Kelet-Magyarország, 1984. október (44. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

4 Kelet-Magyarország 1984. október 20. Telepicban R onald Reagan, az Egyesült Államok te­levíziós elnöke zavar­ba ejtő egyértelmű­séggel veszítette el első tele­víziós vitáját Walter Monda- le-lal szemben. Kis politikai hökkenet után most sokan azt várják, s talán nem is alaptalanul, iiogy a vasárna­pi második tv-vita ennek a választási finisnek a legfonto­sabb eseményévé, netán for­dulópontjává válik. Hogyan veszíthetett el egy ilyen igazán méretre szabott vetélkedőt Reagan, akinek kommunikációs készsége | csöppet sem legenda, hanem ! | éppenséggel a konzervatív kormányzat egyik fontos po­litikai hatáseszköze volt az elmúlt négy évben? Hogyan veszíthetett Mondale-lal szem­ben; akinek jellegtelen külle­me. színtelen hangja, s több­nyire szürkékből álló politi­kai palettája egyáltalán nem látszott alkalmasnak egy ilyen próbatételre? Ai egyik magyarázat az le­het. hogy az elnöknek soha­sem volt erőssége az „egye­nes adás’% s általában a nyil­vánosság előtti szabad be­széd, legyen az sajtóértekez­let, vita, tv-interjú. Elnök­ként Reagan ritkábban tartolt : sajtóértekezletet, mint bár- í mely legújabbkori elődje. Va­lamikor a tengerészgyalogo­sok bejrúti szálláshelyének felrobbantó sa. után a fehér házi wszellem őrség” — Ba­ker, Meese és társaik — egye- | nesen megtiltotta Reagannak j a válaszadást alkalmilag oda- I vetett újságírói kérdésekre, > S mivelhogy az ilyen alkalmi | I válaszokban talált, pontatlan- fc 1 ságok és elszólások álapján I I előbb csak cikkek, majd ta- g | nulmányok és könyvek jelen- g tek meg, amelyek nem a leg- E jobb fényben tüntették fel az | elnököt. i A demokrata politikus fők­ben most sem az okozza u vérpezsdítő izgalmat, hogy Mondale „mélyebb, szelleme­sebb, jövőre orientáltabb” vi­tatkozónak bizonyult az első vitában. A volt alelnök olyan rossz sajtót kapott az azt megelőző hetekben, hogy a kellemes meglepetéshez ruti­nos intelligenciája éppen ele­gendőnek bizonyult. Sikeré­nek értékét stábja abban lát­ja, hogy belpolitikai vitában született, vagyis a kormány­zati tevékenység olyan terü- | létén, ahol most minden lát­ható jel a hatalmon levőknek kedvez. Nem így a második vita té­májában, amely az Egyesült Államok külpolitikája körül forog majd. A hazafias bűz- galomtól kissé kába republi­kánus pártbürokrácia kivéte­lével alig van Amerikában lolitikai igényű réteg vagy •söpört, amelynek tagjai ne udnák: Reaganék külpoliti­kai teljesítménye védhetetlen. A KGST 39. ülésszaka Havannában Október 29—31. között Ha­vannában tartják a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 39, ülésszakát. Az ideiglenes napirend sze­rint az ülésszak résztvevői megvitatják, hogy a júniusi, moszkvai értekezlet határo­zatait miként lehet átültetni a gyakorlatba. A tagállamok megvizsgálják a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének módját a KGST-n kívüli or­szágokkal — mondotta Rod­riguez. A tanácskozáson a tagálla­mokon kívül megfigyelőként részt vesz Jugoszlávia, L.aosz, Afganisztán, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Angola, Etiópia, Mozambik, Mexikó és Nicaragua. Első al­kalom, hogy ilyen szintű ta­lálkozót Európán kívül ren­deznek. A KGST és Latin- Amerika gazdasági kapcsola­tainak erősítése érdekében az ülésszakra meghívót kapott két regionális gazdasági szer­vezet is: az ENSZ latin­amerikai Gazdasági Bizottsá­ga (ECLA) és a Latin-ameri­kai Gazdasági Rendszer (SE- L.A) — közölte sajtóértekez­letén Carlos Rafael Rodri­guez. Andrej Oromiko Moszkvában megbeszélést, folytatott IJTártk Aziz iraki miniszterelnök-belycttessei, külügyminiszterrel. TÁR1K AZIZ TANÁCSKOZÁSA MOSZKVÁBAN Munkalátogatását befejez­ve pénteken elutazott Moszk­vából Térik Aziz, az Iraki Köztársaság miniszterelnök- helyettese, külügyminiszter. Térik Aziz csütörtökön ér­kezett a szovjet fővárosba, s egynapos ott tartózkodása so­rán megbeszélést folytatott Andrej GromikóVal, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnö­kének első helyetesével, kül­ügyminiszterrel. BEFEJZÖDTEK HONECKER FINNORSZÁGI TÁRGYALÁSAI Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke hivatalos finnországi látogatásának be­fejeztével pénteken délután visszaérkezett Berlinbe. Az NDK államfője Mauno Koi- visto finn köztársasági elnök meghívására tett négynapos hivatalos látogatást Finnor­szágban. Brit—olasz kormányfői tárgyalások tLondonban. A képen: Margaret Thatcher miniszterelnök a tárgyalások előtt kö­szönti vendégét, Bettino Craxi olasz kormányfőt. SPANYOL-FRANCIA MINISZTERI TALÁLKOZÓ Spanyol—francia minisz­teri találkozó kezdődött pén­teken Barcelonában. A ta­nácskozáson, a két ország külügyi, gazdasági, mezőgaz­dasági és ipari miniszterei vesznek részt. A tárgyaló felek áttekintik a két ország kapcsolatainak helyzetét, a korábbi — ha­sonló szintű megbeszélésen hozott — döntések végrehaj­tásának menetét. Különös fi­gyelmet szentelnek a terro­rizmus elleni közös fellépés­nek, az összehangolt politi­kai és rendőri akcióknak. I gen hasznosnak és konstruktívnak ne­vezte Klaus A. Shalg- ren, az ENSZ EGB főtitkára azt a kelet—nyugati gazda­sági kérdésekkel foglalkozó konferenciát, amelynek ezút­tal Budapest és Becs volt a színhelye. A Magyar és az Osztrák Közgazdasági Társa­ság meghívására 18 ország­ból mintegy 60 közgazdász vett részt az utóbbi időszak­ban e témában rendezett egyik legrangosabb esemé­nyen. A tanácskozás célja nem titkoltan az volt, hogy indulatoktól, érzelmektől mentesen értékeljék az e kapcsolatokban rejlő kölcsö­nös lehetőségeket, és mutas­sanak rá a lehetőségek meg­valósítását gátló tényezőkre. Bizonyos mértékig egyébként jelképesnek is tekinthető, hogy Magyarország és Auszt­ria vállalta a rendezvény megszervezését és lebonyolí­tását, bizonyítva ezzel is azt, hogy a méreteiben kicsiny, eltérő társadalmi rendszerű országok nagyon érdekeltek a kelet—nyugati kapcsolatok bővítésében, a nemzetközi helyzet normalizálásában. A tanácskozáson az egyik központi kérdés volt a ke­let—nyugati kereskedelem jövője. Egyes résztvevők vé­leménye szerint a hatvanas évek végén, a hétvenes évek­ben tapasztalt növekedési ütem nem ismételhető mega 1 övetkező időszakban a ke­let—nyugati kereskedelem­ben. Ezt az állítást a többi között azzal indokolták, hogy a világgazdaság fő fejlődési irányvonalai a jövőben elke­rülik majd az „öreg konti­nenst” és a világkereskede­lem növekedési központi:) egyre inkább a Csendes-óce­án keleti partvidékére — Tá- volt-Keletre, így a Szovjet­unióban Szibériára, azUSA- ban a nyugati részekre, Kí­nára, Japánra — tevődik át. Mások viszont úgy érveltek, hogy a következő években ismét dinamikusan fejlőd­hetnek majd e kapcsolatok, mert a politikai tárgyaláso­kon a józan ész kerekedik felül, a tőkés országokban enyhül a recesszió és egyes KGST-országokban tovább csökkennek a pénzügyi fe­szültségek, s a gazdaság fej­lődése meggyorsul. Kedvező kiindulási alap­nak tekintették a szakem­berek azt a tényt, hogy a szocialista országoknak 1982- ben aktívumot — folyó ára­kon számítva mintegy 400 millió dollárnyi összeget — sikerült elérniük a kelet— nyugati kereskedelemben. Az exporttöbblet 1983-ban en­nek már mintegy tízszeresét tette ki, s az idei esztendő első nyolc hónapjának ada­tai alapján úgy tűnik, hogy 1984-ben is hasonló nagysá­gú aktívum járul majd hoz­zá a szocialista országok nyugati adósságállományá­nak mérsékléséhez. Ezt a szocialista országok igen bonyolult külső felté­telek — csökkenő kereslet a tőkés piacokon, a távol-ke­leti országok előretörése, a korábbinál nagyobb protek­cionizmus stb. — mellett ér­ték el a fejlett tőkés orszá­gok piacain. Ugyanakkor a statisztikai adatok arra is rámutattak, hogy az -aktí­vumban nagy szerepet ját­szottak és játszanak a szo­cialista országok csökkenő vásárlásai. Az utóbbi há­rom esztendőben a tőkés or­szágokból származó import folyó áron számítva gyakor­latilag változatlan maradt. Ez a tény egyúttal jelzi azt, hogy a szocialista or­szágok exportjának szerkeze­te az utóbbi években keve­set változott. A kivitel há­romnegyed részét nyersanya­gok, fűtőanyagok és élelmi­szerek teszik ki, a feldolgozó ipari termékek részesedése alig 25 százalékos, miközben a gépek és berendezések ará­nya az összeadásokon belül alig éri el a hét százalékot. Ez az exportszerkezet gya­korlatilag lehetetlenné teszi az eladások számottevő bő­vítését, arpi pedig előfeltéte­le a tőkés országokból szár­mazó vásárlásoknak. A kölcsönös szállítások — ezen belül is a szocialista or­szágok exportjának — bőví­tésében fontos szerepet tölt­hetne be a mostaninál sok­kal nagyobb szabású techno­lógiai transzfer. Ezzel kap­csolatosan Marjai József mi­niszterelnök-helyettes a kon­ferenciát megnyitó beszédé­ben emlékeztetett rá: „el kell ítélnünk, hogy egyes orszá­gok a technológiai kereske­delmet mesterséges eszkö­zökkel korlátozzák. Nyilván­való, hogy korlátozó eszkö­zökkel a kelet—nyugati kap­csolatok egyetlen kritikus pontját sem lehet feloldani. Valódi megoldást a kiegyen­súlyozott kapcsolatok jelen­tenek. Magyarország a maga részéről ilyen kapcsolatok ki­alakítására törekszik.” Szó volt a kölcsönös bizal­mat erősítő intézkedések kö­zös kidolgozásáról is, amely különösen sürgető olyan kö­rülmények között, amikor a világkereskedelemben nő a protekcionizmus és egyre több a mesterséges akadály. Ilyen bizalomerősítő intézke­désnek nevezte Oleg Bogo­molov szovjet közgazdász az érdekelt felek előzetes kon­zultációját kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi kérdé­sekről, amelyeket bizonyos országok terveznek és meg­valósításuk akadályozza a vi­lágkereskedelem normális működését. Felvetette to­vábbá, hogy mind a szocia­lista, mind a tőkés országok­nak hasznos lenne az együtt­működés u nemzetközi pénz­ügyi rendszer hatékony re­formja érdekében, valamint az, ha normalizálódna a vi­szony a KGST és a Közös Piac között. F. A. Negyven éve szabad Debrecen A város madártávlatból. A Vörös Hadsereg útja a református nagytemplommal. (MTI fotó: Oláh Tibor felvételei — KS) Szovjet repüiősemlékmű a Petőin téren. (Folytatás az 1. oldalról.) porttermékek felett. Gyak­ran érkeznek hozzánk ven­dégek nemcsak az ipari, me­zőgazdasági üzemekből, ha­nem a párt-, állami és tár­sadalmi szervektől is. Az általános és középisko­lákban széles körű levelezést folytatnak a pajtások a Szovjetunió legtávolabbi vi­dékeire is. A barátságról el­nevezett Druzsba klub pe­dig a szovjet népek irodal­mát. művészetét, az egysze­rű emberek gondolatvilágát hozza közelebb a filmek, elő­adások, bemutatók, kiállítá­sok révén az érdeklődőkhöz. (t. k.) Nigéria csökkenti olajárát A Norvégia és Nagy-Bri- tannia által a héten elindí­tott olaj árcsökkentési hul­lám elérte a kőolajexportáló országok szervezetét (OPEC) is. Nigéria bejelentette, hogy hordónként 2 dollárral csök­kenti olajának árát. Ezzel egyoldalúan megszegte a szervezetnek az árakra vo­natkozó szabályozását. Tam David-Wesit nigériai kőolaj- és energiaügyi mi­niszter az olajtermelés és az exportból eredő árbevétel további csökkenésének meg­akadályozásával indokolta kormányának döntését. Nigé­ria elismeri az OPEC-ceí szemben fennálló kötelezett­ségeit, de az ország érdekei mindennél fontosabbak — hangsúlyozta a nigériai mi­niszter sajtótájékoztatóján. Az ország ezentúl minőségtől függően hordónként 27—28 dollárért kínálja olaját. Budapest és Bécs üzenete megalakulhatott az ideigle­nes kormány. Az alföldi nagyvárost ma kétszázezren lakják. 1944. október 19-én szaba­dult fel Debrecen, ahol két hónappal később összeült az ideiglenes nemzetgyűlés, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom