Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 16. xsurnc&ufis ©©©©©© Múzeumi ZENEI CSEMEGE kiállítások A vajai múzeum képzőmű­vészeti gyűjteményének leg­szebb darabjai láthatók a kisvárdai Rétközi Múzeum­ban a hónap végéig. Egy másik múzeumi képzőművé­szeti esemény ma lesz Vaján. A Vay Ádám Múzeumban 16-án, pénteken délelőtt 10 órakor nyílik Sándor Edit: Jelek című kiállítása. A Szegeden élő alkotónak ez az első önálló kiállítása. Korábban több mint egy év­tizedig Szabolcs-Szatmárban A Debreceni ütőhangszeres együttes nyíregyházi hangversenye élt, dolgozott. Pár évvel ez­előtt egy rajztanári stúdió tagjaként vizuális kísérlet­be fogott, melynek termé­sét láthatja a ma nyíló tár­lat közönsége. A kiállítás megnyitása után szakmai vi­tát rendez a vajai általános művelődési központ és a Vay Ádám Múzeum. Városunkban egyre gyakorib­bak a komoly zenei rendezvé­nyek. Az elmúlt hetek zeneka­ri, kamarazenei, szálé és ének­kari hangversenyei között külön­leges zenei csemegét jelenített a Detoreoend ütőhangszeres együt­tes fellépése. A héttagú együt­tes előadáséban japán zeneszer­zők — Kan Ishii, Masayoshi Su- giura és Miniom Kobashi művei szólaltak meg, csaknem vaLa­Irodalmi matiné Az „ÉS" Nyíregyházán Irodalmi és politikai hetila­punk, az Élet és Irodalom szer­kesztői, munkatársai látogatnak el Nyíregyházára március 18-án. Az irodalmi presszó matinéján a lap munkájáról1, törekvéseiről, szerkesztési elveiről és a mai magyar irodalom helyzetéről te­hetnek fel kérdéseket az érdek­lődők a vendégeknek: Bata Im­re főszerkesztőnek, Varjas End­re költő, olvasószerkesztőnek és Iszlai Zoltán írónak, a kritikai rovat vezetőjének. A beszélgetést Katona Béla főiskolai tanár ve­zeti. A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat, valamint a megyei írócsoport kö­zös rendezvénye vasárnap dél­előtt ló órakor kezdődik a Koro­na-szálló bárjában. Színpadon az alapítók Jubileumra készül YSzabolcs-Volán mennyi létező ütőhangszeren,. Érdekes volt az együttes össze­tétele és érdekesek voltak az előadott művek. Jaipám, miint ország, és a japán ember is több tekintetben külön­bözik a minket körülvevő vi­lágtól. Kultúrájuk — úgy zenied, mint irodalmi téren, igen nagy múlttal rendelkezik. Ez az ősi hagyomány, az elmélyültség, leL- ki gazdagság rányomja bélyegét modem zenei törekvéseikre is. Az elhangzott modern művek­nek különleges hangulatuk volt. Nem tűntek mesterkéltnek, eről­tetettelek, modemeskedőnek. A ritmusok harsány tobzódása mel­lett a Urai részek megkapóak tudtak lenni. Az est közönsége eltért a Nyíregyházán’ megszokottól, ör­vendetes, hogy milyen sok fia­tal ült a nézőtéren, és milyen megértéssel, lelkesen fogadták a bemutatott alkotásokat. A mű­vek értő befogadását nagyban elősegítette dr. Bencze Lászlómé bevezetője és ismertetője, aki rö­vid előadásában egy összképet tudott adni Japán móljáról, jele­néről, kultúrájáról, hagyomá­nyáról, lakódról és a bemutatott művekről. Az együttes tagjai kiváló ze­nészek, virtuóz játékosai hang­szereiknek. Szép és nemes ügyet szolgálnak, amikor a modem ze­ne népszerűsítéséért ennyit fára - doznak. Az együttes művészeti vezetője Vrana József főiskolai tanár, aki pedagógiai munkája mellett bámulatos energiával és lelkesedéssel dolgozik együttesé­vel, melynek tagjai növendékei voltak. Az ilyen elhivatott előadókkal létrejött hangversenyek szolgál­ják.. igazán korunk zenéjének népszerűsítését. Babka József Huszadik születésnapjának meg­ünneplésére készül a KSZDSZ Szabolcs-Volán táncegyüttes, zártkörű rendezvényekkel és a nagyközönségnek szóló műsorok­kal, Ebből az alkalomból felku­tatták az együttes régi tagjait, akik közül soknak ma már a gyerekei táncolnak az utánpót- lásasoportban. Találkozókat ter­veznek, a régi tánoosok vendég­ségbe mennek a néptáncosok klubjának mostani tagjaihoz. Ki­állítás is lesz az ünnepi évfor­dulóra: a dokumentumokat, fo­tókat a megyei művelődési ház hangversenytermének előterében mutatják be. Itt, a nagyteremben lesznek ugyanis a gálaműsorok, a közön­ség március 23., 24. és 25-én is láthatja az együttest, mely a húsz év alatt számos külföldi ország­ban is elismerést szerzett a ha­zai néptáncmozgalomnak. A gá­laesten az alapítók és a régi tán­cosok közül többen vállalták a fellépést — köztük olyanok is, akikből hivatásos táncos lett, il­letve az együttesben szerzett tu­dás és képesítés alapján maguk Is tánccsoportot vezetnek. „Kell a jó könyv11 olvasápályázat Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az országos kulturális állami, társadalmi és tömegszerveze­tek ismét meghirdették a „Kell a jó könyv” olvasópályáza­tot. A pályázat megkedveltetése érdekében a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a tiszalöki nagyközségi könyvtár március 19-én este a tanács nagyter­mében irodalmi estet rendez, ahol az elolvasandó művek­ből neves fővárosi színészek — Medgyesi Mária, Oszter Sándor és Szokolay Ottó — mutatnak be részleteket. A műsort Bakcsi György az ismert irodalomtörénész vezeti. Színháznaptár A Sok hűhó semmiért cí­mű Shakespeare-víg játékot játssza a Móricz Zsigmond Színház ma és szombaton bérletszünetben. Mindkét előadás este 7 órakor kez­dődik. Kedden, március 20- án Csíky-bérletben megy a Madame Louise szalonja, délután fél 4-kor. Szerdán két előadás lesz, délelőtt 10- kor A bátori adventét, este 7-kor pedig a Madame Loui- sét játsszák, ez utóbbit Ód- ry—Déryné-bérletben. Csü­törtökön szintén A bátori ad­vent és a Madame Louise szalonja kerül színre, dél­után 2-kor a Balázs József- dráma diákelőadáson, este 7- kor a Madame Louise Köl­csey—Latabár-bérletben. Divatbemutatót rendez a nyíregyházi iparcikk-kisker. vállalat március 19-én a színházban. A bemutatók 17 és 20 órakor kezdődnek. Ezen a napon a színház tár­sulata Fehérgyarmaton mu­tatja be délután 2-től az Osz­lopos Simeont. Március 23-án, pénteken, a nyíregyházi művészeti he­tek keretében ismét váro­sunkban szerepel a debrece­ni Csokonai Színház. Este 7 órakor a Csendesek a hajna­lok című drámát mutatják be, Pinczés István rendezé­sében, Dánielffy Zsolttal, Csorna Judittal, Kállai Bo­rival és Muszte Annával a főbb szerepekben. Növényvédelmi napot rendez­nek március 16-án a megyei művelődési központban. Az ok­szerű növényvédelemről, a mű­trágya- és a kisgépehátásról kap­hatnak felvilágosítást délután, fél 3-íól a kertbarátok. Délután 4- kor nyílik Szabolcs-Szatmár megye népi iparművészeinek I. közös kiállítása. A kiállításon szövők, hímzők és fafaragók mu­tatkoznak be. Este 7 órakor nosz- talgiadiszkó lesz a klubkávéház- ban.i Március 17-én, szombaton dél­előtt 9 órakor kezdődik A mező- gazdaság szocialista kultúrája cí­mű vetélkedő megyei döntője, a kamaratereimben. A vetélkedőn 46 tsz 254 brigádja vett részit, eb­ből 10 brigád jutott be a megyei döntőre. Délután 3 órakor „Játsszunk bábszínházát!” cím­mel gyermekfoglallkozás lesz a hangvezérlő alatti térben. Vasárnap esite 7-kor lesz a Hangsúly következő számának nyílván,os rádiófelvétele, a hang- versenyteremben. A műsorban Gerbár Tibor, Kóti Árpád, Jan­csié Sarolta, Szigeti András, Bá­rány Frigyes és Sziki Károly színművészek működnek közire. Délelőtt 10-kor mesemozi, dél­után ötórai tánc egészíti ki a va­sárnapi programot. Március 19-én fél 6-kor kezdő­dik a TIT és a művelődési köz­pont közös hangversenye, a XX. század zenéje címmel. Blőadő: Fehér Ottó, közreműködik a Nyíregyházi vegyes kar. Hernádi Judit és Szomfoatíiyi Gyula önálló műsorát rendezik meg 20-án, kedden a hangver­senyteremben, este 6 és 8 'órai kezdettel. A Móricz Stúdiószín­ház bárom előadást játszik, a március 4-én bemutatott új da­rabból, az Oszlopos Simeonból. 20-án este 8-kor, 21-én 7-kor és 22-én 8 órától' látható a kama­rateremben... A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál mutatkozik be a Megyei és Vá­rosi Művelődési Központ, márci­us 21-től 24-1 rr. A művelődési te­vékenységet «emutató fotókiállí­tás megnyitója 21-én 12 órakor lesz. A bemutatkozó programban művelődési fórum, műsoros est, diszkó, formáció® táncbemutató, családi és hétvégi programok lesznek. Március 22-én, délután 5 árakor a Budapesti ütősegyüttes ad kon­certet a hangversenyteremben, Balázs Oszkár vezetésével. Köz­reműködik Rohmianm Imre zon­gorán és Szabadi Vilmos hege­dűm BENZINKOTMÉRLEG ÁFOR: igényesebb munkát vár az ügyfél Biztonság mindenekelőtt Drága „patkolás" A villamos berendezés hi­bája miatt meggyulladt a raktárban tárolt anyag, je­lentős kár keletkezett. Saj­nos, nem ritka az ilyen és ehhez hasonló hír. Utólag aztán kiderül, a rendszeres ellenőrzéssel, a feltárt hi­bák kijavításával elkerülhet­ték volna a bajt. Vagyis meg kell előzni, elvégeztetni az elektromos berendezések szabványossági felülvizsgá­latát, az érintésvédelmi mé­rést, a villámvédelmi felül­vizsgálatokat. Annál is in­kább, mert ezt rendeletek ír­ják elő. A mezőkövesdi Matyó Ter­melőszövetkezet Biztonság szakcsoportja már három éve foglalkozik ezekkel Nyíregy­házán és Szabolcs-Szatmár megyében. Ipari és mező- gazdasági üzemekben, intéz­ményekben vizsgálják az elektromos hálózatok, beren­dezések tűzvédelmét, az érintésvédelmet. S legújabb szolgáltatásként a feltárt hi­ányosságok javítását is el­végzik. A gyakorlat azt mu­tatja, legfontosabb az elő­írt ciklusidők — üzemeknél három, intézményeknél öt év — megtartása, mert a leg­több probléma ott fordul elő, ahol erre nem fordítanak kellő gondot. Nem játék a villamos ener­gia. A túlbiztosítás, vagy ahogy a köznyelvben mond­ják, a biztosítékok megpat- kolása már nagyon sok he­lyen okozott tüzet. A veze­tékek szigeteletlensége ha­lálos balesetek forrása lehet. A fénycsőberendezések fázis­javító. kondenzátorai sem mentesek a hibától, sőt ugyancsak tűzveszélyesek a környezetükre. A sort to­vább is lehetne folytatni, mert nincsen olyan munka­hely, ahol valamilyen for­mában ne használnának vil­lamos energiát. Mindenek­előtt legfontosabb a rend­szeres ellenőrzés, a hibák korai feltárása, a baj meg­előzése. Az emberi élettel pedig egyetlen munkahelyi vezető sem játszhat. Több mint 45 millió liter motorbenzint, 12 és negyed- millió gázolajat kocsikáz- tunk és motoroztunk el 1983-ban, az olajkályhákban pedig 11 millió 168 ezer liter tüzelőolaj égett el. Ritkán kellett üres kézzel távozni a benzinkutaktól azoknak a vásárlóknak, akik kenőolajat és -zsírt keres­tek, s folyamatos volt a ben­zinellátás is. Több helyen vásárolhattak autóápolási és -felszerelési cikkeket a ben­zinkutakhoz tankolni beté­rők, de gumiabroncsot csak elvétve kaphattak. Ezekről a tényekről, ada­tokról az ÁFOR észak-ma­gyarországi központjának vezetői tájékoztatták a Sza­bolcs-Szatmár megyei Ta­nács termelési és ellátási bi­zottságát. Szóba került az is, hogy kevés a megyében lévő 18 közúti töltőállomás. Tapasztalhatók kedvező tö­rekvések az ÁFOR ellátó te­vékenységében, mégsem he­lyes, hogy az egész V. ötéves tervben nem jutott pénz Szabolcs megyei beruházás­ra, a VI. ötéves terv idősza­ka alatt is mindössze Nyír­egyházán épült egy benzin­kút, pedig jelentős terüle­teken — Mátészalka, Kisvár- da, Záhony és Fehérgyarmat térségében — legfeljebb a városokban lehet üzem­anyaghoz jutni. Gondok vannak az üzemanyag minő­ségével is, a mezőgazdasági üzemek pedig azt róják fel leggyakrabban, hogy késve kapják a megrendelt üzem­anyagot. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek is töb­bet tehetnének a fogadási feltételek javításában és a rendeléseket is hamarabb kellene bejelenteniük mint ahogy most teszik. A töltőállomások környé­kének rendjét teljes joggal kifogásolják az autósok, mert olyan közel építették egymáshoz a kutakat, hogy a legtöbb helyen egyszerre egy jármű tud tankolni. Az ÁFOR tervei nem sok jót ígérnek a megyének, mert új beruházásokra még a VII. ötévé? tervben is alig-alig számíthatunk. De volna javítanivaló szolgál­tatásaik terén is. Mindössze egy benzinkút üzemel éjjel­nappal, csupán 11 helyen van légkompresszor, de azok többsége is állandóan rossz, s szélesíteni kellene az au­tóápolási és -felszerelési cik­kek, autóalkatrészek árusí­tását. Tervezik, hogy néhány helyen lehetőséget nyújta­nak PB-gázpalackok cseré­jére, kínálnak majd aján­déktárgyakat, élelmiszereket, esetleg almát és burgonyát is, ezekhez segítséget is kap­nak a megyei tanácstól. De az üzemanyagra váróknak mégis csak akkor tennének nagyobb szolgálatot, ha nem kellene olyan sokáig vára­kozni, vagy például lehető­séget teremtenének kocsi­mosásra és a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásaik bővítésén fáradoznának töb­bet. (balogh) Olvasónk írja Miért halódik a sóstói fürdőtó ? Egy nagyszerűen felépített és nagyobb nyilvánosságot is érdemlő előadást hallgat­tak a meghívott szakembe­rek nemrégiben az MTESZ- ben. A téma a sóstói tó víz­minősége volt, amelyről Nagy Géza, a megyei KÖ­JÁL vízkémiai laboratóriu­mának vezetője tartott elő­adást — írja levelében Ha­lászi Ferencné olvasónk. Az aktuális problémákat felvető előadásában 1975-ös évektől 1983-as évig kísér­hette figyelemmel a hallga­tóság a sóstói fürdőtó vizé­nek minőségi változásait. Az előadás, amit grafikonok és táblázatok is illusztráltak, szomorúan bizonyította, hogy a tó vizének kémiai paramé­terei felkiáltójelként mutat­ják: a tó vizének minősége lassú romlásnak indult. Ismeretes, hogy a vészha­rangok már 1975-ben meg- kondultak a tó védelme ér­dekében. Az illetékesek ak­kor kicseréltették a tó vizét, úgymond „kiszárították” a tavat, majd feltöltötték ab­ban a reményben, hogy új­ból hosszabb ideig tartós marad a biológiai egyen­súly. Sajnos, az 1980-as években újabb vízcserére kényszerültek. Az előadáson hallgathat­tuk a megyei vízmű vállalat képviselőjének véleményét is, aki elmondta; sürgős be­avatkozásra van szükség. Közös vélemény volt, hogy újból vízcserét kell alkal­mazni, ám ehhez a vállalat­nak nincs elegendő pénze. Az urbanizáció okozta környezetszennyezés is érzé­kenyen érinti a tavat, hiszen a tó környéke már lassan beépül, nincs biztosítva a csapadék és szennyvíz elve­zetése, és így a tónak kell mindent befogadni. Ez a be­fogadás véges. A Hidrológiai Társaság ál­tal szervezett előadás még idejében vetette fel ezt a súlyos problémát, és hívta fel a figyelmet a gondok megoldására. Akik végig­hallgatták az előadást, úgy érezték, hogy nemcsak a szakemberekre tartozott ez a téma, hanem a környezet- védőkre, Nyíregyháza lakos­ságára, a társadalmi szer­vekre, a lokálpatriótákra, s mindazokra, akik közös ügy­nek érzik a tó védelmét. GYÁRI BÜFÉ. A Mezőgép fehérgyarmati gyáregységében Surányi Gyuláné, az ÁFESZ-büfé vezetője naponta 120—130 feketekávét, kö­zel 200 üdítő italt ad el a dolgozóknak. De vásárolhatnak Itt tejet, tejterméket és hentesárut is a Mezőgép dogozói. (E. E. felv.) A tárgyalóteremből Kezdődő általános és agyi érel­meszesedéssel összefüggő szelle­mi hanyatlásiban,, valamint az ér­zelmi éllet súlyosabb zavaraiban szenvedő kóros személyiség- szerkezetű egyén Perényi Mihály 67 éves ófehéntói lakos. Valószí­nűleg ezzel lehet összefüggésben az Is, hogy nem olyan régein erőszatoosi bűncselekményt, ma­gánlaksértést követett el, s emi­att a bíróság négy bőnap, vég­rehajtásában felfüggesztett sza­badságvesztésre Ítélte. Perényi 2800 forint nyugdíjat kap, s ebből tartja el magát és beteges feleségét. Nyugdija ösz- szegszerűségét állandóan, sérel­mezi, és emiatt gyakran panasz­kodik a hivatalos szervek előtt isi. Tavaly november 19-én. Perényi ittasan bement a helyi tanács­hoz, és ott a tanácselnököt ke­reste, ismét a nyugdíjának ala­csony voltát akarván szóvá ten­ni. (Mintha a tanácselnök tehetne valamit a nyugdíj jelenlegi ösz­szege, vagy esetleges emelése miatt...) Amikor bement Balogh József tanácselnök szobájába, össze­függéstelenül kiabálni kezdett, majd kést vett elő ésBaioghna támadt. A tanácselnöknek sike­rült a késit tartó kezét megfog­ni, aztán Perényit kituszkolni a szobából. Közben azonban a Ba­logh inge elszakadt. Perényi a tanácsháza folyosó­ján is kiabálva megöléssel fenye­gette a tanácselnököt, míg ki nem tolták a folyosóról Is. Egé­szen hazáig kiabált. Eljárás indult ellenie, s abban beismerte bűnösségét, azon,ban a Nyírbátori Városi Bíróság dr. Il­lés Béla tanácsa a felfegyverkez­ve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt öt hónap fogházra büntette és elrendelte a korábbi büntetés végrehajtását is. Az ítéletet a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság helyben hagyta, Így az jogerős, (k) Ügyintézés — késsel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom