Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. február 7. VÁLTOZÓ IGÉNYEK A meleg — Szabolcs-Szatmárban je­lentős eredmények születtek a hatodik ötéves tervidőszak­ban az energiatakarékosság terén. Például: csak a taná­csi igazgatás és irányítás te­rületén a múlt év végéig mintegy 3200 olajkályhát cse­réltek át jóval olcsóbb — pél­dául széntüzelésű — fűtőbe­rendezésekre. Napjainkban kulcskérdés az olajszármazé­kok felhasználásának csök­kentése. Ezért kedvező, hogy tavaly 12 ezer tonna tüzelő­olajat spóroltunk meg az energiamegtakarítási intéz­kedések révén — ezzel szem­ben főleg a földgáz-, a villa­mos energia,, a propán-bután gáz felhasználása növekedett. Szén, olaj, gáz Nagymértékben emelkedett a lakosság energiaigénye el­sősorban a lakásviszonyok kedvező alakulása, a kom­fortosság emelkedése, a tar­tós fogyasztási cikkek mind szélesebb körű elterjedése, vagy a közműhálózat bővülé­se miatt. Legtöbb energiát a fűtés emészt fel. Legdrágább az olaj, amely 1,8-szer ahy- nyiba kerül, mint a szilárd tüzelőanyagokkal — fával, szénnel — történő fűtés. Megyénkben jelenleg több, mint 189 ezer lakás találha­tó. Kezel 80 százalékukban nagyobbrészt szénnel, fával, kisebbrészt olajjal fűtenék. Vezetékes gáz a lakások 7,6, távfűtés 7,2 százalékúkban található. Bár az elmúlt évek­ben mind több háztartásban szereltek föl villanykályhá­kat, a villamos fűtés a laká­sok alig több, mint egy szá­zalékára jellemző — kaptuk a tájékoztatást Lőrincz Jó­zseftől, a megyei tanács fő­energetikusától. Hívei fűtsünk? Évről évre százával költöz­nek be új otthonokba a fé- szekrakók. Mind több a csa­ládi ház, s az építkezőknek nem kis gondot okoz: hogyan fűtsenek. A távfűtés továbbra is a te­lepszerű építkezéseken jel­lemző. Az ilyen lakások szá­ma ha kis mértékben is, de nőni fog Nyíregyházán, Má­tészalkán, Kisvárdán, Nyírbá­torban és Záhonyban. Egyre nagyobb lehetőség rejlik a gázfűtés térhódításá­ban. Ahol már van vezetékes gáz, ott tovább folytatódik főleg sajáterős összefogásban a hálózat bővítése. Várható­an még az idén elkészül Má­tészalka gázellátásának kivi­teli terve, itt 1985-ben kez­dődik a hálózatépítés. Sőt a szakemberek már dolgoznak Nyírbátor, Kisvárda, Fehér- gyarmat, Vaja, Rohod, Nyír- mada, Nagykálló, Napkor, Csenger gázellátásának tanul­mánytervén is. Legnagyobb gond, hogy városaink nagy­részt távol esnek a gázveze­tékektől, vagy a román veze­tékhez fekszenek közel, amelynek szűk a kapacitása. Az olaj árrobbanása után a népgazdaság számára a mind drágább áram lett az egyik legolcsóbb fűtőenergia. A villanyfűtés terjedésének határt szab, hogy sok helyütt túlságosan megterheli a vil­lanyhálózatot, s gondot jelent, hogy minden többlet villa- mosenergia-igényt szénhidro­Az egyetlen kattintásra fölgyulladó villany, vagy a me­leget sugárzó fűtőtest úgy hozzátartozik mindennapjaink­hoz, mint lakáshoz a berendezés. Az energia — az emelkedő árak miatt — egyre inkább zsebbevágó kérdés mindannyi­unknak. Annál is inkább, mert megyénkben az összes ener­giafogyasztás negyede lakossági felhasználás, elsősorban fű­tés formájában. gén tüzelésű erőművekből kell fedezni. Nem szólva ar­ról, hogy az éjszakai áram tarifájának ötvenszázalékos emelésével egy 70 négyzetmé­teres lakásnál több mint 2 ezer forinttal emelkedik éves szinten a villanyszámla. To­vább növeli a kiadásokat egy a napokban életbe lépett ren­delet, amely szerint az új fo­gyasztók, vagy az áramszol­gáltatás mennyiségének növe­lését kérők progresszív há­lózatfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Legdrágább az olajtüzelés. A háztartási fűtőolaj árának 20 százalékos emelésével egy 70 négyzetméteres lakás fű­tési költsége éves szinte meg­közelíti a 9 ezer forintot. Az nem várható az áremelések után sem, hogy a meglévő, korszerű fűtőberendezéseket a lakosság megpróbálná átala­kítani. Meg sem érné, bár az olajkazánt pár ezer forintért át lehet állítani széntüzelésű­re. Az olajégő viszont kárba vész, s gyakran a 30—40 ezer forintért kialakított olajtáro­ló is. Nem szólva arról, hogy sokan nem is vállalnák a szénnel való bajlódást. Családi házak: széntüzelést Az építkezőknek viszont megfontolandó, hogy melyi­ket választják a fűtésmódok közül. Leggazdaságosabb a szilárd tüzelőanyagok hasz­nálata, bár a fűtés kialakításá­ra sok pénzt emészt föl. Hiszen egy kisebb központi fűtéses kazán ára a csövekkel, radiá­torokkal együtt 60—70 ezer forint. Kedvszegő lehet az is, hogy az utóbbi években sok jogos bírálat érte megyénkben a szén minőségét. A szabolcs- szatmári TÜZÉP-telepeken javarészt borsodi szén kapha­tó. Biztató, hogy még az idén átadják a borsodi bányák új szénmosó berendezését, amely leválasztja a meddőt, a port, s ezzel nő a szén kalóriatar­talma. Év végéig befejeződik a Kommunális Szolgáltató Vállalat csempeüzemének re­konstrukciója, így hamarosan jó minőségű csempe áll majd a hagyományos fűtés hívei­nek rendelkezésére. A lakosságot a zsebén ke­resztül lehet gazdaságosságra nevelni. Például a tüzelőbe­rendezések rendszeres kar­bantartásával, beszabályozá­sával, a lakóházak hőszigete­lésével, az energiatakarékos építőanyagok, megfelelő aj­tók, ablakok, hőszigetelő üveg alkalmazásával energiát takaríthatunk meg. Sok még a kihasználatlan lehetőség, hiszen jól haszno­sítható energiaforrás a hul­ladék, vagy a geotermikus energia. A jövő az atomener­giáé, amely 2000 körül válik elterjedtté. Addig pedig a meglévőkkel kell jól gazdál­kodni Szabolcs-Szatmárban is. Még akkor is, ha az or­szág összenergiafogyasztásá- ból megyénk csak 2,3 száza­lékkal részesedik. Házi Zsuzsa Hangverseny a Nemzeti Színház javára A kamarazene valahol a csendes öröm forrása, a muzsika belső szépségét tükrözi vissza, mégha pódi­umon, közönség előtt'-' ját­szanak is a művészek. Ez az intim hangulat jellemez­te vasárnap este azt a nagy­sikerű koncertet, amelyet Tóth Nándorné (zongora) és Tóth Nándor (gordonka) adott Nyíregyházán, a 4. sz. Iskola dísztermében. Széles skálán, klasszikus­tól romantikuson át a XX. század zenéjéig íveltek az előadott művek, tiszta hangzással, szép hangsú­lyokkal. Lully: Passacaille című műve vezette be a hangversenyt, majd Schu­mann gyermekeknek írt so­rozatában, a Kinderszenen- ben áradtak a zongora hangjai, hogy Fauré Elégiá­ja zárja szünet előtt a sort Beethoven g-moll szonátája a művészek mély rétegeiből fakasztották fel a zene szép­ségét, hogy ~Dohhányi: Ru- ralia Hungarica című művé­ben már teljesen átadják magukat az együtt muzsi­kálás örömének. A hangver­senyt Granados Intermezzo- ja zárta, az előadók és a kö­zönség teljes egymásra ta­lálása mellett. A Nemzeti Színház javá­ra rendezett koncertet jól vezette be Mester Attila költeménye. A Csillagászok­ból dal fogamzik című ver­set Bárány Frigyes tolmá­csolta. A telt ház bizonyí­totta, hogy jó szervezéssel, — s talán jobb körülmé­nyek mellett — a nyíregy­házi művésztanárok értő hallgatókra találnak. J A városiasodé Tiszavasvári új lakásai, (elek) Mi* épit q kereskedelem ? Új pavilonok Sóstón— ABC a Szamuoly-lakótelepen Figyelik a nyíregyházi déli városnegyedben élők a maga­sodó falakat: épül a Szamu- ely-lakótelep ABC-áruháza. A várakozás jogos, hiszen a gyorsan benépesült lakótele­pen most két ideiglenes (volt felvonulási épületben elhelye­zett) „barakkábécé” jelenti az ellátás gerincét — szükség van már egy nagy üzletre. Az épülő áruház (a Nyíregyházi Áfész lesz a gazdája) 665 négyzetméteres alapterületű lesz, és melléépül egy kétszin­tes szolgáltatóház. Itt Az ABC-t az Áfész tartja majd fenn, az étterem az Al­földi Vendéglátó Vállalaté lesz. (Ide kívánkozik a meg­jegyzés : végre sikerült ráven­ni az Alföldit, hogy ne csak átvegye a kész létesítménye­ket üzemeltetésre Nyíregyhá­zán, hanem maga is „beszáll­jon” egy építésbe...) Mind­ezek építése elkezdődik eb­ben az esztendőben — remél­hetőleg 1985-ben már meg­ÖTLET .Szamos" Étterem Presszó Fehérgyarmat w <3? Jbdya’ Eszpresszó Fehérgyarmat ** ISZ Bisztró Fehérgyarmat w zzo Kisgyarmati u .Autós" Csárda Tunyogmatolcs t* >? Turista* Pines’'Csárda S* at marcs eke w 9 Bisztró Mitota Bisztró Na brad Btoztró Kölese Presszó Tiszabecs ÖNT IS VISSZAVÁRJUK ! fodrászszalon, cipőjavító műhely, háztartási gépek javítói kapnak helyet. Az építés viszonylag jó ütem­ben folyik — várhatóan az év második felére készülnek el. Szorító gondja Nyíregyhá­zának az örökösföldi lakóte­lep ellátása. A kereskedelmi hálózat (mint ezt már meg­szoktuk ...) késve követi a lakásépítést — de itt találtak ideiglenes megoldást. A tíz- emletes épületek földszintjén több olyan helyiség található, ahol lehetőség volt kis üzle­tek kialakítására. Van már fodrász, zöldséges, baromfi­bolt, illatszérüzlet, trafik, di­vatbutik, presszó is — ez mind magánbolt. Ezek mel­lett boltot nyitott a sütőipari vállalat és a Nyíregyházi Áfész — élelmiszereket árul­nak. Az új lakótelep közepe tá­jára rajzolták a tervezők an­nak idején a boltok sorát. Idén elkezdik a hatalmas ABC-áruház építését (több, mint ezer négyzetmé­teres lesz!), hozzálátnak egy étteremhez (ebben egy 1500 adagos úgynevezett bázis­konyhát hoznak létre) — és épül egy szolgáltatótömb is. Természetbarát hét Debrecenben A XXI. természetbarát he­tet február 5—11 között ren­dezik meg Debrecenben, melynek keretében február 7-én, kedden tartják a Nyír­ségi estet, amelyen Kiss Gyu­la a Szabolcs megyei Termé­szetbarát Szövetség elnöke a Móricz Zsigmond turista út­vonalról, dr. Egri Kiss Tibor a megyei szövetség főtitkára a nemzetközi Tisza túráról tart színes diafilmvetítéssel kísért előadást, a Déri Mú­zeum előadótermében este fél hatkor. nyitják. A belvárosban a Kossuth utca és a Vasvári Pál utca közötti részen elkezdik két újabb „dombház” építését, és ezek alatt nyílik majd egy műszaki kisáruház, egy Herbária-szaküzlet, egy könyvesbolt és egy vegyi-háztartási bolt. Hogy mikor? Talán jövőre ... Lépjünk egy nagyot a vá­rosközpontból : a Sóstóig. Ezekben a napokban már bontják (vagy lagalábbis már bontani kellene) a ré­gebben épült pavilonokat, a Krúdy-szálló közelében, mert helyüket február elsejéi) át kell adni az újak építőinek. A tervek szépek: tíz olyan hatszögletű pavilont építenek ide, . mint amilyenekkel a nyíregyházi állomás előtti té­ren találkozhatunk. Lesz itt étel-ital-ajándék, de pecse­nyesütő és élelmiszerbolt is helyet kap. A pavilonok előtt kerthelyiséget is nyitnak. A területet, a közműveket, a parkosítást a városi tanács állja — az építés költségeit a kereskedelmi-vendéglátó vál­lalatok, illetve a ZÖLDÉRT és a balmazújvárosi téesz vállalja. Az építkezés sajá­tossága, hogy mivel szinte sakkozni lehetett a kis pavi­lonok elrendezésénél, a tervek úgy készültek, hogy mindössze két fát kell kivágni — a többi marad. Reméljük, az építők is így vélik majd... Űjra a kérdés: mikor nyit­nak ezek? A válasz nem könnyű, mivel a kivitelező, a TAÉV csak június 30-ra tud­ta vállalni. Ez pedig már a szezon. Mindenesetre azt ígé­rik a városi tanács illetéke­sei: jó szervezéssel igyekez­zenek megoldani, hogy (kü­lönösképp egy-egy forró hét­végen) ne szenvedjen csorbát az ellátás. Mindenesetre most jobban örülnének sokan egy hűvös nyárelőnek.:. (tarnavölgyi) E bédeltünk Tunyogma- tolcson a Fehérgyar­mat és Vidéke Áfész autós csárdájában. Magán­ügy, hogy jó volt az ebéd, és viszonylag kicsi az árcé­dulán feltűntetett összeg. Nyilvánvaló, az Áfésznek így is megéri, sőt feltehető, hogy így jobban megéri. Megfordítván azonban a számolócédulát meglepőd­tünk. Szokás manapság, hogy . valamiféle reklámot nyomtatnak a számolócédu- lák hátoldalára, megszok­tuk, hogy manapság egyre ritkábban szeletekre vá­gott csomagolópapír a blokk. Nos, a fehérgyarma­tiak számolócéduláján faj­ta volt ugyan a közismert szövetkezeti reklámszöveg is, de a nagyobb helyet egy, szatmári tájról rajzolt váz­latos térkép tette ki. Elképzeltem magam, hogy hogy mit éreznék, ha ide­genvezetőként először jár­nék ezen a tájon. Elképzel­tem ,hogy menyire meg­örülnék, ha mégoly vázla­tos térképen is, de a jó ízű ebédhez nemcsak jó étvá­gyat kívánnának, hanem nagyon kedves figyelmes­séggel még megkínálnak mindazzal, amit egy táj nyújtani tud. Valahogy úgy, mintha a vendéglátá­suk nem érne véget azzal, hogy egészségünkre kíván­ták az ebédet, hanem kí­nálnák utána azt is, hogy hova menjek délután, kí­nálnák a következőt is, amivel és amiben majd jól érezhetem magam. Mit gon­dolnék? Mindenképpen azt, hogy a házigazdáim szere­tik azt a földdarabot, ahol élnek. Több ez mint ven­déglátói fogás. Akár azt is írhatnám, hogy valamiféle vallomás. Csendes és nem tolakodó, de mint az ételük­ben a fűszer jobbá ízesítő. (tha) A tárgyalóteremből Börtönben az erőszakos rabló Alaposan berúgott június 10- én estére Balogh József 22 éves fényesüitkei foglalkozás nélküli, miután Oláh Attilával a kora délutáni óráktól kezdve ivott a helyi Tisza presszóban, majd otthon folytatták, lévén, hogy a két lakásnak közös udvara van. Ugyanekkor utazott dombrádi lakására Lusánszki Géza buda­pesti munkahelyéről. Utazás köz­ben ő sem tartózkodott az italo­zástól, ezért a vonaton elaludt, olyannyira, hogy elmulasztotta a leszállást Kisvárdán, csak Fé­nycsőnkén ébredt fel. Itt azt a felvilágosítást kapta, hogy vo­nattal már nem tud sehová men­ni, ezért úgy döntött, hogy át­megy gyalog Komoróba a nővé­réhez. El is indult, és találkozott Oláh Attilával, tőle kérdezvén meg, melyik út visz Komoróba. Oláh Attila vállalkozott rá, hogy elviszi a kerékpárján, s az Oláhék lakására indultak. Már út közben pálinkát fogyasztot­tak, s Oláhéknál is folytatták. Amikor elindultak, Oláh Attila elől, Lusánszki a csomagtartón, egyikükről sem lehetett elmon­dani, hogy a józanság megtes­tesítői. Ráadásul a kormányzást nehezítette Lusánszki két rek­lámszatyorja, amelyeket a kor­mányra akasztattak, bennük egy japán kazettás magnó, továbbá tizenegy tekercs. Balogh József észrevette, hogy Oláhék elindultak, s ő is utánuk ment. A fénysorompónál utol is érte őket, annál is inkább, mi­vel Oláhék felborultak. Lusánszki arra gyanakodott, hogy Oláh nem a Komoréba ve­zető úton viszi őt, ezért elkérte a két reklámszatyrot, hogy gya­log megy tovább. Ekkor ért oda Balogh, s ki akarta tépni a szatyrokat a Lusánszki kezéből, meg is rántotta őket, az egyik táska füle elszakadt, de a Lu­sánszki kezében maradt mind a kettő. Balogh ekkor nyomban ütött, és Lusánszki a földre zu­hant. Balogh három ízben is gyomron rúgta a földön fekvő Lusánszkit. Mikor Lusánszki elesett, a szaty­rokat is elejtette, és a kazetták szétszóródtak. Mindezt látta Oláh Attila, és felszólította Ba- loghot a támadás abbahagyásá­ra, sőt a kezetták összeszedésé- ben is segített. Oláhék haza, Lusánszki pe­dig a MÁV- állomás épületébe ment, s ott elmondta, mi történt vele. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa Baloghot rablás kísérlete miatt egy év és két hónap börtönre büntette, s egy évre eltiltotta a közügyek­től. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom