Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

XLI. évfolyam, 92. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1984. április 19., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságinak 1984. április 17-i iléséril A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1984. április 17-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az országos főhatóságok ve­zetői, az előkészítő munkában közreműködő tudományos és gyakorlati szakemberek, va­lamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoz­tatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesztésének felada­taira vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülése óta végzett kül­politikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetben továbbra is ér­vényesülnek a korábbi kedvezőtlen folyama­tok. Az imperializmus — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok — szélsőséges körei a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakaszát akarják rákényszeríteni a szocia­lista országokra, az egész emberiségre. Foly­tatódik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepíté­se. A világ békéjét és biztonságát is veszé­lyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A Központi Bizottság kifejezte azt a meg­győződését, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bizalom helyreállí­tása valamennyi ország és nép. közös érdeke. A szocialista országok ebben a helyzetben még állhatatosadban folytatják békepolitiká­jukat. A Magyar Népköztársaság aktív kül­politikai tevékenységet folytat, a nemzetkö­zi feszültség enyhítése érdekében fenntartja és fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országok felelős tényezőivel. A magyar társadalmi szervek szolidárisak és a kapcsolatok bővítésére törekszenek minden olyan mozgalommal, szervezettel, amely sík- raszáll a béke megőrzéséért. A szocialista országok következetes béke­törekvéseit tükrözi az a ma is érvényes fon­tos javaslatuk, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mondjanak le az erőszak alkalmazásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kapcsola­tok Békés fejlesztésében. A nemzetközi fe­szültség csökkentését szolgálják az újabb közös kezdeményezések is, amelyek Európá­nak a vegyi fegyverektől való mentesítésé­re, valamint a katonai kiadások kölcsönös befagyasztására és csökkentésére vonatkoz­nak. A szocialista országok azt várják, hogy kezdeményezéseikre a NATO-államok mi­előbb pozitív választ adjanak. Hazánk támogatja a Szovjetuniónak az atomfegyver-kísérletek általános eltiltására, a világűr militarizálásának megakadályozásá­ra vonatkozó javaslatait és más fegyverzet­korlátozási törekvéseit. Nagyra értékeli kész­ségét a békés együttműködésre, az egyenjo­gú és érdemi tárgyalásokra minden állam­mal, amely hajlandó gyakorlati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi feszültség csökken­tését, a bizalom légkörének kialakítását. A Központi Bizottság üdvözli a kelet—nyu­gati párbeszéd fenntartására irányuló törek­véseket, beleértve a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekkel foglalkozó stockhol­mi konferenciát, valamint a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről foly­tatott bécsi tárgyalásokat. Szükségesnek tart­ja, hogy ezeken a fórumokon megállapodás szülessék a bizalomerősítő intézkedésekről, a katonai szembenállás csökkentéséről. A Ma­gyar Népköztársaság a maga részéről kész megtenni mindent azért, hogy a katonai erő- egyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg, a kedvezőtlen fo­lyamatok megállíthatók és visszafordíthatok legyenek. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta: pártunk a jövőben is következetesen azon munkálkodik, hogy töretlenül fejlődjék az élet minden területét átfogó magyar—szov­jet együttműködés és erősödjék a szocialista országok összeforrottsága, népeinek barát­sága. A Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1984. február 13-i és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának 1984. április 11-i döntéseit és állásfoglalásait. Mély meg­győződése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága — élén Konsz- tantyin Csernyenko elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökével — következetesen, céltudatosan folytatja a XXVI. kongresszu­son és az azt követő központi bizottsági plé- numokon meghatározott irányvonalat. Kí­vánjuk, hogy a szovjet nép további kiemel­kedő sikereket érjen el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében, a lenini béke­politika megvalósításában. Hazánk és a szocialista országok kétoldalú együttműködésének bővítését jól szolgálták párt- és állami vezetőink legutóbbi látogatá­sai és megbeszélései. Kádár János elvtársnak a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása tovább erősítette or­szágaink széles körű kapcsolatait, jószomszé­di viszonyát. A nyílt, elvtársi légkörű meg­beszélések újabb lendületet adtak pártjaink, népeink együttműködésének folyamatos bő­vítéséhez. Ez alkalommal is megmutatkozott, hogy kapcsolataink fejlődése elvi alapokon, a kölcsönös tiszteleten, a különbségek és a sa­játosságok elismerésén és figyelembevételén nyugszik. Lubomír, Strougalnak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság miniszterelnökének ha­zánkban tett látogatása erősítette országaink együttműködését, hozzájárult kapcsolataink sokoldalú továbbfejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom és az internacionalizmus szellemé­ben elmélyítette a két szomszédos, szocializ­must építő ország népeinek barátságát. Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének ma­gyarországi tárgyalásai előmozdították az együttműködésünkben rejlő lehetőségek to­vábbi kiaknázását. Népeink barátsága, a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése egyút­tal erősíti a szocialista közösség összeforrott- ságát, és jól szolgálja közös nemzetközi tö­rekvéseinket. Pártküldöttségünk hivatalos baráti látoga­tása Kubában tovább mélyítette pártjaink, országaink kapcsolatait, erősítette szolidari­tásunkat a kubai néppel. 3. A Magyar Népköztársaság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább építse kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politi­kusokkal folytatott megbeszélések igazolták, hogy a véleménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy Britannia és Észak-!rország Egyesült Királysága minisz­terelnökének budapesti látogatása a magyar —brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős eseménye volt. Bettin o Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarorszá­gi látogatása előmozdította a magyar—olasz kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben is lehetsé­ges az érdemi párbeszéd a különböző társa­dalmi berendezkedésű országok képviselői között. 4. A Központi Bizottság nagyra értékelte Javier Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának hazánk­ban tett látogatását, amely elősegítette a vi­lágszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kapcsolataink fejlesztését. 5. A Központi Bizottság kifejezte, hogy a Magyar Népköztársaság változatlanul a kö­zel-keleti válság igazságos, tartós rendezésé­ért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavatkozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problé­máit politikai eszközökkel, valamennyi érin­tett fél számára elfogadható módon lehet megoldani. Közvéleményünk figyelemmel kíséri az Afrika déli részén zajló eseményeket. Ha­zánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársa­ság, valamint az Angolai Népi Köztársaság kormányának a népi hatalom megszilárdítá­sára irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szoli­daritását a fajüldöző politika ellen, a függet­lenségért és a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nica­raguái Köztársaság ellen egyre nagyobb mé­reteket öltő agressziós cselekményeket, ame­lyeket a reakciós rendszerek, az ellenforra­dalmi erők az Egyesült Államok közreműkö­désével hajtanak végre. Támogatja a Nica­ragua! Köztársaság igazságos harcát és a térség békéjében érdekelt minden erőnek a közép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irányuló erőfeszítéseit, kezde­ményezéseit. 6. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a találkozókat és megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szo­lidaritás és az elvtársi együttműködés szelle­mében a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártokkal folyta­tott. A közös törekvések megvalósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kom­munista Párt küldöttségének magyarországi látogatása, pártunk képviselőinek részvétele az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresszusán, valamint delegációink megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt és a Hol­land Kommunista Párt vezetőivel'. Kapcsolataink további elmélyítését szol­gálta pártküldöttségeink látogatása Nicara­guában, valamint Bissau-Guinea és a Zöld- foki-szigeitek Afrikai Függetlenségi Pártja, az Etióp Dolgozták Pártja Szervező Bizottsá­ga delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biztonság, a népek kö­zötti jobb megértés ügyének előmozdításához járultak hozzá pártunk küldöttségeinek tár­gyalásai a Finn Szociáldemokrata Pánt, a Finn Centrumpárt, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói Intézményes Forradalmi Párt képviselőivel, valamint a Német Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt delegáció­jával hazánkban folytatott megbeszélések. II. A Központi Bizottság áttekintette gazda­ságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesztésének feladatait 1. A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaságirányítási rend­szer a gyakorlatban működőképesnek, ered­ményesnek bizonyult. Elősegítette a népgaz­daság gyarapodását, az ország előrehaladását, népünk életszínvonalának, életkörülményei­nek javítását, a szocialista társadalom építé­sét. Fejlőditek a szocialista termelési és tu­lajdonviszonyok, tervszerűbbé vált a gazda­sági előrehaladás. Nőtt a vállalatok önálló­sága, hatásosabban érvényesült az anyagi ér­dekeltség, a munka szerinti elosztás szocia­lista elve. Fokozódott a vállalatok, a dolgo­zók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. 2. A Központi Bizottság megállapította: a szocialista építőmunkában növekvő társadal­mi, gazdasági követelményekkel kell számol­ni. Feladataink megoldása, hosszú távú tár­sadalmi, gazdasági céljaink elérése megkö­veteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkán­kat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat, a szocialista rendszerben rej­lő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, hatékonyan működő gazdaságirányítási rendszer a szo­cialista társadalom építésének, a gazdaságpo­litikai célok elérésének nélkülözhetetlen esz­köze. Alapvető követelmény, hogy az irá­nyítás összhangban legyen az ország gazda­sági fejlettségével, és segítse az építőmunka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkezendő években is a minőségi té­nyezők kibontakoztatása, a gazdaság jövede­lemteremtő képességének és nemzetközi ver- senképességének fokozása áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkenteni a fajla­gos anyag- és energiafelhasználást, ésszerű­síteni a munkaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulajdonnái való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva a gazda­sági hatékonyság javulását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági terve­zést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevékenységet, növelni a vállalatok önállósá­gát és kezdeményezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. 3. A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, össze­hangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gaz­dasági szabályozást, az intézményi és szer­vezeti rendszert, és segítse az emberi té­nyező szerepének teljesebb kibontakoztatá­sát. A szocialista állam gazdaságszervező funk­ciójának megfelelően a központi gazdaság­irányítás fő feladatai a következők legye­nek: a népgazdasági terv és az állami költ­ségvetés kidolgozása, végrehajtásának szer­vezése, ellenőrzése, a gazdasági folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkálása és működtetése. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irá­nyításának alapvető eszköze. A népgazda­sági tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fej­lődési szakaszával, a változó külgazdasági feltételekkel összefüggő feladatoknak. A változó körülmények között is biztosítani kell, hogy a tervek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitottsága, rugalmassága. A népgazdasági tervek az ed­diginél jobban mérlegeljék és vegyék figye­lembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közművelődést, a szo­ciálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek kö­zötti gazdasági verseny teremtsen olyan körülményeket, amelyek a gazdálkodás va­lamennyi résztvevőjét az eredmények és a teljesítmények növelésére, rugalmas alkal­mazkodásra ösztönzik, szorítják. A termelő­üzemekkel szemben általános és alapvető követelmény a nyereséges gazdálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociálpoliti­kai, művelődéspolitikai szolgáltatást nyújtó vállalatoknál, szervezeteknél, az infrastruk­túra néhány ágazatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely az alapfeladatok színvonalas ellátá­sát összekapcsolja a takarékosság követel­ményével. Az árrendszer fejlesztésével el kell érni, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztessék a terme­lőket és a felhasználókat a hatékony gaz­dálkodásra. Az árképzési és kalkulációs elő­írásokat egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és el­lenőrizhetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ártámogatások leépítését. Technikai hiba miatt a folytatást a holna­pi számunkban közöljük. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom