Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. március 1. Vált az étrend HÚS HELYETT SATT, TE] ÉS TÚRÓ!? Az elmúlt héten dr. Vendég Ferenc, a Tejipari Válla- itok Trösztjének vezérigazgatója megyénkben járt. Mi­ntán megtartotta előadását azon a tájértekezleten, ame­lyen négy megye — Borsod, Hajdú, Szolnok és Szabolcs — tejipari szakemberei vettek részt, a vezérigazgatót rö­vid beszélgetésre kértük: Kérdés: 1984. január 1-ével a tejtermelésre két jelentős in­tézkedés hatott. Érvénybe lé­pett a minőségi tejátvétel, en­nek megfelelően szabályozták a felvásárlási árakat. Csőkkent-e vagy növekedett a tejtermelés, javult-e a minőség? Válasz: 1983-ban az előző évitől 2,1 százalékkal. 2 milli­árd literrel több tejet vásárol­tak fel vállalataink. Az új tej­felvásárlási ár a minőségi tej­átvétel megítélésünk szerint kedvezően hatott. Januárban az előző év hasonló időszakához mérve 6 százalékkal nőtt a tej­termelés és ez az ütem febru­árban is folytatódott. A minő­ségnél mi azzal számoltunk, hogy 45 százalék lesz az első osztályú tej, ténylegesen 45,5 százalék lett. Ez számunkra kedvező, hiszen jobb minőségű alapanyagból, jobb minőségű áru készíthető. Kérdés: a minőségileg jobb tejért magasabb felvásárlási árat adnak. Nem okoz-e ez gondot, hiszen az üzletekben a tejtermékek árai változatlanok? Válasz: nem hiszem, hogy emiatt megoldhatatlan gondja­ink keletkeznének. Ha lesz, ak­kor intézkedünk. Egyelőre ne­künk elsődleges, hogy minél több legyen a minőségi tej, le­gyen elég tej ahhoz, hogy a lakossági igényeket maradékta­lanul kielégíthessük, exportter­veinket teljesíthessük. Kérdés: ön az előadásában arról is szólt, hogy a húsárak itöye|i;«4é^ye|,,észre vehető vál­tozás történt áz emberek ét­rendjében. Hús- és húskészít­mények helyett egyre több te­jet, tejterméket fogyasztanak. Mennyiben? Válasz: mint minden ország­ban. úgy nálunk is kialakult egy fogyasztói szokás. A tej és tejtermék az étrendünkben a fejlett európai országokéhoz viszonyítva 50 százalék körül van. A vajat kivéve, tejből és tejtermékből az egy főre jutó fogyasztás évi 180 kilogramm. Most valóban tapasztaljuk a kereslet élénkülését. Jóval több sajt, tej és más tejipari termék fogy, mint korábban. Ez azért is jó, mert egészségesebb táplálkozáshoz vezet. Kérdés: ha már ennyire meg­nőtt a kereslet a tejtermékek iránt, nem lehetne a választé­kot a jelenleginél jobban bő­víteni? Esetleg azt elérni, hogy ami Budapesten vagy más vá­rosokban kapható, az Nyíregy­házán is ott legyen az üzletek­ben . .. Válasz: a tejipari vállalatok már ma is széles skálán állí­tanak elő tejtermékeket. Saj­nos, objektiv akadályai van­nak, hogy mindenből, minde­nütt legyen. Gondot okoz a tartósítás, ok másrészt a szűk gyártói kapacitás. Ettől függet­lenül a vállalatok önálló jog­köréhez tartozik, hogy egymás termékeit megrendeljék, for­galmazzák. Valószínű, hogy ezen a munkán lehet még ja­vítani. Kérdés: ön az előadásában többször is utalt egy, a Világ­bankkal folytatott tárgyalásra, amely hitelfelvételre, illetve fejlesztési elképzelésekre vo­natkozott. Miről van szó és ha igen, mennyiben érinti ez Sza­bolcs megyét? Válasz: a hitel három alap­vető fejlesztési elképzelést szol­gál majd; féltartóstej-előállitó gépsor üzembe állítását, továb­bá a tejipari vállalatoknál anyagtakarékos technológiák megvalósítását, végül a műsze­rezettség fokozását. Szabolcs a Debrecenben felállítandó — fél­tartós tejet gyártó — gépsor­nál érdekelt. Ha ez a gépsor munkába áll, az észak-ma­gyarországi térségben, — így Szabolcsban is — a féltartós tej jpirytegy 101 százalékban része­sül a tejértékesítésből. mire jó a féltartós Kérdés: tej? Válasz: ha azt mondom, hogy hűtőlánc nélkül 7—8 napig for­galmazható, fogyasztható, ak­kor talán már válaszoltam is. De van még egy másik előnye is, például a dobozolt tejjel szemben. A féltartós tej csoma­golóanyaga mindössze 20 fillér, a dobozos tej csomagolóanyaga 3,60. Nem mindegy: a vásárló fogyasztás után mennyiért ké­szített csomagolóanyagot dob el. Kérdés: a tejipari vállalatok szinte minden évben Jelent­keznek olyan újdonsággal, amelyek gyorsan válnak nép­szerűvé. Lesz-e újdonság 1984- ben? Válasz: lesz. Sikert várunka melléktermékekre alapozott üdítőitalok gyártásától. Például savóból hétféle üdítő ital ké­szül, ezek tartalmasak lesznek, az áruk is elfogadható. Seres Ernő Másfél éve adta ál Hodász központjában az ABC-áruházat a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ. Az új bolt nemcsak a nagyközség, hanem a környező kisebb települések ellátását is je­lentősen javítja évi 20 milliós forgalmával. (GB) Pavilonok Nyíregyházán — Tovább azó ft ül Sóstó Lehet magastetős, hatszög Itt-ott még látni Nyíregyházán hevenyészve fölállított pavilonokat, melyekben például lángost, vagy apróbb cse­csebecséket árusítanak. E városképet rontó létesítmények helyett szép kivitelű, egységes pavilonok telepítésére ad le­hetőséget a tanács, melyek mintapéldáit szemügyre vehet­jük a Marx téren, Jósavárosban az Ungvár sétányon, vagy az állomás előtti területen. Ezzel elsősorban a magán- kereskedők, illetve az iparo­sok számára igyekeznek mó­dot adni üzletek nyitására,' bár elfogadják állami válla­latok, szövetkezetek jelent­kezését is. A megyeszékhe­lyen boithelyiségek vásárlá­sára, bérelésére kevés a le­hetőség, s a szerződéses üze­meltetésre átadott, vagy át­adható egységek száma is korlátozott. Az érdeklődés viszont nagy, s a választék bővítése, az ellátás javítása is indokolja újabb boltok nyitását. Lehetőség van rá — a ta­nács engedélyével —, hogy valaki a saját telkéri építsen pavilont. A nagykörút álíal határolt térségben — közte­rületeken — Nyíregyháza 20 —21 pontját pavilonsor, illet­ve csoportos pavilonok tele­pítésére jelölték ki. Többek közt a Stadion utcában két helyen, a Kun Béla, a Sar­kantyú utcában, a Kossuth, a Hatzel téren, a Tölgyes környékén, a Korányi köz­ben, a Jókai téren, a vízto­ronynál, a Dózsa György ut­cai foghíjtelken, az almatá­roló térségében, az Északi körúton, a Gimnázium köz­ben lesz lehetőség az építé­sekre. Egyelőre hatszögletű, vala­mint magastetős pavilonok telepítésére adnak engedélyt a közterületeken. Az érdek­lődők a tanácson jelentkez­hetnek. S ha elegendően gyűlnek össze — az állomás előtti téren például mintegy 15, a Vöröshadsereg utcán mindössze 2—3 érdeklődő összefogására van szükség — akkor megkötik a szerződést, s már kezdődhet is az ala­pozás. Várható, hogy a Stadion utcában, az almatároló térsé­gében, illetve a Kossuth té­ren hamarosan hozzálátnak a munkához. Nyár elejére to­vább szépül Sóstó, ahol a Krúdy-szállóval szemben, az elbontott, régi pavilonok he­lyén újak épülnek. Hatszög­letű elemekből áll majd a posta épülete, amely szom­szédságában az élelmiszer-, az iparcikk-kisker. a ven­déglátó vállalat, illetve a Zöldért nyit majd egy-egy boltot. E pavilonokat mint- egy 4—5 millió forintért épí­ti a TAÉV. Szóba került, hogy az épületsor folytatásá­ban maszek üzleteket is tele­pítenek. A Sóstón már meg­szokott alkalmi árusok pe­dig a pavilonsor mögött kap­nak helyet, (h. zs.) „Felajánlunk két műszakot..." Csak megtűrik? Görbe estét rendezett augusz­tus 30-án Kőhegyi István isme­rősével, s a gö-rbe estének a Ko­lumbia pincéje jelentette a vég­állomását. Odáig tartó útjukon nem kerülték el az italmérése- ket, és Kőhegyiék nem voltak színtiszta józanok. A társ azon­ban — hogy, hogy nem — a Kolumbiából köszönés nélkül tá­vozott. Kőhegyiék a pincében egy asz­talnál ültek a büntetett előéletű Ádám Tibor 20 éves nyíregyházi lakossal (pár nappal előbb sza­badult feltételesen a rablás mi­att kiszabott kétéves büntetésé­ből), továbbá annak a 17 éves Attila öccsével. Ádámék együtt távoztak Kő­hegyivel a Kolumbiából. Láthat- ták-gondolhatták, hogy könnyű zsákmány néz ki, ezért az étte­rem ajtajánál két oldalról meg­ragadták a Kőhegyi karját, köz­refogták, s azzal a jelszóval, hogy a távozott ismerős után mennek, tuszkolni kezdték a bal­ra elterülő park felé. Kőhegyi azonban nem akart odamenni. Ellenkezett, hogy ő a taxiállomásra megy, s ekkor valóban a Bethlen Gábor utcán indultak tovább, kétoldalt azon­ban továbbra is erősen tartották a Kőhegyi karját az Adám testvérek. A Bethlen Gábor ut­cán áttértek a másik oldalba, azonban Kőhegyi megijedt a helyzettől, s igyekezett volna el­menekülni. Sikerült magát kirántania a „kísérők” markából, és futás­nak eredt a posta irányába. Adárnék azonban utánaeredtek, A tárgyalóteremből s az idősebb elgáncsolta az út­kereszteződésben Kőhegyit. Nyomban rá is ült a földön fekvő emberre, átkutatta a zsebeit, ki­vette a farzsebében lévő 1100 fo­rintját. Kőhegyi úgy próbált védekez­ni az esetleg várható ütések elől, hogy maga elé tartotta a karját. Ádám természetesen nyomban lekapcsolta a karóráját. Ekkor az öccse szólt neki, hogy most már hagyja. Adám fölállt, de távozóban még magához vet­te a Kőhegyi autóstásikáját, amelyben ugyancsak volt két­száz forint. A táskát eldobta a bokros részen. (Megtalálták.) A két Ádám fiút másnap le­tartóztatták. A felismerési eljá­rás során Kőhegyi határozottan rájuk mutatott, hogy ők követ­ték el a rablást. Az idősebb — lévén az ilyen dolgokban már gyakorlottabb — tagadta, a fia­talabb azonban elismerte, hogy felsegítettek valakit az úttestről, aki részegségében elesett. Elis­merte, hogy- látta, mikor a báty­ja elvett a fiatalembertől vala­mit. A fogdában az idősebbet a 18., a fiatalabbat pedig a 16. zárká­ban helyezték el. Ádám Tibor többször átkiabált az öccsének: — Ne vidd a balhét, mondjad azt, hogy részeg voltál, nem tudsz semmiről! A szembesítésük alkalmával az idősebb nem volt hajlandó ész­revételt tenni az öccse vallomá­sára, csak így fakadt ki: — Ellenem vall! Mikor Kőhegyivel szembesítet­ték, ezt mondta neki Adám Ti­bor: — Mindent megfizetek neked, csak ne jelents fel! A Nyíregyházi Megyei Bíróság Adám Tibort a rablás miatt — mint különös visszaesőt — négy év börtönre büntette, és az elő­ző büntetéséből kapott feltéte­les szabadságot megszüntette, a bűnsegéd öccsét pedig egy év két hónap fiatalkorúak fogházá­ra ítélte. A bíróság az időseb­bet négy, a fiatalabbat egy évre a közügyektől is eltiltotta, to­vábbá kötelezte őket a kár meg­térítésére is. Az ítélet jogerős. (ki) Két kommunista műszakot ajánlunk fel, hogy a bölcsőde, óvoda környékét parkosítsuk, — állt fel -a közterület-fenn­tartó vállalat képviselője. Több mint százan tanúsíthat­ják: a javaslat a' nyíregyházi városközpont szépítéséért fe­lelősséget érző munkáskol­lektíva nevében hangzott el. Pedig éppen ez a vállalat „kapta a legtöbbet” a napok­ban befejeződött városkörze­ti tanácskozásokon. A sze­métszállítás rendszertelensé­gét nehezményezték a város- központ VI-os körzetének la­kói is. A köznyelvben csak piros házként szereplő tet­szetős lakóépület választott házbizalmija segítséget kért a vállalattól, mert a szem­közti intézményekből a ház elé sodorja a szél az indigót, a festéket, ragasztót. Régen elmúlt az az idő, amikor egy városrész fóru­mán egyéni sirámokat sorolt a néhány érdeklődő. Ma már nem ritka, hogy száz fölött gyűlnek össze. S mint a Kun Béla utcai pártházban meg­tartott rendezvényen is, még csak véletlenül sem „ma­szek” ügyben kértek szót a hozzászólók. Mert például ki gondolná néhány kerékpáros egyéni gondjának, amit Orosz József említett. Neve­zetesen azt, hogy a közleke­dési lámpáknál éppen hogy megtűrik, aki két keréken utazik. S az egész városköz­pontban alig találni kerékpá­rozásra alkalmas utat. A meglévő, és gyakran bosszantó, apró hibák kijaví­tása mellett ezen az estén többen is hangsúlyozták: na­gyobb figyelmet kellene for­dítani a már megteremtett értékeink védelmére. Mert mivel magyarázható az — fejtegeti Herczeg András —, hogy egy 7—8 év körüli gye­rek a védett gesztenyefának a gallyait baltával vagdosta? Két anyuka beszélgetett a fa alatt és egyiküknek sem tűnt fel? Ezt a nemtörődömséget nem engedhetjük meg ma­gunknak — hangoztatta —, mert ezek a gyerekek felnőtt korukban mire nevelik majd saját gyermekeiket, ha azt tapasztalják, hogy ilyesmit is szabad? «*■ Több közösségi rendezvé­nyen kifejezték a környék lakói, hogy a megszűnt tej­bolt helyén nem kocsmát szeretnének látni, mint aho­gyan ez a hír elterjedt. BiicZ- szenti György indítványozta: úgyis sok kisgyerek él ebben a városrészben, árusíthatná­nak csecsemőruhákat példá­ul. A hozzászólásokból az de­rült ki, hogy a hibákat fel­sorakoztató érvelés nem nél­külözte a közösség ügyei iránt felelős magatartást, a legtöbb felszólaló megerősí­tette, szívesen tesznek vala­mit, ha a körzet ügyében kapnának megbízatást. (t. k.) SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK A Vásárosnaményi ÁFÉSZ igaz­gatósága áttekintette a nőpoliti­kái határozatok időarányos tel­jesítésének állását. A testület megállapította, hogy a vezető testületekben tovább nőtt a nő­dolgozók száma. Az igazgatóság­ban öt, az intéző bizottságokban pedig 23 lány és asszony tevé­kenykedik. Az elmúlt évben — a kötelezően túl — csaknem vala­mennyien béremelésben része­sülitek. Eredményes munkájukért 1983-ban 18-an részesültek kitün­tetésben. A nődolgozók jelentő­sen kiveszik részüket a szocialis­ta brigádmozgalom vállalásaiból, felajánlásaiból. A 29 szocialista brigádban 329-en dolgoznak, s közülük 242 a lányok és asszo­nyok száma. Az utóbbi három évben huszonegyen szereztek szakképzettséget, ketten érettsé­giztek, öten pedig most járnak esti gimnáziumba. SZABOLCSI VÍZMŰ Sikeresen mutatkozott be az 1984. január 28-i úszóver­senyen a sóstói uszodában az új elektronikus időmérő be­rendezés. A készülék alkal­mas nyolc pályán rendezett úszóversenyek automatikus időmérésére, egy ezred má­sodperces pontossággal, hossz­számlálásra, sorrendmegálla­pításra és az eredmények nyomtatásban történő meg­jelenítésére. Az időmérő be­rendezés információs kime­neté elő van készítve a ké­sőbbiekben felszerelendő eredményjelző (közönségtájé­koztató) működtetéséhez. A további áramkörök megépí­tése jelenleg van folyamat­ban. A nyár közepére — rész­ben vállalati műszerészek ál­tal szerelve — elkészül a kö­zönségtájékoztató berendezés is. ESZE TAMÁS NÉPE Egy tudósítás hírül adja, hogy félmillió forintnál na­gyobb volt az elmúlt évi társadalmi munka értéke Tarpán. Ennek közel felét tette ki az az összeg, amivel a tsz hozzájárult a faluban a lomtalanítási akcióhoz. Egy héten át a szövetkezet gép­járműveivel gyűjtötték és szállították a házaknál fe­leslegessé vált tárgyakat, a részben még hasznosítható hulladékokat. Az autóbuszt többször térítésmentesen igénybe vehették az általános iskolások, a KISZ-fiatalok, a művelődési ház amatőr­együttesei, szakkörei. A tag­ság szorgoskodott a sportpá­lya karbantartásánál, felújí­tásánál. Parkosítottak a mű­velődési ház udvarán és kör­nyékén. A társadalmi munka értékéhez tartozik az üdülő felnőttek és gyerekek szállí­tása is. B izonyára sokan maradtak kedden este a késői kez­dés ellenére is a kép­ernyő előtt, hogy meg­nézzék A kitántorgott egyház című dokumen­tumfilmet. Egyesek csak puszta kíváncsiságból, mások a személyes érde­keltség okán is, hiszen a kivándorlók és utódaik közül ma is sokan és sok szállal kötődnek az ős­hazához. Hogyan lehet megőrizni és fenntarta­ni, illetve a második és a harmadik generáció­ban kialakítani a ma­gyarságtudatot? — ezt vizsgálták a film készí­tői, a kitántorgott (re­formátus) egyház lelké­szeinek közreműködésé­vel. A történelmi pillanat- felvétel elgondolkodtató részletei voltak például a haza képének megle­hetősen bizonytalan fel­idézései azoktól, akik a háború előtt elszakadtak és azóta nem jártak itt, szemben a gyakran ha­zalátogatókkal, akik ele­ven és tárgyilagos híre­ket visznek el rólunk. A legmegragadóbb a Ber­talan lelkészcsalád sor­sa, szerepe: legidősebb Bertalan Imre még a szabolcsi kivándorlókat búcsúztatta itthon, a fia még feketében jár ott és megőrizte kint is gyö­nyörű magyar beszédét, legifjabb Bertalan Imre már fehér pulóvert vi­sel és hol magyarul, hol angolul tartja az isten­tiszteleteket. Mert — mint kitűnt a filmből — ma már csak az egyház vállalja föl a nemzeti hagyományok továbbvi­telét, s képviselőire ma­radt az óceánon is átíve­lő „híd”, a nyelv ápolá­sa. Kígyós Sándor ren­dező és stábja remek filmjéből jó volt látni, hogy efölött ma is sokan őrködnek, (be.) TV-JEGYZET „Híd“ az óceán fölött Éjszakai futás — rablókísérettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom