Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. szeptember 20. Af A Szabolcsi műsor a Petőfin Rendkívül érdekesnek ígérkezik az a szabolcsi témájú rádióműsor, ami ma, csütörtökön 13,00 óra­kor a Petőfi hullámhosz- szán hangzik el: „Átkép­zésen” címmel a nyíregy­házi stúdió riportjában (Haskó József mikrofonja segítségével) sokáig orszá­gos viszonylatban egyedül­álló gazdaságpolitikai pél­da eredménye bontakozik ki. Ugyanis hosszú ideig a volt záhonyi bőrdíszmű­üzem és a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár összefo­gása kínálta egy új lehe­tőség kiaknázásának pél­dáját. A profilváltás, a „kapun belüli munkanél­küliség” megszüntetése, a szakmai átképzéshez nyújtható anyagi támoga­tás igénybevétele — ez a járható útja annak, hogy egy gazdaságtalanul ter­melő kisüzem eddigi arcu­latát meg lehessen változ­tatni, mégpedig anélkül, hogy a megszűnő üzem dolgozóit él kelljen bocsá­tani. Különösen lényeges az ilyen megoldás keresé­se ott, ahol a helyi lakos­ság számára a munkaalka­lom megteremtése társada­lompolitikánk ranglistáján első helyen áll. A recept egyszerűnek látszik: a munkaalkalmat kínáló ci­pőgyár saját üzemegysé­gének nyilvánítja a záho­nyi üzemet, s az eddig bőrdíszművet gyártó dol­gozókat a cipőkészítésre képzi át. Nos ha ez ilyen egyszerű dolog, akkor mi­ért megy ma is ritkaság- számba az ilyen folyamat? Erről és a szabolcsi mun­kaerő-szolgálati irodák ténykedéséről lesz szó eb­ben az okkutató riportmű­sorban. (sz) A mezöladányi élelmiszer-háztartási bolt havi átlagban 440 ezer forint áruforgalmat bonyolít, amely jelentős részben alapvető élelmiszerek, háztartási cikkek és ruhaneműk ela­dásából teyődik össze, (cs.) Tudományos tanácskozás — érdekünkben Orvosok, a belgyógyászat szabolcsi, borsodi, hevesi és Hajdú-Bihar megyei szakte­kintélyei tanácskoznak két napon át — csütörtökön és pénteken — Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Há­zában. A közel 60 előadást, referátumot kórházi és ren­delőintézeti szakorvosok tart­ják: ismertetik gyógyító és kutatómunkájuk egyeszten- , dős eredményeit, a belgyó­gyászat különböző ágazatai­ban megtett útról adnak szá­mot, cserélik ki tapasztala­taikat. Az előadások latin nyel­vű orvosi szakkifejezések­kel sűrűn „megtűzdelt” cí­a határ? (i.) Miért drága a zöldség? Idén sokat beszéltünk a zöldségről. Nem is ok nélkül, mert az árak mint az űrhajók, a csillagokat közelítették. S ha tudjuk is, hogy időjárás mindig van, s ha természetesen tudjuk azt is, hogy a szelek járása, az eső mennyisége rend­kívüli mértékben befolyásolja az árakat, alighanem azok­nak van igazuk, akik azt mondják: kár lenne mindent az égiekre fogni. Hogy ez mennyire így van, igazolja a minisztérium erő­feszítése, amivel az árakat felverő közvetítő kereskedel­met akarná megfékezni, hi­szen sok helyütt a viszontel­adók szervezettsége immáron valamely maffiához kezd ha­sonlatossá lenni. Hatalmas, a vevőik által megfizettetett hasznot vágnak zsebre, anél­kül, hogy termelnének, vagy a háziasszonnyal közvetlen eladói kapcsolatba kerülné­nek. Nem is látta az árut Korántsem hihetetlen 3 történet, amit a vezető be­osztású agrármérnök mesélt: Vaskerítés A Kelet-Magyarország 1984. szeptember 2-i számában megjelent „Vaskerítés cse­csemőknek” című cikkével kapcsolatban a következő tá­jékoztatást adjuk. Az intézet Sóstófürdőn, nagyrészt szabad erdővel ha­táros területen áll, illetve ut­cafrontúnk forgalmas úttest­re néz. Kerítésünk karbantar­tása mind a gyermekek, mind vagyonvédelem szempontjá­ból fontos. Kell és van mit védenünk! Száznegyven családjától el­szakadt kisgyermeket, az őket gondozó főleg fiatal lányokat, asszonyokat, nővérszállást, , szép parkot, jól felszerelt ját­szóudvarokat. Az eredeti kerítésünk 20 év­vel ezelőtt, 1964—65-ben épült, az akkor frissen feltöl­tött mocsaras területre. Az eltelt idő alatt erősen meg­süllyedt, az 1,5 m-es festett drótkerítés egyharmada föld alá került. A föld feletti ré­sze pedig nagyon megrongá­lódott a hívatlan betolakodók miatt is. Szakaszosan 4 éve végezzük a felújítását. A munka nagy részét az intézet dolgozói és a város szocialista brigádjai társadalmi munkában végez­ték. A kivitelezés rövid idő alatt elkészült. Az utcai gya­logosközlekedésben csupán 1—2 napig okozott kisebb kellemetlenséget, összességé­ben pedig 1 hónapot vett igénybe. A kerítést 1 méter­rel beljebb helyeztük el, így az építkezés a régi kerítés | védelme alatt folyt, a járó­— Tudok esetet, amikor két telefonnal (ezek közül egyik sem az ő zsebét ter­helte), valaki súlyos ezrese­ket keresett, és nem is csak egyszer. Az első hívás egy megszorult termelőtől szár­mazott, aki közölte, hogy egy vagon paradicsomon akarna túladni, s kénytelen volt tu­domásul venni a lehető leg­alacsonyabb árat, amit em­berünk ajánlott, mert futott a pénze után. A másik telefo­náló egy felhasználó volt, akinek kellett a paradicsom, s szorultságában a legtöbbet kényszerült fizetni érte. A közvetítő nem is látta az árut, csak a pénzt vágta zseb­re ... Ilyen, és hasonló történet­tel nyilván még sokan szol­gálhatnak. De nem is ez a lé­nyeg. Inkább az, hogy való­színűleg itt is igazuk van azoknak, akik úgy gondolják: a viszonteladás, noha nagy károkat okoz, korántsem az első szárríú árfelhajtó ténye­ző. Abba pedig most ne is merüljünk el, hogy mekkora apparátus kellhet majd ah­hoz, hogy a nemkívánatos személyeket kitilthassuk a zöldségpiacról. Többletből hiány Az igazsághoz talán köze­lebb kerülünk azzal az eset­tel, amikor a nagy termelő- szövetkezet inkább beszántot­ta paprikáját, mintsem a pi­acra vigye. A felvásárlási árért még csak leszedni sem volt érdemes, hiszen a magas termelési költségek nem tet­ték' ebben érdekeltté a szö­vetkezetét. így aztán a több­letből hiány lett a piacon, s amiből kevés van, annak az ára magasabb. Országos gondról van szó, de természetesen helyiről is, amin csak részben enyhít va­lamit, hogy az ország drága piacai közt, az egyik legol­csóbb kétségtelenül a nyír­egyházi. Nézzük, gátat lehet-e vet­ni az áráradatnak? Nem is volt rossz... — A közvetítő kereskede­lemnek nálunk nincs szerepe — mondja Szikora Andrásné, a nyíregyházi tanács terme­lésellátás-felügyeleti osztá­lyának vezetője. — Az eladók többsége az őstermelőktől szerzi be áruját kis tételek­ben ... Korábban egyébként élt egy tanácsi rendeletünk is, ami kimondta: reggel kilenc óráig a magánkereskedő nem vásárolhat az őstermelőtől, de mivel ez ellentétben állt az akkori belker. rendelkezéssel, vissza kellett vonni. Pedig ez nem is volt rossz módszer... Ami a Zöldé riet illeti: ársza­bályozó, árleszorító szerepük csak bizonyos esetekben ér­vényesül. Most például (szep­tember első hetében; a szerk.) a dinnye árát vitték alacso­nyabbra. Kétségtelen — foly­tatta az osztályvezető —, a felvásárlási és az eladási ár között jókora a különbség, de innét nem látható, miből is tevődik ez össze. Hogy miért a nagy különb­ség? Talán segít a megoldás­ban két, hétvégi telkestől származó vélemény. Az egyik: — Megesik, hogy az állami kereskedelemnek nyolc forin­tért leadott árut másnap ugyanott tizenhatért vehet­tem volna meg. És a másik: — Kiszámítottuk, hogy a benzinköltséggel, a műtrá­gyával, az öntözéssel és a nö­vényvédő szerekkel oly ma­gasra nő a kiskertünkben megtermelt gyümölcs és zöld­ség önköltsége, hogy szinte nem. is érdemes beszállítani Kabalásról. Felhasználjuk magunk, ami pedig felesleges, elajándékozzuk a barátoknak. Fejenként több mint egy mázsa Termelő és vevő Nyíregy­házán is sziszeg, még ha nem is akkorát, mint az ország más tájékain. A gond tehát nálunk is égető. Hiszen Nyír­egyháza zöldség-gyümölcs fo­gyasztása tíz év alatt közel a kétszeresére nőtt, s 1983-ban meghaladta a 130 ezer má­zsát. Ha játszani akarunk a számokkal, azt is mondhat­juk: a csecsemőtől az aggas­tyánig fejenként több mint egy mázsa és harminc kilót fogyasztunk, kizárólag a ke­reskedelmi hálózatból. És ez önmagában nagyszerű, egész­séges dolog. Csakhogy, az egészséges táplálkozásnak ára van ... Következik: Lehetné • ol­csóbb a zöldség? Speidl Zoltán mei bizonyára éppoly kevés­bé érthetőek az olvasó, mint a medicina szakkérdéséit ugyancsak nem ismerő új­ságíró számára. A Magyar Belgyógyász Társaság észak­kelet-magyarországi szak­csoportjának évi tudományos ülését — amelyről lapunk­ban — mi sem természete­sebb — nem számolhatunk be a tudósítás részletessé­gével, mégis figyelemmel, érdeklődéssé! kíséri lapunk, hiszen az ilyen orvosi ta­pasztalatcsere, amint maguk a tanácskozás szervezői is vallják — a legkevésbé sem öncélú esemény: ugyanis ha kórházi, és rendelőintézeti szakorvosaink — most tör­ténetesen a belgyógyászok — szakmai épülését szolgálja, akkor a konferencia „ha­szonélvezője” a gyógyulá­sát orvosától (nagy tapasz­talatok, új ismeretek birto­kában lévő orvosától) váró beteg lesz. Ezzel a gondolat­tal, tehát nagy figyelemmel kísérjük Nyíregyháza, Má­tészalka, Sátoraljaújhely, Miskolc, Eger, Debrecen, Szolnok belgyógyászainak tu­dományos ülését. N em tudom, de valószí­nű liláskék, ilyenkor szeptemberben nyíló virágairól nevezhették el Kékszakállnak a Caryopterist, ezt 50—100 cm-es, ívesen le­hajtó veszöjű gömböjded cserjét. Az egész növény szürkén szőrös, Sóstón és a városközeli kertekben látha­tó. Talán azért is érdemel em­lítést, mert a legkésőbb vi­rágzó őszi díszcserjénk. Li­láskék virágai a levelek hó­naljában, kis bugákban nyíl­nak, s kedves színfoltjai az őszi kerteknek. A Kékszakáll hazája Északnyugat-Kína és Japán. Laza talajt, napos meleg fekvést kíván, s a száraz­ságot is jpl tűri. Erre bizo­nyíték az idei csapadéksze­gény ősz is. Ültetik kőedények­be és sziklakertekbe is. Igaz, hajtása kemény teleken ki­fagy, de ez a virágzást nem befolyásolja. A Nyírség több pontján található, s ez bizo nyitja, hogy éghajlatunkon, a homokos talajviszonyok között is jól érzi magát, szé pen díszük. SZABOLCSI KEZDEMÉNYEZÉS A kisegítő iskolák VII., VIII. osztályos (úgyneve­zett továbbképző tagozat) tanulóit kísérletképpen az idén — az egész or­szágban először Nyíregy­házán — kisiparosokhoz is kihelyeztek szakmai gyakorlatra — olvastuk a Kisiparos Újság augusztus 25-i számában. A kisipa­rosok szívesen vállalkoz­tak a kísérletre, hiszen örültek a tanulóknak. Másfél hónapja öt szoba­festőnél összesen hét, há­rom kárpitosnál egy-egy kisegítő iskolás ismerke­dik a szakma fortélyai­val. Kísérletünk fő célja, hogy a gyerekek megba­rátkozzanak az általuk vá­lasztott mesterséggel, s ha megállják a helyüket a két év alatt, és* elegendő betekintést nyernek a szakmába, maradjanak is a pályán, egyenesen foly­tassák tanulmányaikat szakmunkásképző iskolá­ban. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATSZERVEZÉS A Könyvtáros c. folyó­irat augusztusi számában a Móricz Zsigmond Me­gyei Könyvtár propagan­dával összefüggő tevé­kenységét elemzi Arató Antal. Egyebek közt meg­tudjuk, hogy a gyermek- könyvtár minden iskolá­ba rendszeresen eljuttatja a csoportos foglalkozá­sokra vonatkozó téma- javaslatát, valamint a szünidei és a szabad szom­batos programjavaslatát. A felnőtt részleg kapcso­latait tükröző különféle megállapodások közül a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társasággal ki­alakított kapcsolatot emeli ki. A könyvtár elérte, hogy a társaság a birtokában levő s hozzá folyamato­san érkező dokumentu­mokat (többnyire könyv­kereskedelmi forgalomba nem kerülő, belső haszná­latú kiadványokat) átad­ja a könyvtárnak. E mű­veket — természetesen ki­egészítve a könyvtári vá­sárlásokkal — az intéz­mény „védett” (prézens) ál­lományként kezeli, s a sza­badpolcos térben raktá­rozásukra külön „szakiro­dalmi sarkot” hozott lét­re. Irány a fal! A Zsiguli kifordult a tisz­tiklub elől a Bessenyei tér­re, onnan a Széchenyi utcá­ra, de alig ment jó pár mé­tert, nekivágódott egy lám­paoszlopnak, -onnan pedig a ház falának hajtott. A kocsi összetört —• húszezer forint körüli kár keletkezett — de a vezető épségben szállt ki belőle. Csak annyi baja volt, hogy előtte alaposan felön­tött a garatra. Az azonban mindenképpen tiszteletre méltó dolog volt, hogy a bal­eset után értesítette a rend­őrséget, s vállalta a követ­kezményeket is. Az eset február 2-án haj­nali két órakor történt Nyír-' egyházán, főszereplője pe­dig Ladányi Lajos 37 éves nyíregyházi lakos volt. La­dányi ismerőseivel a Fegyve­res Erők Klubjában szóra­kozott, ahová ismerőse 1600- as kocsijával mentek. Haj­nalig megittak két üveg vod­kát, s ekkor ült bele Ladá­nyi ismerőse kocsijába, amit néhány száz méter után ösz- sze is tört. Az ügyészség az ittas járművezetés mellett jármű önkényes elvételével is megvádolta, a bíróság azonban ez utóbbi vád alól felmentette, mert az eljárás során kiderült, hogy a kocsi — amelyiket Ladányi össze­tört — korábban az övé volt, s amikor eladta, olyan szer­ződést kötött a vevővel, hogy a kocsit ő is használhatja. Ezért volt nála a kocsi egyik kulcsa, s a jármű egyébként is az ő garázsában állt. A bíróság 6 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Ladá­nyi Lajost és 1 évre eltiltotta a járművezetéstől. Enyhítő körülményként értékelte őszinte, megbánó magatar­tását, az elkövetett cselek­mény utáni magatartását, s azt is, hogy két kiskorú gyer­mek eltartásához járul hoz­zá. Az ítélet jogerős. kelőket nem zavarta, az inté­zet védelme átmenetileg sem szűnt meg, s megszélesítésé- vel biztonságosabbá, nyugod- tabbá tettük a gyermekeink­kel itt sétáló gondozónők, a bejáró 120 dolgozónk, gyalo­gosok közlekedését. Jövő tavaszi tervünk, hogy a most befejezés alatt álló alacsony betonlábazat elé élő sövényt ültetünk, hogy tovább javítsuk a szükségvezérelte magasabb vaskerítés esztéti­kai hatását. Dr. Pethő Agnes igazgató főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom