Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

2 Kelet-Magyar ország 1984. április 25. A város és a gyárak A „frigy" megpecsételése A „Szinkm“ vállalja. Hagyomány, hogy min­den esztendő tavaszán ta­lálkozóra hívják a városi tanács képviselői a nem tanácsi irányítású szervek, munkahelyek vezetőit. A tanácstagi beszámolók és a városkörzeti tanácsko­zás mellett ez az egyik legfontosabb fórum, ahol a közös gondok, a közös megoldások napirendre tűzhetők, az elképzelések valóra váltásához nélkü­lözhetetlen lépések össze­hangolhatok. Az idén április elején gyűl­tek össze a kisvárdai üzemek képviselői a városi tanácson, hogy áttekintést kapjanak az elmúlt év eredményeiről, a VI. ötéves tervben megfogal­mazott városi célok időará­nyos teljesítéséről, valamint azokról a várható módosítás sokról, amelyek új keretet adnak a tanácsi szervek és a munkahelyek együttműködé­sének. A tanácsi „kincstár” leltárjából úgy tűnik, az elő­ző három esztendőben telje­sültek a célok, sőt némi előnyre is szert tettek a vá­rosfejlesztésben. Az utak állapotának javí­tására szánt forintokat ma­radéktalanul felhasználták. A másik nagy gond mérséklé­sére, a belvízmentesítésre a tervezett két és fél milliónál 1 millió forinttal többet köl­töttek eddig. A kisvárdaiak lakóhelyi közérzetét befolyá­solja az egészségügy és okta­tásügy színvonala. Mind a két területen felhasználták a rendelkezésre álló anyagiakat a feltételek bővítésére, javí­tására. A fejlesztések között említhető az új tanácsi bér­lakások átadása, a városi fű­tőmű .korszerűsítése, a közte­mető megnyitása. Az első tapasztalatok alap­ján jogos remények fűzhetők a tanácstagi alaphoz, ami hozzájárult a lakosság társa­dalmi munkafelajánlásainak növeléséhez. A tanácstagon­kénti tíz-tízezer forint fel- használása közel másfél mil­liós lakossági társadalmi munkával párosult, ami jár­dákban, járható utakban, gondozott parkokban, vízel­vezető árkokban mérhető. A kisvárdai munkahelyek fórumára egyébként kimuta­tás készült a vállalatok taná­csot segítő tevékenységének értékéről. Három „milliomos” akadt a listán: a Kelet-Ti­szántúli Meliorációs Vállalat, a költségvetési üzem és az öntödei Vállalat. A sorrend az egy dolgozóra eső társa­dalmi munka nagyságát is mutatja, amely 47 ezer és egyezer forint között ingado­zott. Az intézmények közül kiemelkedett a Bessenyei gimnázium, ahol a tanulók és tanárok kommunista szom­batos kerestükből több mint ötvenezer forintot utaltak át. Megszépülve fogadja láto­gatóit májustól a kisvár­dai strandfürdő. Kijavítot­ták a sportmedence, a fel­nőtt- és gyermekmedence télen keletkezett kisebb- nagyobb hibáit, új járdák készültek, felfrissítették a pázsitot. Bekötötték a má­sodik kutat. így remélhe­tően az idei fürdőidényben nem fordul elő a tavalyi­hoz hasonló vízhiány. A takarékossági szempon­tok egyre jobban áthatják a kisvárdai mindennapokat is. Egyetlen fűtési szezonban például a kórház fűtőolaj­megtakarítása egymillió fo­rint. Ugyanakkor az eredmé­nyek számbavételekor azt sem hallgatták el a találkozó résztvevői előtt, hogy összes­ségében csökkent a munka­helyektől érkezett támogatás. Pedig erre a forrásra a vá­ros gazdagításához a koráb binál még nagyobb szükség lesz, mert az ötéves terv hát­ralevő esztendeiben valószí­nűen jobban érezteti hatását a központi beruházási stop, a fejlesztések visszafogása. A jelentkező feszültségeket csak újabb munkahelyi akciók enyhíthetik. Többször kell összedugniuk fejüket a város és a munka­helyek vezetőinek, ha a ne­hezedő körülmények között szeretnék fejlődni látni vá­rosukat. „Frigyüket” erősíti a városi tanácsi munkát kor­szerűsítő, belátható időn be­lül életbe lépő reform is. Mó­dosulnak a tanácsi költség- vetések forrásai, növekszik az összhang a fejlesztések üteme és a település gazdasá­gi ereje között. A tanácsi bevétel a mainál jobban függ majd a helyben dolgozó vállalatok gazdasági teljesítményétől. A tanácsi tervek egyben területfejlesz­tési tervek lesznek, ami ma­gával vonja az egységesebb gondolkodás igényét. Közös érdek lesz a munkahelyi és tanácsi tervek megvalósítása. A jövő felvillantása után a nem tanácsi irányítású szer­vek megjelent vezetői a jelen legfontosabb aktuális kérdé­seiről nyilvánítottak véle­ményt. Szóltak a tervezett óvoda építéséről, melynek megoldása nem tűr halasz­tást. A növekvő építőanyag- árak ellenére továbbra is ke­resni kell a költségcsökkentő tényezőket. A szakipari mun­kákat végző cégek máris töp­renghetnek azon, miként le­hetne lefaragni a munkadí­jakból. Próbája lehet ez a ké­sőbbi folyamatos együttcse- lekvésnek. Lelkes kis csapat az Öntö­dei Vállalat kisvárdai gyár­egységének Szinkron ifjúsági brigádja. Fiatal autószerelők a tagjai, akik az öntödei munka „hátországát” adják. Ügyességükön, leleményes­ségükön múlik, sikerül-e idő­ben meggyógyítani az el­romlott motoros targoncákat, emelőket. A fürge, nehéz ter­heket mozgató gépek hiánya visszafogná a termelést. A „Szinkronosok” munka­időn túl is megértik egymást. Kitűnik ez kulturális vállalá­saikból. Beneveznek a szo­cialista brigádok kulturális vetélkedőibe, családostól fel- kerekednek hétvégeken ki­rándulni. A társadalmi mun­kaakciókból is kiveszik a ré­szüket. Az öntödei munka mellék- termékeként finom pernye kerül a levegőbe, mely az­után rárakódik az üzem épületeinek tetejére. Ha nem ragadnának időnként seprűt a fiatalok, ahogy azt az utób­bi években vállalásként te­szik, beszakadhatnának a te­tők. Az összegyűjtött finom szemcséket blokktégla-alip anyagként értékesítik, ára a KISZ-kasszát gyarapítja. A Szinkron ifjúsági brigád társadalmi munkában motort szerelt egy volt vulkános dolgozó rokkantkocsijába. Rendszeresen felkeresik, se­gítik a csökkent munkaké­pességű embert. Ezek után nem véletlen, hogy az öntö­dei ifjúsági brigád Vári Nagy András brigádvezető kezei alatt már kétszer nyerte el a kiváló ifjúsági brigád címet. Képünkön: szerelik a targon­cákat a Szinkron brigád tag­jai. Fiatalok bálja, klubbotok, színház Kulturális hívogató Itt a tavasz, a kulturális események között felfedezhet­jük az első szabadtéri ren­dezvényeket. A bezártságból igyekszik mindenki szabadul­ni, és a friss levegőn eltölte­ni a szabad időt. A kisvárda­iak és a környező települése­ken lakók a várkertben re­mélhetnek tartalmas kikap­csolódást április végén és a májusi estéken. A szabadtéri programok közül időrendben az első a fiatalok bálja a vár tövében. Az április 30-án este 9 óra­kor kezdődő zenés mulatság egyben az idei kisvárdai for­radalmi ifjúsági napok és a VII. ünnepi klubhetek záró­eseménye. A művelődési köz­pontban három napon át vendégszerepei a budapesti Népszínház társulata. 25-én, 26-án és 27-én Donizetti: Az ezred lánya című kétrészes daljátékát adják elő. Május 3-án este fél 8-tól humoros népdalest várja az érdeklődő­ket a művelődési központ­ban, a P. Box együttes kon­certje 20 órakor a Várszín- padon kezdődik. Valahol már találkoztunk — ezt állítja műsora címében Soltész Rezső, akinek partne­reként Eszményi Viktóriát és a Média együttes láthatják, hallhatják a könnyűzene ked­velői május 12-én este nyolc­tól a Várszínházban. A szé­kely népköltészet remekeiből állítja össze műsorát Ádám Erzsébet, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésznője. Az előadói est május 15-én lesz. A kínálatból nem hiányzik a divatbemutató sem, me­lyen május 21-én 20 órától a Skála-Coop felvonultatja leg­újabb tavaszi, nyári modell­jeit. A Mikroszkóp Színpad május 26-án két előadással is vendégszerepei a Várszín­házban, az előadás címe: Meg kell szakadni. A programelő­zetes utolsó eseménye a nem­zetközi gyermeknaphoz kap­csolódik. Május 27-én, a vár­kertben egész napos sport- és kulturális programon, játékos vetélkedőkön szórakozhatnak a legfiatalabbak. Az oldalt összeállította: RESZLER GÁBOR Fáklyás monot, malális Május elsején: felvonulás A munkát és a békét ün­nepük felvonulásaikon má­jusban a kisvárdai dolgozók. Hagyományosan ötévenként vonulnak ki a kollektívák május elsején Kisvárda ut­cáira, hogy seregszemléjük­kel emlékezzenek meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Ez több nagysza­bású programot jelent. Április 30-án kétezer fiatal, fáklyás felvonuláson vesz részt. Másnap, május elsején 9 órától Kisvárda üzemeinek, vállalatainak, szövetkezetei­nek és intézményeinek dolgo­zói, általános és középiskolák tanulói vesznek részt a nagy­szabású felvonuláson. A zász­lódíszbe öltözött város utcáin mintegy tizennyolcezren vo­nulnak végig. A rendező szervek összeál­lították a majális programját, melyben kulturális és sport- események váltogatják egy­mást egész nap. A Várszín­padon tizenöt amatőr művé­szeti csoport mutatkozik be. Néptáncosok, kórusok, cite- razenekarok, népdalkörök adnak műsort. Délután köny- nyűzenei együtteseké a szín­pad. A sportpályán lesz kis­pályás női, férfifoci, kézilab­dameccs, tomabemutató. A béke ünnepének is hely­színe lesz Kisvárda. Május 6-án a városban tartják a békehónap egyik országos megnyitóját, melyen a győ­zelem napjára, a fasizmus le­verésére emlékeznek. A szov­jet hősi emlékmű megkoszo­rúzása után politikai nagy­gyűlés lesz a művelődési központban, amelyet irodal­mi műsor követ. Az ünnepi eseményre szovjet vendége­ket is várnak. Ä békehónap másik fontos eseményére má­jus 30-án kerül sor, amin a környék papjai találkoznak a béke megőrzésének jegyé­ben. A város hangulatos negyede alakul Telkek „kalapács alatt“ Kalapács alá kerülnek a telkek Kisvárdán. A városi tanács a Víz utca folytatá­sában telkeket alakított ki, melyeken 129 lakás épülhet fel. Korábban elvégezték a terület csatornázását, beve­zették a vizet és a villanyt. A közművesített terület most az építeni szándékozókra vár. A város hangulatos negye­dét szeretnék itt kialakítani. Telkenként négy-hat lakás készíthető el korszerű, cso­portos építkezési formában. A telkek kifizetése után ar­ra is van mód, hogy kalá­kákban húzzák fel a falakat. A helyi lakásszövetkezet is­mét több formát kínál: ha­gyományosan kulcsátadásra vállalják a lakásépítést, vagy szó lehet megosztott kivitele­zésről, ami annyit jelent, hogy az otthonok belső puco- lását, a szakipari munkák egy részét már a tulajdonos végzi, végezteti el. Hallot­tunk a „továbbfejleszthető modellről” is. E szerint egy szoba és konyha, fürdőszoba készülne el az első ütemben. A tulajdonosok némi taka­rékoskodás, erőgyűjtés után fejeznék be az építkezést. A Víz utca folytatásában tervezett lakások kétszinte­sek lennének, nyeregtetővel, tetőtér-beépítéssel. A kiala­kított telkek árai 130 ezer forint körül mozognak, ezek- 'be már benne van a közmű- fejlesztési díj is, ami önma­gában közel harmincezer forint. Előnyben részesülnek azok a dolgozók, akiket a munkahelyük támogat az építkezésben. Jelenleg a SZÁÉV építő brigádja már tíz lakáson dolgozik. A há­romszobás otthonok főfalait előre gyártott Mező-vázból állítják össze, a belső fala­záshoz téglát használnak. A külső burkolat újszerű meg­oldással műanyag tartalmú anyagból lesz, amely tartós, szép külsőt ad az új lakások­nak. Képünk: a Víz utca folytatásában újabb lakások épülnek. A VSZM kisvárdai gyárában exportra is gyártanak fékbe­téteket. (jávor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom