Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
1984. április 10. Kelet-Magyarország 3-JegyzetNevelési r értekezletek □ közelgő iskolai nevelési értekezleteknek két témájuk lesz — választás szerint — a hazafiságra nevelés és a fegyelem. Valamennyi iskola tantestületének válaszolni kell az önmaguknak feltett kérdésekre, természetesen azokra, amelyek elsősorban az iskolai neveléssel, oktatással függnek össze, hisz a hazafiságra nevelés nemcsak az iskola, nemcsak a pedagógusok dolga. Mindenkié, a családé, a társadalmi szerveké, mozgalmaké, a művelődési intézményeké, könyvkiadók, lapok, film, tévé és végigmondani is sok lenne ... Nagyok az adósságaink a hazafias nevelésben, a történelmi tudat alakításában. Az iskola, a nevelés lehetőségei szinte kimeríthetetle- nek. De szükséges és igen időszerű markánsabban ráirányítani a figyelmet erre a közös nevelési feladatra, mert a szemlélet még nem mindig görcs nélküli. Még mindig sokan úgy vélik, hazafiságra, nemzeti önismeretre elsősorban a történelem-, vagy a magyartanár nevelhet, holott minden tantárgyban, minden iskolai és iskolán kívüli megmozdulásban ott vannak’ a nevelés sokszínű lehetőségei. Így a nemzeti ünnepeinkben is, ha óvakodunk a sablonoktól. Csak észre kell venni, csak élni kell velük. S nem kell félni, ha tiszta alapokon áll a nevelő, hogy a nacionalizmus hibájába esik. Az iskolavezetők, munkaközösség-vezetők felelőssége meghatározó ez ügyben, erre hívták fel a figyelmet a megyei előkészítő értekezleten. Az iskolai fegyelem a másik téma, amit megvitatnak a nevelők a tavaszi nevelési értekezleteken, ahol ezt nem tették meg eddig. Ebben a fegyelem korszerű értelmezése a legfontosabb, ugyanis a nevelők mégnem mindig értelmezik ezt egységesen és helyesen. Elszigetelt jelenségekkel foglalkoznak olykor, holott a fegyelem leghitelesebb tükre az egész iskola, vagy osztály tanulmányi és nevelési helyzete, minősége. Az egyes gyermek megítélésének alapjairól, motívumairól is érdemes eltöprengeni; rég bebizonyosodott, nem mindig a mozgékony, nehezen fegyelmezhető gyermek a „rossz”, a valóban fegyelmezetlen. Nem lehet a vérmérséklet — vagy a lezserebb családi nevelés — a vízválasztója “annak, kit minősítenek fegyelmezett, vagy fegyelmezetlen diáknak a nevelők. □ nyújtott teljesítmény, a tanuláshoz, a társakhoz, az iskolához, a közösséghez való viszony a mérce. S ez, mármint a fegyelmezett és pontos munka — valahol ösz- szefügg az előbbi témával, a hazafiságra neveléssel. A ma hazafiságának egyik összetevője a helytállás, a diáknál a tanulásban, a munkában, a viselkedésben. Ezért is hozhat hasznos tapasztalatokat a nevelők számára e gondok megvitatása, melyeket természetesen nem egyedül az iskolának kell megoldani, de áttestálni sem lehet azokat a tennivalókat, amelyek viszont az iskolára tartoznak. Páll Géza A NYÍRKARASZI BÉKE TERMELŐSZÖVETKEZET varrodájában a kisgyermekes dolgozók részére — mintegy 15—20 kismamának — külön munkaszalagot indítottak. Ez a műszak reggel nyolctól délután négyig dolgozik, így a szülők el tudják látni gyermekeiket. (Jávor László felvétele) Ötletet vásárol a tsz Ltjára indult egy nagyszerű elképzelés, mely szerint az ország hat veszteséges termelőszövetkezete közös erővel kihúzhatja mindannyiunk szekerét a kátyúból. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére éppen egy esztendővel ezelőtt alakították meg az AGROKOORD Ifjúsági Gazdasági Szolgáltató Társaságot. Az ország hat téesze és az Alkotó Ifjúság Egyesülés anyagi és szellemi kapacitása adja a garanciát a sikeres együttműködéshez. Egy év elteltével kerestük fel a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezetet, amely megyénkből egyedüliként kapcsolódott be a társaság munkájába. — Lassan körvonalazódnak a lehetőségek, s mi is tisztábban látunk, mire számíthatunk — összegez egy mondatban a téeszelnök, Hatvani Gyula. — Egy vaskos jegyzetfüzetre való elképzelésünk volt az indulásnál, most viszont már egyértelmű, miben kérhetjük az AGROKOORD segítségét. — Felkerestük a másik öt termelőszövetkezetet és a helyszínen tanulmányoztuk az ő tapasztalataikat — folytatja a főagronómus, Tóth János. — Nem a bizalmatlanság miatt, hanem kíváncsiak vagyunk arra, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva miként javíthatja az eredményt, ha ezek a távoli termelőszövetkezetek együttműködnek. Csobajon a Tak- taközi Termelőszövetkezetben például a háztájiban a hízómarha hozott nagyon szép eredményt. Ezt látva mi is úgy döntöttünk, hogy a háztájiban marhahizlalással foglalkozhatnak a tagjaink. Takarmányt is adunk hozzá és megszervezzük az értékesítést. Az első eredmények adják majd a nagyobb kedvet ehhez a tevékenységhez. A tagok által befizetett évi 100 ezer forint lassan meghozza a hasznot a résztvevőknek. A nyírlugosi téesz például 202 ezer forint tiszta nyereséggel zárta az elmúlt évet. Ebben nagy szerepe van az AGROKOORD-nak, de a számokat megvallatva, Pénzt hozott a bérhizlalás Alma, pince, hűtőház Élni a lehetőséggel lehetne ez sokkal nagyobb eredmény is. Például a lengyel bikák bérhizlalása kereken félmillió forint hasznot hozott Nyírlugosra, viszont más területen a veszteség csökkentette a gyarapodást. Az idén 150 bikát hoznak bérhizlalásra, a tavalyi 109 helyett. — Megnyílt előttünk néhány olyan ajtó, ahová eddig sohase léphettünk — vélekedik Göncző György erdész —. Olyan kapcsolatokra sikerült szert tenni, amelyek révén garantált eredményekre számíthatunk. Az állatforgalmi és húsipari vállalat tavaly 1500 pecsenyebárány exportját és 200 exportmarha eladását tette lehetővé. Fejlődnek kapcsolataink a Nyíregyházi és a Debreceni Konzervgyárral is. Hajdú megyével több területen eredményes együttműködésünk lehet. A vízrendezési tervet például társadalmi munkában elvállalta a VITU- KI. Ugyanis Hajdúnak most készítik, viszont vízügyi szempontból célszerű Nyír- lugosét is egy füst alatt megvalósítani. Mintegy félmillió forint tiszta nyereség ez - a tanulmányterv a téesznek. Ha pontosan számítgatjuk, körülbelül hatvanezer forint tiszta hasznot hozott az AGROKOORD Nyírlugosnak tavaly. Az országban már feltűnést keltett a társaság munkája és a legutóbbi ülésükön módosították az alapszabályt, három újabb termelőszövetkezetet vettek fel a tagok sorába. Puskás György párttitkár — a szélesedő együttműködést látva — a feladatok pontos körülhatárolását és írásbeli rögzítését sürgeti. Mert a lelkesedés és a jó szándék ma már kevés. — Változatlanul lenne néhány terület, ahol a társaság közreműködésével előbbre léphetnénk — folytatja Hatvani Gyula. — Az almaértékesítés, az 55 vagonos hűtőház kihasználása, a pince hasznosítása — ezek lennének a legfontosabbak. Az első lépések megtörténtek. Nyírlugoson is látják, mit lehet tenni a nagyobb eredmény érdekében. Most már csak élniük kell a kínálkozó lehetőségekkel. Tóth Kornélia A NAPKORI KOSSUTH TERMELŐ- SZÖVETKEZETBEN ser- téstörzstelppet alakítanak ki. Képünkön:Ku- rucz Ferenc gondozó az anyaállatokat látja el. (Jávor László felvétele) Nem mind arany, ami kavics A bányató titka — Gyere, Pista, megveszik a bányát! — kiáltott a bányató közelében fekvő kalyiba felé egyik kísérőm. Pista, azaz Popp István a rozsályi Rákóczi Tsz határában a kavicstermelést irányítja. A főagronómussail, Kállai Bélával és a párttitkárral, Papp Lászlóval üdvözöljük őt. PANELBA FINOMABB Nézzük az egyetlen kotrógépet. A partról nyúl köbméteres kanállal a vízbe — lábunk elé veti a sódert. Belemarkolok a nedves, sötétszürke anyagba. Ujjnyomás- tól szétomló rögöket találok. Agyagdarabok. — A helybeliek is a Tiszáról — a konkurenciától —, Becsről, vagy Milotáról hordják a kavicsot. Alapozáshoz az jobb, nagyobb szemű és tiszta. A mienk finomabb szerkezetű, panelba való. Kiváló mérnöki műtárgyakat — kútgyűrűt, betonlapot — lehet belőle gyártani. Csak ne lenne ilyen piszkos — mondja a főagronómus. — Olyan háromméteres mélységben kezdődik a sóder. Addig kell legyalulnunk a földet. De már két méter körül feljön a víz, s az a szemcse, a kavicsdarabok közé mossa a talajt. Gond az is, hogy ez a gép csak négy méterig tud lemenni, vagyis jóformán csak megkaparja a huszonöt-harminc méter vastagságú sóderréteg tetejét. Egy úszó-kotró kéne, ami mélyre tud ásni — meg egy osztályozó berendezés. Más- szóval : húsz-harminc millió — magyarázza az ágazatvezető. NINCS PIACA >. Három tsz — a rozsályi Rákóczi, a méhteleki Űj Élet, a tisztabereki Petőfi — és a Kavicsbánya Vállalat fogott össze 1980—81-ben a rozsályi kavicsvagyon hasznosítására. Ez a vagyon nagyságban vetekedik a nyékládházival. — Mi vagyunk a gesztorok, de mi sem, meg a többiek sem gondoltuk, hogy a közös „boltban” már az is „eredmény” lesz, ha a veszteségünk minimális — szól a rozsályi tsz párttitkára. — Az idén a Kavicsbánya Vállalat itt is hagyta az egészet. Ez az egyetlen kotró az övé, most tárgyalunk: mi legyen a gép sorsa? Legfőbb baj: a piac hiánya. Tavaly is mindössze 17 000 köbméter sódert sikerült eladni, halott ennek többszörösére lennénk képesek. A mi szennyezett kavicsunk ugyanabban a köbméterenkénti százforintos árban alig- alig állja a versenyt a tiszaival. Ráadásul ■ nagyjából ugyanazon a területen „terítünk”. A beruházások általános lanyhulása is nagy érvágás. SÚRLÓDÁSOK A partnergazdaságok között időközben súrlódások voltak, vannak. Csak egy példa rá: eredetileg abban állapodtak meg, hogy fuvarozáskor mindnyájan adnak járművet. A valóságban azonban csak akkor bocsátották a kocsikat e célra rendelkezésre, ha épp más munkájuk nem akadt. A három tsz együttes ereje is igen csekély. A megoldást jelentő negyedszáz millió előteremtése azonban, a jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetben aligha lehetséges. Sztancs János A PAPÍRIPARI VÁLLALAT nyíregyházi gyárában több millió papírzsákot készítenek belföldi felhasználásra. (Jávor László felvétele) Nulladik óxa — Valaki keltsen fel reggel hatkor, mert nulladik órám lesz — mondta valamelyik este a lányom. — Hányadik? — kérdeztem, mert nem figyeltem oda. — Hogy-hogy hányadik? Nulladik. Mintha még sose hallottad volna. — Ja, nulladik. Okos. Szép, okos szó. Van egy szinonimája, az, hogy sehanyadik. A semmiedik már nem olyan szép. Szócsavarás. — Es értelme sincs. — Miért? A nulladiknak van? — Biztos van, ha kitalálták. — Ide figyelj. Én voltam a katonaságnál egy időben a legmagasabb, mert aki nálam is magasabb volt, a díszszázadba vitték. Elöl álltam tehát a sorban. Én voltam az első. Tudsz követni? — Megejtő szöveg, de csak mondjad. — Namármost. egyszer odavezényeltek hozzánk valahonnan egy nálam magasabb salgótarjáni fiút, s attól kezdve ő állt elöl a sorban. Világos? — Akár egy tévékommentár a libanoni helyzetről. Gyerünk tovább. — Én lettem tehát a második a sorban — folytattam —, ő meg az első. Nem nulladik, mert ha ezt valaki kitalálja, rajta röhögött volna az egész laktanya. — Jellemző a laktanyai viszonyokra. — Szerintem inkább a tanügyiekre. — Na jó — zárta le a vitát leányom —, a lényeg az, hogy keltsetek fel. — Meglesz — bólintottam. — Csak majd kérdezd meg az iskolában, hogy a mínusz egyedik óra mikorra várható. Ügy érzem, nem késhet soká! M. A. ' iwi. - v v .‘jo X X. í '■>/?*£ -/ ' • '"*•
