Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

. XLI. évfolyam, 130. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. június 5., kedd Építi a MEZÉP Mílely, raktár, iskola Befejezés előtt a kórházrekonstrukció A megyei kórház új sebészeti tömbjének központi Izotóp la­boratóriumában korszerű sugármentes technológiai soron végzik majd a vizsgálatokat. Örökség S zámon kérik egykor unokáink: milyen Földet hagytatok ránk? Ha megőriztük is békében, vajon vértelen háborúban nem tettük-e holdbélivé egyetlen boly­gónkat? Mint jó vagy rossz sáfárok számolunk-e el világot átalakító mun­kánkkal? Nem kell-e egy­kor majd a Fallaci képze­letében született műanyag gyeppel fedni a tájat, hogy zöldelljen? Talán drámaiak a kér­dések. De végtére is túl kell jutnunk azon, hogy csak szőrmentén ijedez- zünk, s szóban védjük környezetünket, egyetlen Földünket. A sivatagok termőföldet rabolnak; sa­vas esők már nálunk is erdőket irtanak; folyóink- ban máshonnan jövő, s magunk termelte mérget sodor az ár; levegőnkben a kén- és ólomdioxid, a korom és mészpor immá­ron alkotóelemmé vált; vegyi üzemeink környé­kén soha el nem bomló mérgeket rejtegetnek, áso- gatnak, dugdosnak — nem a legjobb lelkiisme­rettel. Június ötödikét környe­zetvédelmi világnapnak kiáltották ki. Etiópiától Kínáig, Skandináviától a Tűzföldig mindenütt meg­állnak, legalább egy nap­ra. Teendőket meghatá­rozni? Vagy csupán a lel­kiismeretet nyugtatni? Ne­tán — s ebben a remény! — erőket összefogni? A környezet fenyegetése nem ér véget az országhatá­roknál. Az erodáló szél, az emberi gondatlanság, a kémény okádta füst és gáz nem ismeri a térképek pi­ros limeseit. Vannak döntések, törvé­nyek, szabályok, megálla­podások, melyek a termé­szetet, a környezetet hi­vatottak óvni. De van-e ezek mellé emberi tettre- készség, felelősségérzet, kötelességtudat? Mert ezek nélkül minden papír csak írott malaszt. Itt a megyében is ma van a vi­lágnap nagyszabású ren­dezvénye. Bármennyire is vigasztaljuk magunkat: nagyobb baj még nincs, mégis, a cselekvés kény­szere kell, hogy igazgas­son szót és tettet. A ért kell a tisztább m folyó, a hulladékot megsemmisítő te­lep, a kéményre szerelt szűrő, a több erdő és zöld­felület, a tájat és embert védő tett. És követelmény: a felelősség. Mit hagyunk az utódokra? Holdbéli tá­jat? Az örökséget kapók egykor számon fogják kér­ni: csak rontva tudtunk változtatni világunk ké­pén? A tiszta szívű és lel­kiismeretű válasz rajtunk múlik csupán. (bürget) _______________________________> Hetvenfős létszám nem csekély egy olyan kis terme­lőegységnél, mint a nyíregy­házi székhelyű Mezőgazdasá­gi Építőipari Közös Vállalat (MEZÉP). Ennyivel keve­sebb dolgozóval tűzték célul a múlt évihez hasonló, 90 millió forint értékű termelé­si terv teljesítését. A válla­lat gazdáinak tekinthető me­zőgazdasági tagszövetkezetek ma már többször is meggon­dolnak építési beruházásokat, ennek ellenére nincs munka nélkül a MEZÉP — közölte Illéssy Gyula, a közös válla­lat főmérnöke. A múlt esztendőről mint­egy 30 millió forint értékű munka „jött át” erre az évre a kis vállalatnál. Ez azonban nem elmaradás. Tételük nem is szerepelt a múlt évi terv­ben. A kivitelezési megálla­podás ütemezéséből történt ez. Így került már az idén átadásra a Vetőmag Vállalat budapesti központja megren­delésére Nyíregyházán egy tmk-műhely, s egy másik nagy vállalat központjának finanszírozásában, ugyancsak a megyeszékhelyen raktár­Május 31-től június 3-ig az ország különböző városaiból és községeiből 250 ifjúsági klubvezető tanácskozott Nyír­egyházán. Az Országos Ifjú­sági Klubtanács találkozóján a klubvezetőkön kívül részt vettek a felügyeleti, a fenn­tartó szervek és az ifjúsági szervezetek képviselői is. A résztvevők három vitaindító előadást hallgattak meg, majd öt munkacsoportban cseréltek véleményt a klub­épület Nyíregyházán, a Len­gyel utcában öt magánlakás szerkezeti munkái is befeje­ződtek április elejére. Május végén adták át töb­bek közt a Villamosszigetelő Gyár kisvárdai telepén az új azbesztőrlő és selej tőrlő épü­letet. Befejezik még az idén Nagykállóban a Kallux Cipő­ipari Szövetkezet üzemcsar­nokának építését. Átadják a Nyírlugosi Állami Gazdaság­ban a konzervüzem és szén- tüzelésű kazánház épületét. Jövő évre húzódik át Ti- szalökön 20 lakás építése, OTP-rendelésre. Kálmánhá- zán 4 tantermes iskola ké­szül, tornateremmel. Ugyan­csak a közös vállalat dolgozói építik meg Nagykállóban az új pártszékházat. A korszerűbb üzemgazdál­kodás eredményei jelentkez­nek a kis vállalatnál. A ked­vezőbb létszámarány, a kö­rültekintőbb szervezés és a munkagépek, a munkaidő jobb kihasználása eredmé­nyes. Időarányos tervét a vállalat eddig mindenben teljesítette. mozgalom időszerű kérdései­ről, a tartalmi és módszerta­ni fejlesztés lehetőségeiről. Vasárnap a zárónapon össze­gezték a tapasztalatokat; s egy munkabizottság megfo­galmazta azokat az élet- által kívánt módosításokat, ame­lyeket az Állami Ifjúsági Bi­zottság 1977-ben kiadott irányelveinek megjelenése óta a megváltozott közgazda- sági és művelődési körülmé­nyek szükségessé tesznek. Befejezéséhez közeledik a megye legnagyobb egészség- ügyi beruházása Nyíregyhá­zán: a kivitelező Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat az utolsó simításo­kat végzi a megyei kórház új sebészeti tömbjén. Ezek­ben a napokban pótolják a hiányokat és közben már megkezdték a kulcsátadást. A 445 ágyas úgynevezett ho­telszárnyban már négy eme­letet birtokba vehettek a to­vábbi munkák gazdái. Az 1980. január 7-én kezdett se­bészeti épület hamarosan megnyithatja kapuit a bete­gek és a gyógyítószolgálat előtt. Az orvostechnológiai sze­reléshez már a múlt év de­cemberében hozzákezdett az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat és a Kórház és Röntgentechnikai Vállalat. Több mint egy évig ők lesz­nek a beruházás irányítói, hiszen az értékes berendezé­sek közt több olyat is be­szerelnek, amelyek nemcsak a megyében ismeretlenek ed­dig, hanem az országban is kevés helyen találhatók. Töb­bek közt érdekességnek szá­mít a betegátadó zsilipkam­ra, amely hermetikusan el­szigeteli a műtőket a külvi­lágtól. A beteget egy zsilip­kamra. segítségével jutattják el a műtőasztalhoz. Áz orvos és az asszisztensek pedig fe­kete-fehér öltözőn keresztül, minden ruhájukat átcserélve léphetnek a műtőbe. Az urulőgiai osztály hasz­nálja majd a képernyővel egybeépített, hólyagvizsgálat­ra alkalmas uroszkópot, de ez az osztály büszkélkedhet majd az angiográfiával, amely a műtéteknél nyújt megbízható képet az orvosnak a beteg ál­lapotáról. Befejezés előtt áll a központi sterilező. A Ganz- MÁVAG-tól tartalék áram­forrás gyártását rendelték meg és a 12 millió forintos készülék jövő év júniusáig érkezik meg. Sűrített levegővel működik Nyitány a Vár­színházban Június 2-án a debreceni Csokonai Színház társulatá­nak operaelőadásával meg­kezdte idei nyári programját a kisvárdai Várszínház. Va­sárnap este a Mágnás Miská­val folytatódott a műsor, jú­nius 7-én pedig a békéscsa­bai Jókai Színház társulatát fogadják, Eisemann Mihály: „Bástyasétány 77” című, há- romfelvonásos operettjét ad­ják elő. A Bátori advent he­lyett, amely elmarad, a „Lú- das Matyi” és az „Én és a kisöcsém” kerül bemutatásra. az a nyolc műtőasztal, ame­lyeket az NSZK-beli Blanco- cég szállít. A műtőlámpákat, műtőasztalokat és a röntge­nek egy részét ezután teszik végleges helyükre. Szeptem­ber végén már részleges át­adásra kerül sor, akkor kez­dik a sterilizálást. Az osztá­lyok is ettől kezdve költöznek át folyamatosan az új épü­letbe. A gyógyító munka várhatóan ez év végén már az új sebészeti tömbben is folyik, de véglegesen csak a jövő év első negyedévében hagyják el az épületet a ki­vitelezők. Az 530 millió forintos léte­sítményből 286 milliót tesz ki a SZÁÉV által végzett munka. Az orvostechnológiai berendezésekre és ezek be­szerelésére 250 milliót költe­nek. Az ország minden ré­széből megkerestek alvállal­kozókat, hogy az impozáns épületet tető alá hozzák. A cölöpalapozást a Gödöllői Mélyépítő Vállalat, a közmű­veket a KEMÉV, a zárt lán­cú televíziót a HIREX, a központi televíziót a MODUL, a nyílászárókat a Fémmun­kás balkányi gyára készítet­te. Tóth Sándor szobrászmű­vész domborműve díszíti majd az előteret. Tóth Ferenc iparművész a feliratokat és az információs táblákat raj­zolja meg. (tk) A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori Fúrógépgyárában Varga Zoltán az RF—50-es radi- álfúrógépek szánházát munkálja meg horizontál esztergán. (Császár Csaba felvétele) Kétszázötven fiatal részvételével Befejeződött a klubvezetők országos találkozója TSZHER: több műtrágya, karti traktor Köszméte nyugati exportra Idén először haladja meg kétszázmillióval az egymilliárd forintot a Termelőszövetkezetek Ér­tékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalat nyíregyházi területi köz­pontjának (TSZKER) ter­ve. Ä beszerzés területén elsősorban göngyölegfé­lék, műtrágyák és nö­vényvédő szerek iránt je­lentkezett nagyobb igény a taggazdaságok részéről. A mostani a múlt év első négy hónapjával hasonlít­va, az általános forgalma­zás csaknem százmillió fo­rint többletet mutat — tá­jékoztatott Szegfű József, a területi központ igazga­tója. Ez évi értékesítésben el­ső helyen változatlanul az alma áll, 6 millió 783 ezer forint értékben. Nagy ré­sze a Szovjetunióba került exportszállításra, de. 5 ka­mionnal küldtek tőkés ex­portra is. Sikeres a me­gyéből a múlt évben kez­dődött szénaértékesítés. Ezzel ugyancsak bővült a területi központ exportlis­tája. A műtrágyabeszerzés je­lentős tényezője lett a ho- dászi Béke Tsz-szel koope­rációban, három éve ki­alakított műtrágya-csoma­golás. Gazdaságossága abban van, hogy az öm­lesztett anyag egyenlő sú­lyú csomagolást kap és szinte veszteség nélküli a szállítása, tárolása. Egyéb­ként az esztendő első négy hónapjában közel 21 mil­lió forint értékben külön­böző gépjárműveket sze­reztek be. Anyagért, al­katrészért 9 millió 289 ezer forintot fizettek a terme­lő gazdaságok. Segíti a TSZKER a háztáji, kis­tulajdonosi termelés kor­szerűsítését is. Többek kö­zött 2 millió 179 ezer fo­rint értékben szerzett be Honda típusú kerti trak­tort. Mind sikeresebb export- bővítés mutatkozik a me­gyéből a különböző fater­mékek értékesítése révén. Keresett tőkésexport-pia- ca van a különböző tám- oszlopoknak, bútorlécek­nek, parkettaelemeknek és az úgynevezett ládasarok- tőkéknek. Érdeklődés van ilyenek iránt az NSZK- ból, Svédországból, Olasz­országból. Különösen a nyírbogáti Rákóczi és a tiszakerecsenyi Dózsa Ter­melőszövetkezet exportja jelentős. Hamarosan megkezdő­dik az idei termésű áruk exportja is — hangzott a tájékoztatóban. Jó köze­pesnek ígérkezik mintegy 40 hektáron a köszméte termése, amiből jócskán jut nyugati tőkés exportra is. Ezzel párhuzamosan készülnek a területi köz­pontban a piros ribiszke felvásárlására is. Ebből számítás szerint 50—60 tonna „utazik” kamionok­ban ugyancsak tőkés ex­portra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom