Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 19. Tetőcsere Felújítják a szakorvosi ren­delőintézet tetőszerkezetet Nyírbátorban. A munkát — mely 2 millió 400 ezer forint­ba kerül — szeptemberben kezdi és év végére fejezi be a SZAÉV. A hírnek örülnünk kellene, ha régi épületről lenne szó. A szakorvosi rendelő azonban mindössze nyolcéves: 1976-ban készült el az akkor még ki­tűnőnek tartott NEOACID-szi­geteléssel. Hetek alatt kide­rült, hogy — sok más épület­hez hasonlóan — itt sem vált be ez a szigetelés. Már 1976-ban beázott az épület. S bár rendszeresen ja­vítgatták, toldozták-foldozták a tetőt, nem sikerült a hibát megszüntetni. A nyirbátonak végül az Építőipari Minőség­ellenőrző Intézethez fordultak, mely vizsgálatot tartott a helyszínen s megállapította: a tetőszerkezetet ki kell cserél­ni. Mivel e nem várt feladat túlságosan nagy kiadást je­lent, több vállalat is a város segítségére sietett. A NYIR- TERV ingyen készítette el a felújítás tervét, s ugyancsak térítés nélkül vállalta a mun­ka bonyolítását a megyei be­ruházási vállalat. A 2 millió 400 ezer forintos költségből részt vállalt a megyei tanács, míg 400 ezer forinttal az épü­let és a felújítás kivitelezője: a SZAÉV is hozzájárult a kia­dásokhoz. Egyben ígéretet tett rá, hogy év végére befejezi a tető cseréjét. Hová jutott, merre tart a város? Zöld folyósén a centrumig OTP-ház — szolgáltatósorral Alig több, mint esztendeje még aprócska, földhözragadt házikók sorakoztak a város szívében, a Zrínyi utcában, ahol hamarosan egy 21 laká­sos OTP-ház alapozását kez­dik meg. A szövetkezeti laká­sok szomszédjában kap helyet az új épület, melynek költsé­geiből részt vállal a városi ta­nács is. A földszinten ugyan­is szolgáltatósort alakítanak ki. Létesül itt egy MODUL- szerviz, mely mellett négy kis bolthelyiséget rendeznek be elsősorban szolgáltató-, s ja­vítóműhelyek céljára. A Sza­bolcs megyei Állami Építőipa­ri Vállalat várhatóan a jövő év elején kezdi az építést, alagútzsalus technológiával. A kulcsátadást 1986-ra Ígérik az építők. Néhány évtizede még csak jelentéktelen kis pont volt az ország térképén Nyírbátor. A zenei napok programsorozata, a nemzetközi zenei tábor, vagy az alkotóház — ahol esztendőnként tucatjával for­dulnak meg neves hazai és külföldi alkotóművészek — nemcsak Magyarországon, de határainkon túl is ismertté tették Nyírbátor nevét. Kü­lönösen az elmúlt évtizedben fejlődött rohamléptekkel a település. Hogy hová jutott, s a következőkben mi min­dent szükséges még megvaló­sítani — erről tárgyalt au­gusztus végén a városi párt- bizottság. Új lakó­negyedek — Rá sem lehet ismerni — mondja, aki pár esztendeje nem járt Nyírbátorban. Aki a császári úton érkezik meg a településre, először azon csodálkozhat, hogy a másutt megszokott sivár külváros látványa helyett zöld folyo­són közelítheti meg a centru­mot. Hamarosan ilyen lesz valamennyi bevezető út Nyír­bátorban. Az igazi meglepetés viszont csak ezután következik. Hi­szen tíz év alatt fölépült itt több, mint ezerötszáz lakás, s tucatjával bújtak ki a föld­ből a családi házak is. Csak az ötödik ötéves terv idősza­ka alatt új lakónegyedek szü­lettek: mint a Fáy, a Váci. vagy a Zrínyi utcai lakótelep. A város új büszkeségeit még hosszan sorolhatnánk: az öt új játszótértől a Szabad­ság téren létesült korszerű szolgáltatósoron át a 16 tan­termes iskoláig. A várossá nyilvánítás óta nagyot lépett előre a telepü­lés ipara és mezőgazdasága is. Ez idő alatt csökkent a Nyírbátorból megyénkén ki­Velemi remekek kicsinyeknek Faragott lovas szekér, libikóka, forgó, mászóka. Egyelőre ez a négy játék került végle­ges helyére kőha- jításnyira a város- központtól, a Zrí­nyi utca és a Sza­badság tér sarkán épült 72 lakásos ház belső udvarán. Itt akár egy igazi kis gyermekpara­dicsomot is vará­zsolhatnak — né­mi összefogással — a nyírbátoriak. Ma még ugyanis sivár környezetben áll­nak a játékok, me­lyek igazi remek­munkák: velemi fafaragók keze munkáját dicsérik, koknak augusztus örülhetnek a kicsinyek. Még az idén padokat helyeznek el a parkban. Már megrendel­ték — szintén Velemről — az ötödik játékot: a faragott pávamászókát, mely ugyan­úgy egyedi darab lesz, mint a már helyére került másik A játé- végétől négy faragvany. S ami ren­geteg tennivalót ad majd: élő sövény telepítése a park körül, fák, virágok ültetése, rendben tartása. Mindehhez pedig szükség lesz a környék lakóinak segítségére is. Ké­pünkön: így működik a lovas szekér. (Jávor László felvé­tele) vülre ingázók száma — vi­szont ma már a helybeliek mellett 2500 környékbeli em­ber dolgozik itt. A város te­rületén 1200 háztáji és kise­gítő gazdaság működik. Az itt termő zöldség-gyümölcs­félékből jut a helyi boltokba is. Ellátás — gondokkal Városiasodik az ellátás, amit sürget, hogy tíz év alatt háromezerrel nőtt a népes­ség Nyírbátorban. Ma már két új ABC-áruház várja a vásárlókat, nyílt vas-műsza­ki, illatszer, üveg-porcelán bolt, s korszerű piaci pavilon­sor is. Megújult a Kakukk étterem, létesült egy bútor- szaküzlet, s húsboltot nyitott itt a termelőszövetkezet. A lakosság ellátásával alap­vetően nincs gond — de az ide látogató vendégek foga­dásával igen. Jelenleg az ide érkező turisták, látogatók fi­zetővendég-szobákban száll­hatnak meg. Süugető lenne egy szálloda építése, de ez csak a távolabbi jövő tervei­ben szerepel. A területet ugyan kijelölték erre a célra, ahol elsőként modern étte­rem-presszó alapozását kez­dik majd meg. Bár egyre nagyobb az ide­genforgalom, a vendéglátás feltételeinek javításánál egye­lőre fontosabb feladatok is vannak. A tennivalókat hosszan so­rolhatnánk. Például: még mindig zsúfoltak a tantermek — így indokolt lenne egy újabb iskola építése. Aggasz­tó hiányosság, hogy nincs a városnak megfelelő művelő­dési otthona, s például gép­kocsiszervize sem. A mindennapok bosszúsá­gait szaporítja, hogy szűkös a telefonhálózat, megoldatlan a helyi tömegközlekedés, ke­vés a szilárd burkolatú út, s a járda. A szűkös anyagi le­hetőségek miatt ezekkel a gondokkal még sokáig szá­molni kell. Á mindennapok bosszúságai Pedig a lakosság is önkén­tes munkájával milliókat tesz le évről évre az asztalra. A bátoriak lelkes segítőkészsé­gének legnagyobb eredménye, hogy tavaly kategóriájában első helyezést ért el a város társadalmi munkában. A szo­kásos parkosítások, terepren­dezések mellett olyan felada­tokból vették ki részüket az itt élők és dolgozók, mint például az úszómedence épí­tése, melynek költségeihez sokan téglajegyek vásárlásá­val is hozzájárultak. Csak az idén többek közt a zöld fo­lyosó kialakításával, mintegy 1700 négyzetméter járda épí­tésével, vagy a sporttelep belső rendezésével közel 6 millió forintos értéket terem­tettek. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Megszépül a református műemléki templom Valamikor tűz­vész és földren­gés pusztította. Véres csaták, há­borúk tanúja volt, mégis épségben vészelt át fél év­ezredet. Az idén már ötszáz éves a nyírbátori refor­mátus műemléki templom. Az év­forduló ünnepsé­geire készülődve láttak hozzá az idén a külső hom­lokzat felújításá­hoz a Mátészalkai Építőipari Szövet­kezett szakembe­rei, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség irányí­tásával. A 2 millió 300 ezer forintos munkát szeptem­ber 30-ra fejezik be. Ám ahhoz, hogy teljes egé­szében felújítsák az épületet, több millió forint, s egy-két év szükséges. Jövőre az eredeti tetőszerkezet helyreállítása ad tennivalót, mintegy 2 milliós ráfordítással. A mun­ka harmadik ütemében pe­dig az épület belső rekonst­rukciója történik majd meg. Erről a feladatról egye­lőre csak elképzelések van­nak. S hogy a nyírbátori re­formátus műemléki temp­lom rendbe hozása, megóvása nemcsak a bátoriak ügye, bizonyítja ezt, hogy az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség, a megyei és a városi ta­nács mellett jelentős összeg­gel járult a felújításhoz az Állami Egyházügyi Hiva­tal. Sőt segített a nyírbátori református egyház is. Gyűj­tést indított erre a célra, s ennek keretében — felekezeti hovatartozás nélkül — min­denkitől elfogadnak hozzá­járulást. Az évforduló tiszteletére október második felében tu­dományos felolvasó ülést rendeznek a városban. A programban szó lesz a közép­kori templomépítészetről, il­letve a kálvinizmus elterje­déséről a Nyírségben. E ren­dezvényhez kötődve a kö­zépkori templomokról készí­tett fotók és grafikák kiállí­tása nyílik meg a tudomá­nyos ülés helyszínén: a ta­nácson, a kerengőben. Az öt­száz éves templomban pedig az egyház kincseiből ren­deznek bemutatót, ahol bib­liaritkaságoktól a kereszte­lőedényekig sok érdekesség kerül majd közönség elé. Csúcsforgalom a Tüzépen Kelendő a mosott szén Befejezéséhez közeledik a tüze­lővásárlási csúcsforgalom a TÜ- ZÉP-telepen. A tüzelőutalványo­kat ez évben március 20-tól szeptember 30-ig lehet beváltani, így a legtöbben még a nyáron megvették a fűtőanyagokat. Az új nyírbátori telepen — mely ta­Puszta vodka, drágábban A vendégek virslit, mustárt, zsömlét és üdítőt kértek. Kifi­zették a számlát, majd — a bolt­vezető nagy meglepetésére — ahelyett, hogy hozzáláttak volna az evéshez igazolványt halásztak ki a zsebükből. Ellenőrök voltak, akik próbavásárlásra tértek be a büfébe. FILLÉRES TÉVEDÉSÉRT — EZRESEK A Kossuth utcai falatozó­ban — sajnos — nem volt eredménytelen a vizsgálat. Mint kiderült: harminc fil­lérrel többet számolt az ela­dó. Szemet szúrt az is, hogy hiányos ártájékoztatás füg­gött a falon. A hamis számo­lásért nem maradt el a bün­tetés: 2800 forintot róttak ki a tanács szabálysértési cso­portján a figyelmetlen bol­tosra. A falatozó vezetője fel­lebbezett. Ez az eset is igazolja: szük­ség van a vendéglátóhelyek és boltok rendszeres ellen­őrzésére Nyírbátorban. A ta­nács városgazdálkodási osz­tályának dolgozói tíz társa­dalmi ellenőr segítségével rendszeresen vizsgálják: csor- bul-e valahol a fogyasztók ér­deke. A pontos számolás, mé­rés ellenőrzése mellett nézik azt is, hogy például mennyi­re tiszta a környezet, vagy mi van a pult alatt. /. ? Akár tömeges ételmérgezés is történhetett volna év ele­jén a városban, ha az ellen­őrök nem fedezik föl, hogy Elszámolta az árat... a boltokban Ellenőrzés ek lejárt szavatossági idejű fel­vágott került a pultra a Baj- csy-Zsilinszky utcai húsbolt­ban. Közel egy kilogramm volt a kétes frisseségű sza­lámiból. Mindez a számlák ellenőrzése során derült ki. PULTON A HÁZI SZALONNA A hentesboltban — ahol ed­dig meg soha nem találtak kifogásolnivalót az ellenőrök — ezúttal fény derült egy másik visszaélésre is. Három és fél kiló paprikás szalon­na volt- az üzletben, melyről a hentes nem tudott számlát mutatni. A boltvezető saját készítésű szalonnát árult az üzletben. A vizsgálat során a szalámit és a szalonnát is kivonták a forgalomból, egy­úttal szabálysértési följelen­tést tettek a hentes ellen Négyezer forintra bírságolták a szemfüles kereskedőt. FEJBEN SZÁMOLT A FELSZOLGÁLÓ Egyszerre két szabálysér­téssel is találkoztak a Bátori étteremben az ellenőrök, akik próbavásárlásra tértek be ide. Egy-egy fél deci konya­kot, illetve szilvapálinkát rendeltek, egy-egy pohár pezsdítővizzel. A felszolgáló „nagyvonalúan” fejben szá­molta össze az árat. Egy kicsit elszámolta magát, mivel ke­reken harminc forintot kért, egy forint 90 fillérrel többet a kelleténél. A bajt csak te­tézte, hogy elfelejtett szám­lát adni. Belenéztek az étterem köny­velésébe is az ellenőrök, s meglepődve tapasztalták, hogy literenként 43 forinttal magasabb áron kínálják a Puszta vodkát a megengedett­nél. A boltvezető arra hivat­kozott: nem tudta, hogy nem a kipalackozott vodka árát kell a kalkulációban alapul vennie. Ezért 4 ezer forint bírságot vetettek ki rá, míg a felszolgálót 3 ezer 800 forint fizetésre kötelezték. ★ Erre az évre a tanács vá­rosgazdálkodási osztálya negyven vizsgálatot terve­zett, melyek közül eddig 27-e,t tartottak meg. Sajnos már eddig is több szabálysértéssel találkoztak, melyekért kevés híján 15 ezer forint bírság­gal sújtották az elkövetőket. valy októberben nyílt meg a vá­ros szélén — az idén eddig 60 ezer mázsa szén és 20 ezer mázsa fa fogyott el. Az év első felében gond volt a minőséggel. Nem jött elegendő mosott szén, ezzel szemben — főleg májusban és júniusban — nagy mennyiségű poros, sáros szén érkezett, a,mit nem szívesen vásároltak. A nyárihoz viszonyít­va ezekben a hetekben sokat ja­vult a minőség. S ez annak kö­szönhető, hogy a Borsod megyei Szénbányák területén munkába lépett a berentei szénmosó, így a beérkező szenek jó része már portalanított, s meddőt sem tar­talmaz. Érthető hát, hogy a vá­rosban és környékén legszíve­sebben a berentei mosott szene­ket vásárolják, de viszik a jó minőségű sajómercsei dió-, koc­ka- és darabos szenet is. Esztendőnként a telep átlago­san ezer mázsa kokszot forgal­maz, melyből most is van raktá­ron. Tűzifából van elegendő. Ez a tüzelőanyag nagy rönkökben ér­kezik a TÜZÉP-re. A fát részben a telep saját fűrészgépével, rész­ben fűrészelő kisiparos segítségé­vel darabolják föl. Munkában a tüzifa-fűrészelö gép a TÜZÉP-telepen. (J. L. felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom