Kelet-Magyarország, 1984. augusztus (44. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. augusztus 7. Nemzetközi úttörőtábor Csillebércen Huszonhárom országból, harminchárom gyermekdelegáció tölti a nyár szép napjait hazánkban. Az egyhónapos nemzetközi tábor először Csillebércen hirdeti a béke, a barátság, a nemzetközi összefogás nagy- szerűségét, ahol a külföldi gyerekek félezer, kiváló úttörőmunkáért kitüntetett magyar pajtással együtt gazdag sport- és kulturális- művészeti programban vesznek részt. A közös dalolást, táncot és kirándulást nem akadályozhatja meg a nyelvi távolság sem. Nem csupán egymás életével, kultúrájával ismerkedhetnek, hanem az ország különböző megyéibe szervezett látogatásokon, a közéleti személyiségekkel tartott találkozók alkalmával képet alkothatnak a különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű ország gyermekdelegációi hazánk béketörekvéseiről, poEgy angolai kislány. litikájáról, szociális és gazdasági eredményeiről. A nemzetközi úttörőtábor résztvevői augusztusban Zánkán, a magyar úttörők balatoni üdülővárosában üdüléssel zárják a vendégséget. Készül az agyagedény. Gyarmakbalasetak Unaloműzés tűzzel Az általános és középiskolákban június 15-én végre lelkerült a táblára a teljes szó: a VAKÁCIÓ és a napi feladatoktól vidáman szabaduló gyermeksereg már alig várja, hogy élvezhesse a nyár örömeit. Sokan már a következő napon beutalójukat szorongatva tolonganak a vonatok közül, mások edzőtáborba készülnek, vagy nagymama-nagypapa várja őket kellemes vidéki nyaralásra. A gyere- keket ezen idő alatt a felnőttek féltő gondoskodása veszi körül és pontosan tudják hol szabad fü- rödniük, merre tanácsos kirándulni, a biciklitúrák alkalmával milyen szabályokat kell betartani a közúton, merre veszélyes és merre biztonságos. Igen kis számban, de gyermekbaleset sajnos akkor is előfordulhat. ha felnőtt társaságában vannak a gyerekek, de a legtöbb baleset sajnos akkor következik be, ha a gyerekek egyedül töltik el a vakációt. Tavaly megyénkben a 3 nyári hónap alatt 548 gyermekbaleset volt — ezekre az Állami Biztosító 296 ezer forintot fizetett ki. Évről évre visszatérő problémát jelent a felelőtlen fürdőzés. Sok gyermek — szinte virtuskodásból — olyan bányatavakban akar hűsülni, melyeknek nemcsak a vize piszkos és káros az egészségre, de a tó fenekén levő veszélyes tárgyakba sokszor beakad az ott lubickoló keze-lá- ba. s ez minden nyáron komoly balesetsorozatot okoz. Szintén veszélyes a táblával tiltott helyen való fürdés, vagy a ... nemcsak világít, hanem ég is. Vagy inkább attól világit, hogy ég? Mert a magyarban nőm fontos lángolnia annak ami ég, csak addig problematikus a kérdés, amíg üszkös fekete lámpatestet pillant meg az a járókelő együtt látva a nyomát világításnak, égésnek és lángolásnak. A tűzijáték színhelye Nyíregyházán a Vécsey közben található, ahol a szép opá- los állólámpasort nyugodt szívvel nevezhetjük akár ízlésesnek is. Mitől akkor a sziporka? Attól a sziporkázónak egyáltalán nem nevezhető ötlettől, hogy a tejfehér búrák hőre lágyuló, mi több, lángra kapó műanyagból készültek. Maga a látványos folyamat úgy zajlik, hogy az egyik égő, mert több van benne, neki könyököl a jelző viharrakéta figyelmen kívül hagyása. Mindezeken kívül komoly gondot jelent az otthoni balesetek megelőzése is. Az egyedül hagyott gyermek sokszor olyan dolgokhoz nyúl, amelyről tudja ugyan, hogy veszélyes, de unaloműzésként ezzel üti el az időt: játszik a tűzzel, vegyészkedik és kísérletezik, elektromos berendezéseket piszkál meg és szed szét. . . Ezek megelőzésére célszerű a szülőknek előzetes napi programot csinálni a gyermek bevonásával : mivel töltse el hasznosan ciz id6jét. Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy számára a nyár pihentetően szép és élményekben gazdag legyen, hogy erőt gyűjt- hessen egy új tanév sikereihez, s mindebben a felnőtteknek is van feladatuk. Övni, védeni, figyelmeztetni, emlékeztetni kell őket: a nyárnak veszélyei is vannak. Az Állami Biztosító nyaranta a tanulóbiztosítás keretén belül — hiszen az mindenütt érvényes: otthon és iskolában, nyaraláskor és külföldi utazáskor, kiránduláskor és utazás közben — szinte minden gyermekbalesetről értesül. Leggyakrabban a kéz- és lábtörés fordul elő, mely sokszor az egész szünidőt megkeseríti. A legveszélyezettebb korosztály a 10—14 évesek tábora, mely arra int minket felnőtteket, hogy a nyolcadikat végzett fiaink és lányaink sem teljesen felnőttek még, szükségük van a gondoskodásra. foglalatnak, amitől az elolvad, \ szabad utat engedve az égő tel- I jes kihajolásának a hirtelen ke- / letkezett ablakon. i Ha fizikus lennék, már csak t papír és ceruza kellene, kiszá- 1 molni: hány kalória vagy joule J kell összesen a belobbanáshoz. / Egy bizonyos, valahogy össze *, gyűlik, különben nem éktelen- ' kedne ott egyik másik, feketén kiégve. A műanyag burkolat védelmében egy valamit: jobban állja a gyerekek parittyáit, mint az üveg. Azon apróságokét, amelyek „sűrűsége” a város ezen pontján a legna- , gyobbnak tekinthető. És a fia- » talság eme tömegéről jő tudni. \ hogy szabadon hozzáférhet az I oszlopok tövében a néhol csu- / pasz vezetékekhez ... (és) \ Szabálysértések — nyáron Vizes volt a fagyi Más kárán tanú! az okos — tartja a mondás. A valóságban persze ez nem egészen így van, mivel sokan nemhogy a más, de a maguk kárán sem okulnak. Mint az a nyíregyházi fiatalember is, akit ezen a nyáron mái' kétszer csíptek fülűn azért, mert a sóstói csónakázó tóban horgászott. Előszói' májusban, majd júniusban. S hogy nem volt számára kedvszegő a májusi eset, bizonyíték rá, hogy júniusra a maga készítette pecabotot komoly horgászfelszerelésre cserélte. Hiába. hivatkozott arra, hogy a tilalomról nem tudott, hiszen közvetlenül a tiltó tábla közelében ütötte föl tanyáját. (Sóstón telepített halak vannak, a vizek algásodá- sa miatt.) A rendőrök a kifogott halat visszadobták, a fiatalember ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek. A tiltott helyen pecázást az ifjú horgász ezer forintja bánja. Sajnos ez a nyár sem hozott kevesebb munkát a szokásosnál a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportja számára. Az egész évben előforduló esetek — mint például a parkrongálások, csendháborítások, szom- szédpörök — sora most is kiegészült nyári „csínyekkel”. Ezek közé sorolható a jogosulatlan kereskedés, mely igazán jó időben virágzik. Egymást érik a megyeszékhely legforgalmasabb pontjain — így a piac, az állomás vagy a Hatzel tér környékén — a portékájukat kínáló, engedély nélküli kereskedők. A Hatzel téren került rendőrkézre júliusban — az idén már másodszor — egy huszonegy éves, foglalkozás nélküli nő, aki másodmagával próbálta rátukmálni áruját a járókelőkre. Kettejüknél összesen tíz külföldi gyártmányú kvarcórát találtak. A holmit lefoglalta a rendőrség, a hölgyek ellen pedig szabálysértési eljárás indult. Egyiküket 3 ezer, a másikat 2 ezer forint bírság befizetésére kötelezték. Sok kifogás éri évről évre a nyár kedvelt csemegéjét, a fagylaltot. A megyeszerte tapasztalható szűkös választék mellett esetenként az eladók visszaélései is bosszantják a vásárlókat. Ez történt a vendéglátó vállalat Korona' presszójában is, ahol egy ellenőrzés során derült ki, hogy aznap fölhigitva árulták a fagyit. — Nem tájékoztattak pontosan arról, hogy egy főzetbe mennyi vizet szabad keverni— védekezett az eladó- nő. Szavának aligha adtak túl sok hitelt az ellenőrök, mivel kiderült, hogy az előírtnál kevesebbet is mért az édes csemegéből. így 1 forint 60 fillérrel károsította meg a vásárlót. A büntetés nem maradt el: 3 ezer forint bírsággal sújtották az eladónőt. H. Zs. Csak számozott pecséttel... Miért szigorították a kórházi vény okot 2 Az Egészségügyi Minisztérium augusztus 1-től megszigorította a visszaélésre alkalmat adó gyógyszerek kiváltását. A gyógyszertárak ezután csak bizonyos pecsétekkel fogadják el ezeket a vényeket. Sokan aggódnak; ezután körülményesebben juthatnak-e gyógyszereikhez. Majorosi Bélától, a minisztérium munkatársától megtudtuk: a körzeti, valamint az üzemorvosok által írt vényekre nem vonatkozik a szigorítás. A kórházi bélyegzők viszont már áttekinthetetlenek voltak, s az élénkítő szereket tartalmazó gyógyszerek, valamint az altatók és nyugtatok éppen a kórházaktól szerzett vények révén kerültek gyakran illetéktelen kezekbe. A visszaélések megakadályozására utasították a gyógyszertárakat, hogy ezután csak sorszámozott pecséttel ellátott kórházi vényeket fogadhatnak el. A minisztérium tervezi, hogy jövőre minden praktizáló orvos azonosító számot kap, amit a pecséten is feltüntetnek. (A HH nyomán) Kistermelők Vésárosnaményban Hűtőtároló, piac, felvásárlás A háztáji és kisegítő gazdaságok ellátási szerepe közismert, így teljesen helyénvaló, hogy viszonylagos gyakorisággal, kétévenként tűzi napirendre a vásárosnaménvi tanács végrehajtó bizottsága is a kisüzemi termelés helyzetét, vitatja meg segítésének módozatait. A legutóbbi összegzés javulásról és romlásról egyaránt beszámol. Az a tény örvendetes, hogy Vítfcán és Gergelyiugornyán nőtt az állattenyésztési kedv, nem csökkent a szarvasmarha-ál/lo- mány sem, de az már gondot okoz, hogy a felvásárlás korántsem zökkenőmentes, a sertéseket például nem mindig szállítják el. Figyelmet érdemel, hogy a korábbiaknál kevesebben foglalkoznak kisállattenyésztéssel; ez jól mérhető a házi- nyulak számának csökkenésén. Ennek oka, hogy a fel- vásárlási árak állandóan változnak, így a tenyésztők hosz- szabb távon számolni nem tudnak. A zöldség-gyümölcs felvásárlás döntő többségét az alma és az uborka teszi ki. Érdekes az összevetés: almára több mint tíz százalékkal kevesebben szerződtek, ám a felkínált mennyiség másfél ezer mázsával több, mint 1983-ban volt. Uborkánál a termelők száma és a leszerződött uborka mennyisége egyaránt növekedett. Noha a termelői kedv visszaeséséről beszélni ezek szerint nem lehet, gond, hogy változatlanul hiányoznak a hűtőtárolás lehetőségei, ebből következően a legjobb minőségű alma is könnyen veszít értékéből. Az ÁFÉSZ összesen hat szakcsoportot működtet, ezek közül külön említést érdemelnek a méhészek, akik 1984 első fél évében kétszer any- nyi mézel értékesítettek, mint egy évnek előtte. Már a jövőt szolgálja az a terv, ami a háztáji gazdaságok termékeinek jobb értékesítését segíti majd: hamarosan új piacot hoznak létre az épülő ABC mellett, ahol a kistermelők kulturált körülmények között kínálhatják áruikat. Megérezték, hogy gyanús.., Nehéz elhinni, hogy egy autószerelőnek manapság lopásra lenne szüksége ahhoz, hogy magát vagy családját eltartsa. A motorizáció mai szakaszában tisztességes élet- színvonalat teremtenek a szerelők — legalábbis ez a jellemző. A 28 éves nyírbátori Pet- rucz György azonban jó szakmája ellenére „fekete utakra” tévedt. Először 1975-ben gyűlt meg a baja a bírósággal, amikoris felfüggesztett szabadságvesztésre, s pénz mellékbüntetésre ítélték. Még ugyanazon évben visszaesőként már végrehajtható szabadságvesztésre büntették újabb lopásért. Még meg sem száradt a tinta az ítéleten, amikor jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bün- í tette miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A lopássorozat arra késztette a bíróságot, hogy össz- büntetésbe foglalja ítéletét, amely immár egy év és nyolc havi szabadságvesztést állapított meg. A büntetést kitöltve két évig állta meg Petrucz, hogy újabb összeütközésbe ne kerüljön a törvénnyel, 1978 decemberében lopás vétsége miatt ismét elítélték, 1982- ben pedig jármű önkényes elvétele miatt büntették meg. E színes palettát most ittas járművezetés vétségével gyarapította. Petrucz a nyírbátori Kakukk étteremben két férfivel italozott záróráig azon a bizonyos napon. A rendőrök arra figyeltek fel, hogy az étterem előtt szabálytalanul parkoló Zsiguli egyszercsak hirtelen nekilódul és nagy sebesseggel Nyírbogát felé száguld. Gondolták: a hirtelen és gyors távozásnak valami oka van, ezért a Zsiguli nyomába eredtek. Nyírbogáton egy földes utcán állt meg a jármű, amelynek vezetőjét igazoltatták, majd megszondáztatták. Az elszíneződő szonda után vérvétel következett. Az orvosszakértői vélemény szerint 2,26 ezrelék alkoholkoncentráció volt az előbb még autóval száguldó fiatalember vérében, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot jelent. Petrucz György büntetési lajstroma most ittas jármű- vezetés vétsége miatt börtönben letöltendő hathónapi szabadságvesztéssel, mint főbüntetéssel gyarapodott, mellékbüntetésként a közúti járművezetéstől két évre eltiltották. A Nyírbátori Városi Bíróságon Gucsáné dr. Fekete Magdolna városi bíró hangsúlyozta: a vádlottal szemben végrehajtandó szabadság- vesztés kiszabása indokolt, mert csak ilyen büntetéstől várható, hogy a jövőben nem követ el hasonló bűncselekményt. Féltsük-e az amatőröket? A közelmúltban rendezték meg Nyírbélteken az évenként esedékes népzenei találkozót, melyro, lapunkban „Féltsük-e az amatőröket?” címmel bíráló írás jelent meg. Ebben az együttesek értékelése körüli véleményeknek adtunk hangot, azzal a céllal, hogy továbbgondolásra serkentsük az amatőr művészeti mozgalom patronáló«, teljesítményük minősítőit. Ezzel kapcsolatban fejti ki álláspontját Danes Lajos, a tanárképző főiskola nyugalmazott ta- nára, a KÖTA megyei szervezete népzenei bizottságának titkára. „A bíráló bizottság budapesti tagjai zeneileg magas képzettségű, neves szakemberek voltak, akiktől távol áll mindennemű kicsinyes elfogultság. Munkájukat mély emberi tapintattal, humánusan, de rendkívüli igényességgel végezték. Persze az olykor túlságosan is humánus tapintat, félrevezető is lehet. Ugyanis a szakemberek a gyenge csoportok teljesítményét értékelő megjegyzéseiket „sztaniolpapírba csomagolva” ösztönző módon fogalmazták, viszont az erős csoportokat bízva vezetőik szakmai és morális felkészültségében, bátrabban kritizálták. Ebből egyes sértődött vezetők tőkét kovácsoltak, mondván: nekünk alig mondtak hibát, a másikat pedig jól ledorongolták, mégis ők kaptak magasabb minősítést és fordítva. A szakmai bizottság sehol a világon nem tud mindenki kedvére dönteni, de éppen ez az izgalmas a dologban, hogy döntését lehet vitatni, kritizálni, tevékenységét helyeselni és elmarasztalni. Így történt Nyírbélteken is. Volt néhány szakmai vezető, akik megszokták, hogy csoportjuk teljesítményét évről évre a legjobbak között tartják számon, ám ezúttal pillanatnyi teljesítményük alapján szigorúbb értékelést kaptak a vártnál, és nem érték el az „arany” minősítést, megsértődtek és kampányt kezdeményeztek a zsűri tagjainak lejáratására. Megírták a vélt szabálytalanságokat a KÓTA elnökségétől a felügyeleti szerveken keresztül a megyei lap szerkesztőségéig. A lapban Baraksó Erzsébet az alábbiakat írta: „... így most még olyan hangok is lábra kaptak, hogy csak azokat értékelték nagyra, akik egyik-másik zsűritagtól előzetesen helyszíni szakmai segítséget kértek.” Később így folytatja: „itt a bunda, de még a gyanúja is olyan árnyékot vet az egész mozgalomra, mely együttesek sorát teheti tönkre.” A cikk olvastán mindenki tudja a mozgalomban, hogy az az „egyikmásik zsűritag” csak én lehetek, aki 1969 óta zömében mindennemű anyagi szolgáltatás nélkül éjt nappallá téve mindent elkövettem a mozgalom számszerű és minőségi fejlesztése érdekében. Immár 15 éve saját költségemen küldöm vissza a hozzám küldött magnószalagokat, műsorterveket, saját gyűjteményemből lemásolt dallamok százait, mindennemű ellenszolgáltatás nélkül! Kötelességemnek tartom azokat a csoportokat, akik teljesítményét „arany minősítéssel” „nagyra értékelt” a szakmai bizottság felsoroljam: a kisfástanyai és komorói asszonykórus, a kömörői és nyírbélteki népdalkor, a bökönyi és tarpai népzenei együttes, a milotai férfiak (akik jelenleg Angliában képviselnek bennünket) és a sza- mossályi Gyöngyvirág citera- együttes. Ezek az év sikeregyüttesei, valamennyien megérdemelten jutottak minősítésükhöz, minden ellenkező híresztelés ellenére. Ám nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket is, amelyek az ezüst és bronz minősítés fényét nemesítik. Ha van bennük ambíció és kitartás, három év múlva területi hangversenyen, más megyék csoportjaival karöltve küzdhet- nek meg a jobb minősítésért. Lám, a lámpa...
