Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. június 30. Á lakosság véleményét kérik Ügy tűnik, hagyománnyá válik Nyíregyházán, hogy mielőtt egy-egy városrész részletes rendezési tervét véglegesítenék, kikérik a lakosság véleményét is. Egyik módja ennek, hogy az elképzeléseket a tanács hirdetőtábláján közszemlére teszik és várják az észrevételeket, a másik, hogy párbeszédet kezdeményeznek az érdeklődőkkel, a városszeretőkkel, ennek a népfrontbizottság nyilvános ülésein teremtenek lehetőséget. Legközelebb hétfőn délután lesz ilyen alkalom Nyíregyházán, ahol a magánlakásépítés eddigi eredményeinek ismertetése mellett nyitnak nyilvános vitát négy városrész részletes rendezési tervéről. E vita bevezetőjét Vincze István Nyíregyháza főépítésze tartja, vele készült e rövid előzetes beszélgetés is. Milyen városrészekről lesz szó a nyilvános vitafórumon? Balogh József MÉG ALIG FEJEZŐDÖTT BE az iskolákban a tanítás, a kereskedelem dolgozói már hozzákezdtek a következő tanévben szükséges tanszerek beszerzéséhez, és lassan megkezdődik az értékesítés is. A Nyírbátori ÁFÉSZ nyíregyházi, Arany János utcai papírboltjában előre elkészítik az egységcsomagokat, melybe a füzetektől az írószerig minden belekerül. — Két városrésznek új tervet készíttettünk, kettőt pedig módosítani szeretnénk, mert amióta azok elkészültek, változtak gazdasági lehetőségeink és változtak az igények is. Módosítani szeretnénk a Il-es lakókörzet tervét, amely a Felszabadulás tér—Gimnázium köz—Eötvös utca által határolt területet jelenti és a III- as lakókörzetét is, mely a Bocskai út 34—54—Incédi sor —Soltész Mihály út 49—65, valamint a Hunyadi út—Ne- felejts út—István út által határolt területet jelenti. Üj terv készült a Bethlen Gábor út— Vasgyár út és Petőfi út, valami városközpont és Szarvas *—Arany János út által határolt területre, továbbá az örökösföldi lakótelep későbbiekben beépítendő részére is. Milyennek képzelik a tervekben a Il-es lakókörzet jövőjét? — Kísérletet teszünk egy közvetlen városközponti terület tömbrehabilitációjára. Ennek célja, hogy a város hangulatába illő, több szintes, magastetős, de léptékében a korábbi tervektől eltérően a város eredeti arcához jobban igazodó beépítést eredményezzen. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal szeretnénk a jövőben több területen szabályozni a városépítést, lehetőséget adni a lakossági erőfeszítéseknek, illetve ezek kibontakoztatásának. Formálódó városkép Nyíregyházán. (Jávor László felv.) Valamikor arról volt szó, hogy a Bujtos városliget lesz. Marad annak a módosítás után is? — Igen. A Ili-as számú lakókörzet délről csatlakozik a majdani ligethez. Elképzelésünk kettős. Szeretnénk megfelelő városépítészeti csatlakozást a ligethez és egy szerencsésebb kapcsolat kiépítését a városközponttal, mert a terület nyugati részét (a Hunyadi úttól keletre) a központ folytatásaként, kiegészítéseként képzeljük el. Ez utóbbi területre kerülne többek között a városi sportcsarnok és az uszoda. Talán a Bethlen Gábor— Vasgyár— Petőfi út környéke, a városközpont és Szarvas utca—Arany János utca által határolt városrész képe változott eddig a legkevesebbet. Milyennek képzelik a jövőben? — E lakókörzet szintén a rehabilitáció kísérlete. Lénye- \ge, hogy a lakosság segítségével folyamatosan szeretnénk feltárni a tömböket, zárt sorú beépítést képzelünk el, igazodva az egykori város- és utcakép örökségéhez, s ennek megfelelően kisebb intenzitású (két-három szintes) beépítést szeretnénk magastetős házakkal. A tömbfeltárás módszere természetesen az intézményekre is vonatkozik. Reméljük, hogy a — hosszabD ideig tartó — rehabilitáció kedvező városképet eredményez és a lakosság igényeinek is jobban megfelel majd. A lakótelepek — különösen az építkezés ideje alatt — nem vonzzák az embereket, sőt aki tud, később is menekül onnan. Figyelembe veszik-e Orökösföld további részeinek tervezésénél? — A VII. ötéves tervben szeretnénk tovább folytatni Örökösföld építését. Ennél azonban már arra törekedtünk, hogy telkes, korszerű, csoportos beépítéssel lazítsuk az ütem lakótelepi jellegét. Ez azt jelenti, hogy a területen többféle igényt ki lehet elégíteni, így az elkülönülés, csoportosulás, valamelyest csökkenthető és a városépítészeti megoldás is jobban közelít az elfogadhatóhoz. A VIII. és IX. ötéves tervekben sorra kerülő további ütemek pedig már a ma is tudatos, ugyanakkor valóban a jövő egyik járható útját jelentő területrendezési elvekre épülnek. Ez nem más, mint a város lényegét jelentő bizonyos fokig konvencionális elvek összesítése és alkalmazása. Itt a konvenció azokat a megszokott — és ki kell hangsúlyozni, hogy bevált — módszereket jelenti, melyek alkalmasak olyan beépítésre, utca és térviszonyok létrehozására, ahol a városi környezet kedvelt, a lépték emberi. Ehhez azonban a későbbiekben feltétlenül szükség lesz arra, hogy a benne élő ember a saját környezetét is ennek a szellemnek megfelelően alakítsa, a lakókörzeteket saját emberi és közösségi képére formálja. Városfejlesztés rehabilitációval Az Ér-patakról—bővebben Olaj a vízen Ha az Érpatak nevét manapság kiejtik egy nyíregyházi előtt, akkor ő nyomban arra gondol: no, már megint olajszennyezés? Mert bizony a megyeszékhelyen átsiető kis vízfolyás az utóbbi időben erről vált nevessé... Lapunkban több írás, jegyzet, észrevétel jelent már meg erről — erre reagált a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Jeczkó János a szerkesztőségünkhöz írt részletes tájékoztatásában. Mint kiderült, komoly oka van a patak szennyezésének — és megvan a tettes is. 1982 márciusában vették észre először, hogy nagymértékben megnőtt az olaj a víz felszínén. A vizsgálatok kiderítették, hogy a gabonaforgalmi vállalat nyíregyházi malmából származik a szennyezés — egy föld alatti vezeték (mely a lesüllyesztett olajtartályból indul ki) kilyukadt, s a számítások szerint legalább 27 tonna olaj került a talajba. Innen az útja egyenesen vezet a patakba, hiszen a talajvíz bemossa. Költséges vizsgálatok Eleinte húzavona alakult ki arról, hogy ki mit tegyen, ki a felelős — de aztán kénytelen volt a vállalat cselekedni. (Megjegyzendő: a kezdeti vonakodás miatt szabálysértési eljárást indítottak a vezetők ellen — ugyanakkor a szennyezés miatt több százezer forint szennyvízbírságot is fizetett a cég ...) Megindult hát a munka, előbb költséges vizsgálatokat kellett végezni (270 ezer forintjába került a vállalatnak!) utána pedig kutakat építettek, s ezek folyamatosan szivattyúzzák a talajba került olajat. A szakemberek véleménye szerint azonban ez igen lassú folyamat — évekig eltarthat, amíg kiürül a szennyezett talaj... Ez nyilván annyit jelent, hogy addig számítani kell az időnkénti olajrétegre a vízen — a vízszint változásától függően. Szeméttároló? Van azonban más oka is az Érpatak tisztátalanságá- nak. Ez pedig a lakossági szennyezés. A város egyes területein nincs még szennyvízcsatorna — az itt élők a csapadékcsatornát használják e célra, ami természetesen tilos lenne. Olyan is akad — erre az újságíró szemtanú — aki közvetlenül a patakba zúdítja a ki tudja mivel szennyezett vizet. Az sem csekélység, hogy sokan mosák autójukat a csapadékcsatornák fölött, s így is jut olajszennyezés a patakba. Érdemes meg jegyzeni: már egy-két deciliter olaj is képes arra, hogy ideig- óráig filmszerűen szétterülve teljesen befedje a víz felszínét. Jelenleg is folyik vizsgálat egy üzem szennyezésével kapcsolatban — tájékoztatott az igazgatóhelyettes. Az ELEK- TERFÉM Szövetkezet Vasgyár utcai telepéről krómsav- szivárgást észleltek május 9- én. A veszélyes anyag a patakba került, ám mint kiderült, a néhány kilogramm krómsav olyannyira felhígult, hogy már nem jelent veszélyt. Az ok: egy vezeték hibája — ezt a szövetkezet dolgozói szombat—vasárnapi munkával sürgősen megszüntették. Ennek ellenére anyagi következményei lesznek a dolognak. Milliós bírság Végül egy adat: az Érpatak szennyezéséért 1983-ban a vétkes vállalatok több, mint egymillió forint bírságot fizettek. „Mi élünk a törvény adta lehetőséggel — hangoztatja a vízügyi igazgatóság szakembere — de tudjuk, hogy csak a büntetésből nem lesznek tisztábbak vizeink. Nem is a büntetés a célunk, hanem az élővizek tisztasága. Ezért továbbra is számítunk a lakosság, az üzemek, a sajtó támogatására ...” T. Gy. Mopresszó n zlelgetem a szót, pontosabban ezt a szóösszetételt, amelyet a moziból és a presszóból házasítottak össze. És leesik a „tantusz”, hiszen ilyen evés- ivás közbeni szolgáltatásról már olvastam is. Most valami hasonlóval kísérletezik a megyei moziüzemi és a Szabolcs megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Tetszik az ötlet, és üzletnek sem rossz, hiszen ha beválik, 100—120 vendég nézhet filmet, s fogyaszthat közben tetszése szerint. A mopresszó a nyíregyházi Korona kerthelyiségében nyílik július elsején a híres amerikai filmmel a Jézus Krisztus szupersztárral. (farkas) Üzletelők Q lég gyakran megfordulok a nyíregyházi Hatzel téri ócskapiacon — érdekes az ottani nyüzsgés, az ilyen-olyan „árucikkek” között olykor érdekességekre bukkan az ember. Egy olvasónk a napokban azt tette szóvá levelében, hogy kinőtte már a használt- cikkpiac a jelenlegi helyét, s ebben teljesen igaza is van. Akad azonban más is itt, ami szemet szúr. Jár-kel az ember az árusok között, s lépten-nyomon leszólítják: kvarcóra nem érdekli, vagy esetleg abba való elem. netán összecsukható esernyő? ... Akik szólnak, magyarul teszik — nem az itt egyre gyakrabban üzletelő turisták közül kerülnek ki. Aránylag jól öltözött férfiak és nők kinálgat- ják holmijaikat meglehetősen tolakodóan. Seftelők, feketézők, zugárusok — minden jelző rájuk illik. Esküdni mernék, hogy sokan közülük fényesen élnek a ki tudja, milyen úton hozzájuk került áruk eladásából. Mivel, mint említettem, gyakran járok itt, már ismerősök az arcok is — ugyanazok a hangok súgják a fülembe a csábítónak szánt áruk nevét. Én ismerem őket — de vajon azok elég gyakran lát- ják-e tevékenységüket, akiknek ez kötelessége lenne? S ha igen, mit tesznek? (tarnavölgyi) Felvágotthoz fokhagyma Amilyen nevezetes terméke Zala megyének a Zala- hús, olyan Szabolcs-Szatmár- nak a Szatmári, a Nyírségi, és a Tatár-felvágott. E finomságok közül legkedveltebb hazai, tájjelegű ízesítésű — a Nyírségi felvágott. Szász János és Kapin András „találmánya”. Ök ketten kísérletezték ki a Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál 1982-ben, s azóta „befutott” termék. — Nemcsak megyénkben népszerű: kedvelt lett Borsodban és Heves megyében is. Átvették újításunkat a miskolci és a gyöngyösi húsosok is — mondja Szász János a fejlesztési osztály vezetője, aki 42 éve dolgozik a szakmában. Ezt a kedvelt terméket megelőzte a fokhagymás szelet, amelyet szintén itt újítottak, a táj jellegnek megfelelő ízesítéssel. Hátránya volt, hogy csak formákban lehetett készíteni, így nagyon munkaigényes volt és sok kifogás is érte a minőséget. Ez adta az ötletet az újításra, kísérletezésre. így született A tárgyalóterembe! „Megbabrálta” a kis Polskit Lopásért és közúti baleset gondatlan okozásáért ítélte el a bíróság Karasz András huszonegy éves , nyíregyházi lakost. Karasz egyik éjszaka két társával csavar- gott a városban, s a Toldi ut-: cán kis Polski személygépkocsi egyik első lámpáját kifeszítette. Egy kicsit arrébb egy másik Polskit találtak, Karasz ennek mindkét lámpáját kiszakította. Ez év január 23-án a Tünde utcán közlekedett Jawa motorkerékpárjával. Előtte egy teherautó ment, azelőtt pedig egy Simson kismotor haladt. Amikor a Mohácsi út kereszteződéséhez közeledtek, Karasz belekezdett mindkét jármű előzésébe, majd amikor visszatért az út jobb oldalára, be akart kanyarodni a Mohácsi utcába, de a motorkerékpár jobb oldali irányjelző karja beleakadt a Simson első kerekébe és mindketten felborultak. A kismotoros 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság Karasz Andrást 5400 forintra büntette. Az ítélet jogerős. a Nyírségi felvágott, amelyből Szabolcs-Szat- márban ma már évente mintegy 220 tonnát fogyaszt a vásárlóközönség. — Örülünk a sikernek — mondja a szakember — talán azért szeretik mifelénk, mert hasonlít az íze a finom házi kolbászéhoz, amelyben a fokhagyma dominál a megfelelő mennyiségű bors, paprika és só mellett. A Nyírségi felvágott receptjét ma már országszerte ismerik, s mind több húsipari vállalatnál érdeklődnek iránta. Alkalomadtán érdemes lenne országos bemutatón is feltálalni, kóstolóra hívni a közönséget. Részben azért, mert ez a termék az olcsóbb töltelékáruk kategóriájába tartozik, s talán az sem mellékes, hogy jó ízű. (f. k.) Nyíregyházán keverik
