Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
1984. február 23. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK -------------------------> Három motor A z új gyárak jellemző tulajdonsága a növekedés. Mutatkozik ez a munkások létszámában, a termékek sokasodásában, s igen sokszor az emberek változásában. Ezt bizonyítják a tények Üjfehértón is, az Újpesti Gyapjúszövőgyár üzemében. Nem kevés buktatóval, néha igen fáradságos munkával kellett példát adni a politizáló munkásoknak is. Egyenként választották ki azokat, akik az ifjúsági szervezetben, a brigádokban a legjobbak voltak — s a munkában, a szövő- és fonógépek mellett legalább annyira bizonyítottak —, hogy erősítsék a pártalap- szervezetet. Csakhogy ez a növekedés is gonddal járt, hiszen a múlt évben már nyolcvanan voltak, akik egy alapszervezeten belül dolgoztak. Ahol pedig ennyien jönnek el egy taggyűlésre, már nehezen lehet kérni, hogy mindenki szóhoz jusson, nagy vita alakuljon kL A megoldás kézenfekvő volt. Érdemes a pártmunkában is decentralizálni, három alapszervezet irányítsa ezentúl az egyes üzemeket, s egy vezetőség fogja át a gyár munkáját. „Jól jártunk, mert így egy motor helyett három hajtja a gyár politikai munkáját" — fogalmaz Dankó András, a pártvezetőség titkára. A három motor, az öttagú vezetőséggel olyan megoszlásban dolgozik, hogy két-két üzemet fog össze. S arra is vigyáztak, hogy a gyár gazdasági vezetői ne egy helyre tömörüljenek, hanem mindegyik alapszervezetben legyen valaki közülük. Ennek a haszna abban van, hogy egy jó javaslatot máris tudnak támogatni, a gazdálkodással, termeléssel összefüggő kérdésekre „első kézből” válaszolhatnak. Az utóbbi hetek azt mutatják, érdemes volt így megosztani a pártmunkát, mert ezzel csak nyertek, közelebb kerültek a helyi feladatokhoz. így a politika eszközeivel jobban segítik a termelést, végső soron a munkások nevelését, megtartását. L. B. Energiapénz A zt nem tudom, hogy Smid Elemér, Pazár Olivér és Nyitrai Miklós tehergépkocsi-vezetők vagy Bihari András és Schuber László autóbusz- vezetők részt vettek-e a nyíregyházi Volán által szervezett korszerű vezetés- technikai tanfolyamokon, vetélkedőkön. Sőt azt sem tudom, hogy melyik vonalon közlekednek. Egy dolog azonban bizonyos: ha részt vettek az oktatásokon, nem volt hiábavaló, mert egy esztendő alatt jelentős mennyiségű üzemanyagot spóroltak meg. Ebből szép pénz jutott a. saját zsebükbe is. Ugyanis jól bevált módszer a Volánnál, hogy a pilóták által megtakarított üzemanyag-meny- nyiség értékéből visszatérítést fizetnek azoknak, akik azt megtakarították. A Sóstóra buszozók tudják, tapasztalhatják: amikor V___________________________ némelyik 8-as csuklós túljut a felüljárón, a gépkocsi- vezető üresbe helyezi a sebességváltót és így szabadon futhat a jármű, s csak később kapcsolja be. Egyszer megkérdeztem az egyik pilótát: mondja, van ennek valami értelme? „Néhány deci megtakarítás ez! Sok kicsi meg sokra megy!” Hogy mennyire? íme. Tavaly az üzemanyaggal takarékoskodó gépjármű- vezetők 460 ezer liter üzemanyagot spóroltak meg a vállalatnak. E mennyiség után 4,2 millió forint visz- szatérítést fizettek ki részükre. Megérdemelték. Különösen azok, akiknek a nevét említettem, hiszen e vetélkedőben ők kerültek dobogóra, s ezzel együtt ők kapták a legtöbb „energiapénzt”, visszatérítés címén. F. K. _______J Falusi Nyírtelek községhez tizenhárom tanyai település tartozik, ezért az ott élő emberek számára nehéz a szórakoztató műsorok szervezése. Eddig évente „tan yam a - pót” rendeztek. Most „új formát” szeretnének meghonosítani, a kéthavonta sorra kerülő falusi estéket. Az első ilyen rendezesték vénynek február 25-én, este 6 órakor a görögszállási művelődési ház ad helyet. Helyi amatőregyüttesek mutatkoznak be közönségük előtt „hazai pályán”, vendégük a Ki Mit Tud-ból ismert Mészárosr—Végh citeraduó. Az első falusi estét táncház és diszkó zárja. jPavol Stefanovics Megoldás 4 z approximativ elemzések részlegében Fazulik nagy gondban volt. Már több mint három hónapja használhatatlan volt az a műszer, amellyel a minták mikroelemzését végezték. Igaz, a hiba nem volt különösebben nagy, csak egy kis félvezető alkatrészt kellett volna kicserélni, és a műszer ugyanúgy működött volna, mint azelőtt. Csakhogy... Es éppen ez a „csakhogy” gyötörte Fazulikot nap mint nap. Tulajdonképpen azt is megtehette volna, hogy egyszerűen fogja a műszert, kikapcsol néhány érintkezést és kicseréli a kis alkatrészt. Hiszen amikor a műszert szállították, küldtek vele pótalkatrészeket is. Csakhogy ez sértette volna az önérzetét. Elvégre miért vannak a szerelők? Miért fizetik őket? Éppen ezért lehetetlen, hogy ő maga javítsa meg a műszert. Mindenki teljesítse a kötelességét. Hát akkor miért nem hívta a szervizt? Azért, mert tapasztalatból már jól tudta, hogy ha a műszert becsomagolná és elkülde- né a központi szervizbe, onnan csak a következő év második negyedében küldenék vissza. Ha pedig a saját üzeméből hívná a szerelőket, még tovább kellene várnia, így tehát a mikroanali- zátor továbbra is haszontalanul hevert az asztalon. Közelgett az év vége, Fazulik már nem tudott tovább várni. Végül operatívan oldotta meg a kérdést: írt egy beadványt, amelyben új műszert kért. Épül a város Nyíregyházán, az Örökösföld lakótelepen a SZAEV kivitelezésében elkészült a 24 tantermes általános iskola vázszerkezete. Most az iskola tetőszigetelését készítik a kivitelezők. Jó ütemben haladnak a szomszédos 200 személyes óvoda építésének munkái is. Mindkét létesítményt ez év szeptemberében adják át. (Jávor László felvétele) Vádlottak padján egy szemlélet Cipelni tovább a gondot...? A kocsordi Űj Élet Termelőszövet- ben pedig negyedmilliós nyereséget ért el. kezet öt éve, új elnökkel lett elő- Minden jó volt, vagy jónak látszott? A szőr veszteség nélküli. A követke- mostani zárszámadó közgyűlésen — ami- ző évben — 1980-ban — már szolid, 250 kor ötmilliós veszteséggel kell elszámolni ezer forintos, 1981-ben egymilliós, 1982- — elnököt is választ a tagság. dóm: mi is elkényelmesed- tünk, de alig kezdtek beszélni erről, már születtek ötletek, tervek. Például olyanok, hogy az eddig hulladékból vályúkat csinálnák, de mondhatnék mást is. Ha a dolgozó érdekeltebb lesz a termelésben — és ha az, hogy milyen ez az érdekeltség, nemcsak évenként egyszer, hanem minden havi fizetéskor is kiderül, mindenképpen jobb. A zárszámadás előtti hetekben jártam Kocsordon. A számok nem titkosak, a balul sikerült évről mindenki tud. Az elnök arra kért, hogy mielőtt leülünk beszélgetni, keressem meg az embereket is. Kérdezzem, ők hogyan látják azt, ami történt, hogyan vélekednek arról, ami történhet, aminek történnie kell? | 0 kocsmában: j — Mondhatnak amit akarnak. Én nem melóztam most sem kevesebbet, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Akkor honnan az ötmillió? A vezetés a rossz. Higgye el, csak a vezetés ... — Megszoktuk, hogy minden jó. Ha valami baj volt, azt mondogattuk, hogy majd elintézi az elnök, pedig volt olyan baj is, amit az irodáról nem láttak. — Én azt mondom, hogy nem itt a baj. Mi megcsináltunk valamit úgy, ahogy azt mondták. Mi van, ha rosszul mondják? Annyi a főnök, mint a nyű, és mind a maga igazát akarja. És az is igaz, hogy mndenkinek maga felé hajlik a keze. Hajlik, ha hagyják, pedig a sok kicsi sokká lehet, ha összegyűlik. — Veszteséges most más is. Aszály volt, sok baj volt. A paraszt sorsa, hogy most is az eget nézi, de csodát nem tehet. Annyi kárt fognak most az aszályra, hogy ráférne arra még egy szekérderékkal ... Az elnökre várnom kell. Fegyelmi zajlik odabenn. Kész munkadarabokat vágtak szét maguknak a „vádlottak”. Haza vitték a gépüzemből, mondván, jó lesz az otthon még valamire. A vádlott valójában — ezt már az elnök mondja — nem a két ember, hanem egyféle szemlélet. Bizonyos, hogy nemcsak ők vittek el a közösség tulajdonából, s hogy az okozott kárhoz képest maguknak csak „alig hasznos” értéket vittek el és az is, hogy a kárt ők se gondolták végig. Nagy Miklós elnök: — Valamit valamiért. ítélni kell, még akkor is, ha ez a fajta szigorúság még szokatlan. Tudom, nem okos dolog elnökválasztás előtt így megszigorodni, de mi ezt megbeszéltük a pártvezetőséggel is. Terveztük már tavaly, de hiába egy intézkedés, ha a középvezetésben nincsenek, akik azt végrehajtják. Mindezt nem azért mondom, mert most veszteségesek leszünk, hanem azért, mert a régi módon a szövetkezeten belül sem élhetünk tovább. Lépnünk kellett, és lépni is fogunk. Ez a szándék már a nyereséges években is kialakult. A munkaszervezést, a felállást valójában örököltük. Eleget tettünk egy statisztikai elvárásnak. Több lett a felsőfokú végzettségű vezetőnk, de már korábban bebizonyosodott, hogy a teljesítmények nem állnak arányban a rangokkal, a fizetésekkel. Igazat adok mindenkinek, aki azt mondja, hogy még egy rossz adottságú termelőszövetkezetnek sem kell szükségszerűen veszteségessé lennie. Olyan év volt a tavalyi, hogy valóban tett kárt az aszály, de magunkat csapnánk be, ha az aszályra fognánk ezt a veszteséget. Mindezt megbeszéltük, és amit elhatároztunk, azt a közgyűlés elé visszük. Hadd mondom úgy, hogy optimista vagyok, hiszek a felnőtt emberek okos gyülekezetében ... Jakab Endre párttitkár: — A veszteségből ügyeskedő könyveléssel sok minden eltüntethető lenne, de igaza van az elnöknek, hogy nem mennénk vele semmire. A most eldugott kárt, mint egy batyut cipelnénk magunkkal tovább, és a gondjaink változatlanul megmaradnának. A termelőszövetkezet most — erre a közgyűlés mondhat áment — nagyarányú belső átszervezésre készül. Ennek a lényege: áttérnek az egyes ágazatok önelszámolási rendszerére. Az ágazatvezetői állásokra pályázatot hirdetnek. Csökkentik az adminisztratív dolgozók létszámát, Csökken — jelentősen — az úgynevezett vezetői posztokon dolgozók száma. E kettő együtt 10—12 főt érint. Ugyanennyi dolgozó eddig teljesítményfedezet nélkül kifizetett bérét takarítják meg, illetve más munkahelyeken reális teljesítményekért fizetik ki ezt a bért. [ Hz elnök: | — Ha talpon akarunk maradni, akkor véget kell vetni az úgynevezett „erkölcsi foglalkoztatásnak”. Bármilyen fájdalmas, vagy kellemetlen ez a végrehajtóknak is, a gazdálkodás nem tűri meg azokat a tisztségeket, ahol alacsony hatásfokkal dolgoznak. | B párttllkár: | — Az a dolgunk, hogy mindezek ' szükségességét megmagyarázzuk az embereknek. Nehéz, sok-sok beszélgetést igénylő politikai munka ez. A felelősségünk nagyon nagy, de nem vállalni felelőtlenség lenne. Itt, ebben a faluban mindig is dolgozni szerető és dolgozni tudó emberek éltek. Közel vagyunk a városhoz, nem mindegy tehát, hogyan tudjuk megtartani a fiatalokat. Ezt másképpen, mint egy jól, valójában üzemszerűen szervezett gazdaságban nem is lehet. Felkészültünk arra, amit tenni szeretnénk. Tájékozódtunk az önelszámolási rendszer tapasztalatairól, beszélgettünk róla az emberekkel. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezetben mostanában sokan tervezgetnek, akarják velünk együtt a jobbat... Laczkó Sándor pártvezetősági tag — Valamennyien tudjuk, hogy valamit tenni kell. Népszerű-e az ilyen intézkedés? Én azt mondom, hogy a munkások között igen. Kimonlare Károly esztergályos: — Egy példa: az ipari tevékenységünk, ellentétben más ágazatokkal, nyereséges volt, de ez a nyereség már lényegesen kevesebb, mint egy évvel korábban. Most azt tervezzük, hogy hat-nyolc fővel kevesebben termelünk ugyanannyit, mint tavaly. Ha ez bejön, és be kell jönnie! hiszen tárgyalunk új termékekről — akkor nyertünk. Ezt pénzben is megérezzük, de ha ez így lehetne minden ágazatnál, akkor ... Na, ha így gondolkozik az ember, nem szabad félni a több, jobb munkát igénylő, de vastagabb szelet kenyeret is Ígérő formáktól. A zárszámadás előtt a múlt évben ráfizetéses kertészetben a virág mellett primőrtermesztést terveznek. 1983-ban olajról a faszénfűtésre tértek át... Az állattenyésztők állományváltást, a tejtermelés ugrásszerű javulását tervezik. Fokozott támogatást kapnak a háztájiban termelők. A négyszáz forintért vásárolt lucernalisztet helyben állítják elő, gazdaságosabbá teszik a lucernatermesztést... Folytathatnám, amiről a falu beszél, ami a termelőszövetkezetben téma most. A tervezési kedv, a várakozás vall arról, hogy talán nem is lesz olyan rosszkedvű az a zárszámadás. Bartha Gábor A Nyíregyházi Mezőgazdasági Tangazdaság szakszolgálati állomásán a laboratóriumi berendezések sorával elemzik, vizsgálják a takarmányféleségek — elsősorban a tápok — fehérjetartalmának meghatározását, az optimális takarmányadagolást. A legújabb analizáló műszerrel Gyarmati Sándor- né takarmánymintából az aminősavértéket határozza meg. (Elek Emil felvétele)
