Kelet-Magyarország, 1984. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1984. június 2. Kelet-Magyarország 3 ÖT IGÉNYBŐL EGY CSERE — BEVÁLT A PONT SZERINTI KIUTALÁS Készül az új lakásnévjegyzék Egy hónap múlva itt az év közepe, s még nem adtak át lakást a megyeszékhelyen. Mire számíthatnak az igénylők, akiknek éppen ezért nem csökkent, hanem megnövekedett a számuk? — erről beszélgettünk dr. Kovács Mihállyal, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. osztályvezetőjével. — A közeljövőben Örökös- földön 58 OTP-lakás készül el, s utána várhatóan folyamatosan adják majd át az építők a többi lakást is. Az év elején egyébként feldolgoztuk a múlt év végéig beérkezett igényeket, elkészítettük az igénylők pontszám szerinti listáját, majd a várható lakásszám alapján az OTP, illetve a tanácsi bérlakások névjegyzéktervezetét. Ahogy ezt előre láttuk, az idén azok az igénylők juthatnak OTP-lakáshoz, akik legalább 110 pontot értek el. A kifüggesztett tervezetre 35— 40 észrevétel érkezett, ez a több, mint kétezer OTP-lakás- igénylőhöz viszonyítva elenyésző, s azt igazolja, hogy az igénylők elfogadták a pontszámot, a tájékoztatást és türelemmel várják, hogy felkerüljenek a névjegyékre. A tanács eredeti terveiben az szerepelt, hogy az épülő lakások 35 százalékát cserékre használják fel. Sikerül-e megvalósítani ezt a szándékot? — Már most látható, hogy nem. Gondot okoz, hogy a cserét igénylők nem szívesen költöznek Örökösföldre, pedig itt nagtyobb a lakások alapterülete, több a szobák száma, sokan mégis a város központjában épülő lakásokra várnak. Hogy a tervezett arányt teljesíteni tudjuk, bekérettük azokat a cserére várókat, akiknek legalább száz pontjuk volt, s nekik is felajánlottuk az örökösföldi lakásokat. Az arány sajnos így is csak 20 százalék körül lesz. Talán hozzájárult ehhez az idegenkedéshez, hogy elterjedt a hír, miszerint az idén lakásokat utalunk ki a Vasvári Pál utcán. Tény, hogy 30 OTP-lakás épül itt, átadásukra azonban csak a jövő év elején számíthatunk, így az idei elosztási tervben ezeket a lakásokat nem szerepeltettük. Ezekkel a lakásokkal egyébként az a tervünk, hogy azoknak adjuk, akik tanácsi bérlakásukról mondanak le. A cserét kérők megnyugtatására azonban elmondhatom, hogy 1985—8G-ban körülbelül 250 OTP-lakás épül a város belterületén. Elkészül a két dombház a Rákóczi utcán, épülnek lakások a Holló utcán, valamint a Kossuth utca és az Erdősor sarkán. Ezeknek a lakásoknak a négyzetméterenkénti ára azonban jóval magasabb lesz, mint Örökösföldön, várhatóan eléri majd a 14 ezer forintot. Mikor költözhetnek azok a családok, akik a névjegyékben szerepeltek? — Igényüket — reméljük — még az idén kielégítjük. Éppen ezert kérjük: várják türelemmel a lakásügyi hatóság meghívóját a megállapodás megkötésére. Erre 1—2 hónapon belül sor kerül. • Mi a helyzet a tanácsi bérlakásra várók esetében? — A napokban vettük le a hirdetőtábláról a tanácsi bérlakás névjegyzéktervezetét, most az ezen szereplők körülményeit, illetve a tervezet ellen észrevételt tevők panaszát vizsgálja a lakásügyi társadalmi bizottság. A végleges névjegyzéket a végrehajtó bizottság júniusi ülésén hagyja jóvá, s azután hívjuk majd a névjegyzéken szereplőket a szerződés megkötésére, amennyiben a lakások átadása belátható közelségbe kerül. A jelenlegi állapot szerint úgy tűnik, hogy a névjegyzékre felvett igénylők ennek az évnek a végén költözhetnek. Addig a lakásügyi hatóság a legnagyobb jóindulat mellett sem tud lakást biztosítani, ezért kérnénk az igénylők türelmét. Hány ponttal kerülhettek névjegyzékre az igénylők? — Az 1 és másfél szobát igénylők kivételével 120 pont kellett a névjegyzékre jutáshoz, másfél szobás lakást viszont csak 124 ponttal lehet remélni. Aki egyszobás lakást kért, annak 85 pont is elegendő volt. Ez azt mutatja, hogy nagyobbak az igények a másfél szobásra, mint amennyit képesek vagyunk kielégíteni, így hosszú lesz a várakozási idő. Mivel az egyszobásnál lényegesen rövidebb a várakozási idő, azt gondolom nem mindegy, hogy valaki albérletben, vagy saját lakásában tölt hosszú éveket zsúfolt körülmények között. Ezért javaslom sokaknak: fogadják el az egyszobás lakást és beköltözés után adják be a cserekérelmet, s két-három év múlva megkaphatják a kívánt nagyobb lakást. Mennyien várnak lakáscserére? — A tanácsi bérlakást kérőknek mintegy 20 százaléka kíván cserélni. Miután a tanácsrendelet azt írja elő, hogy az új lakások felét a cserét kérőknek kell kiutalni, így alaposan felgyorsulta bérlakást kérők csereigényének kielégítése. Jelenleg ott tartunk, hogy szinte két-há- rom év alatt ki tudjuk elégíteni a csereigényeket, s ha ez az ütem megmarad, még rövidebb is lehet a várakozási idő. Balogh József Nyíregyháza-Órökösföld: folyamatosan épülnek az új lakások A maradék dohánypalánta a fólia alatt már a hiánypótláshoz szükséges. A leveleki határban idén 35 hektáron ültettek dohányt. Minőséget, de hogyan ? Mára az asszonyok megnyugodtak. Az indulatokat kiváltó intézkedés számukra több pénzt és erkölcsi sikereket érlelt. Ki hitte volna? Illetve voltak, akik tudták. Akik a módszert kidolgozták, alkalmazták, bíztak az eredményben. De hát mi is történt valójában? Kezdjük a történetet mindjárt a közepén. A dohánytermelési versenyben — a minőséget tekintve — a leveleki Dózsa első lett. Negyvenezer forintot kaptak. Ez volt tavaly. És most újra pa- lántáznak. A földeket májusi eső áztatja, pompás idő ahhoz, hogy a palánta megeredjen, az ember bőrig ázzon. Viszont a dohány a fő... A termelőszövetkezet elnöke — mert vezetőségi ülésre siet — előkerít három embert: Fejérné Nagy Anna üzemgazdasági ágazatvezetőt, Asztalos Mihály növény- termelési ágazatvezetőt és Székely Sándor háztáji ágazatvezetőt — majd ők megmagyarázzák. Majd ők elmondják: miként és hogyan csinálják Leveleken a minőségi dohányt. Mindenekelőtt a tisztánlátás. Termelnek dohányt a közösben 35 hektáron és csak hevesi fajtákat, mesterséges szárításra és termelnek dohányt a háztájiban 30 hektáron, csak nagy levelű kerti fajtákat. Amióta tsz a tsz mindig volt dohány. Tájjellegű hagyományként termesztették és— ráfizettek. Székely Sándor: „A háztájiban csak a nagylevelű, kerti fajtákat termesztik.” — Valamikor 60—70 hektár volt a termő terület, közösben is a nagylevelű fajta ment, rengeteg kézi munkával, töménytelen gonddal. Asztalos Mihály szavait Fejemé Nagy Anna eképpen toldja meg: — Sok mindennél megpróbálkoztunk. részesműveléssel is. Nem hozott nyereséget. A dohánytermesztés munkabérvonzata akkora volt, hogy elvitt mindent. Viszont lépni akartunk... És léptek. Kidolgoztak egy olyan érdekeltségi rendszert, amelyet a brigád tagjai a kezdet kezdetén nemtetszéssel fogadtak, a vezetők viszont hittek benne: — A rendszer lényege. Fejérné Nagy Anna: „A dohánytermesztési ágazat 1,5 millió tiszta nyereséget adott.” hogy a dohánytermesztők a palántaneveléstől a törésig rendes munkabért kapnak. Töréstől viszont a teljesítménybér 80 százalékát veszik Asztalos Mihály: „Valamikor 60—70 hektár volt a dohány- termő-terület.” fel a fizetésként. 20 százalék kifizetésére csak a végelszámoláskor kerül sor, attól függően, milyen minőséget, eredményt ér el az ágazat. A végelszámoláskor — ha jó az eredmény — a brigádtagok nemcsak a 20 százalékot kapják meg, de ha van, a plusz- nyereségből is részesülnek. Világos, mint az egyszeregy. Ebben a rendszerben, bérezési formában a közös kockázatvállalástól az anyagi ösztönzésig sok minden benne van. A dohánytermesztés sikere, jövedelmezősége végső soron a minőségtől függ, attól, hogy a beváltó miként minősít és mennyit fizet. A minőség viszont (ha megvolt a növényvédelem) a törésnél kezdődik és a gondos szárítás £ tlopták a biciklit — mondta egy hang a telefonban, majd így folytatta: — Mégis csak sok, hogy amíg az ember bemegy a boltba és vásárol, addig a garázda elemek ellopják a kerékpárját. — Le kellett volna laka- tolni. — Lakattal együtt lopták el. És ez már nem az első eset. Persze, ha lenne az üzletek előtt kerékpármegőrző, vagy olyan biciklitartó állvány, amelyhez az ember hozzácsatolhatná a járművét... — Ne folytassa asszonyom. Ez az ügy nem ránk tartozik, de szóvá tesszük... íme szóvá tesszük. És akkor mi van? Marad minden a régiben. Mert hová lenne a világ, ha ötre-hatra minden kívánság teljesülne. Elvégre az áruházak, az üzletek nem azért vannak, — az üzletvezetők meg pláne nem azért vannak — hogy holmi kerékpármegőrzésre berendezkedjenek. Különben is. A kerékpártartó állvány, mint olyan, az nem egy filléres akármirsnda. az már egy koután a csomózásnál fejeződik be. És most nézzük, mit hozott a konyhára a tsz-nek, dohányosnak, az anyagi érdekeltségre alapozott bérezési rendszer: — Tavaly a hektáronkénti átlagtermés 1,4 tonna száraz dohány volt, száz kilogrammal több, mint 1982-ben. Az árbevétel 100 kilogrammonként a 82-es 6307 forinttal szemben 8772 forint. Tehát mennyiségben és minőségben is sokat nyertünk. Mint mutató, érdekes még az önköltség. 1982-ben 5790 forintért, 1983-ban 6080 forintért termeltünk meg 100 kilogramm dohányt. Végeredményben a dohánytermesztési ágazat 1,5 millió forint tiszta nyereséget adott... Lám, mit tesz az, ha az üzemgazdászok kidolgoznak egy életrevaló bérezési formát annak érdekében, hogy a termelési költség növekedése nélkül mennyiségben többet, minőségben jobbat produkáljon egy ágazat. Na és az asszonyok? A dohány- termelő szocialista brigádnak 35 tagja van, plusz a szárítómesterék és a két kisegítő. Ki-ki megtalálta a számítását. De mondják ki ezt azok, akiknek zsíros a keze a dohánylevelek törésekor. A palántanevelő fólia-sátortáborban Jászkovics Lajosné és Tar József né így beszél: — Eleinte voltak „hangok”. Viszont a pénzt megkaptuk. Egyszer azt hiszem 2300 forintot, aztán 1900 forintot. És persze az első helyért járó negyvenezer forintot is felosztottuk. — Mindenki egyformán kapott? — Azt már nem. Ki, menynyit dolgozott. Mi ketten egész évben benne vagyunk a dohányban. Szóval, mi megkaptuk. így állt össze a kép. A tsz- nek a tervezettől több dohánya termett, az ipar jobb minőséget kapott, a dohányosok jövedelme gyarapodott. Ilyen egy sok irányba ható ösztönzörendszer, jól működő érdekeltség. Ezért is mondja végszóként ■ Jászkovics Lajosné: — Most is, idén is csak így akarjuk csinálni... ★ Hogy kerek legyen az egész. Délfelé befejeződött a vezetőségi ülés is. Egyik napirend volt a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok munkájának értékelése. A versenyben a dohányosok lettek az elsők. Pénz is jár vele. Talán elmennek a jogos jutalom árán kirándulni. Megérdemelt, kiérdemelt pihenőnap lesz. Seres Ernő ajtóban viszont megtorpannak. Hová dobják a csikket? Csikktartó nincs, van viszont virágtartó, ha nincs virágtartó, van lábrács, ha az sincs, akkor utolsó lehetőség a járda. Mi következik ebbel? Virágtartóban csak csikk, lábrács alatt csak csikk, mindenütt sok csikk. Az üzletek elé tehát valamiféle tartók kellenének. Igen ám, de a csikktartó az már beruházás ... Nem mondom tovább. Van viszont egy javaslatom. Ne kerékpározzunk és ne dohányozzunk. Ezenkívül ne együnk, ne igyunk és ne vegyünk levegőt. Aki ezt negyvennyolc óráig kibírja rájön; bár minden kezdet nehéz, de győz az erős akarat. Na és ami fő: ha nem kerékpározunk, nem lesznek többé biciklitolvajok! (s. e.) moly beruházás. Beruházni viszont csak tervszerűen lehet. Ha van rá keret. Keret azonban nincs. így hát ne is firtassuk tovább a dolgot. Ellenben ... Nem tudom észrevették-e már, hogy a boltokban — kivétel italbolt —, üzletekben, áruházakban tilos a denány- zás. Nagyon helyes. Nem helyes viszont, hogy sokan úgy indulnak az ABC-k felé, hogy szívják és fújják a füstöt. Az
