Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

Zöldülő határ S zínt váltott a határ. A jótékony csapa­dék (25—30 milli­méter esett megyeszerte) üditően hatott az őszi kalászosokra, pillangó­sokra, rétekre, legelőkre. A tegnapi bágyadt sár- gultság mára haragoszöld­be ment. Ezt látva éled a remény: mégis csak jó lesz a gabonatermés. Mire becsüljük a kétna­pos esőt? Az arany, mint érték és mérték most nem kifejező, hiszen ha tovább tart a szárazság, hihetet­lenül nagy károk kelet­keznek. De ez már a na­pokkal ezelőtti gond, túl vagyunk rajta. Most előre kell nézni. Aki járta, jár­ja a határt, tudja, a csa­padék önmagában keveset ér. Ahhoz, hogy az eső értékének megfelelően hasznosuljon, az embernek is tenni kell. A gazdaságokban az őszi kalászosok állománybecs­lését egyszer már elvégez­ték. A tél végi határszem­lék mutatták, hogy a bú­za-, rozs és árpatáblák ál­lománya gyengébb volt, mint a sokévi átlag. A ve­tések egy része az őszi szárazság miatt csak télen, vagy most tavasszal kelt ki, így amit hetekkel ez­előtt mutatott a határ, már nem reális. A jó gazda most újra körülnéz és az új helyzetnek megfele­lően határoz a kalászosok ápolásáról. tápanyagel­látásáról, növényvédel­méről. Mindhárom tevé­kenység döntő ahhoz, hogy az éltető eső valóban kin­cset érjen. Gabonatermesztésben or­szágosan és megyei szin­ten is nagyok a tervek. Országosan 15 millió ton­na gabona megtermelése a cél, a megyében viszont a 82 évi jó termés átlagát kell túlszárnyalni. Most, hogy esett az eső, ismé­teljük, van remény a re­kordok megdöntéséhez, csak gazdálkodjunk. Ügy is, ha kell és szükséges, a kipusztult ősziek helyébe kukoricát vetünk. így nem csökken, sőt növeke­dik a gabona termő terü­lete. D egnap még aggódtunk. Ma bizakodunk. Okot ad erre az is, hogy alig lett vége a csa­padékhullásnak, újra be­népesült a határ. Üj lendü­letet vett a talaj-előkészí­tés, a vetés és a burgonya­ültetés. Ez természetes. Az időjárás az elmúlt hét vé­gén nekünk dolgozott, dol­gozzunk hát mi is. S. E. XLI. évfolyam, 79. szám ARA: 1,40 FORINT 1984. április 3., kedd Fúrógépek exportra Jó eredménnyel zárja az első negyedévet Nyírbátor­ban a fúrógépgyár. Március utolsó napjáig 50 RF—50-es fúrógépet szállítottak a megrendelőknek. Űj termé­kük az R—fh—75-ös fúrógép, melyből 16 darabot szerel­nek készre az első negyedév­ben. Megrendelői zömmel a szo­cialista országok, de az NSZK A MÁTÉSZALKAI ÁLLAMI TANGAZDASÁG FEHÉRGYARMATI ÜZEMÉBEN takarmánynövény-mag­vak vetéséhez készítik elő a talajt. A RÄBA-STEIGER géppel a kipermetezett gyomirtó vegyszert azonnal a talajba dolgozzák. (Elek Emil felvétele) Jobban kihasználják a közületi jármüveket Munkásbusz, helyi- járatban Az elmúlt néhány évben közel felével nőtt az 5. sz. Volán Vállalat autóbusz- parkja, ezzel párhuzamosan kétharmadával növekedett az elszállított utasok száma. Ez részben annak köszönhető, hogy tavaly kormányrende­let született a közületi autó­buszok jobb kihasználása ér­dekében. A Volán a rendelet megjelenése előtt is megvá­sárolt a szabolcsi üzemektől néhány alig használt autó­buszt. A megyei tanács közleke­dési osztályán megtudtuk, hogy a kormányrendelet óta megyénkben több intézkedést tettek az összehangoltabb közlekedés érdekében. Külön figyelmet érdemel, hogy a közlekedésbe pluszként beve­tett autóbuszokat úgyneve­Művészek kitüntetése a Parlamentben Képünk: balról jobbra Sarlós István, Lázár György, Köpeczi Béla üdvözli a kitüntetetteket és Aczél György. Tudósítá­sunk a lap 7. oldalán. (Kelet-Magyarország telefotó) zett e&átatlan területekre irányították. Persze vala­mennyi gondot nem sikerült megoldani, még mindig van jó néhány üzem és intéz­mény, amelynek autóbusza napközben kihasználatlanul áll. Az utóbbi években a Vo­lán a mátészalkai bútorgyár­tól, a vásárosnaményi ruha­gyártól és az Ibrányi Épí­tőipari Szövetkezettől vette meg az autóbuszát. A máté­szalkai kötöttárugyár autó­buszát ellenszolgáltatás nél­kül, üzemeltetésre kapta a Volán. Azóta ez a busz Nagy- ecsedről Mátészalkára a kö­töttárugyár dolgozóin kívül a többi utast is szállítja. A Kelet-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalatnak 20 munkásszállító autóbusza volt, tavaly valamennyit egy­szerre megvásárolta a Volán. Azóta a 20 busz napközben és hétvégeken is közlekedik. Megyénkben jelenleg — a megvásároltakon kívül — huszonegy autóbusz szállít munkásakat és fizető utaso­kat egyszerre. A Tiszalöki Állami Gazdaság például a városiasodó Tiszavasvárin keresztül egy közeli tanyára szállítja dolgozóit. A kor­mányrendelet által is bizto­sított megállapodás értel­mében a busz helyijáratként közlekedik Tiszavasvárin át 12 km-es szakaszon, így csak­nem teljesen ki tudják hasz­nálni. A kisvárdai baromfi- felvásárló és feldolgozó vál­lalat munkásbusza a közeli falvakban helyközi járatként közlekedik. Arra is van példa, hogy a a vállalatok összefogtak jár­műveik jobb kihasználása miatt. Záhony térségében egy közös buszon utaznak a vasút és két tuzséri üzem: az Érdért és a Hungarofruct dolgozói. A balkányi és a ti- szanagyfalui tsz munkásjára- ta egyben helyijáratként közlekedik. A közeljövőben a Nyíregyházi IKSZV mun­kásbuszát kapcsolják be a helyközi forgalomba. (n. 1.) Iparszerű hústermelés Több sertés Szabolcsból Harmincnégy partnergaz- ISV által felügyelt állomány o.asaga van Szabolcs- Szatíra:-— várhatóan oO ezer darabbal ban az Iparszerű Hústerme- nő. Érdekes, hogy korábban, lést Szervező Közös Vállalat- a taggazdaságokkal kötött naik. A szakosított sertéstele- eredmény központú, kockázat - pek 85, a hagyományos tele- viselő szerződések ellenére a pék 80 százaléka kapcsolódik legnagyobb sertéstelepekkel valamilyen formában a válla- rendelkező, illetve tőkeerős lathoz. termelési egységek nem siet­Az ISV szervező, szolgáltató tek a rendszerbe belépni, an- tqfvékenysége nagymértékben ,nak szolgáltatásait elfogadni, hozzájárult ahhoz, hogy az Mostanra már feloldódott a öt évvel ezelőtti helyzethez tartózkodásuk, képest mintegy 110 ezer da- Gondot jelent a vállalatnak rabbal lett több a vágókész (rendszernek), hogy a szabol- sertésálilomány iszűkebb pát- csi vágóhidak kapacitása ki- iriánikban. Ez évben a rend- cs*> ezért kénytelenek a ser­szer — mely az ország legna- téseket Miskolcra szállítani, gyobb iparszerű sertéste- uhoil ráadásul kilónként egy nyésztéssel foglalkozó szerve- forinttal olcsóbban veszik át zete — 284 ezer állat átadását 32 állatokat. Ezért a partne- tervezS a megyei állatforgal- rekkel közösen fontolóra vet- mi és húsipari vállalatnak. ték egy új vágóhíd építését. Az elkövetkező két évben az (sztancs) Ütvefúró Tiszaszalkáról A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai üzemében kísérlet­képpen üzembe helyeztek egy új meleghengert. 850—900 fo­kon hengerük a különböző méretű fúrókat. A gép segítségé­vel megteremtették a lehetőségét a gyárban az ütvefúrók gyártásának is. Ezt eddig importból szerezte be a kereske­delem. Ha a kísérletek befejeződnek, megkezdik az ütvefú­rók sorozatgyártását, amivel jelentős importmegtakarítás érhető el. Képünk: a géppel Papp Ferencné dolgozik. (E. E. felv.) és Egyiptom is a vásárlók között van. A gyárban kü­lönféle részegységek is ké­szülnek, nagyrészt a törzs­gyár számára. Ilyenek az R—fh—100-as fúrószánház, az NC marógépek szerszám­tárai, s palettacserélő egysé­gei. Üj feladatuk az idén a szolgáltatás, melyet más gyá­rak, üzemek számára végez­nek. Megrendelőik például a helyi növényolajgyár, a bu­dapesti Ganz-MÁVAG, Ta­tabányán a Bányagépgyártó Vállalat, de Csehszlovákiá­ban is van megrendelésük. Egy adat: saját árbevételi tervük a szolgáltatásoknál az első negyedévre 6 millió fo­rint volt. A törzsgyár kérésé­re ezt 9 millióra emelték. Az e napokban készült számve­tés pedig közel 10 millió szol­gáltatásból eredő bevételt mutat. A Csepel Fúrógépgyár el­ső negyedéve tehát kedvező mérleggel zárul. Gondok azonban vannak. Bizonyos alkatrészek, és alapanyagok hiánya időnként lassítja a munkát. Az eredményességet a dolgozók magas szakmai szakképzettsége garantálja, s eredményezi a minőségi munkát. A gyárban ehhez sajátos anyagi ösztönzési rendszert alkalmaznak, amely jól szolgálja a haté­konyság javítását is. (k. é.) Kommunista műszakok ui létesítmények átadása Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából országszerte számos helyen adtak át új üzemeket, keres­kedelmi, szociális, egészség- ügyi és kommunális létesít­ményeket. Szentendrén új kenyérgyá­rat avattak. Mintegy 100 mil­lió forintos költséggel létesí­tett új üzemrészt adtak át a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Csök­kent munkaképességű bányá­szokat foglalkoztató faipari üzemet avattak Komlón. A Mecseki Szénbányák által létesített új üzemben ötve- nen kezdték el a munkát. Győr belvárosában modell- házat adtak át. Hajdúszoboszlón átadták a két és fél esztendei munká­val teljesen felújított és kor­szerűsített SZOT Béke gyógy­üdülőt, amelyben évente tíz­ezren üdülhetnek, pihenhet­nek és gyógyulhatnak. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Március 31-én kommu- t nista szombatot tartottak a Kender-Juta és Politex- til Gyár nagyhalászi gyár­egységének KISZ-esei. A munkájukért járó pénzt a KISZ-alapra fiía- r>e Áprilisban meg^J ó üzemében ® kommunistf * -■•Á Az 5. szárr v!°£V\ lat valam' ^ körzetéb' áprilisb ^ szakot. A bev mozgássá. ^peí ra fizetik, vállalat dói góí alapját bőv, pí' házi papírgy, V-e egyházi Vasip V1 kezet komm, szakjának bevé.^e, ben lakásalapra, r az Együtt Nyíregyhi. mozgalom számlájára ják. ^ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom