Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

Egyenletesebb export, jobb minőségű munka Veress Péter miniszter a külkereskedelem idei feladatairól Az 1984-es évben is elsődle­ges népgazdasági feladatunk a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a külgazdasági egyensúly megszilárdítása — mondotta Veress Péter külke­reskedelmi miniszter a Par­lamentben tartott szerdai saj- tóértkezleten, Az 1983. évi külkereskedelmi feladatok teljesítését értékelve kiemel­te: az öt évvel ezelőtt megfo­galmazott gazdaságpolitikai irányvonalat követve a külke­reskedelmi áruforgalomban az 1978-as több mint egymil- liárd dolláros behozatali több­lettel szemben 1983-ban már második éve számottevő kivi­teli többletet értünk el. A konvertibilis elszámolású kül­kereskedelmi kapcsolataink­nál ez elsősorban az import szinten tartásából adódott, míg a rubel elszámolású kivi­telünk a tervezettnél 2,4 szá­zalékkal magasabb volt 5 szá­Űj feladatok előtt a nyírbogdányi olajfinomító Miniszterhelyettesi megbeszélés a gazdaságos működésről Közel másfél éve leállítot­ták az olajfinomítást a Ti­szai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységé­ben. Helyette más profilt ke­resnek, illetve a meglévő egyéb termékeket fejlesztik a gazdaságos működés érde­kében — állapították meg azon a szerda délutáni meg­beszélésen, amelyen részt vett Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, Varga Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára, Lakatos András, a megyéi tanács el­nökhelyettese, Zsengellér István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigaz­gatója, valamint a vállalat és a gyáregység vezetői. A TIFO nyírbogdányi gyár­egysége jó évet zárt, közel 900 milliós árbevétel mellett 60 milliós nyereséget ért el — hangzott el Fülöp János igazgató tájékoztatójában. — Az idén hasonló nagyságren­dű termelésre számítanak. Egyik fő tevékenységük a szovjet termékvezetéken ér­kező, 76-os oktánszámú ben­zin kezelése, amelynek ered­ményeként a térséget ellát­ják a gépkocsik üzemelteté­séhez szükséges 86-os és 92- es oktánszámú normál és szuper benzinnel. Befejeződött a Mineralim- pex külkereskedelmi válla­lattal közösen végrehajtott rekonstrukció a vazelin­üzemben. Javarészt gyógyá­szati célra alkalmas termé­ket állítanak elő, főként tő­kés exportra. Űj üzemcsar­nok is épül, amelyben le­hetőség van a korrózióvédő anyagok gyártásának bővíté­sére, valamint az ipari se­gédanyagok és mikroparaf- fin további gyártására. A 76 millió forintos beruházás az idén fejeződik be. Az említett bővítések lehe­tővé tették, hogy az olajfi­nomítás befejezése után is hatékony elfoglaltságot ta­láljon a gyáregység 318 dol­gozója. Azonban a szerdai megbeszélésen arról is szót ejtettek, miiként lehetne az itteni szellemi kapacitást jobban hasznosítani, a meg­lévő berendezéseket kihasz­nálni. Elsősorban a szervesvegy­ipari gyártásban vannak le­hetőségek, amelynél — a partnerek felkutatásában — az Ipari Minisztérium segít­séget ad. A tröszt létrehoz egy bizottságot, amely a to­vábbi hasznosítási lehetősé­geket méri fel. A gyáregy­ségben lévő kiszolgáló léte­sítmények, és egyéb feltéte­lek a környék mezőgazdasá­gi termékeinek feldolgozá­sához is segítséget adhatná­nak, azonban ennek kimun­kálása további vizsgálatot igényel. Ehhez helyben is megtalálható a megfelelő műszaki bázis, érdemes tehát a gyáregység további sorsát illetően erre is támaszkodni. A következő években Nyír- bogdányban a meglévő ter­mékek gyártása adja a fel­adatok nagyobbik felét. Azonban a trösztön belül olyan szerepet is kaphat, amely lehetővé teszi a nyi­tást a szélesebb körű petrol­kémiai hasznosításra. zaMkos behozatali többlet mellett. A miniszter megállapította, hogy az cserearányromlás to­vábbra is súlyos gond: 1983- ban ugyanazon importált ter­méktömegért csaknem 5 mil­liárd forinttal több magyar árut kellett kivinni, mint egy évvel korábban. Ennek oka elsősorban az, hogy az álta­lunk exportált termékek je­lentős hányadánál 1983-ban nagymértékű áresés követke­zett be. Az árcsökkenés leg­erőteljesebben az élelmiszer­gazdasági exportcikkeket súj­totta. Kedvezőtlen jelenség, hogy tavaly a korábbinál is egyenlőtlenebb volt az ex- portkdszállítás, a hazai kivi­telnek mintegy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra. A miniszter a továbbiakban felvázolta az idei legfonto­sabb feladatokat. Mindenek­előtt az egyenletesebb export- termelés és -kiszállítás szük­ségességére hívta fel a figyel­met egyúttal hangsúlyozva a jobb minőségű munka fontos­ságét. Kiemelt feladatként (Folytatás a 4. oldalon)! Készül a Szabolcs garnitúra prototípusa a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. A két fotel­ből és egy rekamiéból álló garnitúra gyártását a közeljövőben kezdi meg a bútorgyár. Ké­pünk: Csák Lászlóné kárpitos ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) a prototípust készíti, munkáját Bakos Gyuláné művezető MA „Pénztárca" nagyban és kicsiben (2. oldal) Borítékolt bizonyíték (3. oldal) Tanácskozások megyénkben a pártpropagandáról Február 7-én és 8-án ta­nácskozás okait tartottak me­gyénkben a párt propaganda- munkájának időszerű kérdé­seiről. Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese kedden Nyíregyházán folytatott esz­mecserét a megyei vezető pro­pagandistákkal, majd Kisvár­dán ismerkedett a terület eredményeivel és gondjaival. Szerdán a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gán tartott megbeszélésen a pártofctatás helyzetét és feűa.- daitait vitatta meg az intéz­mény vezetőivel és tanáraival. Ezt követően a Kelet-Ma- gyarország szerkesztősége ve­zető munkatársaival cserélt véleményt a sajtópropaganda eszközeiről, módszereiről. Boros Sándor megyed tar­tózkodása során találkozott és a fenti kérdésekről tárgyalt Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával. Zárszámadás Vaján Korszerűbb Jövedelem­Folytatódnak megyénkben a mezőgazdasági termeló­^ ^ ^—& jl— szövetkezetek zárszámadó közgyűlései Hosszú menete volt a vajai II. Rákóczi Ferenc Terme­lőszövetkezet zárszámadásának. Február 6-án a küldött­gyűlés tárgyalta a vezetőség beszámolóját, 6-án és 7-én Va­ján és Rohodon volt közgyűlés. Ma Iklódi László a terme­lőszövetkezet elnöke a tsz nyugdíjasainak ismerteti az 1983. évi gazdálkodás eredményeit. A vajai tsz 5744 hektáron gazdálkodik. Az alaptevé­kenységen kívül jelentős mér­tékű a melléküzemági tevé­kenység, de számot kellett adni a NYÍRKERT és a Rozs-csillagfürt termelési rendszerek eredményeiről is­A zárszámadási beszámo­lóban — többek között — elhangzott, hogy a termelő- szövetkezet termelési érté­ke 284 millió forint volt. A kedvezőtlen időjárás miatt búzából, őszi árpából és csil­lagfürtből a tervezettől ke­vesebb termett, de a rozs mint fő növény a tervezettől jobban fizetett: 2 tonna he­lyett 2,26 tonnás átlagtermést kombájnotok. A háztáji ága­zatban termelt áruféleségek értéke 46 millió 746 ezer fo­rint volt. növénytermesztésben az 1983 évitől magasabb hozam­értékeket határozott meg. A búzatermés átlagát 3,46, a rozsét 2,38, a kukoricáét 4,13 tonnába írták elő. A gyü­mölcstermelés szintén növek­szik, almából 7500 tonna, egyéb gyümölcsökből (körte, szilva, szamóca, dinnye) 673 tonna a tervezett mennyiség. Fokozódik a háíztáji terme­lés, bővül a kertészeti ág, a dohány, uborka és paradi­csom-termesztéssel. Elhangzott: gépbeszerzésre, beruházásokra mérsékelt összeg fordítható, viszont a korábban kifejlesztett ter­melői alapok jók, ezeket kell hasznosítani a célok elérésé­ért. A gazdálkodás eredmé­nyessége érdekében kor­szerűsítik a jövedelemelosz- tási rendszert, ösztönző mód- szolva a vezetőségi beszamo- szereket alkalmaznak az esz- ló általános irányelvként, közkihasználás javításáért. Az 1984 évi feladatokról Szabolcs-Szatmár Bács-Kiskunban Három kiállítással kezdő­dött meg Kecskeméten a Szabolcs-Szatmár bemutat­kozik című kulturális prog­ramsorozat, a megyei és városi művelődési központ rendezvénye. Az országos népművészeti kiállításon is szerepelt tárgyakból, illetve az újabb munkákból össze­állított népművészeti bemu­tatón megyénk hagyomány- ápoló alkotói szerepelnek. Az ott látható tárgyakból vásárt is tartanak. Fotókiállítással jelentke­zik a nyíregyházi fotóklub, a megyénkben élő képzőmű­vészele munkásságát pedig zömmel a legutóbhi téli tár­latra készült művek segítsé­gével ismerhetik meg az ér- i'dekiődők. Gazdag összeállítással je­lentkeztek a bábosok, több műsort ad a Mesekert Báb­színház, a kecskeméti mű­velődési központban műkö­dő étterem konyhájáról pe­dig szabolcsi és szatmári ízekből válogathatnak az ínyencek — többek között szatmári töltött flekként és kainászpecsenyét kínálnak az étlapon. Már a tavaszi—nyári modellek ta ezeregyszáz pár divatos női készülnek a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében. Napon- szandált minősít Székely Sándorné és Gyarmati György. (Elek Emil felvétele) A hónap végéig tartó sorozatban még számos konzultáció, továbbképzés, műsor kiállítás kapott helyet. XL1. évfolyam, 33. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1984. február 9., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom