Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 10. Gyermekparadicsom Cserhágón » régi uradalmi épület V intézői lakásából vá­rosi szintű óvodát hoztak létre Nyírlugoson a Cserhágó tanyán. Az álla­mi gazdaság új vezetősége nagy gondot fordít dolgozói­nak szociális ellátására. En­nek jegyében alakították ki 300 ezer forintos költséggel és nagyarányú társadalmi munkával az üzemi óvodát. 60 négyzetméteres tornatér-! met is létesítettek. A gye- ( rekekkel szakképzett óvó- j nő, Mák Lászlóné foglalko-, zik, akinek nagy érdeme ; van abban, hogy kényelmes, i második otthont teremtettek > a gazdaságban dolgozó szü- t lök gyermekeinek. ^ Elek Emil Kandidátusi disszertáció a KÖlíL-nál ' Egymillió vizsgálat —- és kutatómunka Már az is élményszámba ment, ami az ajtó előtt tör­tént. A fehér köpenyes dol­gozók közül sokan talán iz- gatottabbak voltak, mint dr. Gaál Lajos, akinek kandidá­tusi értekezését vitatták meg odabent. A Szabolcs-Szat- már megyei KÖJÁL fiatal szakembere hosszú című disszertációt írt — lényege: miképp lehet új eszközökkel elpusztítani a szennyvíz- iszapban, híg trágyában és másutt megtalálható fertőző bélférgek petéit. A KÖJÁL munkájához ugyanis nem tartozik szerve­sen a tudományos kutató­munka, melynek eredmé­nyeképp születnek az efféle értekezések. Nagyon is gya­korlati munkát végeznek — mondhatni: napi rutinmun­kát. Évente több, mint egy­millió vizsgálatra kerül sor. Jól képzett és törekvő szakemberek egész sora dol­gozik "azonban a laboratóri­umokban — akik nem elég­szenek meg a rutinfelada­tokkal. Tíz évvel ezelőtt — mondja az igazgató főorvos, dr. Márton Mihály — elin­dult az a folyamat, mely az­óta beérett, eredményeket hozott: lehetőséget terem­tettek tudományos munkára is. Két szakemberük már itt szerezte meg a doktori cí­met kutatásai eredménye­képpen, ketten idén kíván­nak hasonló célt elérni. Gaál Lajos az első azonban, aki ennél is nagyobb fába vág­ta a fejszéjét. Hogy törekvé­sét milyen siker koronázza, az még a jövő titka, hiszen a házi vita alapján átdolgo­zott disszertációt „magasabb plénum” előtt is meg kell vé­denie: az Akadémián. Olyan szaktekintélyek előtt védte most értekezését, mint dr. Helmeczi Balázs egyete­mi tanár, a biológiai tudo­mányok doktora — ő volt az elnök a tanácskozáson. Ami­kor arra kértem, hogy össze­gezze a vitát, természetesen nem bocsátkozott szakmai részletekbe (laikus létemre sokat nem értem volna ve­le), hanem elmondta, hogy a zeolit, a perlit, a különféle műtrágyák és rovarölő, illet­ve gyomirtó szerek állnak az alkalmazott módszer közép­pontjában — ezek segítségé­vel lehet ártalmatlanná ten­ni a fertőző férgeket a szennyvízben, -iszapban, s ha ez eredményes, akkor továb­bi hasznosításra alkalmassá válhat az addig szennyező anyag. Nem is ez azonban a lényeg nekünk, kívülállók­nak — hanem az, hogy elis­merő szavakkal méltatta a törekvést: a KÖJÁL tudo­mányos munkára serkenti munkatársait, sőt egyenest buzdítja és támogatja őket ebben. Nem bevett szokás ez az ilyen, napi munkával né­ha tú( is terhelt munkahe­lyeknél. Mindenképpen ör­vendetes, hogy a nyíregyhá­zi intézetben ilyen légkör alakulhatott ki. (tgy) Feljelentene az apját Medern fQleműleperek Rossz szomszédság török átok? Alig hittek a szemüknek a tanácsi alkalmazottak, ami­kor olvasták a feljelentő levelet: a fiatalember huszonöt csirke és öt tyúk miatt adott be panaszt a saját apja el­len a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportján. Egymástól szigorúan elkerített portájuk környékén kapir- gál az aprójószág... A hetvenen felüli, idős, betegeskedő bácsit a lakóbizottsági elnök kísérte el a hatóság elé. Szakértőt rendeltek ki, aki megállapította, hogy a város­nak ebben a részében nyu­godtan lehet állattartással foglalkozni. Az eljárást meg­szüntették, de hogy lehet a fiút az apjával való ember­séges magatartásra bírni? Erről már nem intézkedhet a paragrafus... A közös nem szent? Ijesztően megszaporodtak az akták dr. Hajdú Klára szabálysértési csoportvezető­nél. Míg 1982-ben 2037 ügy­irat érkezett, tavaly már 2233 ügyben hozott határo­zatot. S az idei másfél hó­nap forgalmát alapul véve, ismét több százzal nő év vé­géig a szabálysértések szá­ma. Ez egyrészt a szeptem­ber 1-én életbe lépett új szabálysértési törvény kö­vetkezménye, hiszen a bíró­ságok hatáskörét sok esetben a tanács vette át. — Ennek ellenére igen magas a tulajdon elleni vét­ségek aránya — lapozgatja a fiatal csoportvezető a vaskos dossziét. — Hétszáz esetben jártunk el lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság vétsége miatt. A magánkereskedők száma hirtelen megnőtt, s 51 esetben jogosulatlan ke­reskedés miatt vontunk fe­lelősségre olyan embereket, akik azt hitték, hogy ennyi kereskedői engedély mellett már hamarabb átsiklik az ellenőr szeme a portékán ... Igen magas a köztisztaság ellen vétők száma (296), majdnem ennyien szegték meg a tankötelezettségi tör­vényt azzal, hogy nem járat­ták gyerekeiket rendszeresen iskolába (268), 135-en követ­tek el csendháborítást, 121- en a mező-, erdő- és vízgaz­dálkodással összefüggésben kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Bár szám szerint nem sok, mégis a legnehe­zebb ítéletet hozni a szom- iszédperekben. Ki tehet pontot a végére? — Rendszerint már évek óta elmérgesedett a viszony a két fél között — fejtegeti dr. Hajdú Klára. — Kígyót, békát kiabálnak egymásra, s mire már idekerülnek, a sza­bálysértési csoportra, minden Rózsák a főtérre Szebb lesz a megyeszékhely a tavasz elején. A Nyíregy­házi Közterület-fenntartó Vállalat dolgozóinak már el­kezdődött a főszezon. A park- fenntartó részleg hetven dol­gozója csinosítja a várost. A vállalat egymillió 300 ezer négyzetméternyi terüle­tet gondoz. Ez az utóbbi né­hány évben valamelyest nőtt, a fenntartásra és felújításra szánt összeg azonban vala­mivel kevesebb lett. Megren­delő és fizető a városi tanács közterület-fenntartó irodája. Annyi már bizonyos, hogy a főterek, a központi parkok virágosak lesznek. Áprilisban várhatóan 32 ezer szál tuli­pán bontja ki szirmát. E gyö­nyörű virágokból néhány száz Sóstó központját is díszíti majd. A Kossuth téren, a Ta­nácsköztársaság téren és még néhány központi helyen 400 rózsatő pompás látványára számíthatunk. Elsősorban pót­lásokra ezer sorfát (gömbju­har, hárs és platán) ültetnek ki tavasszal. Örökzöld fenyő­félékből 230 kiültetésére le­het számítani. Apró cserjék­ből tizenhatezret helyeznek el a parkok és utcák mentén. A telepítés nagyobbrészt a forgalmas központi helyeken lesz. Több városkörzeti tanács­kozáson is szó volt a környe­zetvédelemről és a zöldöve­zetről. A sürgetések ellenére nem várható ugrásszerű ja­vulás — kevés a pénz. Az idén Jósavárosban lesz je­lentősebb parkfelújítás és fel­újítják a Petőfi utca, vala­mint a Bethlen Gábor utca zöld sávját. Örökösföld par­kosítási terve is készül, de valószínű, hogy itteni park­építésről csak jövőre lehet szó. A Kossuth utca elejének parkosítására is többen tettek javaslatot a tanácsi fórumo­kon. A válasz: itt csak a la­kás- és útépítések befejezése után kezdhetnek munkához a kertészek. Program azonban bőven van a tavaszi hetekre. Hama­rosan kihelyezik a mozgat­ható padokat. Március végén indul a lomtalanítási akció. Április közepéig felszerelik a játszótereket. Május 1-ig üzembe helyezik a szökőku­takat. A kavicsos, salakos parkokban idén először kör­nyezetkímélő vegyszerrel gyomtalanítanak. A város tehát szebb lesz ám jobban is kell vigyázni rá. Tavaly a lakosság és néhány csőfektető vállalat a város zöld felületében kétmillió fo­rintnyi kárt okozott! N. L, apróság felborzolja az ide­geiket. A modern fülemüle­perek korunk velejárói? — teszem fel magamnak a kér­dést. — Amíg a szocialista együttélés szabályait nem érzik természetes kötelezett­ségnek, addig még nagyon sokszor kell kimondani az utolsó szót a perlekedő szom­szédok ügyében. Pontot tehet a tanács egy ügy végére, ám koránt sincs ezzel vége a dolognak. A ká­kán is csomót kereső szom­széd változatlanul ott él a sérelmet szenvedő mellett és gyakorta előfordul, hogy a majdani békesség kedvéért inkább egyezségre ösztönzi őket a csoportvezető, mint egy nagy összegű pénzbírság­gal esetleg tovább szítaná az ellentétet. Kóbor kutya a kópián Az alkohol szítja az indu­latokat a szomszédok között is. Az egyik telektulajdonos vadonatúj téglakerítést hú­zott fel az udvarán. A haza­térő szomszéd megdühödött, hogy az ő engedélyét nem kérte a szomszéd a kerítés­hez. Fogta a csákányt és egy darabon szétverte a kerítést. Közben rágalmazta is a szomszédját. Becsületsértés és rongálás miatt vonták fe­lelősségre, s ezer forint pénz­bírsággal sújtották. Két villatulajdonos kölcsö­nösen feljelentette egymást. Az egyik az aprójószágot ki­fogásolta, a másik a kóborló kutyát. Még fényképet is mellékeltek bizonyságul. Fi­gyelmeztetést kaptak, csak­úgy, mint az a toronyházban élő fiatal házaspár, akik ma­ximális hangerővel hallgat­ták a rádiót, a magnót. A csendháborítás gyakran ab­ból fakad, hogy a szomszé­dok nyugalmára nincs tekin­tettel néhány lakó. — Pedig nőtt a kiszabott bírság összege és az egy bír­ságra jutó átlag is. 1982-ben 1,1 millió forintot szabtunk ki, tavaly már majdnem másfél milliót. Átlagosan 1288 forint jut egy ügyre, míg előző évben 1215 forint volt ez a szám. Csökkent a bírsághátralék, 4,5 százalék­tól 2,95-re. De a növekvő bírság sem hozhat ered­ményt, ha nincs meg a meg­egyezési készség, a másik fél érdekének tudomásulvétele fejezte be dr. Hajdú Klára. ■ Tóth Kornélia A tárgyalóteremből Repült a levesestál... Balogh Mihályné érpata­ki lakos tavaly július 28-án hazafelé tartva bement só­gora, Balogh József 46 éves helybeli alkalmi munkás la- lakására. (Balogh eleddig lo­pás, garázdaság, erőszakos nemi közösülés és emberölés kísérlete miatt éveket töl­tött börtönben.) Balogh éppen levest evett, eléggé ittasan. A betérő só­gornőjével vitája keletkezett, eközben Balogh az asszonyt mindennek elmondta, csak jónak nem, s az eléggé köz­ismert kifejezéssel próbálta ecsetelni, mit tart a sógornő­je erkölcséről. Baloghné úgy próbálta leszerelni az ittas embert, hogy kérte, ne fog­lalkozzon ővele. Balogh ekkor annyira mér­ges lett, hogy felkapta a for­ró levessel teli tálat, és azt sógornőjére öntötte. Balogh­né a bal karját védekezés­képpen az arca elé emelte, így elsősorban azt érte a le­ves, a többi pedig lefolyt a ruházatán. A fájdalomtól azonban az asszony sikoltoz­ni kezdett, S úgy rohant ki­felé a lakásból. Balogh még ekkor is kö­vette, és a most már üres tállal ütlegelte az asszony fejét és karját. Baloghnét még aznap el­sősegélyben részesítették, de a karján első és másodfokú égési sérüléseket szenvedett, amelyek több mint két hétig gyógyultak. Balogh a bíróságon nem érezte magát bűnösnek, azt állítva, hogy a leves, amelyet ő evett, már nem volt olyan forró, hogy az égési sérülése­ket okozott volna, hanem a sógornője a lakásból történő menekülés közepette meg­botlott az udvaron, és az ott álló, valóban forró levest tartalmazó huszliteres fazék­ba könyökölt bele, onnan ke­letkeztek a sérülések. A Nyíregyházi Városi Bí róság Sándor Vilmos taná­csa Baloghot — mint több­szörös visszaesőt — a súlyos testi sértés miatt hat hónap börtönre büntette és egy év­re eltiltotta a közügyektől Az ítéletet a Nyíregyház? Me­gyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (k) „Házikenyér Mátészalkán Karácsony óta tart a „házikenyér” sikere Má­tészalkán, ugyanis akkor került először a boltokba a kézi, hogyományos fel- dolgozású és formálású kerek kenyér. A kisiparos pékek sikerkenyere nagy­üzemben is előállítható, bizonyították be Máté­szalkán a sütőipari válla­lat szakemberei, sőt egy forinttal még olcsóbben is árusítják a kedvelt egy­kilós kenyeret, mint az or­szág más területén a pé­kek. A vállalatnál a ter­mékbővítést nem a kon­kurencia szabályozza, ha­nem a kereslet és egy-egy ésszerű javaslat. Ez utób­bi alapján kezdték el süt­ni a fűszeres rozscipót. Az orvosok véleménye szerint a barnább lisztből készí­tett, rostos anyagot bő­vebben tartalmazó cipó segíti az emésztést — emellett olyan vitaminok is megtalálhatók benne, ami az elterjedtebb fehér i kenyérből már hiányzik. A háziaszonyok számára az is előny, hogy nem szá­rad olyan könnyen, így to­vább tartható, (zsoldos) Nyílik a krókusz ^ óstó kertjeiben ki-. jf nyíltak a fehér, sárga krókuszok, a tavasz egyik első hírnö­kei, amelyek csoportok­ban virítanak. Ezek az élénk színekben pompá-j zó, kecses formájú virá­gok a hóvirágokat köve­tően bújnak elő a föld­ből. Közülük is elsősor-' ban a legkorábban az: egészen törpe, szálas le-'t velü, kis virágú kisázsiai■ eredetű Crocus fleischeri . nyílik. Jellegezetesek a hófehér, sárga virágjából kiemelkedő, élénk na­rancsvörös, finoman ta­golt, laza ecsetre emlé-f keztető bibék, amelyek felhívják magukra a tér- mészetkedvelők figyel- [ mét. Szamospart. (Elek Emil felvétele) .«.JL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom