Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

2 Keíet-Magyarország 1984. június 5. Vállalkozó „Nyírfa Benkó-dixieland Koncert Sóstón Egy sötét felhődarabból pár csepp eső megijesztet­te a közönséget, bezavar­ta a sóstói ifjúsági park félkész csarnokába. Végül is jól tette, mert a Benkó dixieland band muzsikája talán jobban „érvényesült zárt térben. Mit tesz a világhír, fel­lépések a zene szülőhazá­jában, s nemzetközi díjak elnyerése: igazi showman, könnyed műsorvezető lett Benkó Sándor, az együttes veztője, aki — akárcsak a zenészek — bármely hely­zethez alkalmazkodik. A pillanat szülte ötlet, zenei lelemény, s mindig új hangzás megragadta a kö­zönséget. Ismert, mi több, közismert számok válto­gatták egymást, mégis újat adott a zenekar. A blues klasszikus, külön- külön is kitűnő szólókkal tűzdelt előadása éppúgy megtalálható volt a kon­certen, mint a jam sessio- nokra, örömzenékre emlé­keztető egyveleg. — Két éve, középiskolás V ________________ filharmóniai sorozaton jártunk itt, akkor nagyon kellemes közönségre talál­tunk — mondta Benkó Sándor. — Ezért éreztük kötelességünknek, hogy vállalkozzunk egy ilyen hosszú útra, két koncert kedvéért. (Előtte, délután Vásárosnaményban léptek fel. A szerk.) Még néhány szót a ze­nészekről: Zoltán Béla trombitája egyre szebben hangzik, Nagy Iván har­sonája most sem nélkü­lözte a játékosságot, s kü­lön öröm volt, ahogy Halmos Vilmos zongoris­tával énekelt. Nem ma­radt el Nagy Jenő bend- zsószólója, a végére mu­tatta be Vajda Sándor, hogy a bőgő virtuóza, akit Járay János nagyszerűen kísért dobbal, míg Benkó Sándor klanirétja talán az emberi füllel nem hall­ható magas hangokra is képes volt. (1b) Képün­kön: Zenél a Benkó dixie­land a sóstói ifjúsági parkban. (Gaál Béla fel­vétele) — Sok területen küzdünk munkaerőhiánnyal — fejte­geti Zilahyné. — Ráadásul ezekért a munkákért nem is tudunk valami sokat fizetni. A biztonságos termelés érde­kében mindenképpen folya­matos, megbízható munka­erőről kellett gondoskodni. Felkarolta a tanács A szövés, fonás nehéz fizi­kai műveletei mellett vannak olyan egyszerűbb munkafo­gások, amelyeket a tudat tel­jesen automatizál. A fonó- és a cérnázógépekről lekerülő hulladékok, az úgynevezett hüvelyek válogatása nem igé­nyel szaktudást. Gazdasági számítás igazolja: a kötőfo­nal-hulladék jó része újrafel­dolgozásra alkalmas és vétek lenne kidobni az ablakon. — Teljesítménybérben, de legalább 12 forintos órabé­rért foglalkoztatnánk a volt betegeket. Munkakönyvét kapnának és csak a hetente megjelenő nővér és orvos emlékeztetné őket az elme­gyógyintézetre. A hasznos ötletet a tanács is felkarolta. Blanár Katalin igazgatási csoportvezető sze­rint minden akadály elhá­rult a szervezés elől: — A megyei tanács egy­millió forintot adott a har­minc rehabilitációs munka­hely kialakításához. A költ­ségvetési üzemet bíztuk meg a felújítással. Négy-öt ágyas szobákat alakítanak ki, szo­ciális létesítményeket, s min­Visszaút a társadalomba Perújítás az életért Ludastó — jelkép A 270 négyzetméter alap- területű miniüzemben most a villanyszerelők, a kőműve­sek, a vizesek szorgoskodnak. Már elvonultak az ácsok, a festők, a bádogosok. Taka­ros társalgó, hálószoba, or­vosi rendelő, no és a felújí­tott keresztcsévélő gép várja hamarosan az egykor volt betegeket. — Bizonyára nem a két és fél ezer forint körüli fizetés vonzza azt a 15 férfit és 15 nőt, akiket beosztunk majd a ludastói üzembe — folytatja Wischán főorvos. — A gyó­gyult betegek visszakapják a személyi igazolványukat, munkakönyvüket. Lehetősé­get kapnak a társadalomba való harmonikus visszail­leszkedésre. Már zajlanak a perfelújítások, amelyben az egyén jogilag is visszanyer­heti a cselekvőképességét. Tóth Kornélia dent, ami az ideális munka­végzéshez szükséges. A költségvetési üzem ve­zetője, Szőke Sándor ponto­san emlékszik a dátumra, február 14-én láttak hozzá a leromlott, ám már felesleges iskola rendbehozásához. — Szeptember 30-ára vál­laltuk el a befejezést. Bár nincs jogom a szocialista bri­gádok nevében szólni, mégis úgy látom, más itt az igye­kezet, mintha egy lakásfel­újításról lenne szó. Talán nem kiabálom el, de augusz­tus ünnepére szeretnénk be­fejezni. .. Felmérés Ha a régi iskolámra visszagondolok, csupa szép emlék jut eszembe, életreszóló élmények, ahogy mondani szokták. No és a szorzótábla, meg a szótagolva olvasás, amit máig sem felejtet­tem el. Tudom, hogy mennyi hétszer nyolc és bármikor, bárhol (sőt több helyen is) el tudom választani azt a szót, hogy alumíniumminta. Lehet hogy a mostani gyerekek is így véleked­nek majd, ha elérik az én koromat? Adná a Nagy Természet! Ám at­tól tartok, nem fogja megadni, mert addigra ő is megkavarodik, és iskola helyett iksolát fog olvasni, ami szóképileg majdnem ugyanaz. Mert módszer módszer hátán, egyik a másikat szorít­ja ki az iskolatábla elől, (lehet, hogy nemsokára tábla se lesz?) és a Nagy Természet is csak kap­kodja a fejét. — Fáradt vagyok — mondja valamelyik nap a kisfiam. — Felmérés volt az iskolában. Vala­mikor feleltünk. Szigorú történelemtanárom a fe­lelet előadási módját is osztályozta: „az anya­got tudod, ez ötös, he­begtél, habogtál, befeje­zetlenül hagytál mon­datokat, az egyes, össze- sen tehát hármas”. Most pedig itt van ez a felmé­rés, meg a teszt. Ezt húzd alá, azt karikázd be, s a gyerekek lassan elfe­lejtenek beszélni. Mi is történt március 15-én? — kérdeztem nemrég egy egészen ifjú „törté­nelemtudóstól”. — Hát, az úgy volt — mondta —, hogy kitalálták a ti­zenkét pontot, és akkor kinyomtatták, és akkor elmentek Táncsicsot ki­szabadítani, és akkor ki­szabadították ... Tulajdonképpen min­den stimmel. Csak hall­gatni rossz. Mester Attila bizottság jelien Az utóbbi időben a nagy- kállói ideg- és elmegyógyin­tézetben megszokhatták a jö­vés-menést: a nagyarányú felújítás mellett egy egészen szokatlan vállalkozásnak le­hetnek tanúi az ott élők. Munka, és gyógyulás — Az elmebetegség kezelé­se mellett a végső célunk az, hogy megpróbáljuk visszave­zetni a hozzánk bekerülte- ket a társadalomba — fog­lalja össze tömören dr. Wi­schán Elek, a férfirészleg fő­orvosa. — Ehhez nem elég a különböző testi bajokat gyó­gyítani, a lélek orvoslása, a pszichoterápia is része a ke­zelésnek. Ezt már egy maga­sabb fokú foglalkoztatás kö­veti a gyógyítás folyamatá­ban : pszichológus segítségé­vel rajzolnak, festenek az ápoltak. Ez pedig már előké­szítheti . a társadalomba való visszailleszkedést: egyszerű segéd- vagy betanított mun­kára a gyógyult elmebetegek megtaníthatok. Nem újdon­ság, hogy beteghordónak, a konyhára, a mosodába már régen felveszünk a volt be­tegek közül néhányat. Az új viszont az, hogy most a Magyar Posztógyár nagy- kállói gyára jelentkezett: harminc rehabilitációs mun­kahelyet lehetne kialakítani a megüresedett iskolában. Ludastón. Zilahy Sándorné, a posztógyár személyzeti veze­tője nem titkolja, hogy gaz­dasági megfontolás is vezette őket az ajánlatnál. lenére az asszony elment a terhességmegszakítást enge­délyező bizottsághoz, amely azonban a tizenkét hetet meghaladó terhességre való tekintettel, az engedélyt nem adta meg. A kórházi megál­lapítás szerinti időre pedig megszületett a 3 és fél kilós csecsemő. Ilyen előzmények után az asszony a kórház, valamint a tanács egészségügyi osztálya ellen, amelyhez az abortusz­bizottság tartozik, százezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. Azzal érvelt, hogy már két gyermeke van, férjével együtt nem akartak többet. A bizottság a kórház téves eredménnyel járó vizs­gálata alapján utasította el. Az újszülött fölnevelésével pedig ennyi költségtöbbletük lesz. A Legfelsőbb Bíróság a ke­resetet elutasította és az asz- szonyt ezer forint másodfokú eljárási költség fizetésére kö­telezte. Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy a kórház teljes pontossággal állapítot­ta meg a terhesség idejét, miután pedig a tizenkét he­tet meghaladta, és az asszony nem szenvedett olyan beteg­ségben, ami az abortuszt in­dokolttá tette volna, a bi­zottság jogosan utasította el. A temető felújításának pe­dig országos híre ment, s megkeresték őket országos képviseletektől is. Tavaly már elvégezték a nyírtassi zsidótemető rekonstrukcióját, amit az Egyesült Államok­ban élő hitközösség tagjai finanszíroztak. Újabb rend­behozására is kaptak megbí­zást, így az orosira, a bod- rogkeresztúrira, a módira, a sátoraljaújhelyire, a batto- nyaira. Ezekért a megrende­lők dollárban fizetnek. Vagy­is a Nyírfa kemény valutát is hoz az országnak. A Kecskeméti Konzervgyárb an 37 féle zöldség, gyümölcs és hús alapanyagú ételt, valamint hatféle italt készítenek. Cjabban a hallal ízesített pü rék gyártását kezdték meg. A korszerű üzem automatizált gépsorain naponta százezer üveg ételt, illetve italt tudnak készíteni. Ez a mennyiség teljes egészében kielégíti a hazai szükségletet. (MTI Fotó: Karáth Imre felvétele) Túl a tízmillión Rugalmasság, kockázatvál­lalás jellemzi a Nyírfa Kis­szövetkezet eddigi tevékeny­ségét. Ez eredményekben is megmutatkozik. Míg 1982- ben tíz hónap alatt 3,2 millió forint volt a termelési érté­kük, addig tavaly már túl­haladták a tízmillió forintot. Mindezt harminc állandó taggal és hat alkalmazottal érték el. (sípos) — Asszonyom, ön tizennégy hetes terhes — mondta a vizsgálat után a kórházi fő­orvos. — Ez lehetetlen! — csat­tant fel a nő. — Számításom szerint legfeljebb nyolchetes vagyok. Később még kétszer ultra­hangos vizsgálatot végeztek és ezek megerősítették az orvosi diagnózist. Ennek el­A Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalat Sóstón 4,1 millió forintos beruházással 300 négy­zetméter alapterületű pavilonsort épít, melyet július 15-én szerződéses üzemeltetésre ad­nak át. A helyiségekben tej-, zöldség-, játékbolt, presszó és sörkert kap helyet. (Jávor László felvétele) Sokaknak feltűnt Nyíregy­házán, hogy az elmúlt na­pokban, hetekben a belvá­rosban és a Sóstói úton, a stadion mellett és az Északi temetőben az elöregedett, ki­száradt, vagy hiányzó fák helyére újak kerültek. De nem akármilyen egy-két éves suhángok, hanem nyolc-tíz esztendős erős, fejlett törzsű fák. Mindezt az alig két esz­tendeje alakult Nyírfa Kis­szövetkezet végezte a városi tanács megrendelésére. Garancia faültetésre A kisszövetkezet környe­zetvédelemmel és ipari szol­gáltatásokkal foglalkozik. Külön környezetvédelmi fő­ágazatuk van, s parkok re­konstrukcióját, történelmi fasorok megmentését, a kör­nyezetet károsító anyagszeny- nyeződések mérését t-űzték zászlajukra. E munka kere­tében végzik a nyíregyházi Északi és Hősök temetőjének felújítását. A fákat nemcsak egyszerűen pótolják, hanem kétszer-háromszor annyit ül­tetnek, és a megeredésükre garanciát is vállalnak, ösz- szesen 600 új fa került mun­kájuk nyomán szerte a vá­rosban kiültetésre. Az elmúlt esztendőben megtisztították a városi köz­téri szobrokat. Felszabadu­lásunk 40. évfordulójára való készülődésből a Nyírfa Kis­szövetkezet sem marad ki. Felmérik az országban a je­lentősebb hősi emlékműve­ket és megrendelés után el­végzik a felújításukat. Leg­közelebb Nyíregyházán épí­tik át a Felszabadulás téri \ Kozák lovasszobrot, ezenkí- / vül különböző méretű zászló- ( kát is készítenek nagyobb \ nemzeti ünnepeinkre. J „Nyírpad" virágtartó l A kisszövetkezetben kifej- / lesztették a Nyírpad elneve- í zésű virágtartó- és paöegyüt- \ test. Ezt fából készítik, s / azok harmonikusan illeszthe- I tők a környezetbe. Többféle- \ képpen lehet az elemeket ) összeállítani, egész padsorok / építhetők belőle. Nyíregyhá- t zán május végén a Korona ) mellett állították fel az első ( Nyírpadot. Már elkészült egy l könnyűszerkezetes sportcsar- j nők terve is. Erre megrende­lés érkezett Tápiószecsőről, és ami az építtetőknek a leg- örvendetesebb: egy tizen­nyolc méter fesztávolságú csarnok harmadával majd­nem felével kerül kevesebbe a jelenleg épülőknél. Ehhez I terveznek még egy hasonlóan \ olcsó uszodát is. A kisszö- J vetkezet elvállalta a villany- vezetékek alatti fagallyazást, \ még a Balaton körül is ők / végzik. \ Per az abortusz« Környezetvédelmi főágazat

Next

/
Oldalképek
Tartalom