Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. április 3. Lassú szállítás, raktározási gondok Nyíregyháza „könyves város” A napokban az MVMK-ban, a Szabolcs-Szatmár megyei Könyvgyűjtők Klubja ren­dezésében került sor egy tá­jékoztatóra, melyen az em­lített vállalat két igazgató- helyettese, Voczelka Tibor és Jeney István, valamint Ko- zár Lajos boltcsoportvezető vettek részt. A beszélgetésen számos kérdés felvetődött: ez­úttal néhány teljességgel köz­érdekűnek mondhatóról ejt­sünk szót. Tankönyvek időben Igaz, messze még a tanév vége, hát még a kezdete, de lévén a tankönyvellátás min­dig az érdeklődés középpont­jában, beszéljünk erről. — A legalapvetőbb gond a raktározás — mondták az il­letékesek. — Mivel az egy központi raktáron kívül vi­déki raktár nincs, az iskolák segítségére hagyatkozunk, csakhogy az iskolák igazga­tói nem mindenütt veszik jó néven a tankönyvek tan­teremben való tárolását, ér­tékesítését. Már tavaly is javult a tankönyvellátás, idén lég jobb lesz, hiszen ltalános iskolai tan­éi immár 120 várja a ítást. :akemberek szerint jó , ha már az év végén esíteni lehetne a követ­tanévben használatos önyveket. Ez azért is .fontolandó, mert reform at reformot, s még a peda- 'usoknak sincs elég idejük a, hogy az új tankönyvek- 1 kellő mélységben ismer- .‘dhessenek meg a rendelke- ásre álló rövid idő alatt. Újdonságok késéssel Sokan vetették fel, hogy az új művek jelentő^, része, csak jókora késéssel jut el vi­dékre. Budapesten már el is felejtették, hogy új könyv ke­rült a polcokra, amikor Nyír­egyházán végre kézbe vehe­ti az olvasó. — Ennek számos oka van, ezek között első helyen áll a szállítás. De — mondták — egyéb összetevők is van­nak. Nevezetesen az, hogy a három nagy könyvterjesztő között valamikor felállított sorrend (hiába volt azóta át­szervezve a rendszer), ma is automatikusan él tovább — vagyis elsőként a főváros boltjaiba jut belőlük. Ami nem volna baj, ha nem túl hosszú idő után következne a „vidék”. Szó esett arról is, hogy Nyíregyháza könyvesbolthá­lózata már régen nem felel meg az igényeknek. Erre — hivatkozással az anyagi hely­zetre — biztató ígéretet nem kaphattak az érdeklődők. Ami viszont változik: már keresik az antikvárium új, központi helyét. A régi vágy, a nyíregyházi idegen nyelvű könyvesbolt sokáig vágy marad még, de ugyanide tar­tozik az idegen nyelvű köny­vek forgalmazása is, mivel a beszerzésükre fordítható Egy 1896-ban gyártott vas­úti személykocsit „vettek ke­zelésbe” Fényeslitkén. A MÁV mátészalkai körzeti üzemfőnöksége kérésére a fé- nyeslitkei kocsijavító szak­emberei a régi, sok mindent megért vasúti kocsit ízekre szedték, s amennyire a köz­lekedés biztonságát szolgáló mai technológiai előírások engedik, külső megjelenésé­ben korhűen állítják helyre. A vasúti kocsimatuzsálem­nek tulajdonképpen csak az alváza viselte el szilárdan az évtizedeken és sok mil­lió kilométeren át való szá­guldás, személyszállítás megpróbáltatásait. A ko­csi egyéb részeihez az idő és még ki tudja mi min­den nem volt könyörüle­tes, így azokat lebontották, újjal váltják fel. Ahogyan a fényeslitkei szakemberek keze, szerszá­ma nyomán a kocsi egy­re inkább hasonlít ere­deti képéhez, az őt szem­lélőkben rögtön feleleve­nednek a hajdani vasúti közlekedési viszonyok és természetesen az elmarad­hatatlan gőzmozdony, mely­nek füstje ma már szin­te csak képzeletünkben devizamennyiség rendkívül kicsi. Végül néhány, a megye könyvvásárlását illusztráló adat. Csak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bolt­jai, vagyis Nyíregyháza és Naprkálló, 1983-ben 33 millió forintos forgalmat bonyolí­tottak le, kétmillióval töb­bet, mint egy évnek előtte. A különbség nemcsak az ár­emelkedésből ered! Érdemes megemlíteni, hogy 1983-ban Nagykállóban mintegy más­fél millió forint értékű könyv talált gazdára. — Könyves szempontból — mondták a szakemberek —, Nyíregyháza az ország egyik legjobban fejlődő városa. Az országos átlagnál gyorsabban nő a forgalom, s hozzá kell tenni, hogy a szövetkezeti könyvértékesítés, még a mi forgalmunkat is messze meg­haladja. A szinte mindenütt jelenlévő könyvbizományo­sokon kívül tizenhárom Áfész-könyvesbolt és öt Mű­velt Nép-bolt van a megyé­ben. S. Z. száll, füttye csak az emléke­zetünket figyelmezteti ar­ra, hogy ami az akkori idők rekvizitumai közül még fellelhető, jó lenne megőriz­ni. Az óvó, alkotó kezek e kocsit is ezért vették kezelésbe. Szeretnék, ha vasutasnapra eredeti képé­ben, fényében, szépségében ékítené a mátészalkai ál­lomást, belül pedig méltó helyet, otthont nyújtana a vasút, vasutasok múltbeli életét megelevenítő fényké­peknek, dokumentumoknak, az adott korra, közlekedésre jellemző szerszámoknak, eszközöknek. A kocsit természetesen üzemképes, vontatható ál­lapotba hozzák, ezért több évtized után a gőzmoz­donytól megválva, bizonyo­san szívesen robog majd a villany- vagy a dízelmoz­dony után is, hogy a mi­nikiállítást Mátészalkán kí­vül később máshol is be­mutathassák. A Közlekedési Múzeum a vasúti kocsi helyreállításá­nak, újjávarázsolásának költségeihez kiállítási anya­gának összegyűjtéséhez öt­venezer forinttal járult hoz­zá. (cselényi) Vasutasnapon Mátészalkán Kiállítás a kocsimatuzsálemben És akkor megjelent az árbiztos Rossz tempót vett a Tempó Csikós-Nagy Béla, az Or­szágos Anyag- és Arhivatal elnöke a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács javaslatára néhány hónapja árbiztost küldött ki egy nyíregyházi szövetkezethez. Néhány mondat a rendkívüli eset előzményéről! A nyíregyházi Tempó Általá­nos Szolgáltató Ipari Szövetkezet az elmúlt öt évben sorozatosain semmibe vette az áralakítással kapcsolatos előírásokat és káro­sította vásárlóit, megrendelőit. Ezzel nagy összegű Indokolatlan többletbevételre tett szert. Mind­ezért a szövetkezetét 1979. és 1983. között három alkalommal több milliós gazdasági bírság megfi­zetésére kötelezték A vonatkozó 1974-es jogszabály életbe lépése óta mindössze két alkalommal kellett árbiztost ki­nevezni. A megbízatást ezúttal a szomszédos Hajdú-Bihar megye negyedszázados tapasztalattal rendelkező árszakértője: Szilá­gyi Sándomé kapta. — Elsőként az okokat kellett feltárni — mondja. — Mindenek­előtt háromszor cserélődött a szövetkezet vezetősége. Egyiikük­másikuk még meg sem melege­dett a helyén., máris újabbnak kellett átadni a stafétabotot. Ár­képzés szempontjából a szövét- kezet tizenegy részlegének hu- szonkilencfajta tevékenysége is bonyolult, áttekinthetetlen hely­zetet teremtett. A megengedett­nél magasabb költségekkel szá­moltak, nem alakították ki meg­felelő anyag- és időnormákat, a dolgozók szakmai felkészültsége, s a gyártás és a műszaki irá­nyítás színvonala Is meglehető­sen alacsony volt. így többlet­hez, s főleg nyereséghez csakis bújtatott költségnöveléssel, in­dokolatlan árnöveléssel, többlet- számlázással, bizonyos munkák „elspórolásával” juthattak. Fél év kevés idő egy sokéves hibás gyakorlat felszámolásához, de az árbiztos közreműködése máris eredményesnek mondha­tó. Sikerült az előírásokkal és rendjeletekkel összhangban meg­teremteni a gazdálkodás alapjait, elfogadhatóvá tenni az önkölt­ségszámítást. Az árbiztost persze eleinte nem szívesen látták a szövetkezet ve­zetői. Előfordult, hogy váratla­nul megjelent a vezetőség ..bi­zalmas” ülésem, elbeszélgetett a szövetkezet dolgozóival, tájéko­zódott a megrendelők és vásár­lók körében. Ha szükség volt rá, „szőrözött” is: elszámolta­tott, ha szükséges volt, intézke­dett. A szövetkezeti dolgozók többsége már ismeri, manapság nyugodt a légkör, amikor heten­ként többször Is leül a főköny­velővel, a kalkulátorral, vagy másokkal tárgyalni . . . A szövetkezet 123 milliós árbe­vétellel zárta a múlt évet, az eredmény 7,6 milliós nyereség. — Reálisabb, mint a korábbi éve­ké, de még nem az igazi — csó­válja a fejét az árbiztos, -r- A közgyűlésükön is elmondtam: a törvények betartásával Is lehet tisztességes hasznot elérni. Ak­kor nem kell rettegniök, hogy esetleg néhány hónap múltán el­vonják azt. Az árbiztos megbízatása lassan lejár, ám a kialakult kép még nem megnyugtató. A kidolgozott helyes és tisztességes módszerek­nek hosszú távon a gyakorlat­ban. is érvényt kell szerezni. Ezért az árhlvatalban úgy terve­zik: Szilágyi Sándomé „mandá­tumát” újabb fél évvel meghosz- szabbítják. (A Hétfői Hírek nyomán) TÜZÉP-SZEZON. A Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat nyíregyházi 301-es számú telepén negyedévenként hetvenmillió forint forgalmat bonyolítanak le. A magánerőből építkezők jelenleg főleg falazóanyagot, vasbeton termékeket, tetőfedő anyagokat és áll­ványfát keresnek. Néhány termékből, mint például a különféle falazóanyagokból, betongerendákból és béléstestekből csak előrendelést vesznek fel. Képünkön: fűrészárut és rúdfát válogatnak, (cs) Könnyű vegyes menütől sószegényig... Ebéd—névjeggyel HANGOS CSÖRÖMPÖLÉSSEL GÖRDÜL VÉGIG AZ ÉTELT SZÁLLÍTÓ KOCSI A MEGYEI KÖRHÁZ NŐGYÓ­GYÁSZATI OSZTÁLYÁN. AZ EDÉNYEKBŐL TÁNYÉ­ROKRA, MAJD A BETEGEK ÉJJELISZEKRÉNYEIRE KE­RÜL A MELEG ENNIVALÓ. NÉHÁNYAN OTTHONRÓL HOZOTT KANALAT, VILLÁT, KÉST VESZNEK ELŐ — JOBBAN ESIK EZEKKEL A FALAT, MINT A KÓRHÁZI ALUMÍNIUM EVŐESZKÖZÖKKEL. — Ezen az osztályon sajnos nem a legkorszerűbb a ki­szolgálás. De például a bel­gyógyászaton már tálcán kap­ják a harapnivalót a betegek — szól Pappné Mányik Irén, a kórház élelmezési osztályá­nak megbízott vezetője. — De ez nemcsak rajtunk múlik. 1980-ban készült el az inté­zet új, 3 ezer adagos, jól fel­szerelt konyhája. Előkészítő — Ha nem is sokkal, de több lett a szövetkezet nye­resége 1983-ban, mint egy év­vel előbb — mondja Gergely Ferenc; a Vásárosnamény és Vidéke Áfész elnöke. — El­készült a mérlegünk, március elején a küldöttgyűléssel zá­rult a tagértekezletek soroza­ta. Több mint kilenc és fél ezer tagja van szövetkeze­tünknek, nagy az ellátási te­rületünk, nem kevés hát a gondunk sem. A legfontosab­bak egyike, hogy a kereske­delmi ellátásban lépjünk elő­re, főleg a kistelepüléseken. Az elmúlt évben a SZÖ- VOSZ támogatásával új bol­tot építettek Aranyosapáti­ban. Ezt úgy alakították ki, hogy ebben az évben önki­szolgáló rendszerűvé tehetik. Űj bolt épült Nyírmadán is — az eddigi úgynevezett pa­vilon helyett. Gyürében vég­re megnyitották az új „nagy­boltot” — összehasonlíthatat­lanul jobb körülmények kö­zött vásárolhatnak itt a hely­beliek, mint a régi üzletben. — Üj boltok épülnek-e idén? — Vásárosnaményban ta­valy nagy fába vágtuk a fej­szénket: egy új, 1060 négy­zetméteres ÁBC-áruházat építtetünk. Ehhez 300 négy­zetméteres rakodótér is tar­tozik majd, ezzel megoldható az éjszakai áruszállítás is! Reméljük, nem lesz csúszás, és december 1-én megnyílik. A nagy karácsonyi bevásár­lásra már itt kerülhet sor ... Ezért aztán, mivel az ABC 36 millióba kerül, nincs pén­zünk ebben az évben másra. Tudjuk jól ugyan, hogy sok helyen kellene, de nem megy. Egyetlen kivétel lesz: mivel Pusztadoboson tarthatatlan a helyzet, szinte restellj ük az áfész-emblémát a bolton, idén megépül az új üzlet. A tagság ígéretet tett: félmillió forint célrészjeggyel támo­gatja! és mosogatóhelyiségek, tea­konyha, raktárak, hűtőkam­rák, mélyhűtő kamra tarto­zik hozzá. — Mikor kórházba kerül a beteg, az orvos névre szólóan állapítja meg számára a dié­tát — magyarázza Tóth Ár- pádné diétás nővér. — Leg­több átlagosan 400 adag a könnyű vegyes menüből ké­szül. Ez ma zöldséglevesből, Sorolja aztán az elnök: na­gyon kellene egy új bolt Gyürében a húsbolt helyett, átépítésre érett az ilki üzlet, de hasonló az igény Ján- don, Tákoson, Vitkán is. Nem beszélve arról, hogy sürgetik egy-egy új presszó létesítését legalább négy he­lyen. Az ABC-áruház azon­ban valóban nagy vállalko­zás — s ami vigasztaló, nem­csak Vásárosnaménynak je­lent majd sokat. — Készítettünk egy felmé­rést nemrégiben a „régi” na- ményi ABC-ben. Kiderült, hogy az itt vásárlók hatvan százaléka a járás (pardon: a volt járás ...) falvaiból érke­zett, elintéznivalója volt, itt dolgozik vagy más miatt, de itt vette meg, ami szükséges volt. Az új ABC-nél hasonló arányt várunk. Nagy lépést jelent hát egész ellátási terü­letünk számára, ha megnyí­lik. Erősen ittas állapotban tért ha­za január 21-én a húszesztendős nyíregyházi Farkas József, aki másfél évvel ezelőtt szabadult — kedvezménnyel — előző börtön­büntetéséből, amit garázdaság és rongálás miatt kapott. Farkas mostohaapja éppen tüzet rakott a szobában, s még védekezni sem tudott, amikor a vádlott három­szor az arcába rúgott. „Innen már nem mész ki él­ve!” — fenyegette meg a sértet­tet, majd ütni kezdte, s a rúgdosást sem hagyta abba. A zajra be­ment Farkas sógornője, és igye­kezett megakadályozni a továb­bi verést — ne.n sok sikerrel. Hiá­ba könyörgött a nő, nem hagy­ta abba mostohaapja bántalma­zását, sőt a sógornőjét is ellök­te magától, s beledobta az ágy­ba. Közben hazaérkezett Farkas József édesanyja, de az ő rábe­szélése sem hatott. A rémült asz- szony megpróbált kiszaladni a la­párolt rizsből, natúrszeletből áll. Ez az alap a speciális dié­táknál is, természetesen sajá­tos előírások szerint: például zsír-, só- vagy fűszerszegé­nyen. Hiszen másképp kell főzni a cukorbetegeknek, mint például a máj- és epe-, vagy vesebetegek részére. Tovább nehezíti a diétás nő­vérek és a szakácsok munká­ját, hogy mintegy 70 adag egyéni diétát is készíteni kell. A legnehezebb az úgyneve­zett kívánságosak ellátása, akik azt ehetnek, amit éppen megkívánnak. Halcsák József- né és Márföldi Mihályné a diétás konyhán ezen a délelőt- tön 18 féle ételt készített egyéni óhajra: így almás pa­lacsintát, paprikás krumplit, bécsi szeletet. — Nem a beszerzés, hanem a nyersanyagnorma okoz sok fejtörést — folytatja az osz­tályvezető. — Az alkalmazot­tak 23 forintos nyersanyag- normája a legszorítóbb. Az osztályoknak más és más a normája. Legdrágább a szülé­szet, a bel-, a nő-, s az ideg- gyógyászat, ahol 33 forint 50 fillérből kell napi háromszori étkezést megoldani. Méghozzá úgy, hogy kétfogásos ebédet, s hetenként négyszer meleg vacsorát adunk. Az étrenddel szemben köve­telmény, hogy teljes értékű fehérjét tartalmazzon, legyen benne elegendő vitamin, s minden, amire a szervezetnek szüksége van. S hogy mindez mennyire felel meg az étkezőknek, ar­ról az is árulkodik, hogy jó ideje egyetlen bírálat sem ér­te a konyhát. Igaz, aligha van beteg, aki látogatáskor ne kapna egy kis pótlást: egy kis hazait. Ez — esetenként — bajok forrása is. Hiszen a hozzátartozók rendszerint nem a diéta, hanem a hagyo­mányos magyar konyha éte­leit hozzák a kórházba. Ez pedig inkább árt, mint hasz­nál a diétára fogott beteg­nek ... kásból, hogy segítséget hozzon, de a fia nem engedte ki, újból megismételte, hogy a sértettnek ma meg kell halnia. Közben belépett a lakásba a vádlott báty­ja, aki már az utcán arra figyelt fel, hogy élettersa visít odabent. Próbálta ő is megakadályozni a verést, (közben Farkas József már fojtogatta is a magatehetet­len férfit), de testvérét ez sem tudta eltéríteni szándékától. Vég­re ki tudott jutni a lakásból a két nő, s értesítették a rendőrsé­get meg a mentőket. A verésnek, rúgdosásnak, fojtogatásnak végül is a rendőrök vetettek véget. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa al­jas indokból, különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sér­tés bűntettében találta bűnösnek Farkas Józsefet, s ezért egy év és hathónapi börtönre ítélte, va­lamint két esztendőre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. <pd) ÁFÉSZ-emblémával, Naményban Új ABC, éjszakai áruszállítás (h. zs.) A fiú hozott halálos „ítéletet”

Next

/
Oldalképek
Tartalom