Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
1984. április 15. Kelet-Magyarország 3 Küldözni könnyebb O availy július elsején lépett életbe a rendelet, amely korszerűsítette a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló előírásokat, s amelynek nyomán létrejöttek az üzemi és a területi rehabilitációs bizottságok. Kilenc hónap telt el, s a tapasztalatok azt mutatják: a megváltozott munkaképességű dolgozók nagyobb részének az orvos által javasolt munkakört nem tudják a munkahelyek biztosítani. Különösen gond ez a termelőszövetkezetekben, ahol alig van olyan munkakör, amely könnyű munkának számít, s azok is be vannak töltve. Viszont elég sok azoknak a száma, akik megváltozott munkaképességük miatt nem tudnak részt venni a továbbiakban a közös munkában. Ezen lehetne segíteni úgy, ha üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek összefognának és együttesen hoznának létre rehabilitációs munkahelyeket, valamilyen közös érdekelt- . ségű munkafolyamat végzésére. Megyénkben huszonegy helyi rehabilitációs bizottság van, működésük nem a leghatékonyabb. Sajnos előfordul, hogy a bizottság nem tudja mi a feladata, hogyan kell a rehabilitációs eljárást lefolytatni. Sokszor egyszerűbbnek találják az igazolások kiadását, nem tudják a dolgozót egészségi állapotának megfelelő munkakörben elhelyezni és a társadalombiztosítási igazgatósághoz küldik átmeneti, vagy rendszeres szociális járadék megállapítása végett. Pedig a rendeletnek nem ez a célja, hanem az, hogy az egészséges dolgozókkal azonos értékű munkát végezzenek az egészségkárosultak is. Vagyis, hogy az orvosi rehabilitációt hatékony foglalkoztatási rehabilitáció kövesse. Míg az előző 17 év alatt (ennyi éve született a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét átfogóan rendező jogszabály) összesen 217 esetben állapítottak meg rendszeres szociális járadékot, 1983 július elsejét követően háromszorosára nőtt az igénybejelentések száma. Ez is a helytelen gyakorlatra utal'. Sokszor ide-oda küldözgetik az egészségkárosultakat, leghamarabb a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. Holott ők a rehabilitációs eljárás lefolytatása nélkül sem az átmeneti, sem a rendszeres szociális járadékkal kapcsolatos igénnyel nem foglalkozhatnak. □ rendelet tehát akkor érné el igazi célját, ha mind több munkahelyen átképzéssel, új szakma betanításával a főorvosi bizottság által javasolt körülmények között tudnák foglalkoztatni a csökkent munkaképességűeket. Ehhez elengedhetetlen, hogy a rehabilitációs bizottságok hivatásuk magaslatán álljanak. Soltész Ágnes Mócsing a húsdarálóban — Lejárt szavatosság Ellenőrök a boltokban Az elmúlt hét végén Nyíregyháza 70 boltjában és vendéglátóhelyén tartottak „razziát” a szakszervezet társadalmi ellenőrei. Vizsgálták: a kereskedelem hogyan készült a hét végi ellátásra. A fogyasztók érdekében történt ellenőrzésük több más területre is kiterjedt. Számos hiányosságot állapítottak meg. A felelősségre vonás sem maradt el. Hat esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek, s vállalatuk, illetve szövetkezetük vezetőjénél feljelentették azokat a boltvezetőket, akik nem rendeltek elegendő árut szombatra, vasárnapra. A Marx téri ABC-áruház húsból, a Dugonics utcai és a guszevi áruház tejből rendelt keveset — túlzott óvatosságból. Lejárt szavatosságú árut tizenegy boltban találtak az ellenőrök. A Toldi utcai húsboltban az eladónak a kelleténél vastagabban fogott a ceruzája, a próbavásárlásnál 9 forinttal többet számolt. A piaccsarnok húsboltjában előre bekészítették a húsdarálóba a mócsingot, a hulladékhúst, így alaposan becsapták azokat, akik fasír- tot, vagy töltött káposztát készítettek otthon. A húsboltok, illetve hentesáru osztályok vezetői viszont szinte mindenütt elmondták az ellenőröknek, hogy a Kisvárdai Baromfifeldolgozó Vállalat nem szállított árut a boltokba. Megyénkben kereken háromszáz társadalmi ellenőr védi a vásárlók, a fogyasztók érdekeit. A nyíregyházihoz hasonló átfogó ellenőrzést megyénk különböző településein még többször tartanak idén. Ellenőrzik majd a fogyasztói árakat, a mérés és számolás szabályosságát, a mérlegek hitelességét, az áruk eltarthatóságát. VizsKihez fordul bizalommal? — Nem szívesen beszélem meg mással a gondomat sem a szövetkezetben, sem másutt — különösen, ha az családi jellegű. Befelé forduló alkat vagyok, inkább emésztem magam. Ha lehet, senkihez sem fordulok. — És ha valamiért itt a munkahelyén „gurul” be, sérelmét kinek mondja el? Kinél keres orvoslást? — A szalag-, vagy az üzemvezetőnek szólok. De nemigen szoktam megdühödni. Az én számból még panaszt sem nagyon hallanak. — Mégis ... mondjuk legutoljára itt a szalag mellett mit és kinek tett szóvá? — Nagyon sok a fiatal, húsz év alatti dolgozó. Gyakran bömböltetik a rádiót, s ez zavar a munkára figyelésben. Most meg, hogy új fazont csinálunk, az átlagosnál is nagyobb figyelem kell. Hát ezt meg is mondtam nekik, de azért haragosom nincs. Meg aztán néha nógatom is a fiatalságot, hogy egy kicsit csipkedjék magukat. Mi itt egymás keze alá dolgozunk, s ha néhányan nem veszik fel a tempót, lassíthatják az egész termelést. Most is célprémiumos svájci exporton dolgozunk. Mindnyájunk érdeke, hogy időre elkészüljünk, mert csak így kapunk pénzt. Etillés Ferencné, a Nagykállói Textilruházati Ipari Szövetkezet dolgozója. tői pedig senki sem akar elr, esni. — Azért van olyan ismerőse, barátnője a szövetkezetnél, akinek elmeséli bú- ját-baját? — Egy műszakba járok a legjobb barátnőmmel, neki azért jobban kiöntöm a szívemet. Sztancs János gálják még a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók viselkedését, valamint a boltok és vendéglátóhelyek tisztaságát. Mi több: az ellenőrzés a korhoz, a mindenkori szokásokhoz is igazodik. Vagyis az ellenőrök a rejtett árukat is felfedik, igyekeznek megakadályozni a csúszópénzt, a pult alatti árusítást. A háromszáz ellenőr évente 3400—3600 ellenőrzést tart. Szomorú, hogy minden negyedik ellenőrzés hiányosságot, vagy hiányosságokat tár fel, s hogy a felelősségre vonás nem eléggé elrettentő. Tavaly például az ellenőrök kezdeményezésére 34 esetben szabtak ki pénzbírságot, 60 ezer forint összegben. Negyvenkilenc fegyelmi büntetést is kiszabtak a vétkeseknek. Az egyik nyíregyházi büfében például megállapították, hogy a szendvicsből hiányzik a „bélés”, a büfé vezetőjét 3500 forintra bírságolták. Nagykálló mellett, az egyik tanyai boltban a kimért húsért tíz forinttal többet számolt a boltos. A tíz forint miatt szintén 3500 forint bírságot kellett fizetnie. Az egyik nyíregyházi italboltban a féldeci helyett négy centit mért a kocsmáros, háromezer forintja bánta. Megyénkben a háromszáz társadalmi ellenőr a társadalom minden rétegét képviseli. (Két orvos is van köztük.) Munkájuk csak akkor lehet igazán eredményes, ha a vállalati és a szövetkezeti ellenőrzés is szigorúbb lesz. N. L. Tíx emelet magasból — nyíregyházi képeslap. (Jávor L. felv.) Ideiglenes megoldás fiatalnak, nagycsaládosnak Lakáshoz jutni Nyíregyházán... A LAKÁSKÉRELMEK KÖTELEZŐ MEGÚJÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJÉIG — 1983. JÚNIUS 30-IG — 3872 IGÉNYLÉS ÉRKEZETT A NYÍREGYHÁZI TANÁCSHOZ. KÖZÜLÜK 1984 ELEJÉIG CSAKNEM HÉTSZÁZAN JUTOTTAK - TANÁCSI NÉVJEGYZÉK ALAPJÄN - LAKÁSHOZ. Az igénylők száma mégsem csökkent, sőt négyezer- száz fölé emelkedett. Az alig fél év alatt beadott ki- lencszáznyi igénylés jelentős része csak a jogfolytonosság szerint új. Valójában azonban „régi” kérelmezők, akiknek a 3,9, illetve a 18 ezer forint letéti illeték kifizetése is gondot okozott. Milyen esélyük van nekik, illetve a hozzájuk hasonló alacsony jövedelműeknek a lakásra? A kérdésre a Nyíregyházi Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályának helyettes vezetőjétől, Lajtos György városi főtanácsostól kértünk választ. Mindössze egyharmad... — Hadd szóljak előbb arról — kezdi Lajtos György —, hogy márciusban alakult meg egy munkabizottság, amelyik már elkészítette a megyeszékhelyi lakáshelyzet konkrét elemzését és javaslatokat is tett a megoldásokra. Mindenekelőtt, az már bizonyos, hogy 1986-ig a tanács rendelkezésére álló elosztható lakásokból a csak nem 3500 fiatal és két vagy többgyermekes igénylőknek mindössze 34 százaléka juthat otthonhoz. — A maradék 66 százalék tehát ne is reménykedjen? — Szó sincs erről. Nagyon nehéz a helyzetük, de nem kilátástalan. A végső megoldást természetesen az adhatná, ha Nyíregyháza megyei, vagy központi keretből kaphatna a felmérések szerint hiányzó 897 tanácsi bér- és a 126 tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás megépítésére mintegy hétszázmillió forintot. Ekkora összegnek azonban legfeljebb a töredékére számíthatunk. Számítunk viszont egy jogszabálymódosításra, amit más városokból, megyeszékhelyekből érkező jelzések is alátámasztanak. Tanyán is kezdhetik... — A szövetkezeti lakás- építkezés korábbi kedvező kamatának visszaállítására? — Ismerve azt az alapelvet. hogy a különböző építési formák költségeinek közeledni kell egymáshoz, erre aligha. Arra inkább, hogy az úgynevezett lépcsőzetes lakáshozjutás feltételeit kiszélesítik. Jól tudjuk, évente százasával néptelenednek el tanyák, amelyeket viszonylag olcsón, elérhető áron még az alacsony jövedelműek is megvásárolhatnak. Ám a jelenlegi rendelkezések szerint, ha megvette, már nem jogosult lakásigénylésre. Óriási segítség lenne, ha ezt a szigort feloldanák, természetesen azzal a feltétellel, hogy a tanyát felajánlanák újabb és újabb családok első otthonának. — És mik a jelenlegi, konkrét lehetőségek? — Hangsúlyozva, hogy a lakásigénylők közül az alacsony jövedelmű fiatal házasoknak és a többgyermekeseknek a lehetőségeiről van szó — hiszen a többiek, ha nem is könnyen, de könnyebben segíthetnek magukon —, sajnos, nem rózsás a kép. Még akkor sem, ha megépül az a 70—75 kis alapterületű lakás, amit feltétlenül meg kell építeni, de még mindig kérdéses, hogy miből. Bizonyos azonban, hogy igen nagyot lendít az ügyön az összehangoltabb szervezés, a gyökeres szemléletváltozás. Egy lakásért is mozdulni kell... — Ne vegye rossznéven, de ezeket a fogalmakat már évek óta halljuk ... — Elérkeztünk ahhoz a tűrési határhoz, amikor már mindenki tudja, hogy ebben a súlyos társadalmi problémában, a lakáskérdésben mozdulni kell. Vagyis egy lakásért is mozdulni kell, mert így jön össze sok tucat, sok száz. Itt vannak például a megürült raktárak, felvonulási épületek — természetesen, amelyek olyan helyen állnak, hogy nem akadályozzák a középtávú fejlesztést. Az ezek átalakítására vállalkozó fiatalok néhány évig — amíg anyagilag megerősödnek — ellakhatnak bennük. Vagy itt van például a telek. A külterületen, a város környéki községekben több száz olyan házhelyet tudnánk adni igen olcsón, ahol a villanyon, esetleg a vizen kívül más nincs. Ezeket később — akár magánerőből — tovább lehetne köz- művesíteni, illetve ezekre szakaszosan építeni. Ilyen több ütemű építkezési tervek készítésére — a már meglé- vőek mellett — rövidesen pályázatot hirdetünk. Az elengedhetetlen szemléletváltozás alatt tehát azt értem, hogy egyetlen lakásra alkalmas helyiséget sem szabad veszni hagyni. Másrészt pedig jelenlegi gazdasági körülményeink között maguknak a lakásigénylőknek is meg kell elégedniük a szerényebb lehetőségekkel, legalább átmenetileg ... Kovács Klára — Már megbocsáss, fiacskám, hogy beleavatkozom a dolgaidba, de nyugtalanít az ábrázatod. Ha mérnök is vagy, és külön is élsz tőlünk, azért számomra megmaradtál gyereknek... Mi történt veled, szerelmes vagy? — Szörnyen, apa. Egyetlen nőt nem szerettek a földön annyira, ahogyan én szeretem őt. Elég meghallanom a nevét, és mindjárt sírva fakadok ... — Szegény fiam ... Mi a baj, mi az oka annak, hogy csupa csont és bőr vagy? — Tudomást se akar venni rólam. — Honnan veszed? — Hogyhogy honnan?Hu- szonhárom cserép azáleát küldtem neki a boy-szolgá- lattal... — Miért pont huszonhármat? — Annyi volt az üzletben! — Mire ő? — Semmi, jóformán semmi. — Figyelj ide, ha nem szereti az irodalmat, tatán a zenét kedveli. Megpróbálhatnál szerenádot adni neki. — Lehet, hogy szentimentális. írj hozzá verseket. — Verseket! Hah! Elbeszélő költeményt írtam neki! Négyezer sort. Tudod te, mit jelent saját kezűleg leírni négyezer sort, és közben még arra is ügyelni, hogy rímeljenek? — Szegénykém! No és az eredmény? — Nulla. — Nem válaszolt? — Eszébe sem jutott. — Megtörtént. Este kilenctől hajnali négyig. Elektromos gitárral és akkumulátorral a vállamon, ötven estén keresztül énekeltem, esőben, szélben, hóban, fagyban — szombaton és vasárnap is! — Es megint semmi? — Megint. Igaz, egyik este az ablakában kigyulladt a gyertya. — Megdobbant a szívem, de később kiderült, hogy rövidzárlat keletkezett a lakásban. Nem tudok nélküle élni! — Hallgass ide, fiam, mi lenne, ha ... Van telefonja? — Van. — Akkor azonnal hívd fel. Mondd meg, hogy este nyolcra várod, új magnetofonfelvételeid vannak, meg egy üveg whiskyd. Mondd meg azt is, hogy hozza magával a pizsamáját és a fogkeféjét. — Te megőrültél, apa! — Próbáld csak meg, fiam. ★ — Te vagy az, fiacskám? Miért telefonálsz ilyen korán? — Nincs is olyan korán, apa. Inkább késő ... — Csak nem történt valami baj? — Nem akar elmenni!
