Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

1984. június 16. Kelet-Magyarorsxág 3 A tavaszi és kora nyári mezőgazdasagi munkák során húszezer hektár területen dolgozott Hufnáger Gyula pilóta a tizenkét termelőszövetkezet által üzemeltetett helikopte­ren. Képünk: a rakamazi határban háztáji burgonyát per­metez. (Elek Emil felvétele) Számítóközpont Nyíregyházán Jól jár az ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás Mennyit kérjen a díjbesze­dő, hol van még lekötetlen szálláshely, milyen legyen az órarend, hány lakost tar­tunk nyilván, hogy alakul­jon a vetésforgó, hogy mű­ködjön a termelésirányítás — ilyen és hehez hasonló kér­désekkel foglalkoznak me­gyénkben is hamarosan a Központi Statisztikai Hiva­tal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának alkalmazottai. Az országban a megyék között utolsó előt­tiként szervezik meg Sza- bolcs-Szatmárban az önálló számítóközpontjukat. Néhány éven belül önálló épületet épít a Számítás- technikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalat Nyíregyházán a Kiskörúton. Addig viszont a szálloda és vendéglátó válla­lat kezelésében levő Béke­szállóban rendezkednek be. Az egyébként is felújításra szoruló szállodát június 30- án zárják be és háromne­gyed év alatt teljesen fel­újítják a víz-, a villany-, a gáz- és a fűtési hálózatot, ki­cserélik a tetőszerkezetet. Várhatóan 2 millió forint körüli összeget költenek rá. A NYIRTERV és gazdasági munkaközösségei rohamlép­tekben haladnak a tervezés­sel. A felújítással párhuzamo­san a SzÜV széles körű piac­kutatásba kezdett június 12- én: felkeresik a megye ipari, mezőgazdasági üzemeit, ter­melőszövetkezeteit, intézmé­nyeit és tájékozódnak a vár­ható megrendelésekről. Több típustervet ajánlanak, ame­lyeket már csak adaptálni kell a konkrét igényre. Ősz­től pedig a SzÜV gondosko­dik róla, hogy a megrende­léseket a vállalat központja, vagy a szomszédos megyék számítóközpontjaiban elvál­lalják. A piackutatás mellett nagy­arányú szakemberképzést valósítanak meg. Körülbe­lül negyven fiatal jelentke­zésére számítanak, akik majd adatrögzítőként, operátor­ként — ezekhez a munka­körökhöz elég az érettségi —, vagy szervezőként és prog­ramozóként — ezekhez fel­sőfokú végzettség ajánla­tos — helyezkednének majd el az új számítóközpontban. Számviteli főiskolát, közgaz­dasági egyetemet végzett fiatalokra gondol a SzÜV el­sősorban. Az évente 1,4 milliárd fo­rint termelési értéket előál­lító, 4000 fővel dolgozó válla­lat egyelőre szerény terveket készít megyénkre. Ügy szá­molják, hogy a Szabolcs me­gyei számítóközpont létesí­téséhez szükséges 30 millió forint legkésőbb három éven belül megtérül. Később, az igényekhez igazodva bővít­hetik a szolgáltatások körét. Ha a Nyíregyházán besze­relt számítógépek kapacitá­sa kevésnek bizonyulna az igények gyors kielégítéséhez, akkor a vállalat más megyék­ben lévő számítóközpontjai­ban végzi el a munkát. A fejlesztési alapját a meg­rendelőkkel kötött társulás formájában egészítené ki a vállalat. Tehát a majdani megrendelők bizonyos ösz- szeg kifizetése után szerző­déses kapcsolatba kerülné­nek a SzÜV-vel és később ledolgoztatnák a befizetett pénzüket. Ősszel a műszáki hónap keretében a Számítástechni­kai és Ügyvitelszervező Vál­lalat is bemutatkozik az ér­deklődőknek. Kész progra­mokat futtatnak le a gépe­ken, október 1—5-e között előadássorozatot, kiállítást, ankétot szerveznek, ame­lyen jobban megismerhetik a megrendelők az új számí­tóközpont szolgáltatásait. T. K. Ü lnek mellettem a vo­naton. Igyekszem i úgy nézni őket, hogy I ne lássék ha nézek. Mat- l rózblúz. Sötétkék szok- J nya. Diáklányok. Gye- I rekeknek már nagyok, de I így matrózblúzban fel- \ nőttnek még kicsik. I Reggel is láttam őket. ( Akkor fáradtak voltak és \ töröttek. Kialvatlanok. I Gondba merültek, majd- [ hogynem öregek. Most? \ Ha nem tizennyolcévesek ) lennének, azt írnám, hogy I reggeltől délig tíz évet i fiatalodtak. Nicsak: még festék is került a reggel még kék ajakokra, egy kevéske „smink”, a frizurák is változtak valamelyest, nem sokat, csak annyit, amit a nővé készülődés szép ravaszsága megkíván, ha különbséget kell tenni az érettségi elnök és a szembejövő srácok között. Ülnek mellettem és mondják, mondják az érettségit, az elnököt ki hitte volna, hogy akkor ezt is észreveszik — aki­nek szőrszálak nőttek a I füléből, a tanárt, akit 1 sohasem szerettek, csak | most lett „irtó okés”, I majdnem teljesen „oké”. I Az érettségi közben. \ Nézem és hallgatom / őket. Olyan napja ez az Refformgondolatok — Az önállóság lehetőségek kulcsa Megméretett vállalatok Szabolcs Cipőgyár: a termé­kek nagy része szovjet meg­rendelésre készül. Nem azért kell változtatni, mert amit eddig csináltunk, az rossz volt, hanem az élet változó igényei kényszerítik ki, hogy a gazdasági életben, a vállalatok irányításában válto­zások következzenek be. A gazdasági reform továbbfejlesz­tésének főbb irányait tavasszal a párt Központi Bizottságá­nak ülésén határozták meg. Azóta felelős párt- és állami vezetők vázolták a sajtóban, rádióban,- televízióban az in­tézkedések célját, írták le a reform folytatásának szüksé­gességét. Mindezt olyan gazdasági helyzetben kell megten­nünk, amikor a külső körülmények nem kedveznek az or­szágnak, ám az intenzív fejlődési szakasz megkívánja a vál­toztatást. A megyében néhány gazda­sági vezetőt kerestünk fel, hogy beszéljen a maga szem­szögéből, hogyan értelmezi a reform továbbfejlesztését, mi­lyen feladatokat lát maga előtt. Bár még végleges vég­rehajtási utasítások nem je­lentek meg — s ezt minden­ki hangsúlyozta a beszélgeté­sek során —, azonban körvo­nalazódnak azok a tennivalók, amelyek a sikerre vezetnek. Mindenkitől egy-egy téma­kört emeltünk ki. Tovább­fejlesztés Szabolcs Cipőgyár, Huszka József igazgató: — Teljesen új dolog, hogy nem a minisztérium lesz' a munkáltatónk, hanem maga a kollektíva, akár vállalati ta­nács, akár közgyűlés dönt. Ez szerintem mindenképpen a vállalati önállóság továbbfej­lesztése. Talán azért is örü­lök neki, mert vannak rossz tapasztalatok, előfordul, hogy egy vezető elkényelmesedik a székében, visszaél a hatalom­mal, s ha nem figyelmeztetik időben, akár a társadalmi tu­lajdont is a magáénak érzi — Az aggályom az, nogy egy kollektíva mennyire iesz elég erős, mennyire meri nyilvánosan kifejteni az íté­letét? S itt figyelmeztetnék egy másik oldalra is: ne az legyen egy vezető megítélésé­nek mércéje, hogy mennyire szimpatikus ember, hiszen a életüknek, amelyre mindig emlékezni fognak, amely­nek minden percét mesél­ni kell, újra és újra mon­dani kell. Szavakba cso­magolva, őrizni sokáig, hogy életen át ott szépül­jön tovább, amíg az érett­ségire készülő unokáik­nak is elmesélik. Száz szó Két harsogón fiatal kis­lányról nagymama koruk­ra gondolni persze ostoba­ság, de — ez a két kis­lány remélem nem ha­ragszik meg érte, vagy ha haragszik, akkor hiszem, hogy dühében gondol­kodni fog — félek, hogy az unokák nagyon szegé­nyes mesét hallgatnak er­ről a felségesen szép nap­ról is. Szegényeset, így hát nem is teljesen igazat. Különös keserű szájízt ha­gyó élmény volt hallgat­ni a két lelkendező „TEL­JES MINDENT” elmonda­ni akaró gyereket, s rá­döbbenni, hogy a töredék elmondásához sincs elég szavuk. A tétel, a helyzet, a kérdés „cviki” volt, a — Még annyit a reformról, hogy az 1968 előtti állapotot nyilván nem is akarja visz- szahozni senki, de nem is le­het. A mai helyzetben viszont csak kisebb lépésekkel lehet változtatni, a tervezett intéz­kedések is ezt sugallják. Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat, Tóth Pál igazgató: Szatmár Bútorgyár: kelendő szekrénysorok a gyártósoron. segítő szándékában ba­rátságos, kedves, aranyos, vagy ebben a helyzetben éppen „drága” tanár egy­szerűen „okés”. Az izga­lom is cvikis volt, a siker se kedvesebb, mint akár­mi más, mert nem volt rá megkülönböztető szó, mert a siker se volt más, mint elsóhajtott „oké”. Nézem őket. Hogy is ne nézném, hiszen fiata­lok, kedvesek, szépek és boldogok. Holnapi, hol­naputáni édesanyák. Akiktől anyanyelvet ta­nul majd egy gyerek és az anyanyelvre ráfeledkezve, azt beszélve, sorsot és ha­zát tanul. Magányosan, ha magára marad, ebből még meleg fészket is épít, ami­be odagyűlhet minden em­lék. A jókedvű, a jókedv­hez és a szomorú a vi­gasztaláshoz. L ám, elfogy a tudomá­nyom. A két gyerek beszélget és élete egyik legnagyobb pillana­tában nincs több szava száznál. Abból a tízezer­ből, amit mindenki tud. A helyzet — akarom nem akarom — egyszerűen „cvikis”. Nincs más sza­vam. Akiknek írtam, ezt legalább meg is értik. Bartha Gábor sei lehet megélni. Ezért ho­zunk ki új termékeket, gon­dolunk az exportra. — Az sem közömbös, hogy a vállalati tervek összeállítá­sa hogyan történik. Megval­lom, eddig talán több volt a javaslat „fentről”, mintsem amennyi szükséges lett volna. Most viszont a dolgozók ér­dekeltségét is úgy kell kiala­kítanunk, hogy egyaránt jus­son a műszaki fejlesztésre és a bérek emelésére. Rekonstrukció előtt — A továbblépést nálunk abban is látom, hogy a gyár­egységeink is egyre nagyobb önállóságot élveznek. Távla­tokban akár leányvállalatok létrehozásán is gondolkodunk. Az iparágon belül elismerték, hogy ezen az úton mi tar­tunk legelőbb, s ebben az eredményeink is megmutat­koznak, hiszen 1971-től léte­zik ez a vállalat, s azóta öt­ször kaptuk meg a kiváló cí­mek Szatmár Bútorgyár, Kun István igazgató: — Gondolom, hogy a rész­letek kidolgozásánál figyel­met fordítanak a ma meglé­vő demokratikus fórumok működésére. Ugyanis a szak- szervezeti demokrácia fóru­— Végre eljutunk oda, hogy nemcsak az építőipar­ban, hanem az egész gazda­ságban a piaci helyzethez való alkalmazkodás lesz a megítélés egyik kritériuma. Sok egyéb feltétel mellett a vállalkozói rendszer és maga­tartás továbbfejlesztése az, ami a gazdaságos működést elősegíti. Vállalkozói szemlélet — A reform továbbfejlesz­tésének érdekes, s minden­képpen nagyhatású lépése az, hogy a felügyeletet és a tu­lajdonosi irányítást különvá­lasztják. Hiszen könnyű be­látni, hogy nekünk, mint ta­nácsi vállalatnak nem jó do­log, ha csökken a jövedelme­zőségünk, mert akkor a ta­nács pénze is bánja, s nem biztos, hogy érdemes ezt fel­áldozni azért, hogy esetleg néhány lakással több épül­jön. Elismerjük mi a saját bajainkat, szervezetlenségün­ket is, azonban látszik, hogy ha nem tudjuk érvényesíteni az indokoltan felmerülő költ­ségeket, akkor a következő két-három évben — termé­szetesen ha nem teszünk sem­mit — a csőd felé halad az ÉPSZER. Éppen ezt lehet el­kerülni az új intézkedések­kel, még ha szigorítások is vannak benne, azonban a vállalkozói szemlélet megte­remtése csak eredményeket hozhat. Ezért bizakodom a kö­vetkező években, a tovább­fejlesztett irányítási rendszer­ben. Lányi Botond mai, mint a bizalmi értekez­let már olyan jogosultságok­kal rendelkezik, mint az éves terv véleményezése, s az új formában a vállalati tanács­nak szintén ez is lenne a fela­data. Remélem, hogy nem fogjuk túlbonyolítani a dol­gokat, mert az csak lassítaná a munkát. — A népgazdasági helyzet­ből is adódik, hogy roppant behatárolt a vállalati mozgá­si lehetőség. Sok esetben visz- szafejlődési érzése van az em­bernek, márpedig az nem le­het cél, hogy csak az életben maradást tűzzük ki és való­sítsuk meg. A gyárunk II éves, előbb-utóbb szükséges a teljes rekonstrukció, ami meghozza a hatékonyabb ter­melést. Nekünk ehhez kell felkészülnünk. fegyelem, a szigorúság nem mindenki előtt népszerű, ha­nem a végzett munkát érté­keljék. Mert előfordulhat, hogy aki újat akar, az össze­ütközik a változtatásra nehe­zen mozduló környezetével. — Azt hiszem, hogy egy tisztességes vezetőnek nem kell félnie attól, hogy a kol­lektíva választja meg, vagy a vállalati tanács nevezi ki, in­kább arra gondoljon, hogy ez egyfajta megmérettetés, szem­besítése a céljainak, elért eredményeinek, hiszen ennek alapján döntenek. Kisvárdai Szeszipari Válla­lat, Hegedűs Ferenc igazgató: — Természetesnek veszem, hogy a reform továbbfejlesz­tésével kívánjuk népgazdasá­gi szinten a vállalatoknál szunnyadó erőket felszabadí­tani. Ehhez pedig nyilván a nagyobb önállóság szükséges. Mi az év elejétől váltunk tel­jesen önállóvá, szűnt meg a trösztünk, így erről túl sokat nem tudok mondani. Az vi­szont máris látszik, hogy csak­is a nagyobb kezdeményezés­A Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat közreműködésével Légi növényvédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom