Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
Helyben É ppen fél éve, hogy megszűntek a járási hivatalok, s teendőiket a helyi tanácsok vették át. Vajon sikerült-e nagyobb zökkenők nélkül úgy megoldani a közigazgatás korszerűsítését, hogy a lakosság ne érezze meg az átszervezést? A tanácsi vezetők minap megtartott megyei értekezletén sikerekről szóltak. A városok apparátusát nagy államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberekkel erősítették meg, így az átszervezés után hathatós segítséget nyújtanak a környékükön levő tanácsoknak. Igaz elhangzott az is, hogy vannak még gondok is, mert a területi szemlélet nem terjed még ki a tanácsi munka minden ágára és előfordulnak párhuzamos intézkedések is: a megyei tanácsnak azokat az intézkedéseit is továbbítják, amelyekről a községi tanácsok a városokkal egy időben szereztek tudomást. Beváltak, s jól működnek a műszaki és árellenőrzési társulások, így azokból a községekből sem kell a városba utazni egy- egy építési engedély megszerzéséért, ahol nincs műszaki ügyintézés. Bevált a mátészalkaiak kísérlete; ők alakították ki elsőként a körzetfelelősi rendszert, így az a tanácsi dolgozó, akit egy-egy település pat- ronálásával bíztak meg, naprakészen tájékozódhat a községi tanács gondjairól, s segít, ha arra szükség van. A lakosság az átszervezésnek tulajdonképpen csak az előnyeit érezte meg — kivétel az alól az a hátrány, amely a vásáros- naményi és fehérgyarmati járásbíróság megszüntetése miatt érte a két volt járás lakóit — a tanácsi dolgozókra azonban nagyobb terhek hárulnak. M agasnak tartják a felügyeleti vizsgálatok számát, a községek — mint az ellátás gazdái — pedig egyre többször találják magukat szemben azzal a gonddal, hogy vasárnap is meg kellene oldani a tej, a kenyér árusítását, de gondot okoz, hogy a kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek ellenőrzésére sem készültek fel kellőképpen. Ezek azonban nem csökkentik a korszerűsítéssel elért eredményeket, azt, hogy — mint Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke mondta csütörtökön a Közalkalmazottak Szakszervezete elnökségének ülésén — a lakosság ügyeinek 98,1 százalékát helyben intézik. B. J. XLI. évfolyam. 152. szám ARA: 1,80 FORINT 1984. június 30.. szombat Minkáskollektívák felajánlásai a kongresszusi is felszabadulási munkaversenyben Pénteken több vállalat és szövetkezet dolgozói üzemi gyűlésen elhatározták: felszabadulásunk 40. évfordulóját és a párt XIII. kongresszusát jobb munkával köszöntik. Meggyorsítják kelendő és jól értékesíthető termékeik kibocsátását, bővítik választékát, javítják a minőséget, csökkentik a költségeket. Ezzel vállalatukat nagyobb nyereséghez juttatják, s egyben a népgazdasági terv teljesítését is segítik. A MEDICOR Művekben rendezett munkásgyűlésen 350 brigád több mint 500 képviselője azt ajánlotta fel, hogy termékeikkel fokozottan segítik a hazai egészség- ügyi intézmények munkáját és vállalatuk exportjának növeléséhez is jobb feltételeket teremtenek. Az orvosi berendezések és készülékek karbantartásával foglalkozó javító-szerelő hálózat dolgozói például elhatározták, hogy ha a kórházakban elromlik valamilyen orvosi berendezés, azt a lehető leghamarabb, általában 24 órán belül kijavítják. Ehhez a vállalat újabb diagnosztikai műszereket szerez be. Ugyancsak a kórházi berendezéseket szerelő brigádok vállalták, hogy az Országos Traumatológiai Intézet elhúzódó rekonstrukciójából eredő hátrányt a lehetőségek szerint csökkentik. A szerelést a tervezettnél jóval később kezdhették el, de erőik koncentrálásával és a munka gyorsításával két hónappal rövidebb idő alatt befejezik a munkát, mint ahogy azt tervezték, így szeptember 20-ára a szereléssel elkészülnek. (Folytatás a 4. oldalon) Középpontban: a megelőzés Semmelweis-ünnepség Nyíregyházán A múlt századi nagy magyar orvostudor, Semmelweis Ignác születésnapja minden évben az egészségügy ünnepe. Nyíregyházán ebben az esztendőben tegnap, pénteken idézték emlékét. Az ünnepséget Szabóné dr. Csiszár Gabriella, az Egészségügyi Dolgozók Szakszerszervezetének megyei titkára nyitotta meg, s köszöntötte a résztvevő egészségügyi dolgozókat, a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek képviselőit. Ezt követően dr. Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője mondott megemlékező beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: az orvoslás nagy magyar személyisége, aki 166 évvel ezelőtt született, munkásságával, tudományos tevékenységével, szemléletével és egész életével példát állított minden idők egészségügyében dolgozói számára. A megelőzés nagy eszméje, amelyet kévi- selt, különös jelentőséget kap napjainkban. Méltatta, hogy a magyar egészségügy milyen korszakos változásokat élt meg az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy minden erőfeszítés ellenére számos terüA kitüntetettek egy csoportja az ünnepségen. (G. B. felvétele) Elutazott a szovjet jcá^kiilclöttség Pénteken elutazott az a szovjet pártmunkásküldöttség, mely a héten M. V. Kerecsanyin vezetésével a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának meghívására három napot töltött megyénkben. Az Ukrán Tudományos Akadémia uzs- gorodi kutatóintézetéből érkezett háromtagú küldöttséggel itt-tartózkodása során találkozott Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, aki tájékoztatta a vendégeket Sza- bolcs-Szatmár gazdasági, társadalmi helyzetéről, az időszerű feladatokról, s véleményt cseréltek a Kárpátontúli terület és megyénk határ menti együttműködéséről, a továbblépés lehetőségeiről. A három nap során a szovjet vendégek felkerestek több olyan munkahelyet, melyek szoros kapcsolatot tartanak fenn kárpátontúli gyárakkal, üzemekkel. Ellátogattak a Rakamazi Cipőipari Szövetkezetbe, a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetbe es a nyíregyházi papírgyárba, ahol a termelési eredmények mellett a politikai munkával is ismerkedtek a szovjet pártmunkásküldöttség tagjai. létén komoly gondokkal kell szembenézni. — A népesedéspolitika problémái — fejtegette — nemcsak abban jelentkeznek, hogy csökken a születők száma, hanem abban is, hogy nőtt a felnőtt lakosság halálozása is. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek, a balesetek, az öngyilkosságok igen magas száma felveti az egészségügy hatékonyabb munkájának kérdését is, de ennél sokkal tágabb feladatok sorát is. A megelőzés akkor lehet hatékony, ha korszerű egészségüggyel egy időben jelen van az egyén felelőssége saját egészségéért, a családok szférájában hat a mentálhigiénés nevelés, s megváltozik az a szemlélet, amely a betegség gyógyítását helyezi a megelőzés elé. Mint Semmelweis példája is bizonyította mondta dr. Illés Béla —, a megelőzést nem pótolhatja semmi, s a valóban korszerű orvoslás akkor mutathat fel az egész társadalmat jól alakító eredményeket, ha ez a szemlélet áthat minden embert. Beszéde végén köszönetét mondott a Szabolcs-Szatmár megyében dolgozó egészség- ügyieknek. akik tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a fenti célok valóra váltásához. Az ünnepség záróaktusaként László András, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át. A kitüntettek névsorát lapunk 5. oldalán közöljük. Ölési tartott a negyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága 1984. június 29-én Varga Gyula első titkár elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kemény László, a Központi Bizottság alosztályvezetője. A testületet a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a Központi Bizottság 1984. június 26-i üléséről. A tájékoztatót a megyei pártbizottság egyetértőleg tudomásul vette. Ezt követően — Ekler György megyei titkár előterjesztésében — megtárgyalták és elfogadták „A megyei pártbizottság pártoktatási terve végrehajtásának helyzetéről, az 1984—85. évi feladatokról” készült értékelést. Az agrárágazat helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól tárgyalt ezután a megyei pártbizottság. A napirend előadója Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára volt. Majd Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a testületet a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. A napirendek vitájában felszólaltak: Károly Edit (Fehérgyarmat, Metripond Gyár), Hepp Jánosné (Nyíregyházi Konzervgyár), Bállal István (Munkásőrség megyei parancsnoksága), Liba Lajosné (Vásá- rosnamény, VOR-üzem), Cservenyák László (tanárképző főiskola), Varga András (Kisvárda, városi pártbizottság), Forgács András (Mátészalka, városi pártbizottság), Tar Imre (Nyíregyháza), Nagy Mi- hályné (Baktalórántháza), Héri László (Rakamaz, Győzelem Tsz), Nyitrai Miklós (Nyíregyháza, AG- ROBER Vállalat). A pártbizottság ezt követően személyi kérdésekben döntött. Alexa Lászlót — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a párt megyei végrehajtó bizottsági tagsága alól, egyidejűleg Tóth Gézát, a pártbizottság tagját, az SZMT vezető titkárát a végrehajtó bizottság tagjának megválasztotta. Nagy Lászlót, a KISZ-mb volt megyei első titkárát — érdemeinek elismerése mellett, más munkakörbe kerülése miatt — felmentette pártbizottsági tagsága alól és Hajdú Sándort, a KISZ megyei bizottsága új első titkárát tagjai sorába kooptálta. Emlékház, szobor a költő iek V áci- emlékbizottság jíj'ilL VI X '-S alakult Idén karácsonykor lenne 60 éves a „még nem elég” költője, az „én szőke városom” fia: Váci Mihály. Nyíregyháza szülöttének emlékét az utókor sokféleképpen ápolja, egyebek között azzal, hogy nevét intézmények, szocialista brigádok veszik föl, tiszteletére szobrot állítottak a megyeszékhelyen, életműve helyet kapott a tankönyvekben, a folyóiratokban, rádióban, tévében, szavalóversenyeken rendszeresen olvashatók, hallhatók a versei. A hatvanadik születésnap alkalmából Nyíregyházán tegnap emlékbizottság alakult, melynek feladata a decemberi ünnepségek és események méltó előkészítése. A költő tiszteletére emlékünnepséget rendez a Magyar írók Szövetsége és megyei csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a megyei népfrontbizottság, a megyei és városi tanács művelődésügyi osztálya és a művelődési ház, a Hangsúly című rádiós folyóirat szerkesztősége és a tanárképző főiskola. Az ülés keretében kiállítás nyílik, megkoszorúzzák a Váci-emlékhelyeket, s ekkor kerül sor a megyei művelődési háznál a névadásra: az intézmény Váci Mihály nevét veszi föl. Emlékházat avatnak a Bartók Béla utca 32. alatti szülői házban, ahol a költő 1931-től 1950-ig élt. Ünnepségeket rendeznek és szobrot avatnak Tiszaszalkán, ahol már több esztendeje gondozzák nagy szeretettel a költői hagyatékot. Több helyen lesznek kiállítások, író-olvasó találkozások és irodalmi előadások. Nyíregyháza: Malomkert. (Császár Csaba felvétele)
