Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. július 26 Sláger a KRESZ-teszt Hírlapüzlet a város közepén Ez a bolt elsőnek nyit a megyeszékhelyen, a Bethlen Gábor út elején. A nagyposta szomszédságában. Itt reggel hat órakor veszik le a bejárati ajtóról a lakatot. — A napi sajtótermékeket fogadni kell. Utána meg nem érdemes bezárni, jönnek a korai munkába igyekvők vagy onnan hazatérők. Jó kereskedői érzés, megfogni minden forintot — magyarázza a korai nyitás okát Tóth József, a hírlapüzlet vezetője. Az üzlethelyiség tiszta, rendes. A szabad tér közepén asztal, körül ülőhelyekkel. A tág portál ízléses, szemléltető A forgalmas idő ritka perceiben próbálok beszélgetni Tóth Józseffel. — Mennyi az átlag napi forgalom? — Hat-hétezer. Sok nem lehet. Hiszen ez az üzlet a posta egyik sajátos szolgáltatása, a lakosság részére. Aztán főképp olcsó portékák vannak itt. Meg az is igaz, fél év telt el már a nyitás óta, de még mindig sokan nem tudják, hogy van. Visszhang Hóiul a béka? A Kelet-Magyarország 1984. július 3-i számában a vezéroldalon Nyár augusztusban — júliusi ősz címmel megjelent egy cikk, amelyben azt írták, hogy „az időjósló békák az üveg legaljára bújtak, hűvös, csapadékos idő volt”. Fordítva írta meg a dolgot a szerző, mert a béka jó idő esetén van csak az üveg legalján. Rossz idő esetén' a látra fokain ül, attól függ, hogy nagy zápor van-e vagy kicsi, mert ha nagy zápor készül, akkor a létra legfelső fokára ül. Maradok tisztelettel, lassan már törzslevélírójuk: Homoki Jánosáé Kemecse Helyesírás Nagy örömmel olvastam az 1984. július 17-i számukban megjelent tudósítást arról, hogy a Debreceni Református Kollégium KántuSi Angliába utazott. Ott hazánkat képviselik egy nemzetközi kórusversenyen. Örömömbe viszont üröm is vegyült. Meglepődve láttam, hogy a tudósítás a Kántus nevét kis kezdőbetűvel írta. Az a szó, hogy kántus, itt a Kollégiumi Kántust jelentette. Viszont az az énekkarnak a tulajdon neve! Ezeket mind nagy kezdőbetűvel kell írni! Mit szólna hozzá a tudósító, ha az ő nevét is csupa kisbetűvel kezdenék? Jó lenne ilyen apróságra is figyelni, mert az újságot sokan olvassák. Gondolom, hogy nem nekem tűnt fel csak ez a szarvashiba, hanem több olvasónak. Lehetséges, hogy átsiklottam volna rajta, ha történetesen a fiam nem tagja a Kántusnak és nem figyeltem volna jobban a tudósításokat útjükről. Szerintem így is térjed az olvasók között a rossz helyesírás, mert aki történetesen nem tudja a Kántus történetét, létezését, (mint a tudósító is), úgy így rögzül benne ennek a híres énekkarnak a neve. Magyar Istvánné Tiszatelek Hétfő a legforgalmasabb — Lehet válogatni? Hány féle áru van? — Négyszáz fölött. Többsége persze sajtótermék. Van egész sor magazin meg alkalmi könyvkiadvány. Meg természetesen áruljuk a leggyakrabban keresett postai értékcikkeket. Ezeket itt szinte sorbaállás nélkül vehetik. Az idő sokat számít a vásárlónak. — Legforgalmasabb nap? — Furcsa, de a hétfő számít annak. Sokan a Népsportból, Hétfői Hírekből tájékozódnak a totóeredményről, mások már veszik a heti lottó szelvényeket. Számosán szombaton, vasárnap írják meg leveleiket, s hétfőn veszik meg hozzá a borítékot, bélyeget. — Milyen lapok legkelendőbbek? — Nehéz így választást tenni. Egyaránt kelendők a napi, heti politikai lapok, képes kiadványok, folyóiratok. Általában vevőkre találnak a külföldi sajtótermékek is. Szinte mindig van valami, amit tömegesen keresnek. Most napok óta az új KRESZ-kiadvány a sláger. Öt vevő közül három megveszi. — Kik a leggyakoribb vásárlók? Férfiak? Nők? — Ha vevőszámlálást tartanánk, biztos a fiatal korosztályúak és a nők nyernének. Különösen sok iskolás vásárol képes kiadványt, a nőket pedig igen érdeklik a különböző divatlapok, szezonális újságok. Most a nyaralással kapcsolatosak futnak. (asztalos) A közönségszervezés csődje „A madárdal inspirál“ A Musica Aurea trió koncertje A zenélő udvar, soron következő előadásaként a Nyíregyházi Városi Tanács udvarán a Musica Aurea trió adott koncertet. Műsorukkal szinte az egész zenetörténetet átfogták, hiszen abban több kor nagyszerű zeneszerzőjének jó néhány kitűnő műve szerepelt. Ä trió tagjaival az előadás szünetében beszélgettünk. — Vági László fuvolaművész, Aldobolyi Nagy Katalin csellóművész és én négy éve játszunk együtt — mondja Tarjáni Tóth Ida cimbalom- művész, az együttes vezetője. — Csak most Kati nem lehet velünk, mert megbetegedett, öt Hepke Péter zongoraművész helyettesíti. — Tudjuk, hogy a zongora és a cimbalom nem valami szerencsés egy kamarazene- karban — folytatja Vági László fuvolaművész —, de azért reméljük, hogy a produkciónk így is élvezhető. — Két évvel ezelőtt egy külföldi fesztiválon szép sikert értünk el — újságolja Tarjáni Tóth Ida —, a rádióban pedig szinte mindennapos szereplők vagyunk. Nagyon szeretünk együtt zenélni, de mostanában kevesebb a lehetőségünk rá, mivel Kati kisbabát vár. Zenekarunk valamennyi tagja zenetanár. — A műsor második felében különleges darabokat játszunk, — köztük egy japán zeneszerző művét, melyet a számomra írt. — Hepke Péter az egyik mű eljátszása után azt mondta: a madarak is élvezték ... — A Nyíregyházi Városi Tanács udvarának ragyogó az akusztikája, ezért hallatszik a madárdal is jobban mint másutt. Az egyáltalán nem zavar bennünket, sőt inspirál. Ezután a szó a közönségre terelődik. Hát, szó ami szó szégyellem, hogy mindössze körülbelül negyvenen vagyunk, s bizony még jócskán akad üres szék. — Ez országos gond — meditál Hepke Péter. — Sajnos hazánkban nincsenek olyan impresszáriók mint külföldön, akiknek igazán érdekük lenne a közönségszervezés, vagyis azt elfogadhatóan csinálnák. Holott szükség lenne rá. Akkor — most inkább a zongoraművészekről szólok, mert őket nagyon jól ismerem —, Kocsison meg Ránkin kívül mások is jobban „szóhoz” juthatnának. Aztán szerintem az sem törvényszerű, hogy mindennek a súlypontja, központja Budapesten legyen. (Cs. Gy.) Negyven helyett négyezer Három jól .fizető szakmával, miért is kényszerülne valaki kőműves segédmunkát végezni? Nem költői a kérdés, hiszen a harminckét éves, vencsellői születésű Szilvási György eszerint élt. Az okok kutatására nemigen keli túlságosan sok időt fordítani, olyan — sajnos — mindennapos : előző házasságából született gyermeke után tartásdíjat kell (azazhogy kellene) fizetnie. Tavaly négyezer forinttal maradt adós, ezért büntető- eljárás is indult ellene, de ekkor Szilvási felmutatott egy postai csekket, ami szerint aznap befizetett 4000 forintot. Érdekes módon azonban a felesége csak negyvenet kapott meg belőle. A módszer egyszerű, amikor beadjuk a csekket a postára ennyi áll rajta: 40, mire be kell mutatni hozzáírunk még két nullát. Mit volt mit tenni. Szilvási ismét a bíróság elé állt, ráadásul júniusig újabb négyezerrel károsította meg gyermekét. A Nyíregyházi Városi Bíróság Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa tartás elmulasztása és magánokirat hamisítás miatt vonta felelőségre, s ezért tíz hónapi fogházra ítélte Szilvási Györgyöt, s eLrendelte a korábban felfüggesztett hathónapos szabadságvesztés letöltését is. (Ezt 1983. augusztusában szabták ki rá magánlaksértésért.) Az ítélet# jogerős. Semmi mással nem pótolható! Friss vér szívműtéthez Ha megpillantja, van aki sikít, van aki elsápad, van aki szörnyülködík .,. Min? A vér, az ember, állat testében erekben keringő, u sejtek táplálását és anyagcseréjét végző piros, csodálatos nedv láttán. A vér (egyelőre?) semmi mással nem pótolható, nem helyettesíthető. A vérátömlesztés sok beteget segít a gyógyuláshoz, illetve számos gyógyszer csak emberi vérből készíthető. Huszonnégyezer véradó — A magyarországi vér adómozgalom nemzetközi viszonylatban is elismert — mondja dr. Csató Endre, a megyei vértranszfúziós állomás főorvosa. — A nyíregyházi állomáshoz tartozó területen évente 16 ezer donortól mintegy 6 ezer liter, a kisvárdai és a fehérgyarmati véradóállomáshoz tartozón pedig együttesen 8 ezer donortól 2,5—3 ezer liter vért veszünk. — A megyei kórház évente 2,5 ezer liter (teljes) vért használ fel. ezer literből különböző vérkészítményt — például vérplazmát, vörös- vértestmasszát, vérlemezke- koncentrátumot, fehérvérsejt-sűrítményt, vérzékenység elleni gyógyszert ... állítunk elő. Nagy mennyiségű vért pedig a budapesti humán intézetbe küldünk, - ahol szintén különböző gyógyszereket gyártanak belőle. — A ritkán előforduló vércsoportú szabolcsi betegek Budapesten végzendő szívműtéteihez is szintén a megyei állomások biztosítják a friss vért — közli dr. Vincze Károlyné, a megyei állomás vezető asszisztense. Önzetlenül — Tehát a gyógyító munkához mindig elegendő vér áll rendelkezésre — említi Szabó Júlia megyei véradószervező. — Azonban néha megtörténhet, hogy egy-egy csoportú vérből hirtelen több kellene. Ilyenkor a vállalatoktól kérünk sürgős segítséget, vagy valakiknek a lakására megyünk, tehát rövid idő alatt megoldjuk a gondot. Az emberek, a véradók nagyon önzetlenek, segítőkészek. Nem kell senkinek sem könyörögni... Tudják, érzik, hogy emberéletekről van szó... Sokat számít a vezetők példamutatása és az egyre eredményesebb egészség- ügyi felvilágosító munka. A megyei' vértranszfúziós állomás eredményesen dolgozik, pedig a munkakörülményei az országban a legrosz- szabbak között van. A műszerezettségük még elfogadható, de a helyhiány már aggasztó. A jelenleginél többször nagyobb helyre, épületre lenne szükségük. A kellő mennyiségű vér nagy részét csak a vállalatokhoz, községekbe kimenve, úgynevezett kiszállásos vérvételekkel tudják biztosítani. No ennél ezenkívül a dolgozók utaztatásának elkerülése, a munkaidő kihasználásának szempontjai is közrejátszanak. A vállalatoknál, illetve a községekben történő vérvételeknél nem mindenütt megfelelőek a feltételek. A véradóállomás és a Vöröskereszt több segítséget igényel a kulturáltabb véradási körülmények megteremtéséhez. Mielőtt a donoroktól levennék a vért, a véradókon bizonyos szűrővizsgálatokat végeznek. Szűrő vizsgálat — Ha a vizsgálatnál a donorjelöltön cukor-, májbeteg- ség-gyanúra utaló tüneteket, vizsgálati eredményeket, magas vérnyomást, vagy más, a véradás szempontjából hátrányos dolgot találunk, akkor nem veszünk vért — tájékoztat dr. Csató Endre. — Nem ijesztünk meg senkit.de ekkor felhívjuk az illető figyelmét, hogy a biztonság kedvéért, ~ilyen és ilyen vizsgálatok elvégzése céljából forduljon orvoshoz. Egy egészséges ember az 5,6—6,4 liter véréből évente egy-két alkalommal 3,5—4 deciliter vért az egészsége bárminemű veszélyeztetése nélkül adhat. Cselényi György Hatvan új minigarzon Átadás előtt áll Nyíregyházán az a hatvan minigarzon, aminek az építését tavaly kezdte meg a KEMÉV a Vasvári Pál utca végén. Az első harminc lakást már a közeljövőben, a többit pedig fokozatosan adják at tulajdonosaiknak. Képünkön az első harminc minigarzon. (Császár Csaba felvétele) ATOMKI INTÉZETI MÜZEUM Az ATOMKI alapításának 30 éves évfordulója alkalmából intézeti múzeum nyílt, mely instrumentális oldalról mutatja be a debreceni magfizika fejlődését. Az ilyen jellegű kutatómunka — mely egyben a hazai magfizikai kutatás kezdetét is jelentette — 1936-ban a Debreceni Egyetem Orvoskari Fizikai Intézetében indult. A múzeumban helyet kapott az a hordozható G—M-számláló másodpéldánya is (az eredetit Sza- lay Sándor akadémikus a pécsi Bányászati Múzeumnak ajándékozta), melynek segítségével a hazai terepi uránkutatás megindult, és amely végül is iparilag hasznosítható urán felfedezéséhez vezetett. Az intézet alapítását is ezen felfedezésnek köszönhette. A múzeumban jól követhető a debreceni magfizikai kutatások fejlődése. A legtöbb nagy jelentőségű műszer eredeti példánya kiállításra került. Azon nagy műszerek pedig, melyek méretüknél fogva nem állíthatók ki, fénykép vagy makett formájában kerültek szemléltetésre. Az ATOMKI házi múzeumát az érdeklődők az intézetlátogatások alkalmával tekinthetik meg. (Hajdú-Bihari Napló) RÉCETOJAS ANGLIÁBÓL Égyre több állat- és növényfajt fenyeget a teljes kipusztulás veszélye. A Kárpát-medencében erre a sorsra jutott a kékcsőrű réce. A fülöpházi szikes tavakon utoljára húsz évvel ezelőtt költött. Azóta mindössze hatszor látták. A valamikor őshonos madarak idetelepítésével próbálkoznak most a szakemberek. Az angliai Wildfowl Trust gyűjteményének gazdái örömmel segítettek a hazai kutatóknak. A Magyar Madártani Egyesület kiskunsági madárvártájára a napokban érkezett meg 58 kékcsőrű récetojás. A tojással együtt küldték az eleséget, a gyógyszert és a tápszert. Speciálisan képzett szakemberük inkubátorba hozta a tojásokat. (Petőfi Népe) A JÁSZOK ROKONAI A szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai a Szovjetunióban, Oszétiában több hetet töltöttek a jászok rokonai között. A tulajdonképpeni Oszétia két szovjet szocialista köztársasághoz is tartozik. Az ott élők életmódja igen közel áll a jászokéhoz. A néphit, a mesterségek és a folklór területén könnyen fellelhető a rokonság. Ma is vita folyik arról, hogyan került a nép mostani lakóhelyére, és miként szakadt ki közülük a jászság. VADMACSKAK Megszaporodtak a vadmacskák Békés megye keleti részén, Sarkad, Zsadány és Geszt térségében. Főleg a fácántelepek környékén garázdálkodnak. A szakemberek szerint a ragadozók azért szaporodtak el, mert védettek. A természeti törvény tiltja, hogy a házi és a vadmacska kereszteződéséből származó utódokat irtsák. A vadászok már róka nagyságú yadmacskapéldányokat is láttak. Becslések szerint, a 6 ezer hektárnyi területen már 8—10 vad- macskacsalád él. Évekkel ezelőtt csak elvétve lehetett látni a romániai erdőkből idetévedt állatot. (Békés Megyei Népújság) ÜDÜLŐTANYÁK A Szeged Tourist 1982-ben kezdte meg Csongrád megyében az idegenforgalmi forgalmazásra alkalmas tanyák felkutatását, s már abban az évben vendégeket is fogadtak. A petróleum- lámpástól a luxuskényelemig, az állattartásra berendezettől a fenyőerdővel körülvettig elég széles a skála. Az idén nyáron két vendégnek naponta 180—250, három-négytagú családnak 360— 400, öt-hattagú csoportnak 450— 600 forintért kínálják fel az üdülőtanyákat. BOLONDVARAK Három-négyezer év alatt szörnyű háborúkat ért meg a Dunántúl legnagyobb bronzkori földvárrendszere, amely Fejér megyében található. A vatyai kultúra, védelmi rendszerének központja a pákozdi Várhegy volt. A jelenkorban nagyobb veszélybe került a több mint tíz földvár, mint az évszázadok alatt bármikor. Bár 1949—50-ben régészeti védettséget kapott mindegyik, de napjainkig legfeljebb a múzeumi szakemberek tudtak erről. A megújított védettség érdekében tavaly mentőakciót hirdettek. Az erődítmények területén nem kerülhet sor mélyszántásra, talajlazításra, fatelepítésre, csőfektetésre, legfeljebb múzeumi és minisztériumi jóváhagyással. Felújított védelem alá kerül az abai Belső-Báránd, az adonyi Szent Mihály pusztai erődítés, az ercsi Bolondvár. a váli Pogányvár, a kajászói Várhegy, az alcsuti Göböljárás-vár, valamint a legnagyobbnak számító pákozdi Várhegy. A hadilé- tesítményekben kerámia- és menekítő alagutak, barlangok valamint felbecsülhetetlen értékű „ikincsle Letek" találhatóik. (Dunántúli Napló) ,.. főleg nők és fiatalok ...
