községből harminchaian ve­szik igénybe a napközi otthonos óvodát. Bodnár Sándornc vezető óvónő irányításával négyen látják el a gyerekek körüli teendőket. Felvételünk: szabadfoglalkozáson készült. (Jávor László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom