Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 23. A pikánsai kivágták Pillantás a gépházba Belópóe osak olvasóinknak I Pereg a film, Jane Fonda a bájos riporternő előadásban szerepel a Kína- szindróma című filmben, a nyíregyházi Krúdy filmszínház műsorában. A nézőtéren 600 ember, együtt örül, vagy bosszankodik, ha életlen a kép, ha rossz a hang minősége Ilyenkor legtöbbször a mozigépés/.t hibáztatják. A gépházban a vállalat egyik legrégebbi dolgozója, Széles Mihály új tekercset helyez a vetítőgépbe. Ezer és ezer filmet vetített már a szakmában eltöltött több mint három évtized alatt. Még gyerekkorában Apagyon kezdte, majd Nyíregyházán a Béke moziba került és 1968-tól a Krúdy filmszínház a munkahelye. Megyénkben ez az első számú első kategóriás bemutató filmszínház. Ez nemcsak a jegyek árában érvényesül, itt játszanak bemutató filmeket, a külföldi filmeket a főváros után egy-két héttel a nyíregyházi közönség is láthatja. Technikai felszereltsége is első osztályú. SZELES MIHÁLY EGY ÚJABB TEKERCS FILMET HELYEZ A PANORAMA Y'E- TtTOGÉPBE. Két darab 35-től 70 milliméteres filmek vetítésére alkalmas gép és egy tartalék vetítő áll rendelkezésre. Igaz, 70 milliméteres filmet, amely kimondottan panoráma, már nagyon régen vetítettek, mivel ezeknek a filmeknek az előállítása igen költséges. Széles Mihálytól és munkatársától, Gál Istvántól megtudtuk, hogy egy átlagos film 6—7 tekercsből, 3200 méter filmből áll. Amikor lefut az első tekercs, az egyik gépben, a másik automatikusan indít. A néző a váltásból semmit nem vesz észre. — Igaz az a vád, hogy a mozigépészek kivágnak a filmből pikáns jeleneteket? — Előfordult ilyen — mondja Széles Mihály, ma már nem hiszem. Nagyon szigorúan veszik. Egy kockáért 300 forint büntetést kell fizetni. Ezeket az úgynevezett kritikus jeleneteket ma már leszámolják és a filmkísérő engedélybe beírják. Sajnos a fiatalokat nem nagyon vonzza ez a szép szakma —, panaszolja a gépész. Pedig megvannak a szépségei és a jövője is ennek a foglalkozásnak. A nem is olyan távoli jövőben biztos vagyok abban, hogy a filmszínházakba is bevonul a videotechnika. Ez új feladatokat, nagyobb lehetőségeket ad a mi szakmánkban is. Elek Emil Debrecenben átadták a Nagyerdőn épült új gyógytermál- fürdőt, ahol főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők találhatnak enyhülést fájdalmaikra. A szabadtéri és fedett medencékben — amelyek területe mintegy ötezer négyzetméter — naponta háromezer vendéget fogadhatnak. Kétszázan egy Zsigulira Strapáit lóerők Lassan itt a tavasz. A nyíregyházi használtautó-piacon a magánforgalomban 130 ezer forint fölött kérnek egy hároméves, keveset futott 1200- as Zsiguliért. Amint azt a Hétfői Hírekből megtudhattuk a budapesti börze sem olcsó: egy hároméves 1500-as Ladát ott 160 ezerre tartottak. Hogyan hatottak a használt autók keresletére-kínálatára a januári személygépkocsi áremelkedések? A 6—7 százalékos emelések hírére igencsak megcsappant Nyíregyházán a VAGÉP-nek megvételre felkínált gépkocsik száma. A tulajdonosok a nagyobb haszon reményében vártak az eladással. Ez a szabadpiacon is így volt. Mindjárt az árbejelentések után megrohamozták a vállalatot az eladó autókkal. Mint utóbb kiderült, csak egy réVa tóik adősoroza t Közlekedés és segélynyújtás Az elmúlt év vége felé hirdette meg vetélkedősorozatát a SZOT, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és a Magyar Vöröskereszt — üzemek, szövetkezetek dolgozóit hívják versengésre közlekedési ismeretekből, valamint az elsősegélynyújtás elemi tudnivalóiból. Nem véletlen, hogy éppen ezt a két területet kapcsolták össze, hiszen igen gyakoriak a közlekedési balesetek az utakon — ahol bizony sokszor nagyobb bajt csinálnak a jó szándékú segítők a sérülteknek, mint amit maga a baleset okozott. (Éppen itt, Nyíregyházán történt nem is rég egy baleset: gerinctörést szenvedett az egyik férfi, s az önkéntes segítők keze között halt meg, mert mindenáron autóba akarták tuszkolni, hogy kórházba vigyék. Holott mozdítani sem lett volna szabad ezzel a sérüléssel — meg kellett volna várni a mentőket mindenképpen !) Megkapták hát a felhívást a vállalati kollektívák, jöttek a jelentkezések eddig is. A Vöröskereszt megyei szervezete és a többi meghirdető szerv úgy döntött, hogy március második felében rendezik az első fordulókat az öttagú csapatok számára — s addig még elfogadnak jelentkezéseket. A selejtezőket megyei döntő követi, s akik itt a legjobban szerepelnek, az országos versenyre kerülnek. A díjak is értékesek — de még inkább a verseny során szerzett isme-] retek! szűk gondolta komolyan, a többiek egyszerűen csak kocsijuk „vagépes” értékére voltak kíváncsiak. A cég ügyfelei úgy tartják, hogy a bevitt autókért átlagosan egy „tízessel” adnak kevesebbet a szabadpiacon elérhető árnál. Valóban, egy hároméves jó karban levő Zsiguliért csak 110—115 ezret kínálnak, két- esztendős Trabantért 60 ezret. De sok olyan autós is keresi őket, aki már megjárta a börzét és ott nem tudta a kigondolt áron eladni a kocsiját. A szabadpiacon — talán nem túlzás a fogalmazás — kínálati túlsúly van. A VA- GÉP-nél most is, mint ezelőtt a kereslet többszöröse a kínálatnak. Telepükön egy-egy eladásra „kiírt” autóra legkevesebb 25—30 vevő jelentkezik. Legutóbb például egy jó karban levő 1600-as Zsigára — melyet 44 ezer 300 forintra értékeltek — kétszázan pályáztak. A vállalatnál nem volt ennyi pingponglabda — mert ezzel sorsolják ki a szerencsés tulajdonost. Az igazsághoz tartozik, hogy némelyek elhozzák az egész rokonságot, meg a brigádot a munkahelyről, hogy többen nyúlhassanak a kosárba a nyertes labdáért. A Zsigulikat, Skodákat, Dáciákat keresik a legjobban, de a fiatal kétüteműeknek is van piaca. A márkák keresletét természetesen az országos új beszerzések szabják meg. (sztancs) Ötletek lapokból TANFOLYAM KÜLKERESKEDŐKNEK Egyre több szervezet mind több munkatársa kapcsolódik valamiképpen Vas megyében is a külkereskedelemhez, viszonylag sokan utaznak ilyen ügyekben. Gyakorta a szakma elemi ismeretei nélkül. A jó szándék, törekvés önmagában mitsem ér a lel vevő piacok ismerete, az ott uralkodó szokások, egyáltalán az üzletkötés ezernyi apróbb-na- gyobb szakmai fogása nélkül. A helyzet; megváltoztatása érdekében tanfolyamót szerveznek a kis tételeket exportáló megyei szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vezető képviselői részére. A külkereskedelmi munka legfontosabb gyakorlati tudnivalóiról, ugyanakkor a gyakorlat megértéséhez elengedhetetlenül szükséges elméleti ismeretekről tájékoztatnak a tervek szerint neves szakemberek, egyetemi, főiskolai tanárok, meg a külkereskedelemben rutinos vállalatvezetők. Várhatóan, 36 órát töltenének együtt az érintettek, és ügy látszik, hogy a bentlakásos forma a hasznosabb. ENERGIATAKARÉKOS ÚTÉPÍTÉS távoktatás formájában. Mi a táv nyelvoktatás lényege? Nincs helyhez és időhöz kötve. A résztvevők a teljes tananyagot könyvekben, valamint magnókazettákon kapják meg. Meghatározott időközökben egy konzultációs füzetet kell kitölteniük és be- küldeniük a központba. Kérdéseikre, problémáikra levélben, vagy éppen telefonon kaphatnak választ. Egy oktatócsomag ára kétezer forint, egy szorgalmi idő öt hónap. A tanfolyam végén intenzív társalgási kurzus van, melynek időtartama egy hét, napi négy óra. Aki négy oktatócsomag anyagát tudja, az állami nyelvvizsgát tehet. SZÖVETKEZETI GASZTRONÓMIAI TÁRSASÁG Korszerű energiatarékos útépítési és felületkezelési technológiát szabadalmaztattak a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat szakemberei. Eszerint nedves kőzúzalékhoz pernyét és hideg bitu- menemúlziót kevernek. A pernye az útburkolat szilárdságát, a bitumeneműlzió pedig a rugalmasságát biztosítja. Az útburkolat készítése az ismert aszfaltozó gépekkel végezhető. A szabadalmi védettséget kapott technológia nagy előnye: a kötőanyagként használt pernyehulladék, a bitumeneműlzió pedig hideg állapotban használható. Alkalmazásával számottevő fűtőenergia takarítható meg. „LEVELEZŐ” NYELVOKTATÁS Az MTESZ Csongrád megyei szervezete a Budai Nyelvstúdióval közösen új, korszerű nyelvoktatási módszert ajánl, egyelőre angol nyelven az 1958 óta ismert A megyei áfészek vendéglátóipari szakembereinek részvételével Bács-Kiskun megyében megalakították a Bács-Kiskun megyei Szövetkezeti Gasztronómiai Társaságot. A MÉSZÖV-vezetők nyilatkozata szerint a társaság a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége helyi szervezeteként működik majd. Feladata a táplálkozási szokások nemes hagyományainak megóvása, ápolása, azok korszerűsítése, a helyi adottságoknak megfelelően. Nem utolsósorban segítség- nyújtás a kulturáltabb vendéglátáshoz. MARKETINGKLUB A múlt év októberében, alakult meg Békéscsabán a Magyar Kereskedelmi Kamara Marketing Klubja. Milyen célkitűzéssel alakult? Törekvésük a háttéripari kapacitások feltárása, exportképes termékek felkutatása és piacra segítése, meglévő exportkó- tések volumenének növelése, ennek érdekében közvetlen kapcsolat kialakítása a Jugoszláv Gazdasági Kamara Növi Sad-i kirendeltségével, magas szintű és konzultatív • jellegű előadások tartása, mini bemutatkozási fórumok szervezése, és mindenekelőtt „igazi” (vagy legalább althoz hasonló) klubélet kialakítódl Látogatóban a költőnél A tárgyalóteremből Lopott motort, italt, cigarettát Egyedül neveli az édesanyja Nyírmeggyesen a fiatalkorú J. Györgyöt — és aligha bír vele. A fiút korábban egy lopás miatt a bíróság próbára bocsátotta, de a magatartási szabályok megszegése miatt végül a javítóintézeti nevelését kellett elrendelni. Tavaly február elején az intézetből ideiglenesen elbocsátották. Nem sokáig volt munkahelye. míg dolgozott, addig is került vele szemben kifogás bőven. Néha ittasan jelentkezett. akkor haza küldték, máskor izgága és kötekedő volt. Közeli hozzátartozóit is megfenyegette, bántalmazta, és gyakran csavargóit. Tavaly július 3-án egy éjszaka J. György Mátészalkán csavargóit céltalanul. Egy lépcsőházból akkor „elkötött” egy Riga segédmotor- kerékpárt. A kormánynál lelakatolta a gazdája, így azt egyenesen és jobbra is lehetett kormányozni. Egy darabig tolta, majd beindította és felült rá. A rendőrök útközben igazoltatták, aztán már nem mert visszaülni a Rigára. hanem hazatolta. A lakatot egy kisbaltával verte le a kormányról, utána sajátjaként használta, de két nap múlva megérkeztek a rendőrök, lefoglalták a motort. és visszaadták a gazdájának. Alig egy hét elteltével, július 13-án éjszaka ismét Mátészalkán csavargóit J György. A Ságvári utcán lévő élelmiszerbolt udvarán talált gömbvasat, azzal lefeszítette az ajtó rácsát, az üvegezett ajtót benyomta, és behatolt az eladótérbe. Cigarettát, kávét, italokat lopott el csaknem ezer forint értékben, két üveg meggylikőrt és egy darab szalámit pedig a helyszínen elfogyasztott. Pénz után is kutatott, de ennek nem volt eredménye. A Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa J. Györgyöt a két lopás miatt nyolc hónap fiatalkorúak fogházára büntette, továbbá elrendelte javítóintézeti nevelésének folytatását. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helybenhagyta, így az jogerős. (ki) A kert végi képek, a roggyant kerítés, a téli tájban árván kapir- gáló tyúkocska Szabolcs- Szatmárról először újra a „sötét” jelzőt juttatták a Stúdió ’84 nézőinek eszébe. Szerencsére csak azért idézték fel a műsor házigazdái a megyénkre tapadt bélyeget, hogy a nagy hallgatásában Nagykállóban felke- ’ resett Ratkó József szép mondataival saját fegyverüket fordíthassa azokra, akik az ország közvéleményébe oltották ezt az előítéletet. A Stúdió ’84 forgatócsoportja a Hangsúly című folyóirat hírére utazott Nagy- kállóba, hogy a könyvtár igazgatójával, a József Atti- la-díjas költővel beszélgessen, aki egyben egyik szerkesztője az első óráit élő rádiós irodalmi lapnak. Szegvári Katalin sebészkésként metsző kérdéseivel sokunk helyett kérdezte meg, miért a hallgatás, miért „csak” hangos folyóirat született nyomtatott helyett? A szabolcsi irodalmi hagyományokra tekintettel is elfogadható, érthető az igény az önálló helyi művészeti lapra. Nem most kérdezték meg először Ratkó Józseftől, miért hallgat? A Hangsúly nyilvános felvételén hallhattuk tömör válaszát: „Nem győzöm verssel a bajt.” Most a tv képernyőjén részletezte, érthetőbbé tette személyes bánatait, irodalmunk veszteségei miatt érzett fájdalmait. Ez törte meg hangját, ezért született az utóbbi években kevés vers tollából. Könyvtárosként, a szép szó közvetítőiéként azért dolgozik Ratkó József. Tíz esztendő termésének ígérkezik a most befejezett Segítsd a királyt! című drámája, hamarosan megjelenik válogatott verseinek új kiadása. Nem hallgat, csak még nem látjuk, hogy szóra nyílna a szája. Az újszülött Hangsúly körül bábáskodó költőre ,gondolva, a csend nem tarthat soká. R. G. GOMBA A ki járt már a tiszavas- vári Alkaloida környékén, láthatta, milyen hatalmas mákgubóhegyek övezik a gyárat: a gyógyszergyártás hulladékanyagából, a máktokszecs- kából keletkezett e mesterséges hegyvonulat. Sajnos, eddig a hulladékkal nemigen tudott mit kezdeni a környék, néhányan megpróbálták ugyan trágyaként hasznosítani, de a szecska cellulóztartalma nehezen bomlik le, így a felhasználás e formája sem vált be. A televízió kedd esti, Felkínálom cimű műsorában viszont két tiszavasvári fiatalember, Bakó Barnabás és Kretovics István saját tapasztalata alapján elmondta, hogy a szecska, ha okosan gazdálkodunk vele, valóságos aranybánya, legalábbis a gombatermesztőknek. A helyszínen forgatott riportból kiderült, a két szabolcsi kistermelő szerint ötven kiló szecska felhasználásával akár tizenöt kiló laskagomba is termeszthető, s jóval kisebb költséggel, mint a hagyományos módon. Megtudhattuk azt is, hogy a gyár környékén felhalmozott máktokszecskán mintegy kétezer tonna rendkívül értékes gombát lehetne hajtatni, melynek értéke megközelíti a százmillió forintot! Óriási üzletről van tehát szó, nem is csoda, hogy alig kezdődött el a műsor, máris csörögni kezdtek a telefonok. Pest környéki termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői hívták a műsorvezetőt, élénken érdeklődve az újdonság iránt. Az azonnali reagálás azt mutatja, helyes úton jár a két szabolcsi feltaláló. S rajtuk kívül szinte biztos, hogy jól jár majd a gombával több mezőgazdasági nagyüzem is. Reméljük, néhány szabolcsi gazdaság is észreveszi a lehetőséget. B. G.
