Kelet-Magyarország, 1984. április (44. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

2 Kelet-Magyaromig 1984. április 15. Átrendezik a nyíregyházi temetőt A századforduló évei­ben épült a nyíregyházi „Morgó-temető” díszes mintázatú kerítése. A nyolc évtized súlya ala­posan megviselte a falat — át kell építeni, ha meg akarják menteni. A terv elkészült, a mun­ka hamarosan megkez­dődik, de van néhány akadály is. A temetőfal mellett díszes, nagy síremlékek, kripták so­rakoznak, közvetlenül a tég­lafalhoz épülve. Azt a hatvan síremléket, mely érintkezik a kerítéssel, el kell távolíta­ni, hogy lebonthasssák a fa­lat. Ez a munka az itt nyug­vók családjára várna — de eddig mindössze tízen je­lentkeztek a hatvanból. A tervek úgy szólnak, hogy áprilisban megkezdik a bon­tást — amely kripta gazdái nem jelentkeznek, azokat ál­lami költségen bontják el, s ha előkerül a család képvise­lője, akkor meg kell fizetni a költségeket. A dolog sür­gető, mert az Északi teme­tő fala bizony nem szép lát­vány, sokan nógatták már i az illetékeseket, hogy tegyék rendbe. Volt, aki egy új fal mellett kardoskodott, de a többség véleménye az volt, hogy maradjon meg a régi, patinás kerítés. Ezért aztán elbontják nagy óvatossággal, és mintegy másfél méterrel kintebb újra fölépítik — a régi téglákból, eredeti álla­potában! További elképzelések is születtek a temető rendezé­sére. A kör alakú ravatalo­zóépületet át akarják alakí­tani. Mivel mindhárom ra­vatalozórész fedetlen, s közvetlen átjárás is van egyikből a másikba, bizony meglehetősen zavaró, amikor egyszerre két helyen is fo­lyik a búcsúztató szertartás — nagy az áthallás. Ezért úgy tervezik, hogy a két ol­dalsó helyiséget lefedik. A középső teret még az idén újraburkolják, kockakő ke­rül a padlózatra, és két falat húznak a kolumbáriumok, te­hát az oldalfalakban találha­tó urnahelyek elé, hogy szer­tartás idején sem legyen aka­dálya az urnasírok megláto­gatásának. Hátul, a temető északi vé­gében kegyeleti parkot alakí­tanak ki. Itt egy kijelölt te­rületen fásítanak, bokrokat- cserjéket ültetnek el, világí­tótesteket helyeznek ki, pa­dokat tesznek le. Ide nem te­metnek, ott lesz a park, ahol teljesíthető az elhunytnak az a kívánsága, hogy hamvait szórják a szélbe ... Április elsejétől egyébként megnyitották az új temetke­zési területet, s természete­sen a tavaly ősszel kinyitott hátulsó kapu is rendelkezé­sére áll a látogatóknak. Ide a mostani, ideiglenes helyett egy új, szép formájú portás­fülke, szerszámtároló, mel­lékhelyiség épül — remélhe­tőleg még ebben az évben. Április más változásokat is hoz. Mint sok más terüle­ten, itt is megváltoznak az árak. A sírhelyek megváltá­si árait úgy alakították ki, hogy kategóriákra osztották a temető területét. A közpon­ti rész — a ravatalozó körül — osztályon felüli, itt már csak úgy lehet temetni, ha exhumálnak előtte. Itt egy sírhely megváltása 2500 fo­rintba fog kerülni. A temető egész régi területe első osz­tályúnak minősül, itt 1800 fo­rint lesz egy sírhely, a hátsó, új terület egy része ugyan­csak első osztályú, de a tá­volság miatt itt 900 forintot kell fizetni a sírhelyért, a többi részeken pedig 450 fo­rintot — ezek a másodosztá­lyú helyek. (tgy) A legtöbbet meg lehetne előzni! látszunk a tűzzel? Tavaly Nyíregyházán és környékén 324 tűzeset volt. Majdnem 10 millió forint kárt okozott, de ennél többet, ha figyelembe vesszük a közvetett károkat is. Számos elret­tentő példát hallottunk, láttunk már, legutóbb például a televízióban, amikor egy két kilogrammos pb-gázpalaok robbanásától semmisült meg egy lakóház és életet is kö­vetelt. Mégsem vagyunk elég óvatosak: „játszunk” a tűz­zel, noha elővigyázatossággal sok tűzesetet meg lehetne előzni. Pernyák Sándor tűzoltó főhadnagy szerint az egyik leggyakrabban előforduló szabálytalanság, hogy több- emeletes panelházakban pb- gázpalackot használnak, noha tudnivaló, hogy a városi gázt is tűzvédelmi okok mi­att nem vezették be az épü­letekbe. — Az Árpád utca 83. szá­mú házban egy II kilogram­mos gázpalackot tároltak, amiért 300 forint bírságot fi­zetett a lakó. A Május 1. tér 12. szám alatt az egyik ki­lencedik emeleti lakásban 2 kilogrammos turista palack­kal főztek, benzint tároltak és az elektromos vezetéket is helytelenül szerelték fel. — 1984. január 1-től öt­száz forintig terjedő helyszí­ni bírságot szabhatunk ki — tájékoztat Pólistyák Mik­lós tűzoltóparancsnok-helyet­tes. — A helyszíni vizsgálat során igyekszünk megértet­ni az emberekkel cselekede­tük veszélyességét és meg­győzni arról, hogy a tűz megelőzése érdekében mit kell tennie. Sokszor nem nálatában akadályoznak ben­nünket, személykocsival a tűzcsapokra állnak, a közép­magas házaknál a felszálló vezeték igénybevételét aka­dályozzák. Rutinellenőrzések során is sok szabálytalanságra derül fény. Például a baktalóránt- házi pb-gázcseretelepen — a veszélyességi övezeten belül bírságolunk, de súlyosabb esetekben kénytelenek va­gyunk szabálysértési eljárást is kezdeményezni. Például akkor is, ha a beépített tűz­védelmi berendezések hasz­V) Nyíregyházi beszélgetés Feleki Kamill-lal Az életem szórakozás volt44 A folyosón izgatott várako­zás, az öltözőben fényár, az asztalon lévő vázában szeg­fűk, a vázának támasztott cédulán üdvözlő sorok. Egy­szer csak megérkezik Feleki Kamill, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház április nyolcadikai főszereplője. Üdv­rivalgás, sokan körülveszik, Feleki Kamill mosolyog, min­denkihez van kedves szava. Nagyon szeretik. Miután nyíregyházi kollé­gái kijönnek az öltözőjéből, én állok elő kérésemmel... — Tessék parancsolni — in­vitál a helyiségbe, majd hellyel kínál. Mindezt olyan közvetlenséggel, mintha min­dennap találkoznánk. — A művész úr ... — Nem vagyok művész úr — szakít félbe —, Kamill bá­csi. — Kamill bácsi színpadi megjelenése a nézőkben kü­lönös, szeretetteljes derűt, optimizmust vált ki. Ehhez adottság kell, vagy meg lehet tanulni? — Születési hiba — vála­szolja. — Mintha valakinek gyönyörű hangja van, vagy éppen nincs hallása. — De gondolom, a derűhöz elégedettség is kell. Ha Ka­mill bácsi a sok évtizedes pá­lyáján végigtekint, elégedett? Rákóczi utca: építés meglepetésekkel Négysávos úttest Mint már sokan tapasz­talják, a nyíregyházi Rákó­czi utcát átépítik. Az előze­tes számítások szerint a 240 méter hosszú és 12 méter széles, a Vasvári Pál utcától a Búza utcáig terjedő sza­kasz felújítása 5 millió fo­rintba kerül, de mint a szak­emberek mondják, ennél azért több lesz, mert az épí­tőket, a közműveket illetően időnként váratlan meglepeté­sek is érik. Ezek pedig ter­mészetszerűleg többletköltsé­get is okoznak. De összesen így sem kerül hatmilliónál többe a július 31-ig tartó munka. Az út négysávos lesz, a Piaccsamok előtt és vele szemben autóbuszöblözeteket képeznek ki, megoldják a csapadékvíz elvezetését, s ha már úgy is felbontották az úttestet, a SZABOLCSHÖ szakemberei is sort kerítenek az alant húzódó távhővezeté- kek karbantartására. Az építkezések során ter­mészetesen a Búza utcai ke­reszteződést is rendbe teszik. A munkálatok a jövőben to­vább folytatódnak. — Elégedett vagyok. Nem is tudom, hogy mondjam. Amikor nagy sikerem volt, akkor nem voltam mindig boldog, mert tudtam, hogy annak meg lesz az ára. Az ember nem lehet mindig si­keres. Vannak hullámhegyek és -völgyek, de ez természe ­tes. Különösen ebben a hiva­tásban. Azért vagyok boldog, mert az életem szórakozás volt, ezért lettem színész. Szeretek játszani, de nem­csak a színpadon, hanem az életben is — kisautóval is. A „művész úr” szó ismét kicsúszik a számon, majd gyorsan javítok... — Annyi a művész, mint a csoda — mondja Feleki Ka­mill —, különösen mostaná­ban. — Manapság, ha valaki elénekel egy dalt, — még ha hamisan is — már „mű­vész” ... — Ügy érzem, a színészek közül sokan az úgynevezett könnyű műfajt lebecsülik. Pe­dig a könnyű műfaj is igen nehéz... — Aftól függ, ki csinálja és hogyan. Azt a fellépőt, aki a közönséget komolyan veszi, azt a könnyű műfajban sem szabad lenézni. Sokan mond­ják, hogy a könnyű műfaj ne­héz. Igen, nehéz, de nem azért, mert azt ki kell izzad­ni. A könnyű műfajra szület­ni kell. Aki nem arra szüle­tett és annak ellenére csinál­ja, annak nehéz. Azt a szín­vonalat nehéz megtartani, ahová az ember eljutott. — Mi a véleménye a kriti­kusokról? — Szerettem a kritikuso­kat. Nincs és nem volt sze­mélyes ellenségem. Ha valaki rosszat írt a szereplésemről — azt mondtam: nem tetsz­het minden mindenkinek. Volt úgy, hogy egy és ugyan­azon darabra jó kritikát is kaptam, meg rosszat is. A kritikusok is emberek. Elő­fordult: láttam a tévében egy produkciót és szerintem bor­zasztó volt, utána jött egy ismerősöm, s lelkendezett, milyen jó volt... Nem va­gyunk egyformák. — Fellépés előtt ennyi év­tizedes praxissal is izgul? — Izgulok. Aki nem izgul, aki gátlás nélküli, az ne menjen színésznek. Persze, rutin nélkül nincs színészet, de mindent művészien is meg lehet csinálni. Ez — gyakor­lat, színpadismeret nélkül nem megy. Meg kell találni a kontaktust a közönséggel, a színpadon otthon kell érez- zem magam, és a közönség­hez úgy viszonyulni, hogy ők nem idegenek, hanem jó is­merősök. Ügy, mint ahogy most magával beszélgetünk. — Egy színdarabot hogyan kell reklámozni? — Régen azt mondták: ha a közönségnek nem tetszik a darab, hiába hirdetik. Úgyis elmegy a híre. Hogyan? Száj- reklámmal, amikor az embe­rek mondják egymásnak, ez jó volt, az meg ellenkező­leg ... — Szabad idejében mit sze­ret csinálni? — Olvasni. Aztán mindig van, amit meg kellene tanul­ni. Azonban színházat egyál­talán nem vállalok, televízi­ós filmekben való szereplést igen, de csak akkor, ha ne­kem is tetszik ... A nézőtéren nevetés, zúgó taps. A színpadon Feleki Ka­mill. Cselényi György — dohányzó személynek há­romszáz forintjába került egyetlen cigaretta elszívása. Ugyancsak dohányzás miatt bírságolták meg a FEFAG baktalórántházi gömbfatele­pén szabálytalankodókat. A tűzoltóság az idei évet a la­kóházak tűzvédelmi évének nyilvánította, s a tizenhat la­kásnál nagyobb épületekben tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani. A nyíregyházi tűzol­tóparancsnokság 1983-ban mintegy 10 ezer panelos, blokkos lakásban tartott el­lenőrzést. A lakók számtalan könnyelműségére derült fény. Például a tízemeletes épület pincéjében 200 liter benzint tároltak, volt ahol 200 kilo­gramm karbid volt a pincé­ben, amely rendkívül robba­násveszélyes. Huszonhét szabálysértési feljelentés született e vizs­gálat nyomán. Ugyanakkor az épületek fenntartóival, a beruházóval, a tervező- és a kivitelező képviselőivel is­mertették az észrevételeket és megbeszélték a tennivaló­kat. Ennek eredményeként született meg a város lakó­házaira vonatkozó tűzvédel­mi utasítás, amely a tanácsi rendelet része lesz. A tűzvédelmi szabályok betartásán — a példák is igazolják — sok múlik. Saj­nos ebben az évben minden eddigi rekord megdőlt. Nyír­egyháza és környékén eddig 111 károsodással járó tűzeset volt, meghaladta a százat h veszélyhelyzetek száma is. A legtöbb gondot az avartűz okozta idén a tűzoltóságnak. Fokozott gondosságra int bennünket az is, hogy 1983- ban a megyeszékhelyen és környékén 44 tűzeset szár­mazott gyermekjátékból, 41 dohányzásból — amelyeket meg lehetett volna előzni. (s. á.) Költünk és kora D unának, Oltnak egy a hangja ... Orion hi­fi toronnyal. AU érc­nél maradóbb mű­vem ... Dexion Salgóból. Jót, s jól!... a Korona étterem­ben. Kelj föl rabágyad kőpár­náiról ... mert hív a vasút, vár a MÁV. Kérem, Kedves Olvasó, néz­ze el nekem a kegyeletsér­tést. Bár e pár kiegészített idézet — nagy fejtörések árán — az én fejemből pattant is ki, az igazi bűnös nem én vagyok. Ihletőm egy plakát, mely a költészet napja körül jelent meg a nyíregyházi ut­cákon. Ha már az elején el­követtem ezeket az „enyhén” blőd dolgokat, talán elbírja a nyomdafesték az eredeti szö­veget is: Dolgozni csak pon­tosan, szépen ... s termelni eladható t. Szóljon a költészet a ma emberéhez. De könyörgöm, ne így!... (-PP) „Szíves­látás...“ M egyénk éttermeiben (tisztelet a kivétel­nek), a pincérek ré­gen elszoktak a só, a szalvéta, a fogvájó és főleg a víz felszolgálásától. Ahogy megcsappant a vendégek szá­ma, még inkább hirdetik, hogy „Vendéglátás — szíves­látás”. Próbálják a vendége­ket visszacsalogatni, de sok helyen még hamutartót sem tesznek az asztalra. Talán ezért fordulhatott elő a fe­hérgyarmati halászcsárdá­ban, hogy néhány vendég a kistányéron lévő csípős pap­rika közé nyomta el a ciga­rettavéget. Ami azonban ez­után történt — a pincér így vitte a paprikát a másik asz­talhoz — az már igen mesz- sze van a vendéglátástól. Hát még a „szíveslátástól” ... (ni) Tinta V an egy szívatós tol­iam, amelyik fekete tintával ír. Hogy mi­ért? A válasz egysze­rű : nem lehet kék tintát kapni. Pedig a tinta kék, leg­feljebb piros, ha tanár javít vele dolgozatot. Tehát: a tintához a kék szín párosul gondolatunkban, mint ahogy a koromhoz a fekete. Azt mondjuk: tintakék, de sohasem mondjuk, hogy ko­romkék, tintafekete. Ennél már csak a patyolatszürke lenne a nagyobb képzavar. A tinta tehát kék, legalábbis nekünk, akik még emlék­szünk azokra az időkre, ami­kor csak szívatós tollak vol­tak, s a golyóstoll, az „örök­írón” a gazdag gyerekek büszkén mutogatott csodája volt. Megfogni nem enged­ték, csak messziről mutatták. Aztán — szinte észrevétlenül — megteltek a boltok golyós- tollal, és eltűnt a tintástoll. (Az írásszakértők szerint ez a szépírás romlásához veze­tett, országos méretekben.) Most a nosztalgiák korát él­jük, s megjelentek a polco­kon a régi kedves szívatós tollak is. Csak a kék tinta nem. (ma) Táblák A községekben sok he­lyütt látni árokban, utca szélén, kiserdők közepén szemétcso­mókat. Van, ahol táblával tiltják a szemétlerakodást. Mint látjuk, nem sok ered­ménnyel, mert a táblák alatt, körül egyre nő a szemét. A tiltó tábláktól tehát nem lesz a község tisztább. Van, ahol már okosan megoldották ezt a gondot is. Hetenként lovas kocsi, vagy a tsz teherautója járja végig az utcákat és ösz- szegyűjtik a porták elé kitett szemetet. Aki nem él ezzel, azt bírságolják. Sok hasonló megoldás lehetséges még. Csak egy nem. Az, hogy az illetékesek a táblákra bízzák a tisztaságot, (sá)- ________ Valóban mostoha volt... Az életnek nem éppen a szeb­bik oldalával rendszeresen fog­lalkozó újságíró sokféle bűn­üggyel találkozott már, s azt gondolta, nem érheti meglepetés. Csalatkoznia kellett. .. A még húszon innen lévő me- zőladányi Bakró Máriát eképpen jellemzi a bíróság: „ .. . hiányos iskolázottságú, primitív szemé­lyiségszerkezetű. indulatlabilis, gátlástalan személy, aki egyéb­ként nem elmegyenge”. A négy osztályt végzett nő 1981-ben lé­pett élettársi kapcsolatba O. S.- sel, aki két kisgyermekét nevel­te. Tavaly februárban megszüle­tett közös kislányuk is, így Bakró Máriának három kicsiről kellett (volna) gondoskodnia — egyedül. Élettársa ugyanis bör­tönben volt tavaly októberig. Bakró Mária ekkor már meg­bánta, hogy összekötötték az életüket, úgy érezte, túl nagy te­her számára három gyermek. Csak azért nem költözött el, mert nem fogadta be senki. Az amúgy sem kiegyensúlyozott lel­kiállapotú nő egyre inkább el­keseredett, s ennek a két „ide1- gén” kisfiú itta meg a levét. Változatos bántalmazásban volt részük. November 16-án a legidősebb gyermeket elküldte az óvodába, a két kicsit pedig még az ágy­ban hagyta, amikor kiment vala­miért a lakásból. Visszatértekor a negyedik éves kisfiú a tűzhely közelében baltával farigcsált egy fadarabot, majd egy krumplit vagdosott késsel. A gyereket visszaparancsolta az ágyba, s el­vette tőle a veszélyes szerszá­mot. Mire visszajött, a kisfiú kezé­ben megint ott volt a kés, ez­úttal kenyeret vágott vele, s nem is akarta odaadni mostohaanyjá­nak. Bakró Mária elvette tőle, de egy óvatlan pillanatban ismét elcsente a gyerek az asztalról. A vádlott akkor lett igazán ideges, amikor a kisfiú azt mondta, úgy­is elveszi a kést, s közben „sér­tő kijelentést tett” a nőre. Bak­ró Mária felkapta az ominózus szerszámot, s kétszer mellbedöfte a gyermeket. Az egyik szúrás át­járta a szívet is, s a kis áldozat néhány perc alatt elvérzett, hiá­ba vitte a vádlott orvoshoz. A Megyei Bíróság emberölés és kiskorúak veszélyeztetése miatt vonta felelősségre Bakró Máriát, s tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte, valamint tíz esztendőre el­tiltotta a közügyektől, (pd) Amikor már késő ... indul a tűzoltókocs

Next

/
Oldalképek
Tartalom