Kelet-Magyarország, 1984. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
2 Kelet-Magyaroruág 1984. július 21. Míg szerelmet mímelt — társa lopott A dolog azzal kezdődött, hogy Mátyás Erzsébet huszonhárom éves nyíregyházi lakos rosszul lépett, s összeesett testvére albérleti lakásán. A főbérlő — csak ő volt otthon — azonnal segítségért sietett, s orvosért üzent. A szobában egyedül maradó nő aztán, csodák csodájára, pillanatok alatt magához tért. Olyany- nyira, hogy sógora szekrényéből magához vett két arany gyűrűt, meg ezer forintot. Mire a jó szándékú tulajdonos visszatért, Mátyásnak már hűlt helyét találta. Mindez tavaly augusztus végén történt. Alig telt el egy hónap. Mátyás Erzsébetnek újabb húzása következett. Ezúttal — ittasan — felébredt benne az anyai szeretet, s édesanyjától el akarta hozni kislányát. Csak mostoha nagyanyja volt otthon, s szóváltás után előbb az ajtó ablakát törte be, majd az idős asszonyt kirángatta az udvarra, s ellökte. Megint csak nem sok idő telt el, amikor Mátyás, élettársával felkereste barátnőjét, a harmincéves Szenderák Józsefnét, s az ő élettársát. Pénzt szeretett volna kölcsön kérni. Forint nem volt, szesz igen. Rövid iszogatás után Mátyás Erzsébet lakására mentek. A két nő estefelé, miután egyedül maradtak, a Corso presz- szóhoz vette útját. A reménybeli pénzes úriember azonban — Szenderákné ígérete ellenére — nem jelentkezett. Mit volt mit Családi házak — alemekböL — Ha megkérdezem magam őszintén, én inkább a gyermek miatt vagyok elfogult. Hiszen az a pár éves apróság azt sem tudja szinte, mi történt körülötte. S látszik az a másik szülőn, hogy tényleg szeretettel közeledik-e a fiához vagy a lányához. Ilyen esetben lehetőséget kell adni, hogy a kapcsolattartás megmaradjon. De sajnos, látom azt is, hogy a gyermekkel zsarolni akarják a másikat. Megengedem vagy sem? — így az anya. Jogom van, ha fizetem a gyermektartást — így az apa, ha az alapképlet igaz rájuk, önmagában egyik állítás sem mérvadó. Borotvaélen táncolunk, amikor a megbomlott és jóvátehetetlenül széthullott családi életben kényes egyensúlyt igyekszünk tartani legalább a szenvedő harmadik kedvéért. VITA — VÉG NÉLKÜL Árulkodik a mozdulat, csat tan a szó, amikor a rögtönzött tárgyalást tartják. A jó szemű előadó sok mindent lát a viselkedésből. Hányszor sóhajt, amikor értelmiségi szülők minősíthetetlen vagdalko- zását látja Visszatérnek az ügyfelek, Elmondva-kimon- datlanul csak nem nyugszanak bele a felemás helyzetbe. Panaszkodik az egyik fél, piszkosan, éhesen jött haza a gyerek, elkésett- Háborog a másik, mert programja vol a gyereknek a láthatás ide, jén. Véget nem érő viták ezek, amelyeket a leggondosabb környezettanulmány és tanácsi határozat sem tud ki küszöbölni. Az apa feljelentette a 14 éves fiát a rendőrségen, mer;, szerinte lopott a boltban. Kivizsgálták, nem lopott, ám most az anya a láthatás megtagadását kérte a tanácstól, hiszen mit keresne ilyen lég körben az egyébként kiegyensúlyozott gyerek0 — Ritkán kell megtagadni vagy felfüggesztem a láthatást, de ha a kiskorú érdeke kívánja, bármi legyen az, a legelőnyösebbnek kell zöld utat adni. T. K, tenni, tíz óra tájban, a Tanács- köztársaság téren leszólították K. A.-t és K, E.-t. A két férfi ekkor már kissé ittas állapotban volt, s ezt a nőkkel együtt tovább fokozták a Halászcsárdában, majd a Karfiol bárban Közben még egy férfi és egy nő csapódott hozzájuk. K, E. lakása következett. Itt „levált” tőlük az új pár, ők pedig K. A. lakására mentek. K. E. lefeküdt, K. A. pedig fürödni kezdett. Ezalatt — egymástól függetlenül — Mátyás az egyik férfi ötezer forintot tartalmazó pénztárcáját és óráját, Szenderákné pedig egy karórát és egy dzsekit vett magához. K. E. — úgy látszik kialudta magát — felöltözött, s a nőkkel együtt visszamentek saját lakására. A gazda itt is levetkőzött és lefeküdt. Mátyás szólt Szem deráknénak, erre ő befeküdt K. E. mellé és lekötötte a figyelmét. Ezalatt Mátyás Erzsébet 14 ezer forint készpénzt talált egy nadrágban, és sürgősen eltávozott. A megyei bíróság Mátyás Erzsébetet garázdaság és lopások miatt — mint különös visszaesőt — egy év tíz hónap, a többszörös visszaeső Szenderák Józsefnét pedig lopás miatt tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, az előbbit három, az utóbbit két esztendőre eltiltotta a közügyektől. Mátyás Erzsébet feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. Apanézőbe indult a testvérpár. A fiú 12, a lány 11 éves volt. Édesanyjuk nevelte őket, új családban, harmonikus környezetben. Ám feltámadt bennük a vágy: szembenézni soha nem látott, vér szerinti apjukkal. Felkutatták a munkahelyét, a lakcímét. Lehet, hogy az apában is ébredezett a lelkiismeret és kérte a tanács gyámügyi csoportján a láthatást. Ám amikor meghallgatták a kiskorú gyermekeket, kiderült: az apa sértegette az édesanyjukat, cívódott az élettársával is. Ritka az ilyen eset Fábián A kellemes környezetben fekvő kisvárdai Várfürdőben az igazi szezon július 9-ével kezdődött, amikor 1207 vendégük volt. Ezt követően folyamatosan emelkedett a fürdőzők száma, július 13-án pénteken már 2571 für- dőző élvezte a jó vizet és a kánikulai napsütést. Az igazi csúcs viszont 15-én vasárnap volt, ekkor 5200 vendéget fogadott a Várfürdő, (vincze) Valéria aktái közt. A Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportján évente általában ötven esetben kéri valamelyik szülő a láthatás szabályozását. A bíróság a válás után ugyanis nem minden esetben dönt a gyermek láthatásáról. ÖNMAGUKBÓL KIVETKŐZTEK ... — Azt tapasztalom, hogy akik korábban a gyűlölködés miatt szóba sem álltak, itt legalább emberi hangon tudnak tárgyalni a gyerekről — állítja a pár hónapja itt dolgozó, államigazgatási főiskolát végzett fiatal lány. — De gyakori az is, hogy önmagukból kivetkőznek, durváskod- nak, és szinte a váláshoz vezető okoktól kezdve kéretlenül újból feltárják a csődbe jutott együttélés történetét. Igyekszem leállítani az ilyen érzelemkitöréseket, hiszen ez nem tartozik közvetlenül a láthatáshoz. Ám sokan éppen ezzel takaróznak: a másik jellembeli hibái miatt kérik a láthatás megtagadását. Az évi ötven ügynek körülbelül a hatvan százaléka zárul megegyezéssel. Az elvált apa és anya aláírásával hitelesíti, hogy rendszerint kéthetente, egy napra találkozik a másik szülő is a kiskorúval. Ám nem ritka az a szülő, aki tücsköt-bogarat felhoz a másik ellen, csak hogy javára fordítsa a hatóság a mérleg nyelvét. A PÉNZ JOGÁN? — Több helyről szerezzük be az információt a megalapozott döntés érdekében — folytatja Fábián Valéria. — Véleményt kérünk a szülő munkahelyéről, elküldjük a gyermeket a nevelési tanácsadóba, pszichológushoz. Ha szükségesnek látjuk, mi is megkérdezzük a gyermeket. Az alapképlet nem mindig ugyanaz. Válás után a gyerek az anyánál marad, láthatást: kér az apa. Vajon női szemmel kinek a pártjára áll a gyámügyi előadó ? KI tudja-e zárni az elfogultságot? Anyagi és erkölcsi Pedagógusok béremelése Átlagosan io százalékkal EMELIK A PEDAGÓGUSOK FIZETÉSÉT. ősztől — mint ismeretes, a felettes oktatási, szakszervezeti szervek az iskolák szakmai és társadalmi vezetőségeire bízták az egyes embert érintő fizetésemelések mértékét. Ez az összeg — mostani gazdasági helyzetünket tekintve nem lebecsülendő, — bár régi igényt elégít ki és csak a legszükségesebb bér- korrekciókra elegendő Okos és gondos mérlegelést kíván, mennyit adjanak ebből mindenkinek — amolyan inflációt mérséklő célokra — és Mennyi legyen a sokat emlegetett differenciált, a teljesítmények arányában elosztandó pénz. Ilyenkor általában két nézet csap össze, Vannak, akik úgy vélik, mindenki kapjon, mert általában alacsonyak a pedagógusbérek, mindenki a piacról él. Mások szerint az lenne a követendő, ha a kiváló, átlagon felüli munkát végzők jóval többet kapnának az emelésből, mint az átlagot jelentő tíz százalék. Nem érdemes egyetlen iskolában sem konzerválni a „mindenkihez legyünk jók” elvet, mert a gyengén és rosszul dolgozókat aligha lehet így megváltoztatni, míg a legjobb nevelőknek kedvét szegi az egyen- lősdi. A szellemi munkát végzőkre is érvényes az a társadalmi követelmény, amely szerint aki többet és jobban dolgozik, — akik az iskolai munka előbbrevivői — azok kapjanak lényegesen több fizetést, mint a közönyösek, a lezserek. MILYEN LAPPAL INDULNAK a megyében dolgozó pedagógusok a fizetésemelés képzeletbeli asztalához? Mennyi a mellékes jövedelem, jutalom? Milyen fizetésbeli különbségek alakultak ki megyénkben a nők és férfiak, vezetők és beosztottak között? Hiteles adatokat, tényeket összegeztek a KSH megyei igazgatóságának munkatársai az alsó és középfokú oktatásban dolgozók létszám- és bérhelyzetéről. Ezek szerint a megyében az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó ösz- szes pedagógus besorolás szerinti átlagbére a múlt év decemberi állapotok szerint 4392 forint volt. A ténylegesen kifizetett bér természetesen ennél magasabb, mert hozzá kell számítani a helyettesítési, túlóradíjakat és egyéb juttatásokat. S mivel a statisztikusok a precizitás emberei, azt is kimutatták, — míg az előző adat a nem állandóan foglalkoztatott nevelőket is magában foglalja — nélkülük viszont az állandó főfoglalkozású pedagógusok besorolás szerinti átlagbére 1983 decemberében 4544 forint volt. Ebből a vezetőké 5949 forint, a beosztott pedagógusoké — a képesítés nélkülieket kivéve — 4315 forint. Az év" folyamán a pedagógusok valóságos, kifizetett bére — a besorolás szerintinél — több mint 800 forinttal volt magasabb havonta, a beosztottaknál ezt meghaladta a különbség, míg a vezetőknél ez jóval kisebb volt. Az állandó főfoglalkozású pedagógusok átlagosan 2465 forint jutalmat kaptak — tavaly — ebből a vezetők 4111 forintot, a beosztott pedagógusoknál viszont ez a 2200 forintot sem érte el. A képesítés nélküliek átlagosan 646 forint jutalomban részesültek. A bérek a szolgálati idővel arányban emelkednek, de az azonos idővel rendelkező férfiak többet keresnek, mint a nők, holott a nevelők valamivel több mint háromnegyede nő A megyében 8216 pedagógus dolgozik az alsó- és középfokú iskolákban. Minden egyes ember munkásságát szükséges mérlegre tenni a közeljövőben, hogy megközelítően igazságosan osszák el mindenütt a béremelésre szánt 10 százalékot. Aligha segítenek a sablonok, a másik iskolához való nasonlítgatások, a jól vagy éppen rosszul kialakult bérranglistához való görcsös ragaszkodás. NAGYON KELL FIGYELNI a csendben, látványosság nélkül dolgozó nevelőkre is, akik a tehetséges, vagy éppen a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoznak, keresik és alkalmazzák a jó módszereket, tekintélyt szereznek az iskolának. A nevelők jövedelmének általános javítása mellett tehát gondot kell fordítani a differenciált béremelésre, azokra a nevelőkre, akik az oktató-nevelő munkában kimagasló eredményeket érnek el. A közelgő béremelés eredményessége tükrözi majd az iskolavezetés színvonalát, kulturáltságát, demokratizmusát is. Páll Géza „A láthatást nem enieiélyezem!” Öregek napközi otthona Nyírteleken Egyelőre még szokatlan a látvány: elemekből lakóházak Nyíregyházán, a Ságvári-városrészben. (Elek Emil felvétele) Telkek Dózsaszőlőben Nyírteleken az új iskola szomszédságában hamarosan új konyhát és ebédlőt adnak át rendeltetésének. Az ennek révén felszabaduló épületet öregek napközi otthonává alakítják, amelyben 20—25 idős embernek nyílik lehetősége szabad idejének hasznos — kulturált körülmények közötti — eltöltésére, s részesül napi háromszori étkeztetésben. A későbbiekben öregek napközi otthonaként funkcionáló épület felújításához kevés kőművesmunka szükséges — inkább szakszerelőipari jellegű munkákat kell végezni, melyben — mint azt Tukacs István, a Nyírteleki Nagyközségi Tanács gazdasági, műszaki-ellátó és szolgáltató szervezetének vezetője elmondta — a helyi kisiparosok társadalmi munkájára is számítanak. Szintén nyírteleki keltezésű a hír hogy Dózsaszőlőben a majdani községközpontban befejeződött a telkek kialakítása, azokat tartós használatba adták. Itt a jövőben zömmel családi házak épülnek. Jelenleg a közművesítés folyik. Dózsaszőlőben 19 nyírteleki és tizenkét nyíregyházi lakos kért és kapott telket. Sőt, a nyírteleki tanács gondja éppen az, hogy egyelőre kevesen jelentkeztek a Dózsaszőlőben való házépítésre, letelepedésre, pedig a tanács még tudna építési telket biztosítani A Nyírteleki Nagyközségi Tanács V. B. „A legtisztább, legszebb legvirágosabb utca” címmel akciót, versenyt hirdetett, melynek győztesét, esetleg győzteseit közcélokra például az utcájuk további szépítésére fordítható pénzösszeggel jutalmazzák. Az „utcaszépészeti” versenyben részt vevők munkáját nyár végén értékelik, (cs. gy) Daloló szakmunkástanulók Első ízben rendezték meg a szakmunkástanulók és szakközépiskolások országos énekkari táborát. Az ifjú zenebarátoknak a nyíregyházi 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet kollégiuma adott otthont. A szaktáborba a fiatalok olyan iskolákból jöttek, ahol nincs zenei oktatás. Itt lehetőségük volt rá, hogy — egy héten át — el- mélyülten foglalkozzanak kórusénekléssel, illetve általában zenei kérdésekkel. A zárórendezvényen — mely ma, szombaton este 7-kor kezdődik a szakmunkásképzőben — a találkozó résztvevői koncertet adnak.
