Kelet-Magyarország, 1984. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
1984. március 1. Kelet-Magyarorsiág 3 A PÁRTÉLETBŐL Kiállás és egyértelműség A PÁRTÉLET LEGUTÓBBI SZÁMÁBAN szerkesztőségi cikk jelent meg, amely — Kiállás és egyértelműség — címmel abból indul ki, hogy jelenleg bizonyos értelemben az útkeresés állapotában vagyunk. Miközben keressük a legjobb megoldási formákat, nagy számban vetődnek fel új kérdések, egymásnak ellentmondó vélemények. Mindez szellemi életünk megélénküléséről is tanúskodik. A különböző vélemények azonban nem mindig szembesülnek egymással és főleg a helyes marxista állásponttal. Ez zavart okoz a köztudatban, politikai problémákat okoz. Ezért a cikk hangsúlyozza, a kommunisták politikai felelősségét, felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra, a sajtó, a szellemi élet vezető posztjain elsősorban az ő kötelességük lenne, hogy biztosítsák a marxista pozíciók vezető szerepét. Ez azonban nem mindig így van: „...mintha a párttagok egy részében bizonyos kettősség lakozna: kommunistáknak vallják magukat, de megnyilvánulásaik nemegyszer ellentétesek a párt álláspontjával, politikai vonalával”. VITÁBA SZÁLL A CIKK azokkal az érvekkel, amelyek az új kérdésekben a párt álláspontjának kidolgozatlanságával magyarázza a passzivitást. Rámutat arra, hogy a párt politikai irányvonala, határozatai, állásfoglalásai elég alapot adnak ahhoz, hogy a kommunisták megfelelő álláspontot képviseljenek társadalmi-politikai életünk legfőbb vitakérdéseiben. A határozottabb fellépésnek és kiállásnak viszont fontos feltétele a kérdések egységes értelmezése. Ennek kialakításához sokat segíthetnek a pártszerű viták, vagyis az eltérő vélemények szembesítése a különböző pártfórumokon. A cikk felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek szellemi életünk vitáinak gyakorlatát jellemzik; a kommunisták gondolati bátorságának szükségességére, a szubjektivizmustól, klikkszellemtől mentes elvszerűségre, a realitástól való elszakadás veszélyeire, a végletesség hibáira, és hangsúlyozza a türelem fontosságát, a vitához elengedhetetlen demokratizmus szükségességét is. Az egész kérdéskomplexum időszerűsége most abban is rejlik, hogy 1985-ben esedékes a párt soron következő kongresszusa. A felkészülés fontos része, hogy minél több kérdésben váljék világosabbá a párt pozíciója. UGYANCSAK KÜLÖNÖSEN FIGYELEMRE MÉLTÓ írás Schmidt Péter: A magyar politikai rendszer fejlesztésének irányai című cikke. Ebben a szerző abból indul ki, hogy a szocializmus politikai rendszere a maga szerkezeteivel, intézményeivel és működési mechanizmusával nem örökérvényű, nem egyszer s mindenkorra adott szükségletet elégít ki. Tartalmában és módszereiben gazdagításra, fejlesztésre szorul, hogy hozzáigazodjon a megváltozott társadalmi struktúrához. A korunkra jellemző változások legfőbb lényege: a társadalom szociális struktúrájának és ennek következtében politikai arculatának egységesebbé válása. Ez az egység azonban maga sem mentes belső differenciáktól, sajátos, a korábbiaktól lényegesen különböző érdek- és vélemény- eltéréseket tartalmaz. Ezek már a szocializmus talaján keletkeztek és kezelésük is merőben sajátos követelményeket támaszt: engedni kell őket kifejezésre jutni ás tudni kell a demokrácia szabályainak megfelelően integrálni. A cikk felvázolja, hogy az MSZMP kezdeményezése nyomán milyen jelentős változások mentek végbe a politikai berendezkedésben, így például a fokozott politikai érzékenység a társadalom különböző rétegeinek véleményére; garanciális szabályok létrehozása és intézmények kiépítése a hatalommal való visszaélés megakadályozására. E változtatásokkal kapcsolatban a szerző érinti az ezt kísérő vitákat, amelyek döntően arról folynak, hogy az új intézkedések a valóságban mennyire működőképesek, mi szükséges ahhoz, hogy a demokratizmust erősíteni hivatott intézkedések ne látszat, hanem valóságos garanciák legyenek. A szocialista demokrácia fejlesztése egyik jellemző sajátosságának azt tartja, hogy a centrális politikai és állami vezetéshez képest az intézmények önállóságának, autonómiájának megteremtésével valósult meg. POLITIKAI RENDSZERÜNKBEN jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben. Ma határozottabban és markánsabban fejeződnek ki az érdekképviseleti funkciók (SZOT, kereskedelmi kamara.) „A pozitív irányú változások ellenére — állapítja meg a szerző — a politikai szervezetrendszerünk ma még nem tudja eléggé kezelni, integrálni az előbb jelzett társadalmi folyamatokat.” A változások ezért nem kielégí- tőek, s ez tulajdonképpen utal a feladatokra is. Az e kérdések körül folyó viták szélsőséges pólusai is jelentkeznek : egyesek szűkre szabják, mások parttalanul értelmezik a külön érdekek, vélemények képviseletét. Ezért vannak viták a KISZ, a szakszervezetek érdekképviseletéről, a párt vezető szerepének értelmezéséről. Nagyon fontos feladat, hogy ezek a viták megfelelő teret kapjanak a politikai szervezetek fórumain is. A BAKTALÓRÁNTHÁZI VERTIKAL IPARI SZÖVETKEZET varrodájában, ebben az évben tőkés exportra tízmillió forint értékben végeznek bérmunkát. A késztermékek svájci, illetve NSZK-piacokra kerülnek. (Jávor László felv.) A Nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat mosóporüzemében naponta átlagban 250 ezer doboz mosó- és mosogatóport készítenek. (Elek Emil felvétele) „MÁR HAMARABB KELLETT VOLNA..." Orvos a tsz-ben Mintha a semmibe torkollna az út aszfaltcsíkja a ködös téli délutánon. Aztán a szürkeségből házak körvonalai bontakoznak ki. Még pár pillanat, s dr. Varga Tamás autója fékez az újfehértói Vörös Csillag-tagban az üzemorvosi rendelő előtt. Űjfehértón a Vörös Hajnal és a Lenin Termelőszövetkezet az elsők között, 1981-ben szervezte meg az üzemorvosi rendelést. Mivel a két tsz taglétszáma a járadékosokkal együtt sem haladja meg az ezret, így közösen hozták létre, s tartják fönn a rendelőt. Hetenként kétszer: hétfőn és szerdán jár ide dr. Varga Tamás és Gilányi Józseíné üzemi ápolónő — mindketten másodállásban. Az orvos főállásban Nyíregyházán, a 7- es körzet betegeit gondozza. Veszélyes üzem — Az utóbbi néhány évben sokat léptünk előre a szociális ellátásban. Autóbuszt vettünk, üzemi étkezőt, melegítőkonyhát építettünk, üdülőrészjegyet vásároltunk — sorolja Farkas András, a Vörös Hajnal Tsz elnöke. — Az egészségügy egy kicsit háttérbe szorult. Ezért is határoztuk el az üzemegészségügyi szolgálat megszervezését. A mezőgazdaság — köztudottan — veszélyes üzem. Például a kemizáció, vagy a hatalmas munkagépek használata miatt rengeteg ártalom fenyegeti az itt dolgozókat. Nem említve, hogy té- len-nyáron a szabad ég alatt végzett munka ideje korán elkoptatja az embereket. Bár megyénkben még mindig a mezőgazdaság a meghatározó, mégis az ipari munkásság egészségvédelmére fordítottunk többet. Jelenleg üzemegészségügyi szolgálat 104 helyen működik —, s ezek közül csupán 9 a tsz, vagy állami gazdaság. Leparancsolták a gépről — össze sem lehet hasonlítani a körzeti orvosi munkát az üzemorvoséval — teszi le a táskáját a jól felszerelt rendelőben Varga doktor. — A körzetben 3 ezer ember: a Déli ipartelep és a Kisteleki szőlő lakói tartoznak hozzám, javarészt idős emberek. Mint üzemorvos elsősorban 40 éves átlag- életkorú aktív keresőkkel vagyok kapcsolatban. A körzetben a beteggondozás, míg a tsz-ekben az egészséggondozás, vagyis a betegségek megelőzése a fő tennivalóm. Ennek.-során javarészt munkaalkalmassági vizsgálatokat végzek, de foglalkozom például betegellátással, egészségneveléssel, sőt rehabilitációval is. Újdonság ez a mezőgazdaságban, ahol a múlt évben megjelent rehabilitációs törvény tette ezt lehetővé. Jelentőségét Bánfalvi András, a Lenin Tsz elnöke egy esettel szemléltette: — Nem sokkal ezelőtt az egyik erőgépvezetőnk még szálegyenesen ülte meg a nagy monstrumot. Mikor legutóbb láttam, remegő kézzel, bizonytalan léptekkel járt a folyosón. A vibrációs ártalom alapos pusztítást végzett a szervezetében. Most, 43 évesen nyugdíjazni kellett. Ha idejében orvoshoz kerül, mindez nem történik meg . .. Alighanem ez a sors várta volna azt a huszonéves fiatalembert, akit csigolyakopása miatt parancsoltak le a nehézgépekről. A beteg nem nyugodott bele, hogy új munkakörbe helyezték (hiszen fizetése kevesebb lett), — fellebbezett. Ám az üzemi rehabilitációs bizottság döntését jóváhagyták a megyei üzemegészségügyi szakrendelőben. — Ez is az egyik lényeges különbség a kétféle orvosi munka között — magyarázza dr. Varga. — A körzetben legfeljebb javasolhatom a betegnek, hogy gyógyulása érdekében változtassa meg életmódját. Az üzemben viszont tehetünk is azért, hogy a dolgozó olyan munkakörülmények közé kerüljön, melyek nem veszélyeztetik egészségét. Táppénzre — körzetben A két szövetkezet vezetői az üzemegészségügyi szolgálat szervezésekor attól tartottak, hogy alig lesz forgalom a rendelőben. — Már sokkal hamarabb orvos kellett volna a tsz-be — szól Potyók József anyag- beszerző. — Óriási köny- nyebbséget jelent, hogy nem kell Nyíregyházára utazni a jogosítvány megújításáért. Ezzel nemcsak rengeteg időt, de pénzt is megspórolunk. — Nekünk viszont, akik a vegyszeres növényvédelemmel foglalkozunk, sajnos még mindig a megyeszékhelyre kell utaznunk a kötelező vizsgálatokra — veszi át a szót Bige Tamás. A tsz-tag ezzel a panaszával nyitott kapukat dönget. Hiszen hamarosan a növény- védelemben dolgozók szűrővizsgálata is helyben történik majd. Erre a Lenin Tsz új szociális épülete a biztosíték, melyben tágas, világos öltözők, fürdők, étterem, melegítőkonyha, s orvosi rendelő is helyet kapott. — Február elején kezdődött a rendelés — kalaúzol körbe a megnyugtató narancsszínűre festett rendelőben Bánfalvi András. — Az alapfelszerelés mellett — melyet a megyei kórház adott — olyan berendezéseket is vásároltunk, mint az EKG-készülék, vagy a Solux lámpa. így lehetőség nyílt a dolgozók komplex szűrésére: a hallásvizsgálattól a májkárosodásig. Sajnos ez a rendelő nem oldja meg minden gondunkat. Orvosunk ugyanis nem rendelkezik táppénzre vételi joggal. Pedig erre nagy szükség lenne, hiszen rengeteg a táppénzesünk. A létszám nem indokolja főfoglalkozású üzemorvos foglalkoztatását itt. A táppénzre vételi joghoz napi kétórás folyamatos rendelésre lenne szükség — de ezt Varga doktor mindennapos munkája mellett nem tudja vállalni. Amit teljesít, így sem kevés. Februártól mindkét rendelőben dolgoznia kell hétfőn és szerdán. A kötelező vizsgálatok mellett olyan célokat is maga elé tűzött: mint például egészségnevelési előadások megtartása. Sőt mindkét termelőszövetkezetben tervezi egy-egy elsősegélynyújtó tanfolyam megszervezését is —, hogy a későbbiekben ne maradjanak segítő kéz nélkül a dolgozók akkor sem, ha nem rendel az üzemorvos ... Házi Zsuzsa Galamb mm a nem látnám, halft lanám, nem hinném senkinek: vadgalamb búg a nyárfán. A Túrt még piszkos jég fedi, az a galamb pedig már a tavaszt ünnepli. Aztán megunja a magányos nótázást, felröppen. Békésen köröz a szélső házak között. Gondol egyet, visszafordul a nagy nyárhoz, s ekkor hirtelen, valahonnan a messzi felhők közül kis pont kezd zuhanni a föld felé, s egyre nagyobb lesz, már szárnya van, karma is ... Jaj! A galamb látja? Látja. Rémülten menekül, de a héja — vagy karvaly? — már a nyomában. Mint parányi rakéta zúg el a galamb fölött, súrolva karmaiÖTLETESEN A z egyik nyíregyházi étterem szocialista brigádjának pincérei szabad idejükben kimosták a függönyöket, meg- reparálták a bútorokat, berendezéseket, a selejtes székeket használhatóvá tették. Egy nyíregyházi fűszerbolt brigádtagjai néha saját kocsijukon indulnak árut beszerezni és társadalmi munkában bővítették a raktárát. Ugyancsak a megye- székhely egyik ABC-áruhá- zának dolgozói szakmai és politikai tanfolyamokon bővítik ismereteiket. Mindez a brigádvezetők klubjának egyik foglalkozásán hangzott el. S hozzátehetjük: mindennek a vendégek és a vásárlók is hasznát veszik. A KPVDSZ Művelődési Házában működő brigádvezetői klub tagjai rendszeresen tartanak foglalkozást. Egymás tapasztalatából merítenek és természetesen közreadják a gondokat is. Az egyik ilyen gond, hogy a szerződéses boltok és vendéglátóhelyek • számának szaporodásával arányosan csökken a szocialista brigádok száma. Arányosan, de vajon törvényszerűen? A kérdést a brigádvezetők egymásnak is feltették és egyértelmű „nem” volt a válasz. Ez is elhangzott az egyik foglalkozáson: „Változtatni kell a megszokott értékelésen is. Sok helyen azt mondják, hogy X. Y. brigádja idén sem dolgozott rosszabbul mint tavaly, ítéljük oda nekik most is az arany fokozatot”. Néhány megvalósítható, hasznosítható javaslatot is hallottunk a klubban. Azt például, hogy a brigádvezető az adott közösségben legyen vezéregyéniség. Az alkalmatlan brigádvezetőket már időközben hívják visz- sza és olyanok álljanak a helyükre, akik színvonalasan tudnak megfelelni a feladatnak. Tulajdonképpen ismétlésként hangzott el a következő javaslat: „A kereskedelemben dolgozó brigádtagok írják ki a köpenyükre a nevüket, így elkerülhető az általánosítás, a vevők név szerint tudnak bírálni, vagy dicsérni.” A kereskedelemben és a vendéglátóiparban versenyző brigádok nem végezhetnek olyan látványos munkát, mint a gyárban dolgozók. De a sajátos pluszmunkára nekik is lehetőségük van. Népszerűsíteni pedig csak a kézzel fogható, szemmel látható dolgokat lehet. .. Nábrádi Lajos val. Már fordul is visz- sza, s akár a forgószél, táncoltatja a galambot, száll a rengeteg toll a levegőben. A galamb bukdácsolva repdes, mikor végre észbekap, a bokrok közé veszi az irányt. A héja dühösen kering a kökénybokrok fölött, egyre tanácstalanabb. Bújjon a szúrós ágak közé? Azt már nem! Újból a felhőket célozza, fellé- legzik az ártér. A nagy tölgyre rigócsapat száll, fagyöngyöt csipeget. mm egmozdul a kö- fWM kénybokor is, kitipeg a megtépett galamb. Félénken pislog az égre, de próbálgatja már szárnyait. Nekirugaszkodik, s nehézkesen bár, de száll, száll neki a zöldülő mezőknek. Holnap talán újra a nyárfán ül majd. Mert tavasz van, nótára csábító tavasz ... Balogh Géza
