Kelet-Magyarország, 1984. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. február 19. Hajnali szekerek f kocsikat tolnak, húz■C nak a kora reggeli utcán. Kajla kerekű régi fedeles gyerekkocsikat, viharvert kézikocsikat, de láttam már egy darab deszkát is — asztallap lehetett valamikor — négy golyóscsapágyon gurulni. A busz megáll előttük, megáll a szomszéd butikos krém- sárga Mercedese is, amíg keresztül vonszolódnak ezek a furcsa járművek még furcsább gazdáikkal a széles úton, hogy eltűnjenek egy mellékutcában, nyikorgó kerekeikkel, billegő rakományaikkal. Gyanítom: MÉH-átvevő lehet a közelben, oda mennek ezek a „hajnali szekerek”, erre utalnak a rozsdás kály- hacsöövek, zománcuk veszteit gázbojlerek, s a teljesen ép radiátortagok, amik a rakományt képezik. Mennyit kaphatnak érte? Tíz forintot? Hat-öt- venet? Hallottam a múltkor, hogy egyik fiatal művészünk pincéjéből eltűnt egy nagyméretű öntött bronz dombormű. A nyomozás szálai egy MÉH- telepre vezettek. Megkerültek a tettesek is. Három szomorú fickó, akik szerint nem érte meg. Hat forintot kaptak, a csak tízezres nagyságrendben taksálható műalkotás kilójáért. Azt is elosztották háromfelé. Mennek a kocsik, zöty- kölödik a bojler és mér- retre hajlított konzolos betonvasak lógnak le az útra, csúsznak a járgány után — Sietni kell, nemsokára nyitnak a boltok, s a polcokon várnak a kétdecisek. M. A. SOKFELE CSOMAGOLOANYA GOT GYÁRTANAK a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában. Idei árbevételi tervük meghaladja a két és fél milliárd forintot. Termékeik főleg a hazai megrendelők részére készülnek, de exportra is kerül az NDK-ba és Csehszlovákiába. A közelmúltban a szelepes zsákok iránt tőkés megrendelők is érdeklődtek. Képünkön: óránként háromezer Tomi mosóporos dobozt készít Dallos Lászlóné. (Jávor László felvétele) Tippelni tudni kell E SOROK ÍRÓJÁNAK MEGADATOTT A SZE- tétellel, ha lemásolhatja a RENCSE, HOGY A MAGYAR SAJTÓBAN ELSŐ- totótippjeit. Lemásolta és KÉNT ADJA KÖZRE: SZABOLCS-SZATMÁR IS- ™in<* a ketle" 132-132 ezer MÉT BEKERÜLT A „LEG''-EK KÉPZELETBELI 11 a ffeltodó statis/.tikája ér- LEXIKON ÁB A. dekes képet mutat. Tavaly Az országos statisztika szerint az elmúlt évben a legnagyobb mértékben megyénkben emelkedett a szerencsét próbálók létszáma Egy év alatt nem kevesebb, mint harminc és fél millió lottó- és totószelvényt töltöttek ki szűkebb hazánkban. így aztán Fortuna bőségszarujából csurrant-csep- pent, néha ömlött is a pénz... Kollektívák, magányos játékosok A tippelő kedv növekedésének tudatában lépünk be a Nyíregyháza központjában lévő totó-lottó irodába. Előttünk egy rajnyi kiskatona érkezett. Maroknyi totót vesznek, aztán a „sárga újság" előtt összedugják fejüket, tanakodnak. Az asztalsornál minden szék foglalt. Szabó Pál, gz iroda vezetője egy elsárgult totószelvényt vesz elő. Magyarázza, hogy ez az őskorból, 1947-ből való. A negyedik játékhéten Budapesten vásárolta egy nyíregyházi játékos. Meglepő, hogy a sárga szelvényen csak egy hasáb van. A vezető megjegyzi, hogy a mai több hasábos szelvényekből és a kollektív szelvényekből egy-egy társaság 8—9 ezer forint értékűt is vásárol. Jönnek a nyugdíjasok és a bolti eladók is és hetente több száz forintért vásárolnak. Tavaly egy gyári kollektíva egyszerre 60 ezer forint értékű szelvényt vásárolt ezen a helyen. SoAr pénzzel ment haza Az irodavezetőtől megtudjuk, hogy egy nyíregyházi férfi több éve egyedül, nagy tételben totózik és nem fizet rá. A vezető hozzáteszi: a totózáshoz érteni kell. nem elég csupán a szerencsére támaszkodni. Gyakran szólnak be hozzá az ablaknyíiáson: „Nézze már meg, hányasom van?” Ez főleg téli hónapokban fordul elő, amikor több meccset törölnek. A kevésbé értők nem tudják, hogy ilyenkor a pótmérkőzés főmérkőzéssé lép elő. Az utóbbi egy-két évben sokat emlegetett cigányasz- szony sztoriját így adja közre Szabó Pál: — Bejött hozzám egy cigányasszony és reklamált, hogy neki Nyírbátorban nem fizették ki a hármas találatát. Néztem a lottójegyzéket, valóban nem szerepeit a reklamáló sorszáma a hármasoknál. Már majdnem elküldtem, amikor véletlenül eszembe jutott, hogy megnézem a négyesek jegyzékében is. És ott szerepelt a szelvény. Ugyanis a beküldött két szelvényéhez képest a nála maradt szelvényen egy számot elrontott, de a négyese így is érvényes volt. Az asszony 81 ezer forinttal ment haza Nyíregyházáról. Porkoláb Miklós, az OTP megyei igazgatóságának főelőadója egy kisvárdai sztorit elvenít fel: — A kisvárdai férfinak egy forint hiányzott ahhoz, hogy megvegye a szokásos szelvényeit. A mellette ülőtől megkérdezte, nem adna-e kölcsön. Adott, de azzal a felmegyénkben totónyereményként 18 millió 841 forintot fizettek ki, a lottózók 30 millió 701 ezer forint nyereményt vehettek át. A „számtenger- ből” azt is kihámoztuk, hogy a szerencsejáték igazodik a gazdasági helyzethez. A hetvenes évek végén, amikor a szelvények árát 3,30 forintról 5 forintra emelték, alapos visszaesés volt tapasztalható. 1978-ban csak 18 millió lottó- és totószelvényt vásároltak megyénk lakói, tavaly már több mint 30 milliót. Sokan az áremelkedést szerencsével szeretnék ellensúlyozni... N. L. Kempinges tervek f Irány a Balti-tenger A nyári szezonra készülnek a szabolcsi kempingklubban. Az elnökség összeállította a programot, amelyben ezúttal egy szabolcsi csoport indítását is tervezik a nemzetközi kempingtalálkozóra. Lengyelországban. a Balti-tenger mellett július 28. és augusztus 7. között adnak rendavút egymásnak a világ minden részéből a természet szerelmesei, akik sátrakban, lakókocsikban idézik a „félnomád" életet. A megyei szervezet egy kisebb autókaravánt szeretne indítani úgy. hogv az oda- és visszaúton a legszebb szlovák és lengyel tájakat is felkeresik. A májusban kezdődő szezonra két baráti találkozót tervez a megyei szervezet. Sóstón a felkészülésről tárgyainak. milyen lehetőség van a sátor- és lakókocsi- kölcsönzésre (aminél a klubtagok kedvezményt kapnak), míg szeptemberben a szezon tapasztalatait értékelik. Üj dolog, hogy a mozgássérültek kedvezményesen léphetnek a klub soraiba SZAKMAI DÉLUTÁN fi lakáspenészesedésrSI Miért penészednek a lakások? A jelenség okaira keresik a magyarázatot a szakemberek. Az elhárítás, megelőzés lehetőségeiről is lesz szó azon a szakmai délutánon, melyet az Építőipari Tudományos Egyesület épületszerkezeti és technológiai szakosztálya szervez. Az előadás február 21-én. kedden 13,30 órakor kezdődik a Tudomány és Technika Házában. Á rehabilitációs jogszabály és a valóság Még mindig csak ir és portás... Megyénkben évente körülbelül hétezren kérik rokkantsági nyugdíjazásukat, akiknek mintegy fele jogosult is rá. A megváltozott munkaképességűek jó része azonban tovább dolgozik, többségükben egészségi állapotuknak nem megfelelő, vagy olyan rosszul fizetett munkakörben, ahol képességeiket nem tudják kibontakoztatni. Noha ők is az egészséges munkatársakkal azonos értékű munkát fejthetnének ki. ha az orvosi rehabilitációt hatékony foglalkoztatási rehabilitáció követné. Egy tavaly júliusban megjelent jogszabály korszerűsítette a megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló korábbi rendeletet. Ennek lényegéről és a megyénkben tapasztalható hatásról érdeklődtünk dr. Nagy Rózától, a megyei Aláírt a betegágyon ► Hirdette a más házát Az idős asszony hosszú, fáradságos munkával szerezte meg a kétszobás kertes házat, a kényelmes bútorokat, az arany ékszereket, a mindennapi élethez szükséges tárgyakat. Egy fiatal lány mindezt elvette tőle — néhány tollvonással. Az eset Nyíregyházán történt. A törvénytelenül és embertelenül megkaparintott házat a megyei lapban hirdetés útján árulta az „új tulajdonos”. Szerencsére nem akadt rögtön vevő, így a 89 éves asz- szony kisebb bonyodalommal visszaszerezte megszerzett javait. Az eset nagy felháborodást keltett a megyeszékhelyen és abban a Nyíregyháza melletti községben, ahol a lány lakik. Hogy is kezdődött? N. M.. a szálloda- és vendéglátó vállalat egyik felszolgálója a városközpontban in'"~ lakásán néhányszor meglátoe ‘ az idős asszonyt. (Az isn ség régebben egy szóra közönéi""' kezdődött.; Szó sem volt »- na; szorosabb kapcsolatról iási szerződésről. Ám egyszer a nénit baleset érte, kórházba került. A lány legépeltetett egy szöveget, a néni betegágyára tette és azt mondta. „Ha nem írja alá, soha nem visszük haza.” ö aláírta a papírt, amelyen a következő, megtévesztő és nem a valóságot tükröző szöveg állt: „Az adásvételi szerződésben azért kötöttem ki csupán az 59 ezer forint vételárat, mert N. M. három és fél éve állandóan és mindennap jár a lakásomra, ott ápolásomat, gyógyszerkezelésemet ellátja. Ellátásomhoz hozzájárul, igen nagy szeretettel gondoz.” E papír alapján az ügyvéd megírta az adásvételi szerződést. Minden a lány nevére került. Ekkor adta fel az említett hirdetést. Több tanú látta, hogy a lány apja a bútorokat felrakta egy stráfszekérre és elvitte. A nénit csaknem üres lakás yárta otthon. A városi tanács az eltartási sezrződést természetesen semmisnek nyilvánította. A lány nem nyugodott bele. fellebbezett a megyei tanácshoz, vagyis még mindig ragaszkodott a máséhoz. Persze, hiába. Később a polgári ügyet a bíróság dr. Turjanicza Anna tanácsa tárgyalta. A lány apja bűntudat nélkül ezt mondta a bíróságon: ,,Mi arra számítottunk, hogy a vénasszony meg fog halni, ezért írattuk alá vele a szerződést. A bútorai ott vannak a pajtámban, vitesse magának vissza.” A bíróság az adásvételi szerződést megsemmisítette és kötelezte a lányt meg az apját, hogy 15 napon belül állítsák vissza az eredeti állapotot. Közben a jogtalanul eltulajdonított tárgyak közül bizonyíthatóan eladtak 21 ezer 830 forintértékűt. Az ítélet szerint ezt az összeget is kötelesek a károsultnak megfizetni. Jellemző a harácsolni akaró lányra és apjára, hogy nem nyugodtak bele az ítéletbe, fellebbeztek Felháborító ügyük így került a Legfelsőbb Bíróságra. A nyíregyházi ítéletet azonban helyben hagyták, így az jogerős. (nábrádi) társadalombiztosítási igazgatóság ellenőrző főorvosától. — Korábban is az volt a törekvés, hogy akinek egészségi állapota megengedi, az teljes értékű munkát végezzen. Csakhogy a foglalkoztatási rehabilitációnak —• irányításának, koordinálásának — nem volt meghatározott felelőse. Az új rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy a rehabilitálás, illetve a már nem rehabilitálható dolgozó anyagi támogatása a munkáltatók és a helyi tanácsok feladata, s ezt a felelősséget kiterjesztette a termelőszövetkezetekre is. E jogszabály hatására az üzemorvossal rendelkező üzemekben megalakultak a munkáltatói, valamint a területi és a helyi rehabilitációs bizottságok. A megyében a területi bizottságok mellett 21 helyi rehabilitációs bizottság működik már. A vállalati gazdálkodás szigorú követelményei, a munkaerőhelyzet alakulása és egyéb körülmények sok helyen megnehezítik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását. Még most is a leggyakoribb rehabilitációs munkakör: az őr, a portás. Holott az lenne a jó, ha a megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató eredeti szakmájában, munkakörében foglalkoztatná, eredeti munkakörét módosítanák, átképzéséről, betanításáról részmunkaidőben, vagy bedolgozói munkaviszonyban való foglalkoztatásáról gondoskodnának. Előfordul, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását az előbb említett módon sem tudja a munkáltató, sem pedig a helyi rehabiliációs bizottság megoldani. Ilyen esetben mi a helyzet? — A rehabilitációs bízott ság igazolása alapján, meg' határozott feltételek mellett átmeneti, vagy rendszeres szociális járadékot kaphatnak ezek a személyek — mondja a főorvos. A jóra dékkal kapcsolatos igényt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell be nyújtani. A rendelet megjelenését követően 1983-ban négy személy kapott átmeneti segélyt a megyében, és 244-en pedig rendszeres szociális járadékot. A tavaly júliusban megjelent jogszabály tehát egy újabb korszakot nyitott a hatékony foglalkoztatás fel tételeinek a megteremtésében és a helyes rehabilitáci ős szemlélet és gyakorlat kialakításában. Ez igen fontos, mert ugyan a megváltozott munkaképességűek megélhetése — különböző társadalmi gondoskodások révén biztosított, de arra kell törekedni. hogy a képességeiknek megfelelő, rendszeres munka és az abból származó jövedelem jelentsen számukra biztonságot megélhetésükben és társadalmi beil ieszkedésükben S. A. Kit szolgálnak? A nyíregyházi autósnak kisebb horpadás van a kocsiján, elmegy a maszek karosszériáshoz. A mester közli, hogy a cégtáblája ugyan kint van, de pár hónapig autót nem javít, mert egy vállalatnak végez bérmunkát. Ugyancsak a nyíregyházi állampolgárnak elromlott az ajtózára, megy a híres lakatos kisiparoshoz, aki a műhely udvarán körbemutat és ezt mondja: „Látja, itt többféle nagy munkával foglalkozom, de zárat, lakatot még soha nem javítottam. Tudtommal a városban csak egy idős lakatos vállal zárjavítást, de ő sem mindig”. A nyíregyházi elmegy azután egy másik lakatos kisiparoshoz, hogy virágtartói csináltasson. A mester udvariasan közli: „Pár hét múlva vállalom, hamarabb nem. Két iskolában elvállaltam a kazán és a fűtésrendszer felújítását”. És így tovább és így tovább . . . A mesterek nem vállalnak, küldözgetnek, határidőt szabnak. Ugyanakkor úton-útfé- len (a szó szoros értelmében) hirdetik: „Kisiparosok a lakosság szolgálatában.” Valóban? (nábrádi) „Eltűnt“ veszteség T öbb helyen rázós zárszámadást tartanak a megyében. Azokban a gazdaságokban szikráznak az indulatok, ahol veszteséggel zártak. S különösen ott csapnak fel a lángok, ahol korábban több volt a magyarázat, mint a tett. „Kipukkantak, levegővel, ígéretekkel töltekeztek évek óta, s most a nagy veszteség döbbentett rá mindenkit ennek tarthatatlanságára” — fogalmazott egy pénzügyi szakember. Ugyanis olyan „megmagyarázhatatlan” csodák történtek, hogy a háromnegyedévé« felmérések során mutatkozó milliós veszteségek rendre-másra eltűntek zárszámadás idejére. Korábbról — kétszer is — példát adott erre a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet, de említhetjük az ökö- rítófülpösi gazdaságot is. Üjabban ebbe a sorba lépett a pátrohai tsz és Székely közös gazdasága, A szanálási bizottságokon a sor, hogy feltárják a veszteség külső és belső okait, s levonják a személyi következtetéseket. Ám az évek óta tartó suttogások a „kipukkanás” előtt igazolják : nem árt közben sem egy alaposabb vizsgálat. (lányi) Filctoll a párizsin B ontogatom a parizert, lehántom a nedvességtől rátapadt papírt. Épp a vajas kenyérre tenném, amikor fei- sikkantok: óh, be szép i Mert a párizsit kicifrázták. Türkizzöld filctollal. És köztudott, a zöld (a türkiz különösen), nagyszerűen mutat a rózsaszínen. Máskor juhtúrót veszek. Kibontom, s örül a lelkem: a fehér túrón a kék pöttyek csodásán mutatnak, örömöm rövid, mert rádöbbenek: a túró sem papír. Dobnám is az egészet, de hát a túrót sem „ötér” vettem. Lekaparom a megkékük részt, és eszem. A túró finom, a kékpöttyös egy dekát pedig kidobom. Vigye a kánya, nem pénz az a hatvan fillér. Harapom a kenyeret, s * morfondírozok, hogy a filctoll kiváló találmány., szépek a színei, jő vele írni és ráj zolni. Csak egyet nem értek — rágcsálok tovább —, nem értem: miért használják a t élelmiszerüzletekben? Mert — ha valaki nem tudná —, a filctoll tintája nedvességben oldódik. És, a párizsi nedves, a juhtúrót pedig ki nem állhatom szárazon. S ha nedves az áru, nedves a csomagolópapír is. Tehát szétfut rajta a tinta, és átüt a papíron, és megfogja a párizsit, meg a túrót. Ez így logikus. Ilyen a természete . .. Én szeretem a színeket. A zöldet és a kéket kiváltképp. Csak nem a párizsin, és nem a juhtúrón. (speidl)
