Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

/ ✓ Kelet-Magyarország 1984. március 24. Takarítás jutalommal tek belvízelvezető árkok és átereszek, cserjék és bozótok irtásánál dolgoztak a köz­ség lakói, Tiszaadonyban a buszváró elé építettek beton­átereszt, lebetonozták az if­júság szabadidős társalgó­ját, az öregek napközijében olajlábazatot festettek, az acélárugyár pedig lemezját­szót és rádiót ajándékozott az idős embereknek. Azon az ünnepélyes ta­nácsülésen, amelyen a ju­talmat átvették, a jó munka feletti öröm mellett többen is elmondták: nemcsak az a 90 ezer a haszon, amit a hul­ladékért kaptak, még csak nem is a félmillió, hanem hogy a hulladékgyűjtő akció egy amolyan nagytakarítás is volt a faluban. Az idén még azzal is megtoldják, hogy az eddig lomnak tartott hul­ladék helyére virágokat, fá­kat, cserjéket ültetnek. (balogh) Szirup Nyírtassról A nyírtassi Dózsa Termelő­szövetkezet konzervüzemében új berendezést helyeztek üzembe, segítségével egyszer­re 900 liter szirupot készít­hetnek a befőttekhez. Tóth Imréné ás Czirják Jánosné a cukrot adagolja a befőttlé­hez. (E. E. felv.) A hideg időjárás miatt Kevés a primőr Magas árak, szűkös választók Az utóbbi hetek hideg idő- a hegyes paprika az idén drá- járása, a késői tavaszodás gább, mint tavaly tavasszal miatt szűkösebb az ellátás volt. Különösen az uborka primőrökből, mint a múlt év- ára tükrözi a kedvezőtlen kö­bén volt. A ZÖLDÉRT válla- rülményeket; kilóját a tava- lat gépkocsija hetenként két lyi 65 forinttal szemben idén alkalommal: kedden és csü- 80 forintért mérik. törtökön indul útnak Békés és Csongrád megyébe, hogy közvetlenül a termelőktől il­letve a termelőszövetkezetek­től és a társvállalatoktól pri­mőröket vásároljon. Bár egész télen szinte fo­lyamatosan kapható volt a vállalat boltjaiban a fólia alatt termelt uborka, hegyes paprika és a saláta — s kap­ható most is — de úgy meny- nyiségben, mint választékban elmarad a kínálat a múlt A választék bővítésére március végétől számítha­tunk, amikor is mennyiség­ben és árban egyaránt ked­vező változás várható. A hónap végétől kapható lesz zöldpaprika, sóska, paraj. Budapesten már most kínál­nak paradicsomot — kilóját 350—420 forintért. Amint el­fogadható ára lesz, megjele­nik a paradicsom a megyei ZÖLDÉRT üzleteiben is. Remélhetően március utol­évitől. A februári hóviharok só napjaiban pultra kerülnek ugyanis sok helyen nagy ká­rokat okoztak a déli megyék­ben is a fóliasátrakban. A tél végi hideg ráadásul késlelteti a primőrök érését. Mindez nemcsak a választék­ban, de az árakban is meg­mutatkozik. A saláta, a retek, Márka a márka? A közelmúltban ellenőrzés során derült ki, hogy az egyik nyíregyházi kiskereskedő márkás áruja nem is oly márkás, mert a jelzést ügyes kisiparos applikálta, s varrta a ruhaneműre. A márkanévvel, jelzéssel visszaélni drága dolog, miként tudjuk ezt a Pick és a llerz szalámik, avagy a tokaji borok esetéből. De azt is tudjuk: a turpisságot ne­héz tetten érni... Szerda, piaci nap. A Hatzel téren azonban a reggeli órák forgalma nem utal erre. Az áruk mögött árusok, vevő alig. — Adott már el valamit? — kérdezzük Veres Lászlóval, a városi tanács főelőadójával Varga Józsefet, aki dzsekik, farmerok, melegítők, pólóin­gek garmadáját kínálná vé­telre. — Reggel hat óta vagyok itt, azóta egy melegítőt és egy düftinfarmert vettek ... A két mondatnyi bemelegí­tés után kezdődik az ellen­őrzés. A főszerep Veres Lászlóé. Számlákat, enge­délyt kér. A fiatalember kényelmetle­nül feszeng: — A faternál vannak, ő ké­sőbb jön, mert üzleti ügyben az 1984-ben életbe lépett kö­vetelményeknek, mert nincs feltüntetve rajta, hogy a két darab téli sapka honnét is származik. Nagyobb gondot okoz viszont, hogy az áruk jelentős többségéről hiányoz­nak az árak. — öntapadós cédulákat ra­gasztunk fel — hangzik a magyarázat —, s lehullik mind. Nem tudom, mások ho­gyan csinálják? Erre választ adni mi sem tudunk, annál inkább sem, mert azon a trikón, amelyik­ül* ÉS VÁNDOR Korszerűbb mozipark Az elmúlt négy év alatt 70 millió forintot költöttek me­gyénkben a mozik felújításá­ra, korszerűsítésére, új épü­letekre, gépi berendezésekre, az eszközállomány javításá­ra. Elsősorban a nagyobb te­lepüléseken lévő kiemelt 35 filmszínházban váltak ké­nyelmesebbé, színvonalasab­bá a vetítés körülményei. A megyében 217 állandó helyiséggel rendelkező fix mozi van, melyek többsége 170 művelődési házakban, in­tézményeknél üzemel, mind­össze 16 a megyei moziüze­mi vállalat saját kezelésében és fenntartásában lévő film­színház. A mozik egy kisebb része különböző gazdálkodó szerveknél, sőt hat helyen magánházban található. A moziüzemi vállalat veze­tői az idei tervekről elmond­ták: az anyagi lehetőségek a korábbi évekhez viszonyítva csökkentek. Ez azzal jár, hogy az eddigieknél is alapo­sabban mérlegelni szükséges, milyen rangsor szerint vé­gezzék a további felújítási, korszerűsítési munkákat. Amíg a korábbi években évente 8—10 millió forint ju­tott beruházásokra, ez az összeg tavaly már csak 3,7 milliót tett ki. A meglévő épületek és eszközök fenn­tartására, az elhasználódott kényelmi berendezések, tech­nikai eszközök cseréjére is évente 10 millió forintot for­dítottak, ma ennek a fele jut erre a megye mozijaiban. A közelmúltban fejeződött be a megye kiemelt film­színházának, a Krúdynak a felújítása — ahol évente 450 ezer néző fordul meg. Fel­újították a tetőszerkezetet, a következőkben elvégzik a belső festést, kicserélik más­fél millióból a régi székeket és a megújult külsőhöz a filmszínház neonfeliratát. A közelmúlt beruházásaihoz tartozik a nyíregyházi Bé­ke filmszínház teljes felújí­tása. Két normálmoziban — Mátészalkán és Nyírbélte- ken — új székeket vásárol­nak. Korszerűsítik — és első kategóriássá kívánják fej­leszteni — a kisvárdai mozit. A megye mozijaiban az idén összesen 2 ezer új széket he­lyeztek el. A normálmozik gépi technikai eszközeit egy- mililiós költséggel korszerűsí­tik. Szerepel az idei tervek között még a vásárosnamé- nyi mozi külső tatarozása — és a fehérgyarmati mozi kö­rülményeinek javítása is. Ez utóbbi még csak a tervezés szintjén van. Továbbra is működtetik a vándormozit is, amely a ta­nyák és kistelepülések film­ellátását segíti. Mindenütt a sajátos települési viszonyok­hoz, a feltételekhez igazítják a mozik fejlesztését. Fontos cél, hogy ne csak filmvetíté­sek színhelyei legyenek a mozik, hanem a filmkultúra terjesztését is segítsék kü­lönféle rendezvényekkel, ak­ciókkal. megbeszélése van... A fa- ről az árcédula lehullott, a méretet feltüntető jelzés meg­ragadt. Látszik: az élet útjai kiszámíthatatlanok ... Igaz viszont, hogy a kirakatban ilyen probléma nincs és az is tény, hogy a haszon megle­pően kicsi: 10—15 százalék. A szúrópróba mindenesetre ennyit mutatott. A Papp Jánosné vezette sport-, sportrövidáru butik­ban nem találtak hibát. Az árak (a szállítók áraihoz ké­pest) nem magasak. A 300 fo­rintért beszerzett póló 350-ért vár vevőre, a 455 forintért megvett focilabdát 590-ért adják tovább ... tgr Fehérgyarmaton van be­jelentve, mi Túristvándiban lakunk. — Honnét a melegítő? — mutat egy Adidasra a főelő­adó. — Nem tudom pontosan, azt hiszem Budapestről. — Ára? — Ezerkétszázötven, ezer- háromötven, ezeröt... Sárosi György standján el­sőként az egyszem Adidas feliratú trikó ötlik a szemem­be. — Honnét való? — kontár- kodom Veres László munká­jába. — Van róla számla? — Magamnak vettem Pes­ten, de nagy, ezért tettem ki. — És a számla? — kérdezi a főelőadó. — Rögtön le is veszem — felel a kereskedő, s pillana­tok alatt tünteti el a trikót. — A Puma-trikó? ' — Arról önbizonylatom van — feleli Sárosi György, de a papír nem kerül elő. — Ügy látszik, a könyvben ma­radt ... — Számlát szokott adni? — Nem, de a vevők nem is kérik. Kifogásolnivaló ezen nincs, csak a kétezer forintnál na­gyobb értékű árukról kell számlát adni, akkora értékűt pedig most sehol sem látni. Aztán az árakat nézzük. A dzseki beszerzési ára 960 fo­rint volt, 1350-ért adják to­vább. A bársonyfarmert 150 forint plusszal, 720 forintért kínálja. Ezt papírokkal bizo­nyítja ... A piac után az állomás kör­nyékén nézünk körül. Elő­ször a Vörös Kengururól El­nevezett divatáru butikba pillantunk be. A bolt tiszta, az áruk tálalása esztétikus, a számlák rendben, a beszerzé­si források ellenőrizhetők, ám hiba azért akad. Oka talán a tulajdonos tapasztalatlansá­ga, hiszen az üzlet alig fél éve nyitott csak ki. Gond van az egyik önbi­zonylat körül: nem felel meg A körút során Veres László jegyzőkönyvtömbjének több oldala telt meg feljegyzéssel. Az észrevételek jogosságát talán az is igazolja, hogy sen­ki sem vonakodott aláírni. Tény persze: az észlelt hibák sem voltak, nagyok, de né­hány figyelmeztetést azért majd elpostáznak a városi ta­nács termelésellátás-felügye­leti osztályáról. S. Z. a szabolcsi fűtött fóliasát­rakból a friss korai zöldség­félék. Megyénk időjárása hűvösebb, mint a déli ország­részeké, ezért az itt termelt primőrök átlagosan tíz-tizen- négy nappal később érnek, mint Csongrádban, Békésben. A ZÖLDÉRT jó néhány boltjában ebben az esztendő­ben is foglalkoznak kistételű áruk felvásárlásával köz­vetlenül a termelőktől. Ná­lunk is egyre többen termesz­tenek primőröket, de inkább fűtetlen fóliasátrakban. A fűtött fóliákat ugyanis el­sősorban palántanevelésre használják, illetve sokan sa­ját szükségletre termelnek zöldségféléket. Rádló/egyzet Család­tervezés * Miért sok a félreértés, a babona, a téves információ a fogamzásgátló haszná­lata körül? Megfelelő-e az egészségügyi felvilágosító munka? Egységes-e az or­vosok véleménye ez ügy­ben? Ilyen és hasonló kér- j dések kerültek szóba a Kossuth rádió csütörtökön ' elhangzott „Családtervezési modell” című műsorában, amely a sorozat harmadik részeként az okos védeke­zésről szólt. A neves gene­tikus a gyakorló szülő, a pedagógus éppúgy kifejtet­te véleményét, mint a tizen­éves diák. A műsor azt igyekezett erősíteni a hallgatókban: ami a valóság: sokéves hazai és nemzetközi tapasz­talatok igazolják, a tablet­ták nem veszélyeztetik az anyák és a leendő gyerme­kek egészségét. Korunk nagy tudományos vívmánya a hormonális tabletta, amelynek használatától nem kell félni. Ehhez azon­ban a műsor résztvevői is tudják, nem elegendő a szó, lépéseket kell tenni ez ügyben sok sok szervnek. A műsort információnak szánták szülőknek, gyer­mekeknek, orvosoknak, fel­sőbb szerveknek. Hogy ke­vesebb legyen a szorongó ember, és megnyugtatóbb a családtervezés. (P) ZÁHONYBAN a megyei nagyközségi ranghoz méltó tanács és pártház épült, közel 10 millió forintos beruházással. (Elek Emil felvétele) AUTÓPIAC Kapós a használt Naponta öt-hat autót hagy­nak gazdáik a nyíregyházi VAGÉP-telepen, ahol hasz­nált személygépkocsik adás­vételével foglalkoznak. Ez nem túlságosan magas szám, hiszen tavaly volt olyan nap, amikor húsz autót is megvá­Cserbenhagyót fogtak a taxisok Perge András 21 éves szobafestő nagyhalász! lakos 1984. már­cius 20-án a reggeli órákban elhatározta, hogy barátjával és Ladájával sétakocsikázásra indul Nyíregyházán és környékén. Hogy a hangulat még jobb legyen, elfogyasztottak néhány felest, majd elindultak. Amikor a tanárképző főiskola elé értek, az alkohol már hatni kezdett és Perge figyelmetlenségből nekihajtott a*., előtte szabá­lyosan közlekedő és kanyarodásban lévő Trabant gépkocsinak. Ekkor az alkohol már tökéletesen hatott, a bátorság átcsapott depresszióba és Perge megállás nélkül továbbhajtott, elmenekült a helyszínről. Eszébe sem jutott, hogy megnézze mi történt a másik gépkocsi vezetőjével. • Sóstóhegyen is csak azért állt meg, hogy ellenőrizze, milyen sérülés van a kocsiján. Ezután ismét bátor lett, visszahajtott a városba és az AFIT mellett leparkolt, hogy ittasságát és fá­radalmait kipihenje, majd leadja a kocsit javításra. A cserbenhagyó nem is sejtette, hogy a helyszínről távozás után milyen mozgás indult meg a városban. Egy mindig hatá­rozott és leleményes közlekedési rendőr a becsületes járműveze­tők, köztük a taxisok segítségét kérte a törött Lada felkutatásához, ami rövid másfél óra alatt meghozta az eredményt. A taxisok CB-rádión kapcsolatba léptek, egymással, megtalálták a Ladában pihenő cserbenhagyót és átadták az intézkedő rendőröknek. (T. T.) sárolt a vállalat — és persze, az eladások száma is ehhez hasonló volt. Jelenleg nyolc -tíz autó áll a telepen: Tra­bant, Wartburg, Zsiguli. Sko­dát jó ideje nem láttak <— ennek most nagy piaca van a magánforgalomban. Csak­úgy, mint a fiatal autóknak. A VAGÉP-hez többnyire öt-hat éves kocsikat visz­nek be — általában a hét első napjain. Az ok: vasár­nap nem kelt el a piacon. Ami nem is csoda, hiszen ir­reális árakat tartanak az el­adni szándékozók. A hasz­náltautó-telepen egy négy­öt éves Trabant 40—50 ezer forint, az 5—6 éves Zsigulik ára pedig nyolcvanezer kö­rüli. Egy három és fél éves Ladát a napokban 105 eze­rért adtak el. Időnként vál­lalatok által leadott személy­gépkocsikat is lehet kapni a telepen — ám ha az jó álla­potú, sok a sorban álló. Ilyen­kor következik a sorsolás — népes mezőnnyel. Volt olyan autó, melyért 170-en (!) ver­sengtek. (tgy) Volt öröm Tiszaszalkán, te amikor meghallották a hírt, át hogy a hulladékgyűjtési ak- jr, cióban elért eredményükért a Hazafias Népfront Orszá- se gos Tanácsától félmillió fo- bt rint jutalmat kapott a köz- át ség. Még meg sem érkezett . - a pénz, máris mindenkinek ., volt ötlete, mit is kellene kéz- ía deni vele, mert minden fii- ol lérnek ezer helye van. a( Voltak akik a földutakat sz akarták megjavítani belőle, a; az iskolások tornatermet sze­rettek volna, a KISZ-esek még azzal is megtoldották, n; hegy ez a tornaterem betol- ta tené egy művelődési ház £e nagytermének szerepét is, a ig kisgyermekesek bölcsődét 9( kívántak, mert a régit a ke- vés gyerek miatt bezárták, n de a legtöbben azt javasolták: h legyen ez az összeg induló- e| alap egy ravatalozó építésé- m hez, mert ennél fontosabb a: létesítmény már nem hiány- Is zik Tiszaszalkáról és ha ar- ^ ra a kevés pénzre számíthat­nak csak, amit évente a fej­lesztésre költhetnek, egy év­tized múlva sem lesz rava­talozó. Tavaly is alig volt több 2 milliónál, amiből a tiszaado- nyi vízműhálózat vitt el 70 ezret, hozzáláttak a gázcsere­telep átépítéséhez, amelyhez a TIGÁZ is adott 170 ezret, de az elemek megvásárlása 80 ezerbe került. Nem -tűrt már halasztást a Kossuth ut­ca megjavítása — ehhez a közúti igazgatóság adott se­gítséget —, a Szondy utcá­ban a TITÁSZ építette ki a Villanyhálózatot, így maradt "rrteg annyi pénz, hogy hozzá­kezdhettek az elavult óvoda helyett egy új építéséhez, s szeptemberre szeretnék át­adni rendeltetésének. És segített a lakosság is. Társadalmi munkával épül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom