Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. március 31. Felújítják e patinás Iskolát Elaggott gerendák a díszteremben Kezdjük azzal: nem igaz, hogy összefog dőlni a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola épülete. Köztudott ugyan, hogy a cáfolatok sokszor nagyobb riadalmat keltenek, mint a tények, de ezúttal nincs ok aggodalomra. A patinás iskolaépület (az 1890-es években épült) valóban elaggott kissé, de máris készülnek a tervek a rekonstrukcióra. Ami a szárnyrakelt híreket illeti: annyi igaz, hogy hat osztályt kiköltöztettek az épületből, mert néhány helyen a födém gerendázatát vizsgálva „végelgyengülést” fedeztek föl a szakemberek. A díszterem mennyezete már jó ideje szemmel láthatóan hajlott, s most — kibontva a gerendákat — igen rossz állapotban találták a födémet. A bejárati részt pedig alá kellett dúcolni, mert ott is gyenge a mennyezet. Senki sem örül természetesen a dolognak, hiszen már éppen kezdett jó mederbe kerülni a sok-sok általános iskolás sorsa Nyíregyházán azzal, hogy megoldódott egy nagy gond: végre elkészült a 2. számú iskola új épülete. Most pedig itt az újabb probléma ... Az előzetes becslések szerint húszmillió forintnál több pénz kell ahhoz, hogy rend- betegyék a négyes iskolát — folynak a tárgyalások arról, hogy miképp lehet előteremteni ezt a komoly összeget. A rekonstrukció terveit már megrendelték a Nyírtervnél, és ha minden jól megy, hamarosan elkezdődhet a munka. Az elképzelések szerint legalább egy teljes tanévre van szükség ehhez — tehát 1985 őszénél előbb nem végezhetnek vele. De szóljunk a gyerekekről is, akiket át kellett helyezni, hiszen az ő érdekükben történik mindez. A harmadikosnegyedikes gyerekeket ideiglenesen a Széchenyi utca végén található régi épületbe „telepítették” — e tanév végéig oda járnak. (Tanítás után a napköziseket iskolabusz szállítja az „anyaiskolába”, ahol a napközi van.) Hogy hol fognak tanulni ősztől, arra most dolgozzák ki a terveket — föltehetőleg több helyre osztják szét a hat osztályt. Mindenesetre, ahogyan a városi tanácson mondták: nem maradnak fedél nélkül... (tgy) Szabadulni a fölös kilóktól a tavaszi fáradtság A recept: mozgás, zöldségféle, friss levegő Sok szó esik ilyenkor a tavaszi fáradtságról. Valójában csak az időjárás-jelentések hangzanak olykor vidí- tóan: kétségtelen, a természet megújul, de a csontjaink mintha ólomból lennének. Mi a magyarázata ennek a bénító állapotnak? Az orvos a következőket mondja: azért vagyunk álmosak, fáradtak, mert még alig ébredtünk fel. Ébredezünk a téli álomból! Tavasszal nemcsak a növényvilágban, de az ember testében is meg1- szaporodnak a nedvek. Ilyenkor a mellékvese, a pajzsmirigy és a nemi mirigyek felfokozott hormontermelő tevékenységet fejtenek ki, ami mind nagy mennyiségű biológiai energiát emészt fel. Szakorvosok véleménye: fáradtságunk fő oka nem is annyira a vitaminhiány, inkább a salakanyag-felesleg. Ugyanis téli táplálkozásunkra az egyhangúság mellett olykor a túl nagy adagok is jellemzőek. Ennek következménye a nátrium- és sólerakódás, ami megterheli a szervezetet. A fölöslegtől azonban meg lehet szabadulni a rendszeresen beiktatott koplalónapokkal, illetve a gyümölcs- vagy főzelékkúrákkal. És még az sem minden, ha az asztalról nem hiányzik a nem agyonfőzött! (inkább nyers) zöldségféle, sárgarépa, zeller, torma, retek, káposzta stb. Illenék a józan észre hallgatni és felállni végre a tv- készülék elől, s véget vetni saját egészségünk megóvása érdekében az otthoni ücsör- géseinknek! Egészségünkre szolgálna, ha mindennap legalább egy órácskát sétálnánk a szabad levegőn, távol a város zajától. Még rossz időben is! Bámulnánk, nézelődnénk, egyszóval egy órácskára környezetet változtatnánk. A sétát helyettesíti a kerékpározás, a futás, a kocogás is. Egy a lényeg: környezet- változás, mozgás, szabad levegő. Így nem uralkodik el rajtunk a tavaszi fáradtság. (f. k.) NYITÁSRA KÉSZÜLNEK. Április elsején nyitja kapuit a Sóstói Múzeumfalu, amely £bben az esztendőben újabb látnivalóval bővül: a tarpai portán felépülnek a gazdasági épületek is. Ennek munkálatait már megkezdték a szakemberek. Képünkön Lakatos Sándor és Márton Csaba a szilvaaszaló és sütőház ajtaját állítja be. (Császár Csaba felvétele) Darált hús H „foghíj“ csillagászati.. Talán harminc év alatt nem változtak annyit a lakásépítéssel és lakásgazdálkodással kapcsolatos feltételek, mint az elmúlt három esztendőben. Amikor kiderült, hogy nincs elegendő pénz állami lakások építésére, megemelték a lakáshasználatbavételi díjat. Emelkedtek — 1988-ig emelkedni is fognak — a lakbérek, így aztán szinte természetes következmény volt, hogy sokan úgy gondolták: ha már sok pénzt kell fizetni egy lakásért, akkor legyen inkább saját. Tulajdonképpen ezt a folyamatot kívánták ösztönözni azzal is, hogy háromszoros pénzt kap az, aki lemond tanácsi lakásáról, soron kívül juthat OTP-la- káshoz, sőt néhány helyen a megyében még a telket is olcsóbban adják a tanácsok, hogy mind kevesebben legyenek, akik állami lakásra várnak. NYÍREGYHÁZA, SZAMUELY-LAKÖTELEP. — A Makarenko utcai tízszintes lakóházak. (Jávor László felvétele) A rendelkezések el is érték céljukat: Nyíregyházán például a korábbi nyolcezerről a múlt év közepére négyezer alá csökkent a lakást igénylők száma, s bár most 4131 lakásigénylőt tartanak nyilván, tanácsi bérlakásra csak 1100-an várnak. Mit szeretnének a többiek? OTP-lakást és magánházat. Ez utóbbiak azonban delkezésre álló telkek száma, ugyanez a helyzet a Ságvári-lakótelepen és a Csaló közben is. Az igények és lehetőségek közötti eltérés feladatokat ad ia tanácsnak, mert ha jobb összhangot akarnak teremteni a kereslet és kínálat között, akkor változtatni kell a telekárakon. Többet kérni ott, ahol nagy a sorban állás, s olcsóbban adni ott, ahol kisebb a tolongás. A VI. ötéves terv első három évének adataiból úgy látszik, hogy Nyíregyházán 1985-ig teljesíteni lehet az ötéves lakásépítési tervet, de csak úgy, ha amennyivel kevesebb állami lakás épül, annyival több lehetőséget teremtenek családi házra vágyóknak. ha nem is sokat egyszerűsödött a lakásépítkezéssel kapcsolatos ügyintézés, a közelmúltban létrehozott magánépítési tájékoztató szervezet sok segítséget ad az építkezőknek. Ha elegendő építőanyag is lesz, joggal bizakodhatunk, hogy nem csökken a jövőben sem az építési kedv. Ü gy döntöttem, hogy donkihóte leszek. Nem malmok, hanem húsdarálók ellen indulok harcba! Bementem a húsboltba, mert azt mondta az asszony, hogy fasírtot csinálunk. Ehhez pedig hús kell: darált hús. Sorban állás közben figyeltem, ahogy a hentes sorra vagdalja le széles mosolyok közepette a vásárló számára elővett húsról a caf- rangokat, mócsingos darabokat. Szépen félreteszi, majd pár perc múlva áttelepiti a húsdaráló tölcsérébe. Ahogy sorra kerültem, rámutattam a sertéscombra, kértem egy kilót. Amikor lemérte, a darálóra mutattam: legyen szíves megdarálni. Az a szegény ember olyan színű lett, mint a hús. „Hát miért nem mondta, hogy darált húst kér?” Most mondom — feleltem —, és nekem ez a hús kell. Darálva ... Nem is folytatom. Már a kést nézegettem félve, mikor fogja rám. Végül is megdarálta a húst. Ha a pillantások ölni tudnának, akkor most nem írnám e sorokat... Hát ezért leszek én donkihóte. Bízom abban, hogy a hentesek is tudnak olvasni. A rendeletek ugyanis egyértelműen leírják, hogy a daráló arra való, hogy szolgáltatásképpen (!) megdarálják benne a vevő által vett húst. Olyan, hogy „darált hús” — NINCS. A következő a stratégiám. Bemegyek sorra a boltokba, és húst kérek. Aztán megda- ráltatom. Ha ellenvetés lesz, kérem a vásárlók könyvét. Mindig. Mindenhol. Én leszek a húsboltok réme. Akkor is, ha mindennap fasírtot kell ennünk otthon. Hátha egyszer rajtam kívül az ellenőrök Is megteszik ezt... (tarnavölgyi) A háztartás „ veszélyes üzem“ Nem jé létra a székpiramis nincsenek túlságosan könnyű helyzetben, mert meglehetősen rossz az építőanyag-ellátás és ha összességében van is annyi telek, ahányan építkezni akarnak, a gond, hogy a telek nem ott van, ahol az építkezők szeretnék. És még nem értünk a gondok végére, mert sok lakás nem épült meg kivitelezői kapacitás hiánya miatt. Nyíregyházán a városi tanács és az OTP 1979-ben és 80-ban 285 építési telket alakított ki. 1981 és 1983 között újabb 402 telket adtak tartós használatba, ennek köszönhető, hogy az elmúlt három évben 663 családi ház épült, s 1985 végéig újabb 585 telek vár majd gazdára. A legtöbb lehetőség Borbányán és Oroson kínálkozik. Ebben az évben alakítottak és alakítanak ki 137 telket a Korányi Frigyes utcán, s hamar telekhez juthatnak, akik Sóstóhegyen, vagy Nyírteleken szeretnének építkezni. Oroson több az igénylő, mint a még renA lakásszövetkezet az idén és a jövő évben 280 lakást épít, az OTP a Ságvári-tele- pen és a Legyező utcában 84 lakás felépítésére vállalkozott, ezenkívül természetesen felépítik az Örökösföldön, a Vasvári Pál utcán és a Kiskörúton vállalt 814 lakást is, ám — mivel a lakótelepek házainak magas építési költségei sokak számára nagy terheket jelentenek — előfordulhat, hogy itt is csökken majd az igénylők száma, mint az egyedi tár- sasház-építéseknél, mivel többségükben a város központjában lévő foghíjak beépítése csillagászati összegeket emésztene fel. Ha néhány éve sokan vonakodtak is még a város központja helyett a peremterületekre költözni, mára sokat változott a helyzet. A legtöbb helyen elkészült a vízműhálózat, sok helyen ott van már a vezetékes gáz, s Szomorú statisztikával zárta a múlt évet az Állami Biztosító megyei igazgatósága. A lakossági baleseti károk száma tavaly megközelítette a 13 ezret, s ez jóval több, mint 1982-ben volt. A károsultaknak kifizetett biztosítási összeg meghaladta a 35 millió forintot. Ugrásszerűen megnőtt az úgynevezett háztartási balesetek aránya, melyek sérültjei töbnbyire nők. A bajok forrása rendszerint a figyelmetlenség, a háztartási gépek nem rendeltetésszerű használata. Gyakori, hogy törölgetés, ablaktisztítás közben leesnek a létra gyanánt használt, egymásra rakott székekről, belenyúlnak a még forgó centrifugába, vagy például áramütést szenvednek. Mindez összefügg a lakások gépesítésével, ami arra figyelmeztet: a háztartás veszélyes üzem! Sajnos sok volt tavaly a tanulói baleset is: több, mint 2200-at jelentettek be a biztosítóhoz. A tanulói biztosítás egyik legelterjedtebb biztosítási forma Szabolcs-Szat- márban, hiszen óvodás kortól a főiskolásokig a tanulók több, mint 91 százaléka rendelkezik ilyen kötvénnyel. Ez annak köszönhető, hogy valamennyi oktatási intézményünkben dolgozik biztosítási felelős, a biztosítási ösz- szegek pedig alacsonyak. „Bűnös” a kerékpár, hiszen a legtöbb tanulói sérülés biciklizés közben történik. Az iskolai balesetek között gyakori, hogy a gyerekek a testnevelési órán elesnek, lezuhannak valamelyik tornaszerről, vagy akar- va-akaratlanul fellökik egymást. Főleg a csonttörés, a csontrepedés gyakori, mely után akkor is kifizetik a kártérítést, ha gyógyulása alatt iskolába jár a gyermek. Más jellegű baleseteknél — ha például leforrázza kezét az iskolás — akkor kap térítést, ha 8 napon túl ágyhoz kötött beteg. A balesetek miatt több, mint 1 millió 300 ezer forintot vettek föl tavaly a szabolcsi tanulók a biztosítótól. A lakossági baleseti biztosítások közül a kötelező utasbiztosítás az egyetlen, ahol csökkenés tapasztalható. A múlt évben alig több, mint 2 és fél száz sérülés miatt fizetett e biztosítás alapján az ÁB — szemben az 1982. évi háromszázzal. Ebben az évben január 1- től — a választék bővítése érdekében — új szolgáltatással: az egységes balesetbiztosítás bevezetésével lepte meg ügyfeleit az Állami Biztosító. Ezt főleg az egyéni balesetbiztosítás helyett ajánlják, mely nem túl népszerű hazánkban. Az új biztosítást 18 és 70 éves kor között megkötheti bárki, aki nem rokkantnyugdíjas, illetve rokkantsága nem éri el a 67 száHelyszíni tárgyalás Tlszalökön „Nagy legény volt Kis Jóska“ Nem a címben szereplő népdal, hanem diszkózene szólt a tiszalöki Egri borozóban 1984. január 7-én este. 40—50 fiatal szórakozott békésen, amikor kilenc óra körül megjelent Kiss József 19 éves, foglalkozás nélküli tiszalöki lakos, a vele egyidős, ugyancsak foglalkozás nélküli névrokonával, Kiss Tiborral. Italt követeltek, de a borozó vezetője — látván, hogy már valahol jócskán felöntöttek a garatra — csupán üdítő itallal szolgálta ki őket. Ezt a „sértést” annyira zokon vették, hogy a poharat nyomban földhöz vágták, majd valamin összeszólalkozva, parázs verekedésbe kezdtek egymással. A szó szoros értelmében kiverték egymást az utcára, a vezető pedig gyorsan bezárta a külső és belső ajtókat és a biz- tosítóláncot is felrakta. Több sem kellett a két erős legénynek, betörték a külső ajtót, letépték a biztosítóláncot és a belső ajtó üvegét bezúzva ismét a terembe rontottak. Kiss József az egyik asztalról letört egy kétméteres lécet, s azt csép- hadaró módjára forgatta maga körül. Kiss Tibor a biztosítőlánc- cal vitézkedett, amellyel eltalálta az egyik vendéget, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. „Diadalútjukat” a Kossuth utcán folytatták, ahol minden indok nélkül nekiestek egy házaspárnak, s mindkettőjüknek könnyű testi sértést okoztak. Ezt követően bezúzták a mozi hirdetőtábláját, a foglalkoztatóiskola egyik ablakát, a könyvtár bejárati ajtajait és két Kossuth utcai magánlakás ablakait. A község nyugalmát súlyosan megzavaró bűnügy helyszíni tárgyalását március 26-án tartották meg. A Gucsáné dr. Fekete Magdolna vezette büntetőtanács mindkét vádlottat bűnösnek találta garázdaság bűntettében, könnyű testi sértés és rongálás vétségében és ezért 1—1 évi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől való 1—1 évi eltUtásra Ítélte Kiss Józsefet és Kiss Tibort. Az ítélet nem jogerős. zalékot. Az egységes balesetbiztosítás bárhol — itthon és külföldön —, illetve bármikor — munkavégzéstől az autóvezetésig — történő balesetekre érvényes. A befizetett díj arányában baleseti haláleseti térítést, árvajáradékot, maradandó egészségkárosodási térítést, rokkantsági járadékot, betegállományi szolgáltatást, ápolási térítést nyújt a biztosító ügyfeleinek, illetve azok családtagjainak. (h. zs.)